Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-22 / 273. szám

* Egy nosztalgia-kép: a Hámori-tóban strand is volt valaha. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Téli tanácsok Családi kórben Képeslapok, köyek között Ha havas úton vezetünk, ak­kor általában egy járt nyo­mot kell gépkocsinkkal tarta­ni. Ebben az esetben olyan sebességgel kell haladni, hogy a letaposott ütőn tudjunk ma­radni, és abban a sebességi fokozatban, amelyben megfe­lelően manőverezhető a gép­kocsi. A téli vezetésnél szinte minden azon dől el, hogyan kezeljük a gázpedált. A hir­telen gázadást egyszerűen fe­lejtsük el. A kiporgő kerék könnyen kicsúsztatja a gép­kocsit, és az indulásnál is csak kárt okozhat Ha nem tiszta havas, hanem olyan bur­kolaton kell vezetnünk az autót, amelyiket előttünk már letisztították, akkor a jég­borda veszélyével kell számol­nunk. Ez ellen csak egyetlen védekezés van. Lassan men­ni! Ha országúton kell letaka­rított havas burkolaton ve­zetni. ugyanezekkel a veszé­lyekkel kell számolni, és ha útközben még egy hóesését, esetleg szeles, viharos idő­járást is sikerül „kifognunk”, tovább nehezedik a helyzet. Sosem tudhatjuk előre, hogy mi van a frissen leesett hó alatt, a hófüggöny és az ezt. követő átfúvások is nehezítik az előrehaladást. A sebesség megválasztása ekkor külö­nösen problematikus, hiszen a túlságosan lassú sebesség­nél esetleg az elakadás ve­szélye áll fenn. Ha elakadna gépkocsink, ismét különbsé­get kell tenni, hogy magas hóban vagy jeges úton tör­tént-e ez. Az előbbi esetben a kocsi alja „ráül” a hóré­tegre. és ekkor nincs más megoldás, mint lapátolni; de ha jeges, csúszós az út, ak­kor más módszer is rendel­kezésünkre áll. Először is megpróbálhatjuk előre-hátra hintáztatással megmozdítani a gépkocsit. Sohasem magas gázadással, mert az nemhogy javítana, hanem ront a hely­zetünkön. hiszen a súrlódás okozta hó miatt a kerék még a jégen is csak mélyebbre ássa magát. Ha nem túlsá­gosan mélyre süllyedt a ke­rék. akkor homok, hamu szó­rásával is kísérletezhetünk. De jó szolgálatot tehet ilyen­kor egv előre elkészített gu- miszőnyegdarab is amelv 1—1,5 méter hosszúságú. 30 __40 centiméter szélességű, és téli felszerelésünkhöz hoz­zátartozhat. A parkolóhelyről való ki­állás télen külön tudomány, melyre már akkor gondol­nunk kell. amikor megállunk, mert sokkal könnyebb elin­dulni. hogyha a megállás után egy 1,5—2 méteres úton előre-hátra mozgatjuk a gép­kocsit, s ezzel megfelelő nyo­lanácsíagi fogadóóra Holnan délután 5 órától tartja tanácstagi fogadóórá­ját Cseh László, a Béke- szailó gondnoki épületében. mot taposunk ki már előre. Innen könnyebben tudunk elindulni, ismét csak kis gáz­zal, sőt hogy túl ne pörges­sük a kerekeket, megkísérel­hetünk magasabb sebességi fokozatból elindulni. Ha már elindultunk és úton vagyunk, figyeljünk néhány dologra. Rendszerint eltűnik ilyenkor a sávválasztó vonal, a szag­gatott vonalakat ne vegyük most kötelező érvényűnek, hanem figyelemmel halad­junk. Ne felejtsük el, bár­mennyire is letisztítottuk gépkocsinkat, nem olyan a kilátás, különösen ha folya- • matosan esik a hó, mint tiszta időben. De nemcsak mi látunk rosszabbul, hanem a közlekedési partnerek is. Ezért ilyenkor, ha irányjel­zőjét működteti az előttünk lévő gépkocsi, engedjük be, hiszen perceken belül mi kérjük majd a mögöttünk lévőtől ugyanezt. Alapsza­bályként szögezhetjük le: fi­gyelni a másikra. Ha azt lát­juk, hogy a parkolóból vagy mellékutcából jön védett út­vonalunkra autóstársunk, engedjük be, mert megállá­sa. amellyel elsőbbséget ad, egyúttal elakadását is jelent­heti (ha a mellékutca nincs letisztítva). Mindenképpen tartsunk nagyobb követési távolságot, és ne felejtsük el: télen az előzés háromszo­ros veszélyt jelent. Veszé­lyes, mert gázt kell adni, és ez fokozza a kicsúszás ve­Megyénknek, egyszersmind hazánknak is legtávolabbi csücskében terül el a Hegy­köz. Széphalom a „kapuja”, s ha ezt elhagytuk, enyhén hullámos, 200—250 méter magas hegyvidéki medencé­be jutunk, amelyet 500— 600 méteres harang- és kúp­alakú hegyek karéja vesz körül, majd a 896 méter ma­gas Nagy-Miliccel ér véget a Hegyköz. Századokon át vi­lágtól elzárt, különleges tá­ja volt ez az országnak; la­kosainak mindig az erdő adott kenyeret. A szántóföld ma is kevés és sovány. Az utóbbi időkben emelkedik az iparban dolgozók száma. Elsősorban a nagy múltú Hollóházi Porcelángyár, újabban pedig a Pálházi Perlitüzem nyújt munkale­hetőséget a Hegyköz lakosai­nak. A perlít, magyar nevén a gyöngykő egyike a legfiata­labb építőipari anyagoknak.- Mert bár jó száz esztendeje ismerik, felhasználása alig fél évszázados múltra vezet­hető vissza. Előnyös tulaj­donságai miatt először az Egyesült Államokban alkal­mazták a harmincas évek­szélyét. Kormányozni kell, ami a gépkocsi oldalcsúszá­sát okozhatja, és végül ke­réknyomot kell váltani, jég­bordákat kell átlépni, ami sokszor teljesen váratlan kö­vetkezmények elé állítja még a gyakorlott autóst is. A fékezés a téli autózás­nak az a része, amelyet még az eddigieknél is finomab­ban és körültekintőbben kell végrehajtani. Az a jó autós, aki olyan sebességgel vezet télen, hogy a fékhez szinte csak hozzér, annál is inkább, mert a vészfékezés a meg­változott súrlódási feltételek miatt a gyakorlatban létre sem jöhet; hiába fékezzük mind a négy kereket, a gép­kocsik ezzel mit sem törőd­ve csúsznak tovább. Nagyon sok gépkocsivezető él abban a tévhitben, hogy télen alacsony nyomással kell közlekedni, mert így a puhább gumi jobban: •• na­gyobb felületen fekszik fel. Pontosan az ellenkezője az igaz! Havas vagy hókásás úton csak akkor érvényesül­nek a kerékben lévő speciá­lis profil kiképzései és kü­lönböző vájatai, ha a gumi megfelelő levegőnyomása mellett olyan kontaktus jön létre, amely a hóban mint­egy otthagyja a profil lenyo­matát. Annyira így van ez, hogy a gumigyártó cégek a téli gumik nyomását 0,2 bár­ral magasabb értékben szab­ják meg télen, mint nyáron. ben, de nálunk mindössze 25 éve bányásszák. Pedig hazánkban világvi­szonylatban is számottevő perlitvagyon találhátó, éspe­dig a Zempléni-hegység északi peremén fekvő Hegy­közben. Kiaknázását 1960- ban kezdték a Pálháza kö­zelében levő 350 méter ma­gas Som-hegyen, amelynek nevét azóta a perli tről Gyöngykő-hegyre változtat­ták. Az első években mind­össze 25—30 ezer tonna per­litet bányásztak, az is szinte az utolsó szemig exportra került. A hazai építőipar ugyanis hosszú éveken át aránytalanul kisebb mérték­ben használta fel a perlitet, mint ahogyan kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságai miatt a modern építő- és szigetelőiparban alkalmazni kellene. Az utóbbi években azon­ban mindinkább növekszik a kereslet a perlit iránt, nem­csak külföldön, hanem ide­haza is kezdik felismerni a jelentőségét. így az évi per- littermelés ma már a koráb­bi évekének a többszörösét teszi ki. A nagyobb részét exportálják, de számottevő a belföldi értékesítésre szál­A mondás nemes értel­mében véve, két végéről égeti élete gyertyáját dr. Gyurkó Péter. Mindennapi munkája után alig van sza­bad délutánja. De Ilyenkor is olyat csinál, amit szeret: a természetvédő egyesület­ben, a barlangász szakkör­ben dolgozni csak kedvtelés­ből lebet. S közéleti szerep­lést is esak úgy vállaljon az ember, ba szívvel-lélekkel teszi. S neki, mint a Haza­fias Népfront Korvin Ottó utcai alapszervezete elnök­helyettesének, van is prog­ramja. Most pedig azt re­besgetik, hogy országos ké­peslapgyűjtő egyesületet hív­nak életre, s ő esnek is tag­ja akar lenni. Képek, kövek százai, ezrei a szekrényében. Nem vallja magát Miskolc legnagyobb képeslapgyűjtőjének, de 18 ezres kollekciójával minden bizonnyal a dobogósok kö­zött szerepek — Egy nyngat-eorópai kőrútunkon jött az ötlet, ott vásároltam először nagyobb mennyiséget, s így kezdtem el gyűjteni. A nagymamám hagyatékából is maradt né­hány értékes darab. Ked­venceim a régi Miskolcról készült képeslapok. Szeret­ném is közkinccsé tenni őket hiszen csodálatos rész­letek fedezhetők fel rajtuk. • HAJDANI MINTÁRA Nézegetjük az antik lapo­kat A Hámori-tóban egyko­ron strandolhattak is a ki­rándulók, az üdülők. A fel­újított Tiszai pályaudvar már csaknem hasonlít a korabe­li képen látható épülethez. A csodaszép körkertet vi­szont fák övezték. — Ha a derék városatyák­nak eszébe jutna, hogy ezekből a motívumokból most a városrekonstrukció során mennyi mindent hasz­nosítani lehetne, rendkívül örülnék neki. Nem vagyok tősgyökeres miskolci — sá- lyi születésű lévén —, még­is lokálpatriótának vallom magam. S nem vagyok egyedül, mert a környékbe­li lakókkal is ugyancsak egy húron pendülünk. A lakó­gyűléseken azt teszik szóvá, Titott mennyiség is. A kül­földi felhasználók közül a legtöbbet Ausztria, az NSZK. Svájc. Jugoszlávia, tíz NDK és Csehszlovákia vásárolja a hegyközi gyöngykőből. A perlitből könnyűszerke­zetű és tetszés szerint színez­hető lapokat készítenek, amelyek a házgyári panelfa­lakra felragaszthatok. Mész- hidráttal. gipsszel keverve vakolatként is felvihető a falra a duzzasztott perlit. A jó hőszigetelő tulajdonság miatt a perlitlapos helyisé­gek a szokottnál kevesebb fűtőanyaggal is a kívánt hő­mérsékleten tarthatók. Üjab- ban a mezőgazdaságban is bebizonyosodott a perlit hasznossága, mert a kötött talajt lazítja, s a duzzasztás­kor keletkező likacsok tárol­ni tudják a tápoldatot és a nedvességet. A növekvő hazai és külföldi igény miatt szükségesé vált a termelésnek és az őrlő­mű teljesítőképességének nö­velése. Ezért. Pálházán a kö­zelmúltban második techni- lógiai sort építettek, amely- lyel lehetővé vált a oerlit- bánya és őrlőüzem termelé­sének a megkétszerezése. Hegyi József ak A hobbiról le kellett mondani a család kedvéért. amit én, azt szorgalmazzák, hogy ne építsünk be minden talpalatnyi helyet a belvá­rosban. Amíg nem késő, jó lenne a foghíjakba fákat, bokrokat, kis grundot építe­ni. Fájlaljuk például, hogy a Széchenyi út 70. szám mö­götti szabad területet is be­építik. A zöld, a növények sze- retete a hivatásából fakad: Debrecenben végzett az Ag­rártudományi Főiskolán, majd Gödöliőn növényvédő szakon. Most a növényvédő állomás előrejelzési csoport- vezetője A növényi kártevők és kórokozók felderítése, várható elszaporodásuk elő­rejelzése a feladatuk. S en­nek alapján védekezési fel­hívást adnak ki a mezőgaz­dasági üzemeknek, tanácso­kat a kistermelőknek. Néhol ragyogóan élnek az ajánlott védekezési lehetőséggel, hi­szen a jól időzített vegysze­rezéssel egy-két permetezést meg lehet spórolni, s nem­csak anyagot és munkaerőt lehet ily módon megtakarí­tani, de a környezetet is vé­deni általa. Pingyomi kis­kertjükben is kamatozik e tudás gyümölcse. Büszkélke­dik is vele a csal4dfő, hogy a csodaszép piros alma, amit kínálnak, majdnem „bioJO^ gischer”, azaz alig vegysze- rezték. • EZER HÖRCSÖG Hasonlóhoz kötődik a dok­tori cim is? A széles mosoly elárulja, hogy valami külön­legesség. s ió sztori követke­zik. Tízegynéhány éve ko­moly növényi kártevő volt a hörcsög. Tájegységünkön rendkívül elszaporodtak, ezért e falánk jószágok sza­porodásbiológiáját választot­ta disszertációja témájául. A debreceni professzora taná­csára száz hörcsögöt kellett összegyűjtenie, s adatait fel­dolgozni. Amikor, szakszó­val élve. ezek macerálásával elkészült, újból jelentkezett az egyetemen. De a kinyú- vasztott állatállomány kevés­nek bizonyult. Ezerre emel­ték fel a tételt. Hajnalonta motorral vagy autóval ke­reste fel a csapdákat, dél­után pedig az Állategészség­ügyi Intézetben szorgalma­san dolgozott az adataikon, Dr. Áldássy Pálnak és dr. Szentpétery Lászlónak mond a segítségért köszönetét, mert néha ők és a felesége tartot­ták benne a lelket. Ma már lehet, hogy nem lenne gusz­tusa ehhez az illatosnak nem mondható munkához. De éle­te első. s utolsó kitűnőjét szerezte; summa cum laude végzett. Az ezeregyszáztíz hörcsög-csontváz pedig a múzeumba került • AGNES FILMEZETT Ágnes, a felesége kitűnő partnernek bizonyult mind­ehhez; gépelt és rajzolt éj­szakánként. A Gyermek­egészségügyi Központban dolgozik, mint gazdasági elő­adó s ő is szeretett volna magának egy jó hobbit. Négy évig járt a diósgyőri amatőr filmesek klubjába, de a gye­rekek kamaszodtak. s úgy érezte, velük kell több időt töltenie. A 18 éves Andrea röntgen-asszisztensnek ké­szül. Gábor pedig második osztályos az 1. Számú Szak- középiskolában. autószerelői szakon. Mindketten a friss hő örömére, végszóra érkeztek a találkozóra a síelésből. Ne­kik ez az egyik hobbijuk. Oláh Erzsi * A kézben lévő képeslap Petőfi halálának 50. évforduló- járó készült Mire jó a perlit? Som-heoyből G

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom