Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-12 / 264. szám

Eredményeikkel öregbítik as egyesület jé hírét Jubilál a DVTK Labdarúgás9 területi bajnokság Még ;s az Ózd az élen! Ác A Lengyelország ellen 2:0 arányban győztes magyar olim­piai labdarugó-válogatottban kilenc diósgyőri, szerepeli. A képen állnak: Szántó, Oláh, Veréb, Tatar, Kovács, Bárányt, Kutast, Salamon, guggolnak: Kiss L., Fükő, Fekete, Boros­tyán. A kilencedik diósgyőri, Fekete L. lecserélése miatt nem szerepel a felvételen. (Folytatás az 1. oldalról) A háromnegyed százados Jubileumát ünneplő DVTK szakosztályai sorában a leg­eredményesebbként a birkó­zókat tartják számon. Első­sorban a felszabadulást kő­vető években, a vidéki hát­rányos helyzet, ellenére is. az ország egyik legjobb birkó­zógárdája nevelkedett ki Di­ósgyőrött. Előbb Krajcsik, Viczek es társai, majd Gut­man. Kupcsik és Gonda öregbítettek a diósgyőri bir- kózósporl jó hírnévét. 1969- től az egykori sikerember. Gutman József vette át a szakosztály edzéseinek irá­nyítását. s keze alatt olyan nagyságok nevelkedtek, mint a Szalontai testvérek és Sza­bó Lajos, akik Európa-baj- noki ezüstéremmel dicseked­hetnek. E 16 év alatt 29 ma­gyar bajnoki címet szerez­ték. a jubileum évében pél­dául hármat! Bár erőgyűjtés címén a legtöbb sportág versenyzői foglalkoztak súlyemeléssel, a sportág 1949-ben honosodott meg a DVTK-nál. A szak­osztály első. igazán kiemel­kedő képességű versenyzője, Szűcs Lajos 1972-ben az Európa-bajnoki bronzérem után az olimpián már ezüs­töt szerzett, egy év múltán világbajnoki második, majd Európa-bajnok lett! A tár­gyi feltételek jelentős javu­lásával. újabb nemzedék lé­pett Szűcs Lajos örökébe, s közülük is kiemelkedik az abszolút rekordot elért Ja- csó József —. aki éppen a napokban „rendezte át” a magyar csúcslistát —, vala­mint. a legerősebb magyar súlyemelőnek tartott Barsi László. A kosarasélet először az atjétak berkeiben folyt, de 1945 után már önálló szak­osztályként működött. A nők mindjárt az első osztályba jutottak, s , kisebb megszakí­tásokkal mindmáig a legjob­bak között szerepelnek. Hosszú ideig a vidék legjobb kosárlabdacsapatát mondhat­ta magaenak a DVTK, vá­logatott sportolók egesz sora nevelkedett a piros-fehérek- nel, mint Kaié Ilona, és Má­rta. Kamarásné Rohonczi Maria. Soós Éva, majd az utóbbi években Lőrinczné Winter Ilona, s a nyáron Franciaországba szerződött Medgyesi Judit. Távozásával gyengült ugyan az utóbbi evekben már csak a B-csc- portban szereplő együttes, de remelhetőleg nem lesznek kiesési gondjaik. A férfiak a kezdeti időben váltakozó sikerrel szerepeitek, hol fel­kerültek a legjobbak közé, hol kiestek onnan, s a het­venes évek elején — a ha­nyatlás szakaszában — meg is szüntette az elnökség a szakosztály férficsapatát. A legnepszerűbb sportág, a labdarúgás, külön fejezetet érdemel. Remek teljesít­mények és hullámvölgyek szinte évtizedenként követ­ték egymást. A kezdeti’ ba­rátságos mérkőzések után először 1912—13-ban talál­kozhatunk a DVTK nevével szervezett bajnokságban. Mindjárt a« Északi kerület miskolci alosztályának Jiaj- noka lett a csapat. 1925-ben mór országos bajnoki elődön­tőt vívott a DVTK az FTC ellen, s csak a megismételt mérkőzésen maradt alul minimális. 2-1-es vereséggel. Csak jóval később, 1940-ben. az akkor DIMÁVAG néven szereplő együttesnek sikerült valóra váltani a régen áhí­tott célt: az NB I-be került a csapat. A felszabadulást követően a nevét ismét DVTK -ra változtató egyesü­let csak az 1949—50-es baj­nokságban tudta kiharcolni az első osztályba kerülést, ám 1952-ben újra a búcsú következett. Az ezt követő evekben hol az első-, hol a másodosztályban találkozha­tunk a DVTK labdarúgóival. Az 1959—60-as évben az 5. helyen végezve a vidék leg­jobbja lett a Diósgyőr, s in­dulhatott a Közép-európai Kunéban is. A piros-fehérek legszebb eveinek az 1974-töl kezdődő egy évtizedet tekin­tik, amikor a csapat egy íz­ben a bajnokság 3. helyén végzett, két alkalommal el­nyerte a Magyar Népköztár­sasági Kupát, s jogot szer­zett a KEK-ben való szerep­lésre. Mindkét alkalommal a nemzetközi porondon is bi­zonyított az együttes, amely­nek tagjai közül Salamon, Tatár és Borostyán az A-vá- logatottban is helyet kapott, s a Diósgyőrre éoítette olim­piai keretét Lakat Károly mesteredző is. Diósgyőrött Lengyelország ellen nem ke­vesebb, mint kilenc DVTK- játek06 húzhatta' fel a meggypiros mezt. Ám egy évtized elteltével jött a mélypont, kiesett a nagy­múltú egyesület gárdája, sőt az MLSZ döntésé értelmé­ben mínusz négy ponttal kezdte NB Il-es bajnoki sze­replését. Az idén a vissza­kerülést tűzte, zászlajára a Bánkuti László vezérelte együttes, s ha a játékosok is átérzik ennek lehetőségét, s mind a pályán, mind a ma­gánéletben mindent meg is tesznek a sikerért, az bizo­nyára nem is marad el. A tájékozódási futás érde­kes kettősséget mutat. A fel- szabadulás utáni években ugyanis elsősorban a sízés tartozott e szakosztály kere­teibe. ahol olyan kiválóságok nevelkedtek, mint a több­szörös magyar bajnok Susz- tig. Stramszki. Spisak. Kat­ioné Bokros Gizella es tár­saik. 1970-ben csatlakoztak a sízőkhöz a tájékozódási fu­tók. közülük Káló Marianna. Korsovszky Ágnes és Dosek Ágoston révén nemzetközi­leg is ismert sportolók kerül­hettek a magyar válogatott­ba Diósgyőrből. A kettős szakágú szakosztály az utób­bi évtizedben 37 magyar bajnoki címével, s több ki­emelkedő nemzetközi ered­ménnyel hívta fel magára a figyelmet. A vívószakosztálp léte is a felszabadulást követően szilárdult meg Diósgyőrött. Hollos Endre kiemelkedő munkájának köszönhetően, már az ötvenes években vá­logatott versenyzői voltak a klubnak, s amikor a hatva­nas évek közepén a többi miskolci vívószakosztály be­olvadt a DVTK-ba, ez az erősödés egyre jobb eredmé­nyekben tükröződött. A tár­gyi feltételek komoly javulá­sának eredménye: a jubile­um évében valamennyi szak­ágban sikerült kiharcolniuk a diósgyőri vívóknak az első osztályba kerülést. Már a századforduló évei­ben kezdett meghonosodni a teniszsport Diósgyőrött, ám a lendületes fejlődés 1945 utón következett be. Akko­riban országos versenyek egesz sorának adott otthont az Árnyaskert szomszédsá­gában Telepített teniszstadi­on, s a sportág kiválóságai­nak egesz sora került ki Di­ósgyőrből. Brosszmann Zsó­fia személyében kiemelkedő egyénisége volt a sportág­nak Diósgyőrött, de nem szabad megfeledkeznünk Biszterszky Sáriról, Monon Juditról, Szabó Mártáról, Klucs Lászlóról, Dröszler Béláról és Kadar Endréről sem. Az utóbbi évek nehéz­ségeit mutatja, hogy a fér­fiak a második, a nők pe­dig a harmadik osztályban szerepelnek, de rendkívül tehetséges az utánpótlás, s megvan a lehetőség az elő­relépésre. Az alakulást követő évek­ben szervezett keretek kö­zött működött a DVTK-ban az úszószakosztály, sőt, vizi- labdacsapata is volt a piros- fehéreknek. A felszabadu­lást követő években dr. Bttsk.ey Zoltán keze alatt te­hetsege® versenyzők sora nőtt fel, ám a hatvanas években a szakosztályok le­építése az úszókat is érin­tette. A Városi Uszoda fel­építése új lehetőségeket te­remtett. ám az egyesület pénzügyi nehézségei ismét gátat szabtak a fejlődésnek. A. szakosztálybeliek egyelő­re abban bizakodnak, hogy a jobb feltételek az ered­ményekben is megmutat­koznak majd, s bizonvit.ják az úszószakosztály eletké- pessegét. A Sajó. majd a Hámori­tó lehetőségeit kihasználva, az első világháborút követő években pezsgő víziélet kez­dődött. Miskolcon. Erre az időre datálható a diósgyőri kajak-kenusport éledése is, amely a második világhá­borút követően élte fényko­rát. amikor Kiss Lajos sze­mélyeben olimpiai bronz­érmese. világbajnoki máso­dik helyezettje volt a szak­osztálynak. A később a Csorba-telepi tóra költözött vízisportolók között ma is igen sok a szorgalmas, te­hetséges versenyző. Végül, de nem utolsósor­ban szót kell ejteni a ter­mészetjárókról is, akiknek tevékenysége egyidős a di­ósgyőri munkásmozgalom kezdeteivel. A legnépesebb szakosztály tagjai ma is számos, eredményes túrát vezetnék, s források fogla­lásával. útjelzések felújítá­sával írják be nevüket, a DVTK történetébe. Az egyesület megújult ve­zetése e nehéz időszakban azon munkálkodik, hogy megfelelő körülményeket si­kerüljön teremteni a pati­nás diósgyőri élsport szá­mára. hiszen itt. évről évre válogatott és nemzetközi szintű versenyzők egész so­ra nevelkedett. Velük együtt reménykedünk abban: a ju­bileumi év kiemelkedő ered­ményeit a jövőben is sike­rül megismételni, sőt meg­tetézni a Diósgyőri VTK színeiben sportolóknak. Tóth Zoltán Lapunk tegnapi számában az eredmények részleges ismereté­ben még azt irtuk, hogy pün­kösdi királyság volt az ózdiak élre kerülése, hiszen recski ve­reségükkel búcsút is mondhat­tak hélközben szerzett elsosé­flolnap dc'uíán M. Kinizsi— Újpesti Dózsa Folytatódik a bajnokság a jégkorong OB I-ben. A Mis- kolci Kinizsi csapata holnap délután ismét pályára lép. Ellenfelük az Újpesti Dózsa tavaly bajnokságot nyert együttese lesz. A lila-fehérek tucatnyi válogatott játékos­sal érkeznek Miskolcra. A mérkőzés délután 4 órakor kezdődik a műjégpályán. A Miskolci Nemzeti Színház felvételt hirdet az alabbi mun­kakörökbe : színpadi díszítő, fér­fiszabó és asztalos szakmunkás. Jelentkezni lehet: a műszaki ve­zetőnél. Tranzit- fuvarozásba«! Jarta* A. B, C, E kát. jogosítvánnyal rendelkező, érettségizett autó- motorszerelő állást keres. ..Min­den megoldás érdekel 177364” jeligére a kiadóba. A Kelet-magyarországi vízügyi Tervező Vállalat miskolci irodá­ja irányító tervezői éfi tervbzöi munkakörbe keres vízellátás- csatornázási feladatokhoz fel­sőfokú (vizépítőmérnök. főis­kolai végzettség) szakirányú végzettségűeket. Bérezés. meg­egyezés szerint. Kezdők jelent­kezését is várjuk. A változatos feladatokkal gyors szakmai fej­lődés biztosított. Cím: KEVI- TERV, miskolci V. sz. iroda, Miskolc, Katalin u. 1., Hl. em. Telefon: 87-013. ínggisfScsii Építési telek eladó. Érdeklőd­ni: Miskolc-Szirma, Vöröska­t-ona ti. 35., 17 óra után, 86-868 telefonon. SZÜLETETT: Meleg Sándornak és Varkoly Erikának Balázs; Kovács Gá­bornak és Olasz Magdolnának Enikő; Orosz Lajosnak és Ágos- tos Juditnak Adrienn; Árvái Imrének és Nádasdi Marianna Juditnak Nikoletta; Balina Já­nosnak és Boda Margitnak Vik­tória; Demeter Lajosnak és Szabó Tünde Katalinnak Lajos Zsolt nevű gyermeke. Sok szeretettel köszöntjük vá­rosunk legifjabb polgárait! HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Váradi István és Miskolczi Erika; Schmiege Arno Franz és Eperjesi Ibolya Mária. Sok boldogságot kívánunk a fiatal pároknak! ELHUNYT: őszinte részvétté! közöljük, hogy elhunyt: Gácsi Lajosné (Vámos Erzsé­bet) ; Fazekas Mihály; Hornyák güknek. Nos, azóta ismertté vált, hogy a BVSC az ózdiak segítségére sietett, s meri le­győzte ellenlábasukat, a fekete- fehérek megtartották vezető po­zíciójukat a bajnoki tabellán. A még nem közölt ered me­nyek BVSC—H. Köteles SE 2 1 (2-1). Gyöngyös— Sirok 1-0 (0-0). S, Siküveggyar—Balassagyarmat 4-1 (2-1). God—Hatvan 1-1 (1-0). A MATRA-CSOPORT ÁLL/ \s A: 1. Ózd 13 11 1 1 35­7 23 2. Köteles SE 13 1« 2 1 35­10 22 3. Siküveggy. 14 8 1 5 28­■19 H 4. Recsk 13 (S 4 3 24­14 16 5. S.-bábony 13 7 2 4 15­12 Ifi 6. BVSC 1.3 7 2 4 20­18 Ifi 7. Edéién y 13 6 3 4 20­17 15 8. Hatvan 13 5 3 5 17­19 13 9. Ns-bátony 13 6 1 6 13­15 13 10. B. Bányász 13 5 3 5 12­14. 13 11. Gyöngyös 13 4 2 7 17­16 10 12. Göd 14 3 4 7 18­21 10 13. Bélapátf. 15 2 6 7 14­■22 Ifi 14. Romhány 13 3 4 fi 14­2 fi 10 15. B.-gyarmat 13 3 2 8 10­26 8 16. Sirok 13 3 1 9 11­27 7 17. B.-nádasd 14 3 1 in 15­35 7 A Tisza-csoportban a hét vé-» gén rossz napink volt a borso­di együtteseknek, a H. Papp -T. SE hazai pályán nem bírt a Má­tészalkával — 0-0 let-t a vég­eredmény —, míg az Olefin SC Kisvárdán 2-0-ra kikapott. A H. Papp J. SE a tabellán a 3., az Olefin SC a 4. helyen all. Sürgősen eladó 1200 négy­szögöl belterületi zárt kert, két részben is. Tel.: 16-370, este. Budapesti, új, kétszoba-hallos, összkomfortos tanácsi lakasotn elcserélném miskolci belvárosi, 4 szintes házban 2,5—3 szobás, összkomfortos, telefonos lakásra II. emeletig. Érdeklődni: 31-208- as telefonon. 18« négyzetméteres, ősszkös- müves, telefonos, luxuskivitelű családi házam eladom, vagy kisebb családi vagy sorházra cserelem *,Miskolci 177 208” jel­igére a kiadóba. fiiiFSYtCs Eladó UI 90—17-es, frsz., KI Polski Fiat. Érdeklődni: Mályi Hunyadi a. 14., Horváthné. sn—80 literes bojlerért allf használt ORISTER erősítőt cse­rélnék. „Csere 177 466” jeligén a kiadóba. 1st vá mié (Krajnyák Erzsébet) Enyedi Jánosné (Venkovics Gi zella); Kobis Elemér; Misalóez ki László; Völgyi István; , Szé Sándor; Tokár Istvánná (Ferg Julianna Margit); Dudás Mi hály; Müller Ferenc; Csőn to Sándor; Orgona Zoltán; Ho! Józsefné (Kiss Erzsébet); Mól nár József; Tiszai Ferenc; Bar na Jánosné (Cseh Anna) ; Rusz Lajosné (Busku Erzsébet) ; Rusz nák Ervin Ferenc; VirnyansTik Sándorné (Képes Erzsébet) Nyüsti Ferenoné (Nagy Piros ka); Zahari Julianna; Vass La josné (Molnár Ilona); Horváti Sándor; Morvái Imre Józsefit (Soós Anna); Kovács Gyula Tompa Áron: Restyánszki Lé nártné (Miklós Marsát) ; Kukor József; Kemény Gyula Pál; Bó di Istvánná (Molnár Katalin) Tóíh Imre; Váczi Lászlón (Pravnik Ilona); Kiss József. a 75 éves DVTKd! Háromnegyed évszázad nagy idő egy sportegyesüket életében is. E tiszteletet parancsoló múlt, valamint az a. hagyomány, hogy a jubileumi évfordulók alkalmasok a számvetésre, visszatekin­tésre késztetnek valamennyiünket. A századforduló környékén a diósgyőri vasgyár mát az ország legnagyobb, sok ezer embert foglalkoztató üzeme volt. Akkori­ban Magyarországon is fokozódott az érdeklődés o testnevelés iránt, s a teremsportok mellett a szabadtéri sportolási lehetősé­gek iránti igény is erősödött. Ebben az időszakban — a már működő Miskolci SE példája nyomán — állandó beszédtéma volt a vasgyári fiatalok körében egy diósgyőri sportegyesület megalakításának lehetősége, szükségessége. Miután a gyár ve­zetése támogatta az ügyet, 1910-ben, egy februári vasárnapon sor kerülhetett az alakuló közgyűlésre. A sportegyesület a Di- ósgyór-Vasgyári Testgyakorlók Köre nevet vette feL A DVTK megalakítása bizonyítéka tehát a lelkes és áldozat­kész vasgyári munkásifjúság szervezőkészségének is, akik a sport által kívánták egységbe tömöríteni a diósgyőri fiatalokat. Ök te­remtették meg azokat az alapokat, amelyekre építve, sok sikert ért el az egyesület a 75 év alatt. Kezdetben csupán egyetlen szakosztálya volt az egyesületnek - a labdarúgóké. Ma 12 szakosztályban több mint 1400-an sportolnak piros-fehér színekben Diósgyőrött. Számos kiemelke­dő sportsiker született a 75 év alatt, olimpikonokat, világ- és Eu­rópa-bajnoki érmeseket, helyezetteket nevek az egyesület, akik öregbítették a DVTK hírnevét. Voltak átmeneti nehézségek az egyesület életében, de a tör­ténelmi próbatételt mindig sikerrel vívták meg. Természetesen vannak gondok ma is — bár ezek más természetűek. Elgondol­kodtató — ami a korabeli dokumentumokból kitűnik —, hogy a megalakuláskor 37 korona 88 filler volt az egyesület alaptőkéje. Ezt az összeget az alapítók fillérjeiből szedték össze, akik azért adakoztak, hogy sportolási igényeiket kielégíthessék. Ma, amikor az élet a sport számára is nehezebb feltételeket teremt, az ünneplés pillanatában sem feledkezhetünk meg ar­ról, mennyire fontos, hogy jól használjunk fel minden forintot abból a pénzből, amely a sportcélok kielégítésére, támogatásá­ra jut. A sport — kortól és nemtől függetlenül — lelkesítő, mozgósító erő. amely a tömegkommunikációs eszközök jóvoltából minden­napi életünk részé, sőt hangulatformáló tényező is. Mindezekért kapott és kap a megye és a város párt- és állami vezetésétől megkülönböztetett figyelmet a sport, mint lényeges társadalom­politikai kérdés. Ezen belül is fontos helyen szerepel a DVTK, hiszen a megye egyetlen országosan kiemelt sportégyesülete. Köszöntjük a szép jubileum alkalmából a nagy hagyományok­kal rendelkező munkásegyesületet, valamennyi dolgozóját és sportolóját, a lelkes és önzetlen társadalmi aktivistákat, A sport­szerető közvélemény nevében is további sikereket kívánunk fele­lősségteljes tevékenységükhöz. KAIÓCZKAI ISTVANNÉ az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára felveszünk: építőipari építésvezetőt és előkészítőt, továbbá kőművest és kubikost, valamint brigádot. jelentkezni M. Rákóczi Ferenc Mgtsz Építőipari és Szóig. Ágazat, Miskolc, Baross Gábor u. 24. sz. (emelet). ANYAKÖNYVI HÍKEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom