Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

Meddő gondok Szeptemberi szemeíelők A napokban értékelte szep- 2mberi munkáját a közterü- •t-felügyeletet. A tapasztala- likról kérdeztük Garad Ist- ánt, a felügyelet vezetőjét. — Az elrm'ilt hónapban sok ondot okozott néhány vál­hat hanyagsága. A kűlönfé- > vezetékek javítása miatt gyanis felbontják az útbur- olatot. de dolguk végezté­éi nem gondoskodnak az ttest helyreállításáról. Ilyen iánvosságok miatt 14 alka- immal figyelmeztettünk ásban. Folytattuk a roncs­utók felkutatását, de ezek Iszállitása még nincs meg- yugtatóan megoldva. A sarnai-telep közelében ta- tlkoztunk vadkempingezők- ;1 is: az ő büntetésük hely­űm bírság volt. De bírsá- oltunk. ha engedély nélkü- hirdetést találtunk, vagy ha valaki a kutyáját a ját­szótéren sétáltatta. A város tisztaságát szolgáló tanács­rendeleteket sokan még min­dig nem tartják be; az épü­leteket övező tízméteres sáv teljes szélességében kevesen takarítanak. A meddő-ügyre sem sikerült megnyugtató megoldást találni. Sokan azt hányják a szemünkre, hogy indokolatlanul büntetünk, holott a lehetőségekhez ké­pest megértőén kezeljük ezt a kérdést. Nem minden eset­ben bírságolnak felügyelőink, gyakoribb, hogy figyelmezte­tik a tulajdonost: az elszál­lításig máshol tárolja a szénszállításkor visszamaradt meddőt. * Egyes becslések szerint a tüzelő 25—30 százaléka med­Véradóünnppség A Diósgyőri Gépgyár agyüzemi Vöröskereszt-ve- ? tősége tegnap véradóün- spséget rendezett a köz- onti kultúrteremben. Dr. Berkesi Sándor osztályveze­tő főorvos mondott ünnepi köszöntőt, majd a kiváló véradóknak kitüntetéseket adtak át. dő. Sokan nem szívesen ra­gadnak lapátot, inkább az utcán tárolják, kupacban a felhasználhatatlan szállít­mányt. amíg megérkeznek érte az autók. Cera Sándor­tól arról érdeklődtünk, hogy a Közterület-fenntartó Válla­lat mikorra tudja minden­honnan elszállítani a med­dőt? A vállalat osztályveze­tője elmondta, hogy címlista alapján dolgoznak. A bá­nyában azoknak a nevét ve­szik lajstromba, akiknél már felbecsülték: mennyi meddő után kell őket akár pénzzel, akár felhasználható tüzelő­vel kártalanítani. A jelenle­gi lista korántsem teljes, még újabb vásárlók kerülhet­nek rá. A papír szerint 296 helyen várták a közelmúlt­ban a közterület-fenntartók teherautóit, de körülbelül 70 helyre még nem jutottak el, pedig az osztályvezető tájé­koztatása szerint folyamato­san, s hét végén is dolgoz­nak. Kezdeményeztek egy megbeszélést a bánya illeté­keseivel, hogy a meddő visz- szaszállításának idejét lerö­vidítsék. A tárgyalás azon­ban nem jött létre, ezért to­vábbra is a címlista szerint küldik a teherautókat. (b. a.) Hit lehet a ruházati kereskedelem? 2. * A megfizethető árakat is számon kérjük az állami ruhá­zati kereskedelemtől. (Herényi László felvétele) Csali (SÉznwh Az állami ruházati keres­őelem napjainkban min­őt elkövet annak érdeké­én, hogy felzárkózhasson a utikok kínálatához. Bár ■ezhetőek a kedvező vál­tások, sokan mégis jónak irtanák, ha Miskolcon meg- :űnne a Borsodi Ruházati ereskédelmi Vállalat mo- opolhelyzete, s a Centrum ruháznak konkurenciát je- ntene egy helyi Skála Aru- áz. A kereskedők közötti erseny még akkor is indo- iltnak látszik, ha A Hét gutóbbi adása óta tudjuk: ruházati piac — éppen a ■mérdek butik miatt — ssan eléri a telített álla- otot. Nehéz feladat a ruházati ereskedelem stratégiájának ialakítása. Sokat megélt lös kereskedők szájából van kijelentéseket hallani, ogy sohasem volt olyan ne- áz bármit eladni, mint apjainkban. ► MEGOSZTOZNI A HASZNON A VEVŐVEL Józsa Tiborné, a Borsodi uházati Kereskedelmi Val- ,lat igazgatóhelyettese: — Bár alacsony, mindösz- :e 8—10 százalékos haszon- jlccsal dolgozunk, s rá­gásul a fizetőképes keres- jt is csökkent, meglepőnek inhet. hogy 120 üzletünk sszességében mégis haszon- al gazdálkodik. Kell is a yereség, mert ebből kell :jlesztenünk, s ösztönöz­ünk munkatársainkat is, ogy ne mogorva eladók lljanak a pult mögött, s .őzékenyen szolgálják ki a ásárlókat. Az alapellátás ivartalanságát a többesa- >rnás beszerzéssel próbál- ik megteremteni. Könnyen iszámíthatjuk. hogy a la- osság egyre inkább a ru- aneműn fog spórolni, ezért üytatjuk árleszál’ítási ak- óinkat. Ezekre azonban ;ak úgy nyílik- lehetőség, a úgynevezett árualkuval ;erezzük be készleteink egy ászét, s a partnerünktől ne- ünk juttatott kedvezményt tadjuk a fogyasztóknak, o—40 százalékos árleszállí- ís formájában. Ennek a rendszernek a vevő szempontjából az a hátránya, hogy csak az jár jól. akinek az igénye talál­kozik a kínálattal, vagyis épp olyan holmira van szüksége, amit éopen ol­csóbban kínálnak. Ennek el­lenére tapasztalatból tudjuk: zömmel nem bóvlira kerül az alacsonyabb árat jelző címke. A kereskedők nem feltétlenül járnak jól az ol­csó akciókkal: idén január 1-től megszűnt a kockázati alapjuk, s így gyakorlatilag a saját 8—10 százalékos ár­résük terhére adják a ked­vezményeket. Igaz ugyan, hogy éves forgalmuknak csak 1.2 százalékát juttatják vissza a vevőnek ilyenfor­mán, de végül ezt mégis­csak saját zsebből teszik. Azaz abból az összegből csippentenek el, amiből fej­leszthetnének. * OLCSÓ NAPOK Józsa Tiborné: — Nyilvánvaló nehézsé­geink ellenére sem mondunk le az áríeszállításos akci­ónkról. Ezekből 14-et tartot­tunk az első fél évben, öt- venkétmillió forintot érő árut adtunk el 20—40 szá- za'ékos engedménnyel, s a lakossági megtakarítás elér­te a 20 millió forintot. De még nem értek véget ren­dezvényeink : október elején tart a Texpó a vásárcsar­nokban, október 3-tól pedig nyolc településen, így Mis­kolcon is „olcsó napokat” tartunk, ahol a ruhákat, ci­pőket sokaknak elérhető, megfizethető áron kínáljuk. A Borsodi Ruházati Ke­reskedelmi Vállalatnál tehát felismerték: ha nehezebben adjuk ki a forintokat ruha­tárunk gyarapítására, enged­ményekkel könnyíthetik meg a döntésünket. S ezzel végső soron ők is jól járnak. (Vége) B. A. A ÜH várospolitikai fóruma Intézménynek rezerválva • Két építési terület • Szép együttest alkotnának • Terv már van A Tiszta, kulturált Mis- kolcért mozgalom eredmé­nyeit értékelték a közel­múltban a Hazafias Nép­front városi aktivisták Az ülésről kiadott emlékeztető szerint ott hangzott el, hogy felül kellene vizsgálni a megyei könyvtár melletti te­rület beépítési tervét, eldön­tendő, hogy érdemes-e ide közintézményt emelni, vagy célszerűbb meghagyni zöld szigetnek. Az emlékeztető­ben megfogalmazottakkal száll vitába Jirkovszky Im­re, a városi tanács építési és közlekedési osztályának ve­zetője a szerkesztőségünk­nek küldött levelében. Idézzük: „Az értékelésről, s megbeszélésről készített emlékeztető a Technika Há­za létesítéséinek körülménye­it pontatlanul rögzíti, ezért szükségesnek tartjuk meg­állapításait helyesbíteni. Miskolc Megyei Város Ál­talános Rendezési Terve a Vörösmarty—Szemere—Kor­vin utcai tömböt, valamint a Dankó Pista—Felszabadítók u.—Sportcsarnok — B.-A.-Z. Megyei Könyvtár által ha­tárolt tömböt intézményte­rületnek jelölte ki. Az ÁRT előírásainak megfelelően szü­letett döntés a Technika Házának helykijelölésére, mely szerencsés szellemi és építészeti együttest alkot a körülötte levő intézmények­kel. A zöldterületet koráb­ban a régi lakóépületek le­bontását követően ideigle­nes jelleggel rendeztük.” A Vörösmarty—Szemere— Korvin Ottó- utca által ha­tárolt területet a tévéstúdió számára tartalékolta a város. Az utóbbit — a megyei könyvtár szomszédságában levőt — pedig a Technika Háza számára. Maradjunk Országszerte nagy erővel dolgoznak a cukorrépa beta­karításán. A gyárakba folya­matosan érkeznek a szállít­mányok a földekről; a hazai cukoripar valamennyi üzeme már fogadja az alapanyagot. Nem mindennapi nehéz­séggel jár a földeken a répa felszedése. Hetek óta hiány­zik az eső, és így túlságosan felszikkadt a talaj. A szedő­gépeket alaposan igénybe ve­most az utóbbinál, hiszen a vitatott megállapítás nyomán született levél is ezért író­dott. Olvasóink talán emlé­keznek rá, hogy ide az utób­bi 15—20 évben terveztek egy városi kiállítócsamokot, egy kisebb, majd egy na­gyobb szállodát Az utóbbi elképzelés ellen mi is ha­dakoztunk, mondván: a tíz­szintes panelszálló hatalmas tömbje nem illeszkedne har­monikusan a meglevő többi intézményhez (SZMT-szék- ház, könyvtár, sportcsarnok), és egy szálloda esetében a temető közelsége sem szeren­csés. Természetesen nem ál­lítjuk, hogy a már megépü­lése előtt Hotel Lélekharang­nak becézett szálló az új­ságcikkek, illetve az ügyben szót kérő miskolciak ellen- véleménye miatt nem való­sult meg. De kár is ezt ma már firtatni, csupán a tör­ténetiség kedvéért emlékez­tettük olvasóinkat arra, hogy a területet mindig is közin­tézménynek szánták, aho­gyan azt Jirkovszky Imre is kifejtette levelében. Igaz, hogy kevés — külö­nösen a zsúfolt belvárosban — a zöldterület, de az is igaz, hogy nem több az olyan A divatékszerektől is le­het allergiát kapni, s ezt sajnos kevesen tudják. A gyűrűk alatt viszkető ujjak, a karkötő, a nyaklánc alatt megjelenő pirosas foltok mind erre utalnak. szí a száraz föld, a szokott­nál jóval többször törnék a szerkezetek, gyakrabban áll­nak a szedőgépek a javítás miatt. Ennek ellenére kése­delem nélkül szedik fel a ré­pát, s közvetlenül a gyárakba kerül. A hideg éjszakák és a me­leg nappalok kedvezően ala­kították az érés utolsó sza­kaszában a répa cukortar­talmát. terület sem, mely alkalmas egy színvonalas intézmény­nyel való beépítésre. A Tech­nika Háza, illetve a tévé­stúdió felépítésével olyan in­tézményközpontot nyerünk — ide sorolva természete­sen az eddig említetteken kí­vül a pártszékházat, sőt a MÁV-igazgatóság épületét is —, mely mindenképpen ja­vítaná a városképet — az épületek funkciójáról nem is beszélve. A tévéstúdió prog­ramterve elkészült az ÉSZAKTERV-nél. A Tech­nika Házának már a kivite­li terve is készen várja a megvalósítást. Hogy mikor lesz pénzünk az egyikre és mikor a másikra, azt ma még nehéz lenne megmon­dani. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy a Technika Házának a megvalósítása áll — időben — közelebb hoz­zánk. Mindenesetre ennek re­ményében közöljük annak az épületnek a modelljéről ké­szült fotót, melynek meg­születése igen fontos esemé­nye lenne a város műszaki- társadalmi életének. A szép terv Bodonyi Csaba, az ÉSZAKTERV Ybl-díjas épí­tésze nevéhez fűződ’k. (békés) A nők csaknem tíz száza­léka nikkel-, illetve kobalt­allergiás. A divetékszerek viselésének nyári főszezon­jában ugrásszerűen emelke­dik a számuk, de egész év­ben előfordul ez a túlérzé­kenység. Az érzékeny bőrű nők ke­rüljék a megtévesztésig aranyhatású láncokat, kar­kötőket, de még a Jeans- gombokat is. Ha pedig visz­ketést, piros foltokat tapasz­talnak az ékszerviselési he­lyeken, mutassák meg bőr­gyógyásznak. Sokan bánják, amikor már késő, hogy nem kezeltették magukat addig, míg a kel­lemetlen tünetek csak egy- egy kisebb felületen fordul­tak elő. Akkor ugyanis or­vosi kezeléssel még megaka­dályozható, hogy az egész testfelületre kiterjedjenek, vagy, hogy a panaszok gyaki; ran megismétlődjenek. Allergiát okozhatnak a divatékszerek Késsül a cukor

Next

/
Oldalképek
Tartalom