Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-16 / 268. szám

Reklámfilmek felfedezése j •• ovőre: íévéfesztivál A városi adókról is szó lesz A Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központban 1986. má­jus 8. és 15. között rendezik meg a 26. miskolci tévéfeszti­vált. Balogh Mária, a tévé- fesztivál igazgatója mondta el az előkészítő bizottság első ülésén, hogy milyen elképzelé­sekkel szervezik a májusi egy hetet. A tévéstalálkozó a rövid­filmek fesztiváljával váltja egymást: az elmúlt két év tévéműsorait mérik meg. A Híradótól a Hírháttérig min­den olyan politikai és isme­retterjesztő műsor szembe­sül itt a szigorú szakmai bíráló bizottsággal, amely nem dramatikus vagy nem gyerekműsor. A televízió a felhívást munkatársai köré­ben már közzétette, az elő- zsüri január második felé­ben kezd el dolgozni, a ne­vezési szabályok szerint min­A Járműjavító férfikórusának kitüntetése A MÁV Járműjavító Üzem Erkel Ferenc Férfikarát, amely most ünnepli fennál­lásának századik évforduló­ját, Kiváló Együttes címmel tüntették ki. A Művelődési Minisztérium és a Népmű­velési Intézet oklevelét a fenntartó szerv vezetője. Siklósi László szb-titkár, va­lamint Kubi Lajos kórustit­kár vette át Budapesten. Versenyautók parádéja November 29-e és decem­ber l-e között rendezik meg hazánkban az első verseny­autó-kiállítást. amelyen töb­bek között a Forma—1 sztárjai és gépkocsijai is be­mutatkoznak. A nem min­dennapi eseményre, amely­nek színhelye a Budapest Sportcsarnok, jegyek az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kiren­deltségén kaphatók. den alkotó vagy alkotócso­port egy filmet, műsort in­díthat a fesztiválon. Újdon­ság, hogy felfigyeltek arra, ami ha csak percekre is, de nagy hatékonysággal jelent­kezik a képernyőn: a rek­lámra. Külön zsűri fogja megítélni, melyik a legjobb. Ízelítő a szakmai tanácsko­zások sorából: milyen a kö- zónségtisztelő televízió, és mi a kapcsolat Budapest és a vidéki nagyvárosokban dolgozó kábeltelevíziók kö­zött? Be akarják mutatni az egyes műhelyek díszlet- és jelmeztervezőinek mun­kásságát is, és változatlanul meg akarnak mutatkozni Miskolcon és a megyében. m az ollót! A rádióban hallottuk A műszaki értelmiség helyzete A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának gazdanág- politikai magazinja, az Index szerdán délután A műszaki ér­telmiség helye, szerepe, erköl­csi és anyagi megbecsülése címmel igen aktuális, népgaz­dasági, ezért politikailag is fontos témát vitatott meg. A műszaki értelmiség négy reprezentánsa: Kovács Zol­tán, az MSZMP Borsod Me­gyei Bizottságának titkára, dr. Énekes Sándor, a Diós­győri Gépgyár vezérigazga­tója, Joósz Gábor, az Észak- magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója, dr. Kovács Ferenc, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem rektorhelyettese és dr. Sza- ladnya Sándor egyetemi ta­nár, az MTESZ elnöke vála­szolt Tolnai Attila riporter kérdéseire. A műsort a stú­dió vezetője, Paulovits Ágos­ton szerkesztette. A népgazdaság jelenlegi és távolabbi feladatainak meg­valósításában kulcsszerepe van a műszaki értelmiség­nek. A magyar ipar, a nép­gazdaság potenciálja, a fej­lesztési feladatai és lehető­ségei nem igényelnek több mérnököt, mint amennyit képeznek — hangzott el a műsorban. Talán kicsit több a mérnökök száma, mint amennyit a népgazdaság je­lenleg igényel. A képzés mi­A Miskolci Szimfonikus Zenekar nőségét viszont emelni kel­lene. S bár egyetemi hall­gatókról. felnőttekről van szó, mégis hozzátehetnénk, hogy az oktatás mellett a nevelés is legalább olyan fontos feladat; hivatástu­datra is kellene nevelni a fiatalokat. A DIGÉÉ vezér- igazgatója mondotta el, hogy az elmúlt öt év alatt 223 fel­sőfokú műszaki értelmiségit vettek fel, s közülük 194 ki­lépett. Elsősorban lakás- problémák miatt. A viszony­lag magas fluktuáció másik oka az alacsony jövedelem. A szakmunkások átlagkere­sete 1984-ben — túlórák nél­kül — 6500 forint volt, a kezdő mérnököké csak 5280 forint. Ezért határoztak úgy, hogy január elsejétől a kezdő mérnökök alapfizeté­sét 3700—5900 forint között állapítják meg. Emellett le­hetőségük van rá, hogy újí­tásokkal, találmányokkal, pluszjövedelmekre tehesse­nek szert. A gyár terméke­inek 60 százalékát exportál­ják. Az elmúlt 5 évben a gyár műszakijai 11 600 na­pot töltöttek külföldön. Ezért a nyelvtanulást is honorál­ják; két idegen nyelv elsa­játítása, állami vizsgája után a dolgozó fizetésének 30 szá­zalékával növelheti jövedel­mét. Jelenleg 27-en kapnak ilyen pótlékot, s mint a ve­zérigazgató hozzátette, saj­nos kevesen. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat­nál — a dolgok természe­téből következően — mások az anyagi ösztönzők. De itt is emelik januártól a kez­dő mérnökök fizetését; 4400 és 5000 forint között álla­pítják meg. Itt valamivel jobb a helyzet, ami a fluk­tuációt illeti. Áz építőválla­latnak lehetősége van arra, hogy a kezdő mérnököket hamarabb lakáshoz juttas­sák. Itt viszont az a gond, hogy sokszor művezetői, technikusi feladatokat kell a fiatal mérnököknek ellát­niuk. „Ha két-három évet kibírnak így, akkor viszont rendszerint vezető beosztást kapnak” — hangsúlyozta az igazgató. örvendetes jelenség, hogy az MTESZ Borsod megyei szervezetében egyre több fi­atal tevékenykedik. A szer­vezet egyébként a múlt év­ben mintegy 1200 rendezvé­nyén 45 ezren vettek részt. Olyan továbbképzés ez, amely alkotói tevékenység­gel is párosul. A műszaki értelmiség je­lenleg az útkeresés idősza­kában van. Az erkölcsi és anyagi ösztönzés eszközei­vel, a teljesítmény szerinti, differenciált bérezéssel, szo­ciálpolitikai intézkedéssel arra kell törekedni, hogy megtalálja a helyes utat. Ez elsősorban a pályakezdőkre, a fiatalokra vonatkozik. A műsor címéből azt vár­hatta volna a rádióhallgató, hogy nemcsak az anyagi ösztönzőkről, a differenciált bérezésről lesz szó, hanem erkölcsi elismerésről is. Te­hát a kitüntetésekről. Ez azonban nem fért a majd­nem 50 perces műsorba ... a j. Megkövetelni a minőséget A Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet tavaly csaknem 33 ezer terméket vizsgált meg a vásárlók kifogásai alapján, s a reklamá­ciók 77 százalékát meg­alapozottnak találta. A mennyiségi hiányok, a választékproblémák nem indokolhatják, hogy a kereskedelem engedjen a minőségi követelményekből. Kö­vetkezetesen érvényt kell szereznie a minő­séghibás szállítmá­nyokból eredő szava­tossági és kötbérigé­nyeknek, dkár bel-, akár külföldi szállí­tókról van szó. Vajon ezt teszi min­den kedeskedelmi vál­lalat szükebb pátri­ánkban is? Régiből újat Egyetlen nő számára sem ismeretien érzés, hogy a szek­rény tele van, mégis úgy tű­nik, hogy nincs mit felvenni... Ha tüzetesebben megvizsgál­juk, kiderül, hogy sok a hasz­nálható holmi: az egyik puló­ver ujja még mindig divatos, a másiknak szép a mintája, a ruha is jó lenne, csak mar nem az igazi... Akiben van egy kis érzek a szabás-varras- hoz, s kellő bátorsággal is ren­delkezik, új darabokat kreál­hat. Egy ujjatlan és egy dene­vérujjú pulóver átszabásá­val, összedolgozásával új pulóvert nyerhetünk. A két különböző színű pulóverből a rajzon látható módon ki­szabjuk a szükséges darabo­kat, majd színben hozzáillő fonalból — rövidpálca-sorok- kal széles bortnit horgolva — összevarrjuk. Ha szüksé­ges, patenkötéssel kis álló­nyakat, kézelőt esetleg még derékrészt köthetünk hozzá. Másik javaslat a megunt bő vonalú (esetleg a kis­mamakorból maradt) ruha átlakításához: az oldalvarrá­sok mentén a kívánt méret­re leszűkítjük; ha derékban vágott, az sem baj, mert az öv majd eltakarja a varrást A ruha anyagához és szí­néhez illő kelméből vásá­rolunk körülbelül fél métert: ennyi elegendő a cakkos, rá­gombolható plasztronhoz, kézelőhöz és az övhöz. 13 pici gomb kell még hozzá: kettő a mandzsettára, a töb­bi a betétre. Az öv a be­tétrész utolsó gombjával csukódik. A középső rajzon látható bőrkabátból lemberdzseket készíthetünk, de ezt csak a járatosabbaknak tanácsoljuk, mert a bőrrel nehéz bánni. A hosszú, hasított bőrkabá­tot a kis rajzon látható szaggatott vonal mentén le­vágjuk, és befejezésként kö­tött passzérésszel dolgozzuk össze. A régi gombolás he­lyére cipzár kerüL Sikeres bemutatkozós A Budapest Big Band a Vasasban A hazai jozz-élet szenzáció­ja a Budapest Big Band lét­rejötte. A műfaj krémjeként számon tartott 17 - főleg fi­atal - muzsikus bemutatkozott Miskolcon is. A Diósgyőri Vo- sós Művelődési Központban tortott koncert előtt Dés Lász­ló (a big band megalakításá­nak egyik kezdeményezője) el­ígértek a szervezők, s a kö­zönség színvonalas, másfél órás produkciót kapott. Egy­aránt sikere volt Count Ba­sie klasszikus darabjainak, s Thad Jones modern zene felé kacsingató arrange- ment-jainak. Méltán érde­melte ki a maroknyi közön­ség elismerését szólóival a hangversenye A Miskolci Szimfonikus Zenekar ad koncertet hétfőn este fél 8-tól a színházban. Török Géza vezényli Orbán György Szerenata No. 1. cí­mű művét, Chopin f-moll zongoraversenyét és Brahms 1. szimfóniáját. Zongorán közreműködik Szelecsényi Norbert. Az est szólistája 1971-ben a Liszt—Bartók nemzetközi zongoraversenyen elnyerte a zsűri különdíját. rá egy év­re a Debussy-versenyen nyert díjat. Ugyancsak 1972,-ben a versailles-i Cziffra György- zongoraversenyen harmadik lett. Külföldön fellépett a Szovjetunióban. az NDK- ban, Svédországban, Francia- országban és Bulgáriában. Jf Közreműködik: Szelecsé­nyi Norbert. Bulgakov Változatok Bulgakov-motí- vumokra — így jellemezhe­tők azok a produkciók, ame­lyek az elmúlt évad óta je­len vannak a moszkvai szín­házak színpadain. A legér­dekesebbek közé tartozik Fe- gyenyev Hold az ablakban című összeállítása, amelyet a Puskin Színházban játsza­nak. A mű a fiatal Bugako- vot mutatja be próbálkozá­saival, sikereivel és kudar­caival. Bulgakov ma nép­szerűbb, mint valaha, egye­nesen Csehovva) vetekszik a szovjet színpadon. A közön­ség még soha ennyi Bulga- kov-drámát és róla szóló variációk művet nem láthatott. Ugyan­csak moszkvai színház, a Szovremennyik játssza telt házak előtt a már klasszi­kusnak számító Turbin csa­ládot. Bugakov újrafelfede­zésére való tekintettel meg­jelenik műveinek összkiadá­sa, három kötetben. mondta: a miskolci a második fellépésük. Az elsőn fél ház előtt játszatták el a klasszi­kus amerikai müvekből álló re­pertoárjukat, ám a lelkes kö­zönség feledtetni tudta a So­ros-alapítvány támogatásával olakutt nagyzenekar tagjaival az üres székek szomorú látvá­nyát. A DVMK termét is alig félig töltötték meg az ér­deklődők. Aki viszont eljött, nem csalódott. Szenzációt Minden egér szereti a sajtot Vasárnap délután fél 3-tól bábelőadásra várják a gye­rekeket a Tokaj vendéglátó­ház Kóla bárjába. A műso­ron szerepel a Minden egér szereti a sajtot című mese­darab. A bábelőadás után filmvetítés is lesz. tenorszaxofonos Dés László, Csepregi Gyula, gitárfuta­maival László Attila, vagy a harsonás Friedrich Károly és Molnár Ákos. A Budapest Big Band tag­jai úgy tervezik, hogy nem állnak meg a héhány kon­certből álló turnénál, élő nagylemezük elkészülte (Bu­dapesten lesz a felvétele) után is együtt muzsikálnak majd. Repertoárjukat pedig saját szerzeményeikkel is bővíteni akarják. Az álta­luk játszott muzsika hazai interpretációban ritka, mint a fehér holló. Ha kicsi is, de van igény az ilyen uni- kum-jellegű produkció iránt. Csak remélni tudjuk: a Bu­dapest Big Band-nek lesz kitartása tervei megvalósí­tásához. (b. a.) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom