Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-21 / 272. szám

Már kizárólag csak verset írok,*. Tamás Aladár emlékezik Tamás Aladár költő, író csendes nyugalommal beszél viharos éveiről, az emigráció­ban töltött évtizedekről. Az utána következő korszakról sem vall másként. Budapes­ten, Attila utcai lakásában be­lesüpped a foteljába (felesé­ge kávét hoz), majd kérdé­sekre ösztönöz. Kérdés helyett azonban azzal kezdem, hogy nemrégiben olvastam a Felle­ges számkivetettség cimű visz- szaemlékezését. Ez jó kiindu­lási alap a beszélgetéshez ... — Pontosan fél évszázada szabadultam a szegedi Cstl- lagbörtönből — emlékezik. —- Korai szabadulást kér­tem, hogy elérhessem az el­ső vonatot. Ennyi kijárt ak­koriban a volt rabnak: há­romévi fegyházbüntetésemet töltöttem ki. Átvehettem, a saját pénzemet, 94 pengő 91 fillért, s néhány órával ké­sőbb ennyivel érkeztem meg Budapestre. Itt azonban megrendülések és csalódások értek. A nagy forradalmi hullám elült, egyre fenye­getőbbé vált a légkör. A munkásmozgalom harcosai továbbra is retteghettek a bilincstől. Az újabb letar­tóztatástól tartva, már a kö­vetkező évben emigrációba kényszerültem. / — Egy évtized távol a ha­zától. Merre vetette a sor­sa? — Prágába, Párizsba, a verneti (dél-franciaországi) internálótáborba és Mexikó­ba. Ez utóbbi országban töl­töttem a legtöbb időt fele­ségemmel, csaknem fél év­tizedet. Igen nehéz időszak volt, annak ellenére, hogy a világháborút nem éltük át. 1946 augusztusában térhet­tünk haza. Mexikóvárosban megalakítottuk a mexikói szabad magyar mozgalmat, amelynek az ügyintézésével engem bíztak meg. Az ame­rikai kontinensen ez volt az első szabad magyar szerve­zet. Erről Károlyi Mihályt is értesítettük, aki válaszleve­lében többek között arról írt; örül, hogy a szögesdrót mögül kiszabadultam, még­ha olyan irdatlan messze­ségbe vetődtem is. A Kana­dai Magyar Munkásnak kezdtem írni, majd hozzá­fogtam a Szabad Magyarság című folyóirat elindításá­hoz. Nem volt könnyű biz­tosítani a papírt és a nyom­dát, de végül is sikerült. Még napvilágot sem látott az első szám, már megkér­tem Egon Erwin Kischt, ír­ja meg a Magyarországon átélt kalandjait. Élményeim Horthyval címmel le is kö­zöltük a lapban. Természe­tesen Ady és József Attila versei rendszeresen szere­peltek a hasábokon, de Ehrenburg, Neruda és Solo- hov írásai is napvilágot lát­tak itt. Kéziratok érkeztek Londonból, La Pazból, Bue­nos Airesből és Moszkvából is. A Szabad Magyarország 48 számot élt meg, és mind­össze 1200 példányban je­lent meg Latin-Amerika- szerte. A kint élő magya­rok kézről-kézre adták — akkoriban fontos szerepe volt. Mindig hangoztattuk, hogy ők támogatást nyújt­hatnak azoknak az erőknek, amelyek az eljövendő Ma­gyarország létrejöttén, ki­alakulásán munkálkodnak. — A megváltozott politi­kai viszonyok, hogyan ala­kították az életét? — Egy évtizeden át a Szikra Kiadó igazgatója, majd egy ideig az írószö­vetség főtitkára voltam. Az ötvenes évek derekától pe­dig diplomáciai szolgálatot vállaltam Párizsban és In­diában. 1966-ban mentem nyugdíjba; hatvanhét éves voltam akkor. Rengeteget mulasztottam az írásban, ezért nagy energiával igye­keztem behozni lemaradá­somat. Nyugdíjazásom óta húsz kötetem jelent meg! Persze, amit az ember el­szalaszt 30 éves korában, azt nem írhatja meg hat­van-, vagy nyolcvanévesen. — Költőnek, vagy írónak vallja magát? — Nehéz erre válaszolni. Költőként indultam, az első verseskötetem 1923-ban je­lent meg. a második 1925- ben. Néhány évvel később háromszáz, megjelenésre vá­ró versemet semmisítette meg a hatóság. Ezután negyven évig nem írtam verset. Iszonyatos nagy idő! Inkább elbeszéléseket, regé­nyeket és visszaemlékezése­ket adtam közre. , Két-há- rom éve kizárólag verseket írok, így valószínűleg költő­ként fejezem be életpályá­mat, * Tamás Aladár élete egyik legjelentősebb eredményé­nek a húszas években meg­jelent 100 százalék, a Kom­munisták Magyarországi Pártja egyetlen legális fo­lyóiratának a szerkesztését tartja. Példásan gazdag élet­műből válogathat az író, költő, politikus, újságíró. A huszadik század tanúja volt. Tcmesi László---------------------(_ Könyvespolc Nem Az Országos Filharmónia legutóbbi bérleti hangverse­nyén Török Géza vezényelte a Miskolci Szimfonikusokat a színházban. A fiatal dirigens az elmúlt évadban másodkar­mester volt az együttesnél, s baráti kötődése felszabadult együttmuzsikálást eredménye­zett. A koncert első műsorszá­ma Orbán György Serenata No. 1. című kompozíciója is­mételten arról győzött meg, hogy fiatal komponistáink újra megtalálják a szép dal­lamokat, harmóniákat, for­mákat. Orbán szerenádja sokféle zenei anyagból épü­lő kéttételes mű. Török Gé­za látható kedvvel és sze­retettel közeledett a kompo­zícióhoz, és különösen az első részben rendkívül egy­öntetű és szép zenekari hangzást valósított meg. Negyvenhárom éves korá­ban, 1876-ban fejezte be Johannes Brahms az I. (c- moll) szimfóniáját. A hosz- szú előkészület nem volt hiábavaló: remekmű szüle­tett. Török Gézához közel áll Brahms szenvedélyes lí­rája, tragikus pátosza. Ener­gikus vezénylésével gondo­san kézben tartotta a nagy­méretű nyitótétel vívódó, ér­zelmileg hullámzó, s az Andante gyöngéd és benső­séges zenéjét. A borongós hangulatú lassú scherzótól egyenes út vezetett az utol­só tétel kérdésfeltevéséig, melyre Brahms életigenlő, győzelmet hirdető, újjongó zenével válaszolt. Török Gé­CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? r— 12.45: Meghívó. — 13.00: Nép­szerű zenekari művek. — 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stú­diót. — 14.00: Hírek. — 14.10: A magyar széppróza századai. — 14.25: A Zenei Tükör prágai különkiadása. — 15.00: Olvasó­kör. — 15.30: Nóták. — 16.00: Hírek, — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Téli könyvvásár, 1985. —• 18.00: Szovjet táncdalok — ma­gyar előadók. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.44: Rádiószín­ház. Defenzív vezetés. — 20.56: Évszázadok mesterművei. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapcsol­juk a 6-os stúdiót. Kassai Ist­ván zongorázik. — Kb. 23.30: „Egyetlen öröklét, szerelem”. — Kb. 23.45: Operaáriák. — 24.00: Hírek. — 0.10: Himnusz. — 0.15—4.20: Éjfél után. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul es angolul. — 12.10: Indulók, táncok fúvós- zenekarra. — 12.25 : Néhány szó zene közben. — 12.30: ..Énekel­tem én: Tanka Gábor”. — 12.45: Hajdú-Bihar megyei nép­dalkörök énekelnek. — 13.00: Hírek. — 13.05: Nosztalgiahul­lám. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Tanakodó. — 18.30: Slágerlista. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Sport. — 19.35: Operettkedvelőknek. — 20.20: A Poptarisznya dalaiból. — 21.00: Hírek; — 21.05: Rádiószinház. Az indián a Bronxba Vágy. — 21.56: Slágerfilmek — fiimslá- gerek. — 22.34: Népdalok. — 23.00- Hírek. — 23.20: Most ér­kezett. — 0.15—4.20: Éjfél után. 3. műsor: T3.00-: Hírek. — 13.05: Harminc perc alatt a Föld körül. — 13.35: Országos közép- és főiskolai rézfúvós kamarazenei verseny Barcson. — 14.11: Kamarazene. — 15.00: Pophullám. — 16.18: Gounod: Philemon és Baucis. — 18.30: In limba materna. — 19.00: Hí­Műsor rek. — 19.05: Kilátó. — 19.50: Híres előadóművészek felvéte­leiből. — 20.35: Magyar tájak muzsikájából. — 21.05: David Bowie Összes felvétele. — 21.49: Luisa Miller. — 22.31: Zsebrá­diószínház. Autószalon. — 22.40: Napjaink zenéje. — 23.30: Hí­rek. Miskolci rádió: n.Oő: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. {Munkásdinasztiák — Hely a te­tőn — Szó-szólóban. A miskolci mozik története. — S feltámad a félelem . . . Hegyi József iegyze- te.) — 11.00: Észak-magyarorszá­gi Krónika. (Sa1tótá.1ékoztató Miskolcon a kohászutánpótlás helyzetéről — A Heves Megyei NEB az egészségügyi integráció­ról tanácskozott.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Útjelzők. — 17.10: Genius Loci. — 17.35: Perpe­tuum mobile. — 18.15: Portré — háttérben virágokkal. — 18.50: Adni érdemes ... — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A karatéző Kobra visszatér. — 21.30: Hírháttér. — 22.25: Jó­zsef Attila kortársai. — 23.10: Tv-híradó. — 23.20: Himnusz. Televízió. 2. műsor: 17.45: Ma­gyarország—Hollandia VB-selej- tező férfi kosárlabda-mérkőzés. — 19.30: Egy hang és néhány maszk. Gregor József műsora. — 20.00: Szél fúvatlan nem in­dul. — 21.20: Tv-híradó. — 21.45: Shock, ami sok. — 22.45: Képújság. Szlovák televízió: \f>.40: Orosz nyelvtanfolyam gyerekeknek. — 17.00: Utazó kamera. — 17.25: hallgathatunk! r A közelmúltban Jelent meg a Népszava Könyvkiadó és Lap­kiadó Vállalat gondozásában li­ke! Csabának, a televízió szer­kesztő-riporterének kötete. Nem hallgathatunk! Avagy: a Südi- jelenség címmel. Ez az össze­állítás tudajdonképpen a tévé­ben 1985. december 5-én be­mutatott, országosan nagy visszhangot keltett riportfilm folytatása. A kötet nemcsak a filmkészítés történetét, nehéz­ségeit tartalmazza, hanem a ri­portalannyal és a jánosfalviak- kal lefolytatott találkozások le­írását. a beszélgetések szöve­gét, a bemutatót követő sajtó­kritikákat, azokat a leveleket, amelyeket a televízió és a ri­portalany a nézőktől kaptak, valamint a Südi által a sajtó­ban közölt cikkek egy részét is. Mit kell tudni dr. Südi levél. Már a riportfilmből is ismeretes volt, hogy a Südi- jelenség lényege nem Südi Bertalanban van. hanem a körülményekben. A most szóban forgó kötetből ez is egyértelműen kiderült. A sok gáncsoskodás csak azért nem * buktathatta meg Südi Bertalant, mert életel­vei. normái és gyakorlata között nincs különbség. Nem- bort-iszik-és-vizet-prédikál ember. Megvan az erkölcsi alapja, hogy szóvá tegyen közéleti problémákat, és eh­hez családja, elvtársai, kevés barátja biztos hátországot szolgáltatnak számára. ^ Ozone és Turbo, a film két színes bőrű főhőse, velük szemben egy breakes ellenfél". Bertalanról? A hányatott sorsú, ma már az 50-en túl levő férfi. 12 év alatt 1400 levelet írt. ezek közül 536 meg is jelent a lapok ha­Mint ahogyan a film an­nak idején, bizonyára ez a könyv sem tetszik majd mindenkinek. A film és a kötet is nemcsak Südi Ber­talanról, a Südi-jelenségről Break sábjain. A jánoshalmi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet párttitkára ma már országgyűlési képviselő. A levelek szerzője kockázatot vállalva, választotta ezt a kö­zösség javát szolgáló tevé­kenységet. Amint a riportfilm leve- títése után kiderült, kis or­szágunkban többféle János­halma és többféle jánoshal­mi közélet, vezetés van. Ezt bizonyítja a riportalanyhoz és a televízió Reflektor szer­kesztőségéhez érkezett sok szól, hanem a demokratiz­mus elveiről és gyakorlatá­ról. Ahogy a kötet szerzője egyik levelében fogalmaz: . a tájékoztatáspolitikáról, a jogok demokratikus gya­korlásának lehetőségeiről, a közélet tisztaságáról, a bírá­latról és a retorzióról, a szo­cialista és a munkahelyi de­mokráciáról. a párttagok fe­lelősségéről és a vezetők pél­damutatásáról. a mindenkire kötelező normák betartásá­ról.” O. J. Végtelenül egyszerű - pon­tosabban fogalmazva: primi­tív — történet, és sok-sok tánc. Ez a Break cimu amerikai film, amely akarva-akaratlanul azt mutatja be, miként válik az utcán (Harlemben és Dél- Bronxban) spontán megszüle­tett táncból a show-biznisz ré­sze. Akárcsak a Flash dance- ban. itt is egy tehetséges lány sorsát követjük nyo­mon. míg a kemény edzé­sek után eljut a szakma nagyjai elé, hogy azok mi­nősítsék produkcióját. A kü­lönbség a táncban van, no meg abban, hogy a lánynak partnerei is akadnak, az őt break-táncossá nevélő Ozo­ne és Turbo, két fekete bő­rű srác. ök — és a többi utcai táncos — bravúros mozgáskombinációkkal ejtik ámulatba a szakmai bizott­ságot és a mozinézőt. A szex és a szerelem egyetlen lopott csók erejéig képviselteti magát a film­ben, ezért a csecsemőktől a dédszülőkig bárki megtekint­heti, a legkisebb erkölcsi károsodás nélkül. Nem bí­belődik a forgatókönyvíró­trió olyasmivel, hogy való­ban bemutassa hőseinket, semmilyen más szituációban nem látjuk őket, mint tánc közben. (No. mondjuk né­hány másodpercig.) Ártal­matlan. kellemes szórakozás a break, maga a tánc talán már kevésbé, én nem mer­ném megpróbálni. Sőt, még olyasmit is bele lehet ma­gyarázni. hogy az akarat­erő, az igazi tehetség sikerét propagálja. Joel Silberg ren­dezte a tavaly készült fil­met, amely dicséretesen ha­mar került a magyar mo­zikba. Sz— za együttesével szárnyalt s pompás muzsika hangjaira, és a közönség számára is megformálták az öröm ex- tatikus lobogását. Chopin 19 évesen írta az f-moll zongoraversenyt, mely két évvel később a párizsi közönséget is meghódította. Nem olyan népszerű, mint az e-moll koncert, ám ben­sőséges lírája mindenkor utat talál a hallgatósághoz. A versenymű szólistája, Sze- lecsényi Norbert a múlt századi párizsi szalonok in- timebb világát idézte nem látványos, sokkal inkább pasztellszínekhez hasonló, érzékeny játékával. Inter­pretációja külsőségektől men­tes, stílusos volt. BarU Péter Publicisztikai magazin. — n.4B: Orvosi tanácsok. — 17.50: Autó- sok-motorosok magazinja. — 18.30: Tv-magazin. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00; Cseh film. — 21.20: Kék fény. — 22.00: Musi­ca viva. — 22.25: Francia nyelv- tanfolyam. Kiállítások: Szakmunkás Ga­léria (10—18): Gyermekrajzok. — Vasas Galéria (14—19): Csó­ka Béla festményei. — Szönyi István-terem (9—19): Szabados János festményei. — Fotógalé­ria (10—19) : A „Mozgás” című országos fotópályázat kiállítá­sa. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Eszak-Magyarországról. —' Ju­goszlávia népművészete. — Szö­nyi István festményei. — Dé- ryné-ház (9—16) : Déryné-em- lékszoba. — Uvegművészeti munkák a XVI—XIX. század­ból. — Diósgyőri vár (9—16) : A diósgyőri vár története. — Pén­zek. Diósgyőr életéből. — Mis­kolci Képtár (10—18) : Két év­század magyar festészete. — Bükki kerámiák. — Hermann Ottó-emlékház (10—18) : Her­man Ottó élete és munkássá­ga. —■ A Bükk élővilága. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18) ; Kondor Béla-emlékkiállí- tás. — Múzeumi műhely. Valent Ede fotói. — Szőnyegek, szelen­cék, miniatűrök a Petró-gyüjte- ményböl. — Herman Ottó-em- lékpark (10—16) : A Bükk hegy­ség keletkezése. — A Bükk hegység és az emberek kap­csolata. — Városi vadaspark (10—16). Miskolci Nemzeti Színház (3) : A kék madár. (Gyermekelő­adás.) Filmszínházak: Béke (3. n6, f8): Break (szí. amerikai. ITT. helvár!) — Béke kamaramozi (4): Münchhausen báró csodálatos ka^landiai (mb. francia). — (6): Tűzharc (amerikai. 14 even fe­lülieknek. III. helyár:) — Kos­suth (f3) : a Jedi visszatér (s?í. amerikai. III. helvár!) — (hn5) : István, a király (szí. magvar. ti. helyár!) — (7): Dutyi-dili (mb. szí. amerikai. III. helyár!) — Hevesy iván Filmklub (f5) : A mi családunk (magyar. 14 éven fe­lülieknek’) — (f7): A piszkos tizenkettő I—II. (mb. szí. ameri­kai. 14 éven felülieknek, duo’a és [II. helyár!) — Táncsics (f5) : Egy asszony, négy férfi (szí. szovjet. 14 éven felülieknek!) — (Í7) : Nyomás, utána! (szí. olasz. 14 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!) — Táncsics kamara­mozi (6) : Nyomozás egy öngyil­kosság ügyeben (szí. bolgár). — Szikra (f5); Süsü. a sárkány (szí. magyar). — (f7): A kicsi kocsi újra száguld (mb. szí. amerikai. III. helyar!) — Fáklya (fő) : Az alvilágot felszámolni (szí. szov­jet). — (f7) : Flashdance (szí. amerikai, kiemelt és III. hely­ar!) — Fáklya kamaramozi (fő) ; Óvakcd.i a tömétől (mb. ameri­kai. 16 éven felülieknek. H. hely­ar!) — Toka j diszkómozi (f8) : A legyőzhetetlen vutang (mb. S2í. kínai. 14 éven felülieknek!) — Petőfi ff5. f7): A cápa (szí. amerikai. 16 éven felülieknek, kiemelt és III. hel.yór!) — Ady Művelődési Ház (3) : A tanítvá­nyok (szí. magyar. 14 éven fe­lülieknek!) — (7); Kelly hősei I—II. (mb. szí. amerikai, dupla és III. heiyár!) — Nehézipari Műszaki Egyetem (5. 7) : Ti­tokban Hongkongban (mb. szí. francia. II. helyár!) — Hámor (f6) : A tanítványok (szí. ma­gyar. 14 even felülieknek!) — Pereces (6) : Kiskacsa a magas­lesen (szovjet). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Változatok — a történe­lemre. — 8.50: Kamarazene. — 9.33: Pest megyei óvodások enekelnek. — 9.33: Lottósorso­lás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Búcsú a Naptól. — 10.10: Sibe­lius: ii. szimfónia. — 10.50: Lottóeredmények. — ÍI.OO: Gon­dolat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Magyar művészek operett-* felvételeiből. — 8.50: Tíz per« külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Iskolarádió. — 9.38: Kodálv dal­játékaiból. — 10.10: Csak fiata­loknak! — 11.05; Zenekari mu­zsika. Televízió, 1. műsor: 10.00: Kuks, avagy egy kastély dá­niai. — 10.25: Muszorgszkij— Ravel: Egy kiállítás képei. — 10.55: Kalligráfia, a szépírás művészete. — 11.25; Képújság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom