Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-10 / 262. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 35(1. Pt 31. - TeL: 18-S25, tterjüK olvasolnK.it 'eveiezöinKet. uoev panaszaikkal. eszreveteieiKKel betiötOi péoteklc. wwi» l«e »—14 6ra Körött Keressenek tel bennünket. A tiszta város: jó közérzet Mutasd meg otthonodat, s megmondom, ki vagy! A ren­des emberek azonban nemcsak otthonukkal törődnek, ha­nem lakóterületük tisztaságával is. De vajon szívükön vi­selik-e a miskolci lakosok a város tisztaságát, rendjét? Te­gyenek velem egy kis körutat! A hozzánk vonattal érkezők a Tiszai pályaudvaron talál­koznak először Miskolccal. Sajnos, a környék magán vise­li az utasok, a bejárók nyomait. Holott elegendő szemetes- rdény van kitéve itt, csak hát könnyebb a földre dobni a villamos- vagy buszjegyet, mint a tartóba ... Nem fogadja szebb látvány azokat sem, akik Felsőzsolca felöl gépjármüvei érkeznek. A' menetirány bal oldalán em­bermagasságú gaz, senki födje „virul”. Bár építkezés folyik, a főváros vagy Sajószentpéter irányából érkezők már ren­dezettebb terepen jönnek be a városba. Igaz, a 3-as út mel­lett is ott díszeleg a nádasréti szeméttelep, amelynek bűze nagy szél esetén messzire eljut. A legtöbb kritikát ezekben a hetekben talán a Széche­nyi út kapja. Sokan itt sem veszik észre a szemetesedé­nyeket, s mellőzik a használatukat. Csak helyeselni lehet a közterületellenőrök működését; általuk talán észbe kap néhány utcai szemetelő is ... Meglepő számomra, milyen nagy tisztaság és rend van néhány peremterüleli részen. Sokszor úgy tűnik, hogy az itt élők inkább magukénak tekintik a várost, mint a cent­rumban lakók... Szerencsére ma már Miskolcon Is egyre többen vannak olyanok, akik azt vallják, hogy a tiszta város jobb közér­zetet is ad. S lehet, még nem tartunk ott, ahol Mondjuk Sopron, de kétségkívül javult a város tisztasága. Igaz, még többre lenne szükség. Még nagyobb önuralomra, s nevelés­re, példamutatásra. Tarcsl T a jós Miskolc ..... lapjuk két ízben is foglalkozott a tapolcai és a déli terelőút találkozásánál levő déli oldali buszmegálló­val. kérve az olvasók nevé­ben. hogy álljon meg a 12- es és a 29-es járat is. A je­lenlegi helyzetben e két já­ratot csak az egyik oldalon, a város leié közlekedve tud­nánk megállítani. A Miskol­ci Közúti Igazgatóság és a tanács azt terveai. hogy a közeljövőben átépítik a cso­mópontot; ezt követően az egyetem felé eső irányban is megállóhelyet lehet elhelyez­ni. Reméljük, hogy a terve­zett megálló forgalomtechni- kai-lag is kivitelezhető, s a beruházás pénzügyi keretébe is belefér. (A választ a ro­vatunkban szeptember 16-án közölt, Ha megállna, illetve a szeptember 19-i számunk­ban Megállhatna címmel megjelent olvasói észrevé­telre kaptuk a Miskolci Köz­lekedési Vállalattól.) Megújul az edelényi kastély I Veszélyes bokrok az út mentén A Középszer «teán nagy az autóforgalom. A parkosí­táskor a díszcserjéket, bok­rokat igen közel ültették az úttesthez, s most, hogy már megnőttek, elfogják a kilá­tást; nem egy helyen be­hajtanak az úttestre is. Jó volna, ha ezeket az autó­sokra veszélyes növényeket kivágnák, esetlég megritkí- .tanák, s ahol szükséges, újakat telepítenének a he­lyükre, lehetőleg az úttest­től egy kicsit távolabb. F. M. Miskolc, Középszer u. Ha egy klub jubilál A Miskolci Közleke­dési Vállalat a közel­múltban ünnepelte vállalati klubjuk lét­rejöttének tizedik év­fordulóját. Egy héten át úgyszólván minden napra jutott rendez­vény, vetélkedő. Ezek mindegyike jól sike­rült, amihez hozzájá­rult a nyugdíjasok ci- terazenekara is. Ök adtak műsort a Kos- suth-szálló Fehér-ter­mében megrendezett, záróeseménynek szá­mító szüreti mulatsá­gon, ahol felléptek a Városi Művelődési Ház táncosai is. M. F. Miskole A megyeszékhely környékének szép műemléke az edelé­nyi Kóbor-kastély. Az idő vasfoga azonban — hasonlóan sok más műemlék jellegű épülethez — kikezdte. Sokáig nem volt pénz a rendbehozatalára, most azonban a Műemléki Fel­ügyelőség és a tanács segítségével megújhodhat. L. J. ADHATÓ-E SEGÉLY A C5É8 150-RE? Feleségemnek CSÉB-150-es biztosítása van, s erre — in­dokolt esetre hivatkozva - segélyt kért a vállalatánál. Nem, kapott. Szeretném tudni: valóban nem adható segély? — kérdezi N. I. miskolci olva­sónk. A kérdésre Szabó Ist­ván, az. Állami Biztositó me­gyei igazgatóságának főelő­adója válaszol; — A CSÉB—150-es bizto­sításnál valóban nincs le­hetőség segélyezésre. Viszont számos más előnye van, pél­dául váratlan tragédia, hosz- szabb betegség esetén enyhí­ti a család anyagi gondjait, gyógyintézeti ápolásnál térí­tést, vágy ha gyerek szüle­tik, gyermekenként 1500 fo­rintot adunk. S mindjárt hadd válaszoljak egy másik kérdésre is, amit sokszor feltesznek ügyfeleink. Szá­mos munkahelyen még nem szervezik ezt a biztosítási formát, viszont a dolgozók érdeklődést mutatnak iránta. Ilyenkor a legközelebbi ÁB- fiókban köthetnek CSÉB­Miskolc biztosítást. Szépen felújították jfc Rendkívül rossz állapotban volt éveken át a Hunyadi utca sarkán levő ház. Nem is sejthették a járókelők, hogy igazság szerint szép homlokzat rejtőzik a rongyos vakolat mögött. Nemrég befejezték a felújítást, s a hernyóból pillangó lett, újjászületett egy szép, régi miskolci ház. L. J. Miskolc E*c moh«/;« a /'ogszcrbóiy A NYUGDÍJAS DOLGOZÓK SZABADSÁGA A munkát végzfí nyugdíja­sokat ugyanolyan jogok iUetik meg, mint a nem nyugdíjas dolgozókat. Ez vonatkozik a fizetett szabadságukra is. Így tehát a nyugdíjas dolgozónak is Jár minden munkaviszony­ban töltött naptári évben 15 munkanap alapszabadság, és a munkaviszonyban töltött ide­jüktől függően háromévenként egy, évente azonban legfeljebb kilenc munkanap pótszabad­ság A megszakításokat leszá­mítva. a munkaviszony alap­ján járó pótszabadság mér­tékének kiszámításánál min­den, munkaviszonyban töl­tött időt figyelembe kell ven­ni. Az alapszabadságon, a munkaviszony* után járó pót- szabadságon kívül — tehát nem ezekkel egybeszámítva — a következő címeken jár pótszabadság; a dolgozó nő­nek és a gyermekét egyedül nevelő apának egy gyerek után kettő, két gyermek után* öt. legalább három gyermek után kilenc munkanap; ezenkívül a sokgyerekesek­nek. tehát akinek legalább három, általa gondozott ti­zennyolc éven aluli és mun­kaviszonyban nem álló gyer­meke van. külön pótszabad­ság jár. Három gyerek után kettő, és minden további, az előbb említett feltételeknek megfelelő gyermek után ugyancsak kettő-kettő, de évenként összesen tizenkét munkanap szabadság jár. Az alap- és pótszabadsá­gon kívül külön pótszabad­ság jár a vak dolgozónak: évente öt munkanap. To­vábbá a bányászatban, a vil- lamosenergia-iparban és az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken — megha­tározott munkakörökben, és a jogszabályban előirt felté­telek mellett — évi kettő, négy, öt, illetőleg tíz mun­kanap. A felsorolt szabadságok tartalma alatt a dolgozónak az átlagkeresete jár. Mi a helyzet a részmun­kaidőben foglalkoztatottak­nál? Ha a nyugdíjas a hét minden munkanapján dolgo­zik. a szabadság ugyanolyan mértékben, ugyanannyi mun­kanapra illeti meg, mint a nem nyugdíjasokat: az arra az időre fizetendő átlagkere­set csak a napi munkaidejé­vel arányos időre jár. Ha pedig a nem teljes munka­időben foglajkoztatott nyug­díjas csak aT hét egyes nap­jain végez munkát, a sza­badságát úgy kell kiadni, mint a teljes munkaidős, de heti egynél több szabadna­pot biztosító munkabeosztás­ban dolgozókét. Vagyis a szabadság kiadásánál a hét minden munkanapját figye­lembe kell venni, a heti egy szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti napok kivételével. Ha a nem teljes munkaidőben dolgozó nyug­díjas csak a hónap megha­tározott napjain dolgozik, a szabadsága is a munkában töltendő napokhoz igazodó­an, arányosan jár. A szabadságot esedékessé­gének évében kell kiadni. Ha erre nincs mód, mert például a dolgozó beteg, vagy munkatorlódás miatt az év végéig nem tud sza­badságra menni, akkor a munkába állástól számított harminc napon belül kell azt kiadni. A kollektív szer­ződés ettől eltérő határidőt is megszabhat. Dr. K. É. Nagy Ernőné (Miskolc): A terhességi-gyermekágyi se­gélyre vonatkozó rendelkezések 1985. január l-től egy sor tekin­tetben változtak. Ezekről rész­letes ismertetést találhat a Házi Jogtanácsadó 1985/3., márciusi számában. K. I. (Miskolc); Egy személy általában csak egy szerződéses üzlet üzemelte­tésére köthet szerződést. Ez alól a jogszabály azonban kivételt tehet. Ilyen eset lehet például, ha valaki évente legfeljebb hat hónapig működő, idényjellegű üzletre köt szerződést. Emellett más üzletre is pályázhat. A bányász- nyugdíjasokért A Kossuth-díjas bányász ugyanúgy húsz mázsa illet­ményszenet kapott, mint akármelyik társa. S mert el­ment nyugdíjba, s mivel ott­hon szénnel fűti a kazánt, sorakoznia kellett szénért a Tüzépnél. Joggal fakadt ki: hát ezért dolgoztam én négy évtizeden át a föld alatt?! Hasonló vélemények hang­zottak el több miskolci nyug­díjas bányász részéről is. Ezeket összegezte a Hazafi­as Népfront, s aztán meg­keresték Kiss Dezsőt, a Bor­sodi Szénbányák Vállalat ve­zérigazgatóját, majd Dudás Emilt, az Észak-magyaror­szági Tüzép kereskedelmi igazgatóját, Lóránt Miklóst, a Miskolci Szénbányák igaz­gatóját, s Himer Imrét, a nádasréti 402. sz. Tüzép- széntelep igazgatóját. Hamar megegyeztek: minden mis­kolci és Miskolc környéki nyugdíjas bányász, amennyi­ben igényt tart rá, kaphas­son soron kívül, a szokásos áron, 30 mázsa szenet, amit Lyukóbánya és a 402. sz. nádasréti Tüzép-telep útján szállíthatnak haza. Olyan intézkedés született, tehát, ami most méltán vált­ja ki a bányásznyugdíjasok — eddig több mint ezren vettek szenet az illetményen felül — elismerését. Ugyan­akkor nem sérti a többi mis­kolci lakos érdekét Sem. Hi­szen a bányászok vállalták; azt a szenet, amit a nyug­díjasok kapnak, ők terven felül kitermelik Ny. I. Elvihetnék! + Evek óta támaszkodik a kerítéshez a Martintelepen. 6 Rét utcában a képen látható sirkeret és „fejfa’'. Súlyuknál fogva nem valószínű, hogy rádölnének valakire, de nem itt a hely ük ... Együd István Miskolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom