Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)
1985-11-04 / 259. szám
A népfront is sokat tehet érte Legyen otthonunk e város (Folytatás etz 1. oldalról) A különféle fórumokon az utóbbi időben nagyon sok miskolci nyilvánított véleményt. Elismerve eredményeinket. a jó gazda szemével tárták fel a hiányosságokat. kritizálták a népfront gyengeségeit, óvták az elért vívmányokat — mondta szóbeli kiegészítőjében Homolya Gizella. E közéleti felelősség azonban nem mindenkire jellemző: számolni kell az anyagias szemlélettel, a cinizmussal, „a pálya széléről való drukkolással” is. Az értékválság, a meglazult állam- polgári fegyelem és a többi, nemkívánatos jelenség megszüntetése érdekében fokozott összefogásra van szükség. A továbbiakban szolt a városfejlesztés kérdéseiről, megemlítve a hiányosságokat is. Erősödött a lokálpatriotizmus; városunk története, értékei iránt egyre szélesebb körű az érdeklődés. A szocialista demokrácia kiszélesítésében a népfrontnak az is feladata, hogy továbbfejlesz- sze saját tevékenységét, megszabadulva minden formalizmustól. Vázolta g rétegpoli- tika^főbb tennivalóit, s javasolta, hogy a HNF VIII. kongresszusa vizsgálja meg az időskorúak érdekképviseletének és -védelmének kérdését. Többet kell tenni a fiatalokért is. A népfront hagyományos munkaformái nem eléggé vonzóak számukra. Tartalmas, cselekvésre ösztönző programokat kell szervezni az ifjúságnak. Befejezésül arra hívta fel a figyelmet Homolya Gizella, hogy bátrabban kell a változó társadalmi körülményekhez igazítani a népfront munkamódszereit. A szóbeli kiegészítést vita követte, melyben felszólalt Gyarmati Imre, az ÉSZAK- TERV koordinációs főmérnöke. Gerberi Károlyné, a BIK boltvezetője, dr. Kürti László református püspök, ország- gyűlési képviselő, Rnsz János nyugdíjas, dr. Csútor Tirádát, a Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa, Farkas Vince, a Borsodi Vendéglátó Vállalat osztályvezetője. Horváth Béla, a Húsipari Vállalat kazánkezelője. Négyesiné dr. Bordás Márta, a tüdőkórház adjunktusa, Kiss Géza, a MÁV-igazgatóság műszerésze, dr. Horváth Éva, a HNF Országos Tanácsa elnökségének tagja, és Kecskés Tibomé, a Városi Művelődési Központ osztályvezetője. Valamennyien egyetértettek az írásos dokumentumokkal. az elhangzott kiegészítéssel, s elfogadásra ajánlották azokat a népfrontértekezletnek. Örömmel tapasztalták — mondták el többen —, hogy a reális értékeléssel kritikai hangvétel párosult. A felszólalók a beszámoló egy-egy részkérdését elemezték tovább, illetve ahhoz rajzoltak hátteret. Szóba kerültek többek közt társadalmi körülményeink. a népfront és a tanácsok együttműködése, az ifjúság- védelem, a városkörnyéki községek mindennapjai, a nemregiben alakult cigánytanács (s ennek az etnikumnak azon rétege, mely a törvényt tisztelve élőknek is megnehezíti a beilleszkedést), a nőbizottság munkája, a nyílt várospolitika szükségessége. Dobozy Zsolt, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkára az ifjúság gondjairól szólt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek okait elsősorban a környezetben, az új nemzedéket érő hatásokban kell keresni. Kérte a népfrontot: legyenek partnerek, aktív közreműködők a fiatalok gondjainak megoldásában. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke elmondotta: a népfront és a tanácsok kapcsolatát nemcsak a törvények alakítják, hanem a tanácsok részéről ez céltudatosan vállalt együttműködés. A szocialista demokráciáról és a nyílt várospolitikáról szólva kifejtette: ez nem a hatalom gesztusa, hanem sürgető szükségszerűség. Közös dolgainkat csak közösen rendezhetjük. Végezetül Dudla József, a városi pártbizottság első titkára kért szót. — A népfront munkájáról csak a legnagyobb megbecsülés és tisztelet hangján lehet szólni — mondotta. — Fontos esemény ez a városi értekezlet már csak azért is, mert előkészítése során a körzetekben. községekben politikai aktivitást keltett A mozgalmat nagyon komolyan kell venni. Történelmünk tapasztalatai bizonyítják: amikor lemondtak a népfront munkájáról, nem Volt lehetséges a fontos feladatokra való mozgósítás sem. Ezután a településfejlesztési hozzájárulás jelentőségét hangoztatta: — Ezzel magunkon, a városon szeretnénk segíteni, hiszen nem várhatunk minden gondunkra megoldást a tanácstól. Nem lehet példa számunkra más helységek döntése, az elutasítás. A tanácsnak a várható összeg felhasználására vonatkozó tervei reálisak — mondotta, s javasolta: kapjon nagyobb figyelmet a népfront munkájában a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásának elősegítése. A városi pártbizottság első titkára részletesen foglalkozott az ifjúsággal kapcsolatos feladatokkal. A köz- biztonságról pedig megállapította: a korábbi helyzethez képest jelentősen javult, bár-vív; mm üwM 5^ Egy esztendeje készült el az évszázad építkezésének nevezett Bajkál-Amur vasútvonal első sínpárja. Az építkezés megszokott kísérőjelensége volt az ország minden sarkából érkezett munkások közötti szoros barátság, illetve házas- sód- így vitték új otthonába a boldog arát._ még.-sok a tennivaló. A társadalom segítsége kell például ahhoz, hogy a garázda kisebbséggel szemben határozottan lépjen fel a városlakók becsületes többsége. A cigánysággal kapcsolatos gondokról elmondotta: elő kell segíteni e réteg beilleszkedését, méghozzá úgy, hogy ehhez az értelmes, törvénytisztelő cigányságot is segítségül hívjuk. A városépítésről szólva kifejtette: nem sokra megyünk azzal, ha a múlt hibáin kesergőnk. Vannak viszont olyan, támogatásra érdemes elképzelések, melyek hajdani hasznosítható tapasztalatokra támaszkodnak a város arculatának kedvező változtatása érdekében. Arra kell törekedni. hogy Miskolc a benne élőknek otthona legyen. A vitát Homolya Gizella összegezte. A népfrontértekezlet résztvevői nyílt szava zással, egyhangúlag elfogadták a beszámolót, annak szóbeli kiegészítését, valamint a következő öt év munkájához irányadó állásfoglalást. Az értekezlet utolsó napirendi pontja a tisztújítás volt. A résztvevők megerősítették tisztségükben a városi népfrontbizottságnak a körzeti népfrontértekezleteken megválasztott tagjait. A tisztségében megerősített városi bizottság nyílt szavazással megválasztotta a városi elnökséget, a népfront városi elnökét, alelnökeit. titkárát. A HNF városi elnöke ismét Joósz Gabor, az ÉÁÉV igazgatója lett. Alelnökök: Czirbus János, a DIGÉP személyzeti és szociális igazgatója, Négyesiné dr. Bordás Márta, a megyei tüdókórház adjunktusa, dr. Tóth István nyugdíjas vb-titkár. dr. Szita Lajos, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense, Veresné dr. Jakab Zsuzsanna, a városi tanács vb-titkára. A HNF városi titkárává újra Homolya Gizellát választották. A népfrontértekezlet résztvevői végezetül — szintén nyílt szavazással — a népfront négy területi vezetőségének tisztségviselőire, a munkabizottságok vezetőire, a népfront megyei bizottságának miskolci tagjaira, s a megyei népfrontértekezlet miskolci küldötteire adták te voksukat. ★ Lassan egy éve érvényben van már az a rendelet, amely szabályozza, hol lehet Miskolcon sátorgarázst felállítani. Egyelőre azonban a jog írott betű marad, hiszen továbbra is csúfítják városunk utcáit a lerongyolódott, összetákolt ponyvagarázsok, s továbbra is nehéz megmagyarázni a parkolóhelyet kereső autósoknak, hogy miért van joga három autó parkolóhelyét elfoglalnia a közterületből két ponyvagarázsnak... (Kiss József felvétele) Sok pénzhez jut... Bab-babonák A bah már az ókorban is a szegény emberek eledele lehetett, mert Arisztophanész Plutosz című darabjában valakit úgy jellemez, hogy „Mióta gazdag, nem kell neki a bab ...” A Biblia, a Talmud ugyancsak a bab tömegtáplálék voltát igazolja. Az ókori népek, például az egyiptomiak, a görögök a babot „tisztátalan” növényként kezelték. A nőkre bízták a termesztését, ápolását, betakarítását; férfiember a lábát sem tehette babföldre. Mi szülhette azt a képzetet, hogy a bab „tisztátalan”? Alighanem a babevés velejárója: a felfúvódás és a testből távozó gázok bűze. Akkoriban ugyanis — jobb magyarázat híján — minden kellemetlen fizikai jelenséget az ártó, a tisztátalan szellemek beavatkozásának tulajdonítottak. Fűződtek a babhoz egyéb babonás képzetek is. Fehér Padlófűtés és meles; víz Csőhálózat családi házakhoz A budapesti székhelyű Csőszerelő Ipari Vállalat november 14-én a miskolci Technika Házában népszerűsíti termékeit. A délelőtti előadások sorában szó lesz egyebek mellett a magánépíttetók igényeit szolgáló Csőszer-termékekről, a családi házak előregyártott csőhálózatáról, a műanyag csöves padlófűtésről a hurkolt melegvízellátó rendszerről — hogy csak néhányat említsünk a minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó tájékoztatók közül. A Csőszer miskolci bemutatkozását a fővárosi vállalat mellett az MTESZ Borsod Megyei Szervezetének urbanisztikai bizottsága, az Építésügyi Tájékoztatási Központ miskolci információs irodája, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja szervezi. Nem véletlen tehát, ha a 14-én délután konzultációval záruló rendezvényben helyett kapott a Csőszer tevékenységét a miskolci ÉTK működési körzetében bemutató előadás is. A Csőszerelő Ipari Vállalat termékeinek kiállítása az MTESZ földszinti bemutató- termében tekinthető meg november 14-től 29-ig, naponta 9-től 17 óráig. Ugyanitt az ÉTK miskolci információs irodájának dolgozói hasznos tanácsokkal látják el a tájékozatlanabb érdeklődőket. A régi Miskolc akvarelleken Kiss Lajos akvarelljeiből — a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből — rendeztek kiállítást a Mini Galériában, a Kossuth utca 11. szám alatti művelődési házban. A régi Miskolcot bemutató festmények november 24-ig láthatók, a tárlatot ma délután 5 órakor nyitja meg Benedek Miklós újságíród virágjának fekete foltjait haláljelképnek tekintették. Hogy a holtak szelleme a ház népét ne háborgassa, a halotti torokon babot ettek, szárát, virágát pedig elégették. A középkorból való babbabonák a babszem és a pénzérme rokonításán alapulnak. Az ősi álommagyarázat is erre utal, amely szerint „aki álmában babot ültet, az sok pénzhez jut”. Olaszországban máig él az a hiedelem, hogy a szegényeknek babot enni jó dolog, a gazdagoknak pedig elszegényedést jelent. A Közép- és Dél-Ameriká- ba átszármazott és ott ma is alapélelmiszernek számító bab az itt-ott felbukkanó ős- hitekben egyértelműen kedvező előjelű: elűzi az éhezés ördögét. Magyarországon a babot Purkirchner György pozsonyi orvos honosította meg a 16. század derekán. Aztári még másfél száz évnek kellett eltelnie, hogy a „gazda-J gok asztalának különleges drága csemegéje” nálunk is megtartó tömegtáplálékká váljék. j ________________ses* Elárverezik a büfét Tovább tart a Tiszai pályaudvar előtti Zója tér rendezése. A gyalogos-aluljáró lejárata mellett az Utasellátó büféjét a közeljövőben lebontják. Az Utasellátó Vállalat —, mivel nem tud m* kezdeni a mintegy 200 négyzetméter alapterületű faházzal —, eladásra kínálja az épületet. A faház azé lehet, aki a legtöb-- bet ígéri érte, ugyanis árverés útján értékesítik. , A perecest dióin A kerítésen első látásra nincs semmi különös: egyszerű, zöldre festett drótfonat, acéltartók közé feszítve. Csakhogy ez a kerítés több, mint harmincéves — mondja a pereces! 19. Számú Általános Iskola igazgatója. Jól emlékszik rá; hogy gyerekkorában már itt volt a kerítés az iskola körül, s azóta nem kellett újra cserélni. De nemcsak ez maradt meg: ott az épület falán az utcát cz-vel író ódon tábla, s ha bélépünk a kapun, az az érzésünk, mintha egy iskolatörténeti múzeumba érkeztünk volna. Hiába koptatta itt ezer és ezer kisgyerek a padokat, az iskola csupán öregedett, de nem romlott. Itt sehol sem hiányos a festés, nincs lepüfölve a vakolat, nem mondanak le semmiről pusztán azért, mert régi, ha úgy tetszik ódivatú. Sőt: a vizes, kazamata-szerű pincéből klubszobát építettek, s bár a szomszédos teremből kell felhordani a szenet és a fát — hiszen itt még ez a fűtés járja —, a fűtési szezonnak nyoma sem látszik a tisztára súrolt linóleumon, szépen festett falakon. Az Élet és Irodalom hasábjain folyó vitában országos jelképpé váltak a diófák: nagy kérdés, hogy erős törzsük, susogó lombkoronájuk, amelyek értékeinket jelképezik, megmenekülnek-e a fűrésztől, baltától, azaz a mindenáron újat akaró, a régit nem kímélő, értékpazarló szemlélettől és gyakorlattól. Ha úgy tetszik, a pereces! iskola is egy az ország legszebb diófái közül. Hosszú évek óta fittyet hánynak arra, hogy az iskola körül a régi Pereces pusztul, romlik; példát mutatnak arra-, hogy meg kell, és meg lehet őrizni mindent. Most sok millió forintért korszerű fűtést kap az iskola, s ezzel a tantestület alighanem hatalmas munkát is vesz a nyakába, mert nem valószínű, hogy az ide érkező kivitelezőben ilyen mély tisztelete élne a rendnek, a szépnek megőrzött környezetnek. , Talán túlságosan is közhelyszerű és magát kínáló hasonlat a perecesi iskola esetére, hogy ép testben ép a lélek. Dehát az iskolának lelke, szellemisége van. S mégsem lehet az véletlen, hogy ez az alma mater, ahol a gyerekek fele veszélyeztetett, az egész országban híres kísérletező kedvéről, magas színvonalú pedagógiai munkájáról. De !•»« nem is tanulnak meg itt mást a gyerekek, csak ezt az értékmentő, önmagunk és mások munkáját becsülő magatartást, már akkor is olyan útravalót adott nekik ez az iskola, ami manapság a legtöbb életbe lépő fiatal szellemi pogy- gyászából hiányzik... (kiss)
