Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-12 / 264. szám

Közöspn a városi utakon Már a nyuszikat készítik Csomagolják a táblacso­koládét a Magyar Édesipari Vállalat Szerencsi Gyárában Az étcsokoládé az összter­melésnek mindössze 10—20 százalékát teszi ki. mivel a vásárlók inkább a tejcsoko­ládét kedvelik. Hamarosan közeledik a Télapó, de erre már semmi sem utal: a fi­gurákat kiszállították a bol­tokba. Itt és a miskolci gyárban az elmúlt napokban hozzáfogtak a húsvéti tap­sifülesek és tojások gyártásá­hoz. Külföldre is szállítanak belőle. (Kerényi László felvételei) auf*,- ~«5i '•MX* í \ \ $c<v CHO^OiÖT^ A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 2. Á Hét cm Kakas, a Szatvas és a Fehér Ló A kurta korcsmák mellett földesúri vagy városi kezelésű, állandó italmérő helyeken is mérték az uradalom, az apátság és a város borát. Közülük a jelentősebbekre a :égér hívta fel a vendégek figyelmét. Történeti városkapuink közül legújabb keletkezésű a Zsolcai kapu, ahol a 18. szá­jad közepe táján épülhetett fel a Három Kakas Korcsma. Ez később Fehér Kakas :ogadó és korcsma név alatt vált ismertté. \ vásárra, különféle árukkal és különböző íelyekről szekérrel érkezőknek közkedvelt melegedő- és találkozóhelye volt. Említik tevét az 1878-as árvízről készült polgár- mesteri jelentésben is, ahol „régi uradal­mi épület”-ként vették számba károsodá­sait. Az árvíz után helyreállítva ismét mű­ködött. Ezt bizonyítja egy 1881-es adat, imikor a Fehér Kakas tulajdonosa cégér­rel invitálta a miskolci vásárokra érkező­cet. (Napjainkban ez a Zsolcai kapu 1. számot viseli, telkén a Bükkvidéki Ven- iéglátóipari Vállalat Gyors étterme üze­mel.) A korcsma melletti telken az 1860-as ivekben létesült Leszi h Miksa mezőgaz- lasági gépgyára, amely Miskolc első ilyen lellegű ipari üzeme volt. Leszih kísérletet ;ett a fogadó megvásárlására, s — nem kis •eklámérzékre utaló — üzemeltetésére. El­képzeléseit azonban nem tudta megvalósí- ;ani. Leszih gépgyárát és a fogadó telkét i Szilágyi család vette meg, s a 19. század jégétől itt üzemelt 1945-ig a Szilágyi és Discant Gépgyár. Lényegesen több az ismeretanyagunk a nai Rákóczi u. 1. sz. alatti telken azono- ítható Szarvas korcsmáról. Történetét 1755- ől 1874-ig tudjuk folyamatosan nyomon kö- retni. Korábbi feljegyzések Koplaló korcs- nának is nevezték, hiszen a középkori ■redetű piactér szélén állt, s a rendelke- :ések szerint itt ételt nem lehetett felszól­alni. Az épületről pontos leírást ad a liósgyőri koronauradalom 1755-ös számba- rétele, de azt is tudjuk, hogy a várost msztító sok tűzvész egyikének 1874-ben ez íz épület is áldozatul esett. A 18. század ;özepétől itt kávéház is működött, s az meletes épület fenti traktusát céhes kéz- nűvesek raktárnak használták. Az össze- rás szerint „a miskolczi piaczon elhelyez­kezdő kávéház és ahhoz kaptsolt Szarvas nevezetű vagyon”, s a diósgyőri korona­uradalom „átalbocsátja a miskolczi csiz­madia czéhnek”. Az akkori piaci életet, ég az ettől elválaszthatatlan korcsmái áldo- másivást és hangulatot illusztrálják a vá­ros jegyzőkönyvének azon bejegyzései, ame­lyek „erkölcstelenségek” miatti intézkedése­ket rögzítettek. A tulajdonosok egymást kö­vették, s egyikük, a görög kereskedő Czin- czifa Ádám a korcsmát patikává alakította át. Ez 1874-ig üzemelt, amikor is augusztus 18-án tűzvész martaléka lett. A mai Sza­badság téri Arany Szarvas gyógyszertárnak az 1895-ös városi címtár szerint is ez volt tehát a jogelődje. A 18. század végi adatok utalnak a Fe­hér Ló korcsmára, de helyét éppúgy nem tudjuk azonosítani, mint a Pukkancs ne­vezetűét, amelynek létezéséről 1741-től 1787- ig vannak adatok. Hasonlóan az ismeret­lenség homálya fedi azt a Sodorna Korcs­mát, amelyről 1764-ben azt jegyezték fel, hogy a tiltás ellenére itt cigányasszony tán­colt, s mert a kor joggyakorlata szerint ez erkölcstelen volt, ezért harminc korbács­ütésre ítélték. ‘A mai Széchenyi út 30. sz. alatti ház helyén üzemelt a legendás Luci- Korcsma, amelyről már 1783-ban feljegyez­ték, hogy „német kesztyűslegények éjjeli mulatozás és pipázás miatt találtattak bű­nösnek, s ezért behozattatak a városházá­ra”. Ez az épület nagy forgalmú, de rossz hírű italozóhelye volt a városnak. A 19. század végére utalva azt írja városunk je­les történetírója, Szendrei János: „a Luczi- kocsma szomorú nevezetességre tett szert azáltal, hogy a hajléktalan, vagyontalan betegek itt ütötték fel tanyájukat, igen sok­szor megtörtént, hogy a korcsma mögötti szemétdombon találtak egy embert meg­halva”. A szomorú emlékű helyen ma a Divat­ház épülete áll. Dobrossy István (Sorozatunk következő cikke: egy hét múlva) Kevesebb sóval (Folytatás az 1. oldalról) Minden télen örökös vita­téma az utak sózása. Ilyen­kor két párt harcol egymás­sal: a közlekedők egy része félti a környezetet — s gép­kocsiját — a só roncsoló ha­tásától, a másik tábor pe­dig nem törődik ezzel, ha­nem csúszásmentes, bizton­ságos utakat akar. Az idén a közúti igazgatóság útjain kevesebb só fog a burkolat­ra kerülni. • CSAPADÉK-RADAR Ennek elsősorban anyagi okai vannak, muszáj takaré­koskodni, ám vitathatatla­nok a környezetvédelmi elő­nyök is. Nem a sózott utak hosszát csökkentik majd. ha­nem a kiszórt só mennyisé­gét. Ez persze azt is jelenti, hogy a sózás hatékonysága csökken valamelyest. Ezen a gondon azonban segíthet a meteorológusokkal szoro­Zavartalan, kiegyensúlyo­zott ellátást ígér télire a konzervipar; a feldolgozás fő szezonja befejeződött, s az üzemekben hozzáláttak a kisebb kereskedelmi egység- csomagok elkészítéséhez, ösz- szeállításához. A gyáraknak rugalmas üzletpolitikával si­került alkalmazkodniuk az idei rendkívüli esztendőhöz, amikor is egy-egy zöldség-, illetve gyümölcsfaj hozamai között igen nagy különbsé­gek mutatkoztak. Kitűnő termést hozott a zöldborsó, az üzemek 3000 tonnával többet „raktak” el a tervezettnél. A vártnál töb­bet sikerült átvenni paradi­csompaprikából, az értékes kertészeti áru a korábbinál nagyobb mennyiségben kerül majd a boltokba, természete­sen tartósítva. A paradicsom év közben nem biztatott jó terméskilátással, ám a ked­vező nyárvégi, őszi időjárás végül is javított a hozamo­kon. Amelyek ugyan nem ér­ték el a tervezettet, mégis: az ipar megfelelő mennyisé­gű alapanyaghoz jutott. Fo­lyamatosan érkezett az üze­mekbe a vöröshagyma és a gyökérzöldség, viszont ko­moly gondok mutatkoztak az uborka felvásárlásánál. Az előirányzottnak még a fele sem került le a földekről, súlyos növényvédelmi gon­dok mutatkoztak, s ezeket a Csak ponyvával letakarva’ A tanácsrendelet szerint az egészségre ártalmas, továbbá tisz­tátalan anyagokat, amelyekből a szállítás­nál por száll fel, csak rögzített ponyvával le­takarva szabad szál­lítani Miskolcon. A környezetre különösen ártalmas anyagokat, mint a karbidsalakot. oltott meszet csak zárt edényben fuvarozhat­ják — az előírás sze­rint. Ha a rendeletet betartanák, akkor a sódert is csak pony­va alatt fuvaroznák a városban. Ilyet azon­ban még nemigen lát­tunk ... Sz. I. sabbra fűzött kapcsolat. Ed­dig is felhasználták az idő­járás-előrejelzéseket a köz­úti szakemberek, most azon­ban pontosabbá teszik az adatokat. Az üzemmérnök­ségeket felszerelik a legszük­ségesebb meteorológiai mű­szerekkel, hogy a helyileg kialakult időjárás-változá­sokra is gyorsan tudjanak reagálni. Igénybe veszik a meteorológusok csapadék-ra- darjelző szolgáltatását, amelynek segítségével na­gyon pontosan meg lehet mondani, hol várható hó, ónos eső. eső. Ha ez időben kiderül, előre szórják az utakat, s így kevesebb sóval is jóval nagyobb eredményt lehet elérni. • NE LEGYENEK FELESLEGES KILOMÉTEREK Oj rendelet lépett életbe nemrég, amely módosította az úttörvény síktalanításra, termelőknek úgy látszik nem sikerült leküzdeni. Az ipar a felvásárlási árak emelésé­vel igyekezett fenntartani a termelői érdekeltséget, ám ez csak részben sikerült. Mivel a savanyúságok gyár­tásához szükséges alapanyag jelentős része nem állt ren­delkezésre, paprikával, cék­lával és zöldparadicsommal igyekeztek pótolni a hiányt. Mindent egybevetve, az álla­mi ipar, amely a savanyú­ságok mintegy 70 százalékát állítja elő, folyamatos ellá­tást biztosít A gyümölcstermés hullám­zása is megmutatkozik az ipar kínálatán. A felvásár­lásnál nagyobb árat fizettek a sárgabarackért, s a szil­váért, és az átlagosnál töb­bet adtak az őszibarackért is. Sajnos, a csonthéjas gyü­mölcsökre nem járt jó esz­tendő, emiatt az áremelés csak részben hozott ered­ményt. Annál több bogyós gyümölcs érkezett a feldol­gozó iparba, a tervezettnél többet „tettek el” egresből, szamócából, ribizliből. Az ötödik nagylemeze je­lent meg a közelmúltban az Edda Műveknek. Az országos bemutató előtt a volt miskol­ci zenekar új felállásban jár­ja a megyét az elkövetkezen­dő napokban. Először szerda este fél 6-kor, illetve 8 óra­kor hallgathatják meg a ra­jongók kedvenc zenekaru­kat, a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban. Más­nap Mezőkövesden, majd ezt hóeltakarításra vonatkozó paragrafusait. A megyeszék­helyeken ezentúl az országos közutak városon átvezető szakaszain is a tanács fel­adata a téli munkák elvég­zése. Miskolcon ez nem kis gondot jelenthet, hiszen ki­lenc átvezető útszakasz van, és ezek jó része a belvárost érintő, forgalmas útvonal. A közúti igazgatóság illetéke­sei azonban elmondották, hogy eddig is közösen vé­gezték a téli munkát a vá­rosiakkal. s ezután sem lesz másként. A napokban tár­gyalják meg részletekbe me­nően. hogy se a közúti igaz­gatóság, se a közterület-fenn­tartók gépei egy métert se működjenek fölöslegesen: azaz mindig a teljes bejárt útvonalat sózzák, ekézzék, akár a tanács, akár a köz­útiak kötelessége lenne egy- egy szakaszon a munkák el­végzése. • FEL, BANKOTRA Minden hétvégén, ha .már hólepel takarja a hegyek lejtőit. gépkocsikaravánok indulnak Bánkút felé. Saj­nos. az idei télre nem sok jót ígérhettek a közúti igaz­gatóságon. A Bánkútra ves­zető út műszaki állapota ma már olyan rossz, hogy az állandó hóekézéssel, sózás­sal sem tartható tisztán. Olyan útszakaszról van szó, mely az erdészet tulajdona, s az erdőgazdaságnak nincs pénze a rendbetételére. Jó hír azonban, hogy már épül az új útszakasz is, közös ta­nácsi és közúti igazgatósági beruházásban. Ha minden igaz. a jövő télre már ezen autózhatunk. Egy aprócska kérdőjel azért még mindig van. ugyanis az új út végé­hez csatlakoznia kell egy bekötőútnak is. s ennek a megépítéséhez a mezőgazda- sági tárcával is meg kell egyezni. Tehát az idén sem lesz leányálom Bánkútra au­tózni, ezért indokolt a foko­zott óvatosság. Ezt akár az egész téli szezonra is nyu­godtan mondhatjuk, hiszen a forgalom biztonsága csak részben múlik az utak üze­meltetőin: sokat számít a vezetők óvatossága, az autó, a gumik állapota. Az elővi­gyázatossághoz szeretnének segítséget nyújtani a gyor­sabb és pontosabb informá­ciós hálózattal. November 15-től március 15-ig a 87- 20I-es telefonon éjjel-nappal hívható a központi ügyelet. A helyi útviszonyokról cél­szerűbb az üzemmérnöksé­geken érdeklődni. (k-ó) követően Dédestapolcsányban lép fel az együttes. Vasárnap Ózdon, a jövő héten pedig Mezőesáton. Edelényben. Ka­zincbarcikán és Szerencsen mutatják be a nagylemez anyagát. (Az LP egyébként szépen fogy az üzletekben.) A koncerteken új számokat is hallhat a közönség. Felvételünkön: Pataky At­tila, az együttes vezetője. A zöldborsótól a szamócáig Konzervhől nem lesz hiány Borsodi turnén az Edda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom