Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
I receiii nagyvásár Debrecen ismét vásárra készül: a Nagyerdő évszázados fái alatt október 5-én és 6-án rendezik meg az őszi nagyvásárt. Az árusok találkozójára az ország minden részéből érkeznek: a legtöbben a fővárosból jelezték részvételüket, de az Ady Endre sétányon és a nagyerdei körúton kínálják ma.id portékáikat a kaposvári mé- zeskalácsosok, a zalaegerszegi kárpitosok, a szegedi szűcsök és a hsidúságbeli szűr- hímzők, kékfestők, kalaposok gyéké:iverek is. A mii,'egy négvszáz árus mellé kitelepülnek a Nagyerdőbe a különféle vendéelátó- helyek. Mindkét napon autóvásár is lesz. * Három hét alatt kicserélték a dilatációs szerkezeteket, s így a forgalom csütörtök hajnaltól ismét megindulhat a Gömöri felüljárón. Borsodban jártak Baráti kör Budapesten Baráti szálak fűzik őket egymáshoz és megyénkhez. Többnyire Borsodban születtek, de vannak köztük olyanok is, akik csak vonzódnak ehhez a tájhoz. Szinte valamennyien a fővárosban élnek. Rendszeresen találkoznak egymással, közös programokat. előadásokat, bemutatókat és kirándulásokat szerveznek. Borsod-Abaú jZempléh Budapesti Baráti Körének tagiai a hétvégén szőkébb pátriánkba látogattak. Jó hangulatú, kétnapos kiránduláson járták be több mint félszázan Szikszó, Éde- lény, • Szendrő, Kazincbarcika és a Rakacai-tó környékét. . Természetesen nem maradhatott el a megye- székhely meglátogatása sem. — Esti miskolci városnézésen vettünk részt szombaton — úiságolta dr. Nagy Károly, a baráti kör titkára, aki a kis csoportot kalauzolta —, Gápelné Tóth Ró- 1 zsa, a városi tanács elnök- helyettese fogadott bennünket és kísért el kőrútunkra. Megtekintettük az orthodox templomot, a Hősök terét és a volt Flórián malmot, a Miskolci Szimfonikus Zenekar székházát. Különösen az utóbbi aratott nagy sikert a tagok között. Tíz óra után még az Ady Művelődési Házba is ellátogattunk, s megnéztük az 1931-ben Miskolcról készült filmhíradót, valamint a város mai életét bemutató színes filmet. Vasárnap Szikszóra utaztunk. dr. Békési Gyula, az állami gazdaság igazgatója mutatta be a tehenészetet — előző nao ugyanitt almát szüreteltünk —. majd Felsővadászon dr. Papp Lajos iskola- igazgató kalauzolt bennünket az egykori Rákóczi-kas- télyban. Ezt követően a Rakacai-tóban gyönyörködtünk, majd Szendrőbe látogattunk el: az iskolai múzeumba, illetve a kékfestők házába. Edelényben a kasRákóczi arcképe alatt... Idegenforgalmi mérleg A városi tanács végrehajtó zottsága csütörtökön dél- 5tt tartja soron következő ését. A testület jelentést ligát meg Miskolc és köréke idegenforgalmáról, fejtésének lehetőségeiről, számoló hangzik el a Városgondnokság munkájáról, és a testület tagjai tájékozódnak a szövetkezetek káder- és személyzeti munkájának továbbfejlesztésére hozott vb-határozat végrehajtásának tapasztalatairól is. tély helyreállításáról kaptunk képet dr. Vodila Barna országgyűlési képviselő és Slezsák Imre könyvtárigazgató segítségével. Az utolsó állomásunk Kazincbarcika volt. Egyébként hamarosan a fővárosban nagyszabású kiállítás nyílik Kazincbarcika és városkörnyéke címmel: október 18-án délután 3 órakor a Magyar Urbanisztikai Társaság kiállító- termében dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója nyitja meg a város ipari és mezőgazdasági üzemeinek termékbemutatóját. öt órától pedig a Metró Klubban amatőr, művészeti csoportok mutatkoznak be, és itt rendezik meg a képzőművészeti kiállítást is. - 1 r» ■ ^ (temesf) Október 3-tól Ismét lehet közlekedni 00 00 « a (jomori felüljárón Szombati számunkban már hírül adtuk, hogy remekeltek a Miskolci Közúti Építő Vállalat dolgozói: a Gömöri felüljáró dilatációs szerkezeteinek cseréjét a tervezett 30 helyett 21 nap alatt elvégezték. Dolgoztak szombatonként és vasárnaponként is, s munkaidejük mindennap reggel 6-tól este 6-ig tartott. A felújított felüljárót október 3-án éjjel nulla órakor átadják a forgalomnak. A KM Miskolci Közúti Igazgatóságának szakemberei holnap a kora esti órákban megkezdik a jelzőlámpák átprogramozását, a burkolati jelek és a jelzőtáblák módosítását. Az MKV és a Volán autóbuszai csütörtök hajnalban műszakkezdéstől ismét, az eredeti útvonalon közlékéd- nelc. Sziií«»rúak a hazai törvények PriUSt és paragrafus Megkezdődött a szüret a Rí;kk déli lejt^T* T^kaj- H’íffyal’án is. A Vrt cdvzs- tin intett i»1* „c-7*- -v bofboírínv, amelyről már cyvre hnllnni. \Tom n-mrí adódik ez a kép7«lfírc'iós, mert hasonló tiarni'-’+ástŐ’ fellőnénk hazni hozóinkat, lm nőm önti pllpnirooőjoor; a botrány kibontakozásakor sokszor olvashattuk. hogy a magyar bortörvények a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Csak az érdekesség kedvéért lapoztuk fel a szőlő ültetését, termelését, a bor készítését szabályozó paragrafusok gyűjteményét. Lehet, hogy sokaknak tréfásan hangzik, de az egyik szabály így szól: mustot, illetve bort csak szőlőből szabad előállítani! Azt is nagyon szigorúan szabályozzák, hogy milyen kiegészítő és segédanyagok használhatók a bor kezeléséhez. A legtöbb kérdőjel mindig a bor minőségének javítása körül sorakozik. Nálunk ebben egyértelműek és kemények a rendelkezések: must javítására répacukor semmilyen címen és formában nem alkalmazható. A hamisított bort vagy mustot az átvevők nem veszik át. Ez az előírás azonban kötelezettséget is ró rájuk: segíteniük kell a kistermelőket abban, hogy hozzájuthassanak a sűrített musthoz, amivel viszont törvényesen javítható a gyengének bizonyuló must minősége. Érdekes előírás az is. hogy vannak különlegesen védett, zárt területű borvidékek, ahol a rendszabályok drákóiak. Ilyen terület például To- kaj-Hegyalja. Itt tilos beszállítani, beszerezni, tárolni idegen borvidékről származó, must- és bor ja vitásra alkalmas adalékokat. De kivinni sem lehet az aranyértékű aszúszőlőt, sűrítményt. A tokaji borokat a többi bortól elkülönítve, megjelölve kell tárolni. A rendszabályok betartásán sokféle hatóság mellett a Vám- és Pénzügyőrség őrködik. Laikus szemmel is meggyőződhetünk róla, hogy a híradások igazat mondtak : a boraink minőségét védő előírások valóban szigorúak. De szükség is van erre, s lét- jogosultságukat mi sem bizonyítja jobban, mint a magyar bor máig is megőrzött - hírneve a külföldi országokban. Külföldről csempészik be Ártalmas video A fővárosban történt: egy ismeretlen szülő telefonon jelentette a rendőrségre, hogy az egyik pinceklubban horror- és pornográf-videofilmeket vetítenek. Gyermekét nagyon megviselték a látottak, és az ifjúságvédelmi osztály segítségét kérte az illegális videó- klub felszámolásához. Ez korántsem volt egyszerű, mert a pinceklub rendezői csaknem tökéletes figyelő- szolgálatot szerveztek. Ha hivatalosnak látszó emberek közeledtek, azonnal kikapcsolták a tévékészüléket. Végül is bebizonyosodott, hogy az aggódó szülőnek van igaza: a klub engedélye videodiszkózásra szólt, ám késő esténként horror-, szex- és hazánkban be nem mutatható kalandfilmeket tűztek műsorra. A rendőrség közszemérem megsértése miatt szabálysértési feljelentést tett a klub vezetői ellen. Városunkban is többfelé található diszkóklub. Számos szerződéses vendéglátóhelyen pedig video-műsorokkal szórakoztatják a vendégeket, így próbálják növelni a forgalmat. Mit vetítenek a vi- deo-diszkósok? Előfordulhat-e, hogy nyilvános helyen törvényeink szerint megengedhetetlen tartalmú videokazettákat forgassanak le? — kérdeztük Bócz Sándortól, a városi tanács művelődési osztályának csoportvezetőjétől. — Sajnos, a hazai videózás gyorsabban fejlődött, mint ahogyan az ezzel kapcsolatos rendeletek és jogszabályok megszülettek. Talán ennek a következményeként, sok visszás helyzet alakult ki. Ma már egyértelműek a videózással kapcsolatos előírások. A videodiszkózásra a művelődési osztály ad engedélyt (természetesen ezért fizetni kell). A költségek két részből állnak: a hivatásos diszkósok fizetnek a Szerzői Jogvédelmi Hivatalnak, s a tanács is pénzt kér. Ez az ösz- szeg például egy sportcsarnokbeli táncos rendezvénynél elérheti a tízezer forintot. Az ebből származó bevételünk évente egyre több, jelenleg 100—120 ezer forint körül van. A városban idáig több mint félszáz engedélyt adtunk ki videózásra. A vendéglátóhelyek, így a szerződéses boltok is közvetlenül a Szerzői Jogvédői Hivatalnak fizetnek a nyilvános videózásért. A diszkósok s a vendéglői vetítések esetében az a legfontosabb feltételünk, hogy csak a moziüzemi vállalat által forgalmazott kazettákat mutathatják be. A tapasztalat az, hogy — tisztelet a kivételnek — a többség csupán ki- kölcsönzi ezeket a filmeket, ám egyszer sem mutatják be őket. Ehelyett olyan illegális csatornákon becsempészett kazettákat vetítenek, amelyek jobban megnyerik a közönség tetszését. Fokozottabb ellenőrzéssel mindezt felfedhetnék az illetékesek. Sz. I. Cikkünk nyomán Vas Lajos, Virág utcai- la- , kos arról panaszkodott lapunkban, hogy vásárolt egy akkumulátort a Széchenyi úti autósboltban, de az egy héten belül csütörtököt mondott. S bár az erőtelepet kicserélték, a feltöltésért kifizetett 200 forintot az ő zsebe bánja. Szerette volna megtudni, hogy ilyen esetben ki téríti meg az ő kárát. A lapunkban megjelent cikkre gyorsan reagáltak. Megkeresték Vas Lajost az • autósbolt vezetői, és számla alapján a 200 forintos töltési díjat is visszafizették. Ezzel megnyugtatóan rendezték panaszosunk problémáját. Harminc év óta egyre hidegebb az időjárás Az osztrákoknak az az érzése. hogy az időjárás egyre romlik, nem csal. A bécsi meteorológiai megfigyelőá!- lomás szerint az ötvenes évek óta állandóan romlik az idő. Az utóbbi száz év legszebb nyarai a negyvenes években voltak. Ausztriában abban az időben átlagosan 2,5 fokkal volt melegebb, mint napjainkban. Az időjárás változásai Ausztriában az utóbbi harminc évben tekintélyes ingadozásokat mutatnak. Így a csapadék mennyisége a nyári hónapokban az évszázad kezdetétől a negyvenes évekig — az optimumig — felére csökkent, majd a hetvenes években ismét elérte a századforduló körüli értékeket. Egyébként az évi átlagos hőmérséklet nemcsak Ausztriában hanem az egész Földön csökken. Az 1982. és 1983. évi két forró nyár csak statisztikai kivétel volt. Azt azonban, hogy újabb jégkorszak várható, a meteorológusok valószínűtlennek tartják. Autó-statisztika Hazánkban 1984 végén összesen 1 millió 344 ezer személygépkocsit tartottak nyilván, 85 ezerrel többet, mint a megelőző évben. Az autók egyharmada ZsiguliLada, ezt követi a Trabant 273 ezerrel, s továbbra is népszerűek a Wartburgok és a Skodák: mindkettőből több mint 180 ezer futott tavaly a hazai utakon.
