Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-23 / 274. szám

Kovácsok... Mindig is a legnehezebb mesterségek közé tartozott a szakma. Mívelöi lassan kiöregednek, a fiatalok nemigen választják ezt a pályát A kohászatban — ha az elöregedési folyamatot nem sikerül megállítani — néhány év múlva igen komoly gondok lesznek a kovácsműben. Pedig kevés szebb dolog van annál, mint ahogy a sárgásvörösen izzó vas alakul, formálódik az ember keze alatt, a gép segítségével. (Kerényi felv.) Településfejlesztési hozzájárulás Martintelep gyarapodásáért A Martintelepet a vasút felett átívelő híd meglehető.- sen elválasztja a dinamiku­san fejlődő várósmagtól ... Ha valahol szükség van a településfejlesztési hozzájá­rulásból származó pénzre, akkor ez az a városrész. Keszthelyi Zoltán martinte­lepi őslakos, a terület or­szággyűlési képviselője, ta­nácstag, a MÁV műszerésze, úgy tartja: itt aligha mond nemet valaki is a hozzájáru­lás fizetésére. — Mifelénk nem nagypén- zűek laknak, hanem mun­kásemberek, akik a házukat, otthonukat saját erőből, a két kezük munkájával te­remtették meg. Számuk­ra természetes, hogy ha kör­nyezetünket még szebbé, komfortosabbá akarjuk va­rázsolni, akkor áldoznunk is kell. A telep három ta­nácstagja és harminc lakó­bizottsági tagja szorgalma­san látogatja az itt lakókat. Immár két fórumon is el­mondtuk a telep polgárai­nak, mi célt szolgálna a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás. A jelenlevők nem tap­soltak, de egy emberként tudomásul vették, hogy er­re szükség van. Ez saját ér­dekeinket szolgálja. Többen lü Ili járt Italian Az idén kedvező évet zár az idegenforgalom: külföld­ről 10—12 százalékkal töb­ben látogattak Magyaror­szágra, mint 1984-ben, s szá­muk eléri a 15 milliót. Az idegenforgalom devizabevé­telei az év első kilenc hó­napjában 4 százalékkal ma­gasabbak voltak, mint ta­valy ilyenkor. A szocialista országokba körülbelül négy­millió magyar állampolgár utazott ebben az évben, va­lamivel kevesebb, mint ta­valy. Ugyanakkor 100—150 ezerrel többet látogattak a tőkés országokba, elsősor­ban Ausztriába, ahová 68 százalékkal többen utaztak, mint 1984-ben. Ezek az utak azonban főként rövid időtartamúak, egy-két-há- naposak. viszont felvetették: mikép­pen lehetne a fejlesztési alap fele-fele arányát a ja­vunkra megváltoztatni. Jo­gos a kérésük, hogy ebből az összegből legalább hat­van százalékot megtarthas­sunk. kereskedelmi út, köz­műfejlesztésre. Ha ezt sike­rülne elérni, akkor az eddi­gieknél is biztatóbb prog­rammal érvelhetnénk a hoz­zájárulás bevezetése mellett. (szántó) Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Márkusz Dezső, pártalapszervezet, Csaba ve­zér u. 95. sz., 16 órától; Lud- nik Ferenc, 13. Sz. Általá­nos Iskola, Mátyás király u. 21. sz., fszt. 1. sz. terem, 18 órától; Kovács Ernöné, Keszthelyi Zoltán és Szénfy Zoltánná, pártalapszervezet, Kisfaludy u. 35—37. sz., 18 órától. Kedden tartja tanácstagi fogadóóráját Kázár Judit a Belvárosi Lakásszövetkezet helyiségében (Vándor Sán­dor u. 19—21. sz.), 18 órá­tól. Gazdaságpolitikánk mellett Érveljünk hatásosabban (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági tömegpropa­gandára is jellemző, hogy a teljesítményelv kapcsán dön­tően a termelésben dolgo­zókra irányul a figyelem, és kevésbé foglalkozik a telje­sítmény feltételeit is biztosí­tó vezetői munka, az előké­szítő, tervező-szervező mun­ka hatékonyságának fontos­ságával. I A gazdaságpolitikán belül a közvélemény figyelme el­sősorban az elosztási viszo­nyokra irányul. A tömegpo­litikai munka ehhez igazod­va csak erőtlen lépéseket tett a termelés központba állítására. Az elosztásban le­vő aránytalanságok hozzá­járultak olyan nézetek ki­alakításához is, amely sze­rint devalválódott a becsüle­tesen végzett munka értéke, a bérszabályozásba épített fékek továbbra is szűk kor­látok közé szorítják a mun­kadíjat. Ezt felerősíti, hogy a közvéleményre is jelentős hatást gyakorló értelmiségi rétegek többsége mind tár­sadalmilag, mind anyagilag alulértékeltnek érzi magát, elégedetlen a helyzetével, sokszor és sok helyen talál­kozunk a perspektívátlanság érzetéveL • KÁROS ILLÚZIÓK Mindez arra utal — a tényleges ellentmondások mellett —, hogy olyan alap­vető tétel igazságát nem tudtuk kellő mélységben el­fogadni, mint a termelés és az elosztás egyensúlyának követelménye. Sok olyan il­lúziót nem tudtunk legyőz­ni, amelyből kialakultak a szocializmussal szembeni, mai lehetőségeinket, adott­ságainkat messze meghala­dó elvárások. A tömegpoli­tikai munka kevés figyel­met fordít a gazdálkodás feltételrendszerére, követel­A miskolciak meglepetése Szépség­es ftatrei ’85 A szépek szépei a páston, ez alkalommal a Budapest Sportcsarnokban. A vetélke­dő „sportszere” ezennel az olló, a fésű és az ecset, hi­szen lapunk megjelenésével egyidőben a mesterfodrá­szok és kozmetikusok már el­készítettek egy nappali smin­ket és egy kisgála-frizurát. Reggel 8 órakor ugyanis a fővárosban kezdetét vette — külföldi résztvevőkkel — az országos fodrász- és kozme­tikus-bajnokság. Az estébe nyúló program alkalmával a szépítők még számos más versenyszámban — mint az ünnepi alkalmakra illő, vagy a fantáziafrizura és kikészí­tés — bizonyíthatják fésű- és ecsetkezelési technikáju­kat. Vasárnap szépség- és di- vatrevüvel folytatódik a ren­dezvény. Antal Imre és Ta­mási Eszter műsorvezetésé­vel. A neves együttesek és színészek programja mellett természetesen a divaté lesz a főszerep. Érdekesnek ígér­kezik a Kimonó-show, de remélhetőleg nem marad alább a miskolciak meglepe­tése sem amely a Matyó la­kodalmas stilizált változata ★ Még hazai páston, edzés közben. (Balogh Imre felvétele) lesz. A Magyar Divat Intézet manökenjei a legújabb divat­kollekcióban lépnek a pást­ra, s revü lesz a javából, amikor a legszebb és legér­dekesebb kozmetikai- és fri­zurakreációk viselői végig- lejtenek a dobogón. ményei és lehetőségi, vala­mint a korábbi értékrend és az egyéni elvárások, életcé­lok között kialakult feszült­ségek oldására. A tömegpropaganda-tanfo- lyamok anyag, tematikája több éve szinte változatlan tartalmat hordoz, nem iga­zodik kellő gyorsasággal a gazdaság, a társadalom vál­tozásaihoz. A gazdaságpolitikai tö­megmunkában erősödött, in­tenzivebbé vált a telepü­lésfejlesztést szolgáló város- és községpolitikai tevékeny­ség. Érzékelhetően javult a tanácsi munka nyíltsága. • AZ IGÉNYEK FELŐL közelítve * A pártszervek és -szerve­zetek a testületi és veze­tőségi üléseken, a taggyűlé­seken rendszeresen napi­rendre tűzik a felsőbb és a helyi gazdasági döntésekkel kapcsolatos politikai felada­tokat. A határozatok azon­ban sokszor általánosságo­kat tartalmaznak, s jellem­ző, hogy nem a politikai irányítás, az igénytámasztás felől közelítik meg a gaz­daság feladatait, hanem gyakran konkrét szakmai jellegű termeles- és mun­kaszervezési kérdésekben. A pártszer vek és -szer­vezetek döntő többségénél hiányzik a tömegpolitikai munka tudatos tervezése, irányainak, tartalmának a helyi szükségletekhez való igazítása. Ez szoros össze­függésben van azzal, hogy az információs munka csak a vélemények összegyűjté­sét, továbbítását, a konkrét kérdések megválaszolását te­kinti feladatának. Jellemző, hogy az emberek még ma is jobban ismerik az orszá­gos gazdaságpolitika célja­it, mint a helyi feladatokat és megoldásra váró gondo­kat. Végeredményben megálla­pítható. hogy a tömegpoliti­kai munka ereje, iránya és hatása rendkívül differen­ciált és ellentmondásos. A gazdasági tömegpolitikai munka jól szolgálja a nép­gazdaság helyzetének reális bemutatását, szegény ered­mények jellemzik viszont a részkérdések és a taktikai elemek elfogadtatását szol­gáló erőfeszítéseket. $ MINDENKI POLITIZÁLJON A végrehajtó bizottság beterjesztését a testület megvitatta. Sashegyi Attila, az LKM művezetője azt mondotta, hogy a problé­mákat csak a pártszervek és -szervezetek jó és össze­hangolt munkájával oldhat­juk meg. A propagandának alapos információra van szüksége, és alaposan felké­szült propagandistákra. Pó- cza István, a sajóvámosi tsz elnöke a termelés és az el­osztás viszonyának kérdését boncolgatta, Továbbá azt, hogyan lehet a vitában né­zetazonosságot kialakítani. A helyes propagandához ön­meggyőződés kell. Zsuga József, a hemádnémeti pártvezetőség titkára szerint csak az lehet jó propagan­dista. aki látja a gazdasági összefüggéseket is. Ez a fel­tétele annak, hogy ne az úgynevezett „nagyszájüak” határozzák meg a helyi po­litikát. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke azt fej­tegette hozzászólásában, hogy a gazdasági tömegpo­litikai munka nem a sza­bályzókat magyarázza, ha­nem a végrehajtást segítő politikát. A politikában az állandó elemeket kell meg­érteni. Propagandánk egyik nagy hibája, hogy a gazda­sági vezetők egy jelentős ré­sze saját döntése mellett nem áll ki eléggé. Nem a szabályzókat kell kritizálni, hanem kihasználni a sza­bályzók adta lehetőségeket, hiszen a szabályzók nem szubjektív kitalálmányok. Dudla József, a városi párt- bizottság első titkára azt ecsetelte, miért kell mindig a változó körülményekhez igazodni. Fájdalom nélkül fel kell adni azt, ami ide­jét múlta; ha nem ezt tesz- szük, rossz lesz a közérze­tünk. A pártbizottság első titkára a továbbiakban a be­terjesztést elemezte, mond­ván: elszántan és bátran rá­mutat a lényeges hibákra. Végül azt fejtegette, hogy mindenkinek politizálnia kell, különösen a vezető be- osztásúaknak, segíteni kell a politikai munkát, segíteni a pártszervezetek titkárait, hogy ne maradjanak egye­dül, ne mindent csak ők vállaljanak magukra. A vá­rosi pártbizottság tagjait vé­gül arra kérte: megértéssel támogassák azokat az erő­feszítéseket, melyeket nap­jainkban teszünk a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás propagálásáért. A városi pártbizottság el­fogadta a beterjesztést, és újabb feladatokat jelölt ki a testület és az irányított pártszervek és -szervezetek számára. Hétfotói az Akadémiai Bizottsá« székházában o Iparjogvédelmi konferencia Kétnapos iparjogvédelmi konferencia kezdődik hétfőn Miskolcon, az Akadémiai Bi­zottság székhazában. A ter­vező vállalatok vezetőit, jog­tanácsosait. iparjogvédelmi ügyintézőit hívták meg a szervezők, és sok más olyan szakembert, aki a téma iránt érdeklődik. Űttörő szerepet vállaltak a szervezők (Építési és Város­fejlesztési Minisztérium. Ma­rva: Iparjogvédelmi Egyesü­let. TTT Miskolc Városi Szervezete Észak-magvar- országi Tervező Vállalat), hiszen a napjainkban külö­nösen aktuális iparjogvé­delmi tevékenységgel orszá­gos konferencián még nem foglalkoztak. A kívülálló számára szá­raznak tűnő témakör való­jában olyan égetően fontos kérdéseket ölel fel, mint például az újítási és talál­mányi ügyek, a szerzői jog. a licencia stb. A rendeletek egész dzsungelével találja magát szemben a szakember, ha az iparjog területére té­ved. Időszerű tehát kicse­rélni a véleményeket esvez- tetni az álláspontokat. Hi­szen a tét nem kicsi: hogvan tudunk lépést tartani a tu­dományos-technikai és tech­nológiai forradalom korsza­kában a rohamos műszaki fejlődéssel. A tanácskozás első napján Varga Zoltán, az ÉSZAK- TERV igazgatója köszönti a megjelenteket majd Karikás György, az ÉVM műszaki­szervezési és építőipari fő­osztályának vezetője mond bevezetőt. A délelőtt további részében és még délután is előadások hangzanak el. majd hozzászólások követ­keznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom