Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
Fotók és miniatűrök Két kiállítás a Borsod—miskolci Múzeumban A Borsod—miskolci Múzeumban. a Kossuth utca 13. szám alatt két szép kiállítás nyílt a múlt hét végén. A földszinten Valent Edének, a Herman Ottó Múzeum fotósának fényképeiből rendeztek tárlatot, az emeleten válogatást láthatunk néhai dr. Felró Sándor gyűjteményéből. Valent Ede kiállítását — szemben más fotótárlatokkal — nem jellemzi a tematiká-' ja. Sőt. éppen sokszínűsége ami feltűnik. Portré és aktkép. szocio jellegű fotó és tájkép jól megférnek egymás mellett. Ami közös bennük: a tökéletes kidolgozás, a látvány gondos megkom- ponáltsága. Nagyméretű szí- nés és fekete-fehér képein közeli és távoli ismerősök, közeli és távoli vidékek tűnnek fel. A nemrég elhunyt Rock Hudson világhírű ameben és az USA más városaiban, erről tanúskodik több fotója. 1970-ből olyan képeket is bemutat, amelyek a társadalmi problémák iránti érzékenységét igazolják. A későbbi fotók egyértelműen a szépséget, a harmóniát hirdetik. Szépség és harmónia sugárzik azokból az iparművészeti remekekből is. amelyeket a Petró-féle gyűjteményből válogatott dr. Kárpáti László muzeológus. A hagyaték képzőművészeti kincseinek java állandó kiállításon látható — a Miskolci Képtárban —, a Szőnyegek, szelencék, miniatűrök című tárlaton bemutatott munkák most. szerepelnek először a nagyközönség előtt. A szőnyegek legtöbbje a múlt századból való. zömük Perzsiából. Anatóliából, Törökországból, Türkméniá ból származik. A gyűjtemény vat emlékei a kiállításon látható különféle szelencék. Rendeltetésük szerint édességet, tubákot, vagy éppen szépítőszereket tartottak bennük, de igazi funkciójuk szépségükben rejlett. Nemes anyagokból készültek, értéküket ez és a míves megmunkálás adta, adja. A miniatűrökön elsősorban portrék, másodsorban zsáner- jelenetek szerepelnek. Anyaguk papír, pergamen, elefántcsont, porcelán. A képek, a technika, a parányi tégelyek, dobozkák a múlt század nyugati iparművészeiének egy szeletét, az előkelők és jómódúak világát idézik fel. A szőnyegek Kelet szépségeit varázsolják a kiáll! tó terembe. Sz— & A Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtára nemcsak feltételeiben, lehetőségeiben is magas színvonalú; minden szóig áltatással rendelkezik, amelyet a kutató elvárhat. Elsősorban az egyetemé, de már régebben nyitva áll a miskolciak előtt is. A pillanatnyilag nyolcszáz „kívülálló” beiratkozott olvasó mellett is szívesen várják az újakat. (Kiss József felvétele) rikai színész, akárcsak Julie Andrews 1982-ben állt modellt Valent Edének. De járt már előtte is Los AngelesFiatal korában gyönyörű rolt, és ahogy a vele készült filmeket vasárnap délutánonként nézzük, azonnal hozzátesszük: Dajka Margit már fiatal korában is kiemelkedő tehetség volt. Bár ez a sorozat mintha gyorsabban haladna az időben, mint a korábbi, nagy művészeink pályáját megörökítők, aminek az az egyszerű oka. hogy a színésznő nem a két világháború közötti sztárnemzedék tipikus alakja. Filmjeinek nagy része később készült, tehetsege akkor bontakozott ki igazán, amikor a magyar film is stílust váltott. Egy hete a harmincas években készült János vitéz Iluskájaként láttuk a színésznőt, vasárnap az 1954- ben forgatott Liliomíi Cami bájaként. Dajka Margit azok közé a művészek közé tartozik, akiknek az idő múlása csak használ, mert megérleli. kibontja istenadta tehetségüket, de a két film között eltelt idő más szempontból is fontos. A Dajka Margit-sorozat is filmtörténet. A vasárnap sugárzott Liliomfi egyike a fel- szabadulás utáni magyar film egyik legnagyobb sikerű alkotásainak. A fiatal Makk Károlynak ez hozta meg az elismerést, amely legrégebbi darabja egy szép, úgynevezett erdélyi szőnyeg a XVII. századból. A főúri, később polgári dimár ifjan is a mesterek sorába emelte, és ez a film volt az egyike azoknak az alkotásoknak, amelyek nagyon jellegzetesen képviselték a megújult magyar filmgyártásnak egy olyan vonulatát, amelyet nem győzünk azóta is hiányolni. Az utóbbi harminc évben tíz „komoly”, vagyis drámai műre egy olyan ha esik, amelyik populáris. Az igényes szórakoztatásnak mintha lassan nyoma veszne a magyar filmművészetből. Annak idején úgy született a Mágnás Miska (Keleti Márton rendezte), vagy a Liliomfi, hogy alig volt hagyománya. Szigligeti Ede klasszikus értékű, kedves színművét sok feldolgozásban ismerhetjük, de egyik sem fogható Makk Károly filmjéhez, aminek tulajdonképpen olyan egyszerű megfejteni ma már a titkát. A fiatal rendező „csak” annyit tett, hogy mintha nem is létezett volna, úgy felejtette el a két háború közötti szórakoztató film kliséit. Szenvelgés helyett jókedvet, egyfajta sti- lizáltság helyett életet vitt a Liliomfiba. Egészen egyszerűen elképzelte, hogy milyen is lehetett valójában az a Szigligeti által megírt 1850- es évekbeli világ. Milyenek voltak a vándorszíntársulatok tagjai, milyen az őket Már negyven éve, hogy Kodály Zoltán A magyar zenei nevelésről címmel 1945. október 27-én megtartotta híres programadó beszédét, amelyben mindmáig érvényes elveket és koncepciót körvonalazott. Zenepedagógia aiapelvei nemcsak a szűkén vett zenei nevelés, hanem társadalmunk össz- érdekei szempontjából is hangsúlyosak. '• Mit hoztak er ügyben az eltelt évtizedek? Bizonyára szép eredményeket is, de ha a meghirdetett alapelvek szellemében minden zökkenőmentesen fejlődött volna, akkor nem kellett volna s közelmúltban a Magyar Kodály Zoltán Társaságnak egy elkeseredett hangú, de tartalmában reális „Nyílt levelet” kiadnia. A »Nyílt lelenéző, de szabad, független életükhöz mégis annyira vonzódó vidék és kisváros. A Balaton volt, a Badacsony volt, présházat találtak, az ekhósszekér kitelt a filmgyárból, és soha annyi kitűnő színész nem játszott magyar filmben. Az életszerű, kedves, humoros formában filmre vitt Liliomfinak az elegáns korrajz mellett a színészi játék a legnagyobb értéke. Camilla, a rámenősségében és el- esettségében is bűbájos vénkisasszony nem volt főszerep Dajka Margitnak, de nyilván nem véletlenül került bele a színésznőnek a legjobb alakításait is felidéző sorozatba. Dajka félelmetes humorú, karakteres egyénisége több, mint egyenrangú helyet követelt. De abban az időben a színészeknek valószínűleg nem voltak külön követeléseik, mert az ifjú Darvas Iván, a bájos Krencsey Mariann, a főszereplők mellett olyan „epizódistákat” látunk, mint a nagyszerű Pécsi Sándor, Balázs Samu, Tompa Sándor. Milyen gazdag az a film, amelyben a pincérfiút Soós Imre játssza, és amely a többi között a fiatal Rutt- kai Évát tanította repülni.;. M— vél” címzettje a teljes magyar társadalom. A 40 évvel ezelőtti előadás, méginkább a mostani „Nyílt levél” képet ad iskolai ének-zene oktatásunkról: Az igazi hiányosság azonban nem kizárólag a zenei nevelésben keresendő. A zenei nevelés ugyanis nem lehet öncél iskoláinkban, hanem — a „Nyílt levél” szavaival: — a „teljes ember kialakításának” egyik fontos területe. Elsősorban tehát nem a zeneileg magas fokon képzett, hanem a zeneileg is művelt, de a kultúra egészére, az esztétikum és a humanizmus valamenv- nyi fontos értékére is fogékony „teljes ember” az igazi hiánycikk. A korszerű általános és szakműveltség elérésében egyik legeredményesebb iskolai és társadalmi nevelési eszközünk lehet az ének, a zene. E tantárgy, de tulajdonképpen valamennyi művészeti jellegű iskolai stúdium — az irodalom, a képzőművészetek különböző típusai — egyik fő értékét éppen az adja, hogy nem egyszerűen tantárgyak! Nem „csupán” objektív tényeket, „pusztán” intellektuális ismeretanyagot közvetítenek (bár éppen az sem utolsó!). Nem csupán az értelemre hatnak, hanem képesek katarzishatást is kiváltani, s megfelelő érzelmi hatásukkal a teliesebb emberi személyiségfejlődést, jellemalakulást is befolyásolni. Az igazi gond nem ott van, ahol az iskolai oktatás előírt részét jelenti az ének-zene, tehát nem az általános iskolákban, a gimnáziumokban, a zenei óvónőképző szakközépiskolákban, a többi szakközépiskolában és valamennyi szakmunkásképző iskolában fontos ez, ahol a mai magyar diákifiúság 75— 80 százaléka tanul. Elsősorban a jövendő magyar munkásosztály gerincét, utánpótlását adó szakmunkástanulókról van szó. Az ő körükben — egyelőre — nem sokan tanulnak tovább, többségüknek életük végéig az iskolában, szerzett ismeretekből. általános műveltségből, érzelem-, akarat- és iellem- formáló motiváltságból kell megélniük. Ha van. Ha pedig nincs, akkor kit hibáztathatunk ezért? Inkább le?ven eggvel kevesebb Kodálv-emléks7obor, de helyette ezerrel több zeneileg. esztétikailag, emberileg az ő szellemében nevelt fiatal — ennek bizonyára maga a Mester örülne a legjobban! Dr. B. L. + Napóleon — piciben Negyvenéves a Kodály-módszer ŰXj KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Az MRT Szimfonikus Zenekara játszik. — Kb. 13.50: Madrigálok. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelócliák. — 15.00: Elő világirodalom. — 15.20: Hülya Gaydan zongorafelvete- leiböl. — 15.42: Zala Tóth Erzsébet nótafelvételeiből. — 16.00: Hirek. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: Világablak. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Budapesti Művészeti Hetek. A vén cigány. — 20.13: Kedves zenemüveim. — 21.06; Népdalkórusok. — 21.30: Az egészségügy világközpontjában. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Deller-énekegyüttes Gibbons-madrigálokat énekel. — 22.42: Munkásutánpótlás. — 22.52: Triólemezeinkből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Himnusz. — 0.15 —4.2U: Éjfél után. Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvószenekari Hangverseny. — 12.31: Cigánydalok, csárdások. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Tini-tonik. — 18.15: Sport. —■ 18.30: Talpalávaló. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Gasparone. —■ 21.00: Hírek. — 21.06: Magyar anekdotakincs. — 21.35: Nóták. — 22.00: Mikrofórum. — 23.00: Hírek. — 23.20: Francia sanzonok. — 0.15 —4.20: Éjfél után. 3. műsor: 13.00: Hírek. —13.05: Külpolitikai könyvespolc. — 13.20: Népdalfeldolgozások. — 13.50: Fúvószene. — 14.15: Orosz muzsika. — 15.14: Az MRT énekkara énekel. — 15.25: Zenei tükör. — 16.00: Európai kulturális fórum. 1985. Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. — 16.30: Két versenymű. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Az új magyar zene hónapja a rádióban. — 18.05: A hamburgi Monteverdi-kórus Josquin des Présmotettákat énekel. — 18.30: Na maternjem jeziku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35; M uzsikáló természet. — 19.40: Kapcsoljuk az MTA kongresszusi termét. A szólótól a kamarazenekarig. Közben kb. 20.20—20.41: zsebrádiószínház. A légy. — Kb. 21.25: Szimfonikus táncok. — 22.00: Az új magyar zene hónapja a rádióban. — 23.30: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: Emlékek a mozikról Miskolcon — A tankötelezettségről — ízlés és lakáskultúra.) Szerkesztő: Pongrácz Judit — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — 18.25: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hírek. — 16.30: Busmanok világa. — 16.55: Képmagnósok, figyelem! — 17.30: Sorstársak. —. 17.50: Képújság. — 18.05: Tévéegyetem. Az ókori Hellász. — 18.45: Három nap tévéműsora. — 19.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Betti néni. — 21.25* Stúdió '85. — 22.25: Tv-híradó. — 22.35; Himnusz. Televízió, 2. műsor: 16.05: Aprók tánca. — 16.25: Zsebtévé. — 16.55: Természetbarát. — 17.15: Csali. — 17.25: Vasas—BVSC bajnoki vízilabda-mérkőzés. — 18.30: Körzeti adások. Budapest. Pécs. Szeged. — 19.05: Kocsis Zoltán és Rados Ferenc zongoraestje. — 20.00: Kamera — különkiadás. Gei^aszimov és a Tolsztoj-film. — 20.30: Balettalbum. — 21.10: Tv-híradó. — 21.40: Egy férfi két nőnek. — 23.10: Képújság. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Kalló László festményei. — Mini Galéria (10—18): Mai miskolci művészet. — Szakmunkás Galéria (10—18) : Dr. Sidió Gábor fotói. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Eszak-Magyar- országról'. — Jugoszlávia népművészete. — Szőnyi István festményei. — Miskolci Képtár (19 —18): Két évszázad magyar festészete. — Bükki kerámiák. — Diósgyőri vár (9—16): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18) : Kondor Béla-emlékkiállítás. Múzeumi műhely. Valent Ede fotói. — Szőnyegek, szelencék, miniatűrök a Petró-gyűjtemény- ből. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Déryné-ház (9—16): Déryné-emlékszoba. — Üvegművészeti munkák a XVI—XIX. századból. Miskolci Nemzeti Színház (7) • Kegyenc. (Arany János ifj. bérlet.) — Játékszín (7) : Ének Phaedráért. — Kamaraszínház (7): Nebáncsvirág. Filmszínházak: Béke (3, n6 és f8) : Az elveszett frigyláda fosztogatói (szí. amerikai, 14 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!) Kossuth (f3, hn5 és 7) : Az elveszett frigyláda fosztogatói (szí. amerikai, 14 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (5): Egy tiszta nő I—II. (mb. szí. francia—angol, 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Táncsics (f5) : Csak egy mozi (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — (f7): Balfácán (mb. szí. francia, III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6) : Excalibur I—II. (mb. szí. ír, 16 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Szikra (f5 és f7) : Androidok lázadása (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek ITI. helyár!) — Fáklya (f5): A negyvenegyedik (szí. szovjet). — (f7): Széplány ajándékba (mb. szí. francia—olasz, 14 éven felülieknek, III. helvár!) — Fáklya, kamaramozi (5) : A postás mindig kétszer csenget-T—II. (mb. amerikai. 16 éven felülieknek, dupla és ITT. helv- ár!) — Tokai, discomozi ff8) : Megbilincseltek (szí. amerikai, 14 éven felülieknek!) — Petőfi (f5) : Vera és a férfilátoeat^k (mb. szí. szovjet, 14 éven felülieknek!) — ’ (f7): A legyőzhetetlen vutang (mb. szí. kínai. 14 éven felülieknek. TTI. helyár!) — Nehézipari Műszaki Egyetem (5): Az élet muzsikája (szí. magyar—szovjet. II. helyár!) — Szirma (f6) : Átverés (mb. amerikai, 16 éven felülieknek. III. helyár!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —. 8.20: Világablak. — 8.50: Kis magyar néprajz. — 8.55: Nótacsokor. — 9.37: Beszélni nehéz. — 9.49: Dalposta. — 10.00: Hí- - rek. — 10.05: Irodalmi viláslárás. — 10.35: Űi zenéi felvételek, gyerekeknek — 10.50: Bach-művek fúvósokra. — 11.03: Gluck: Herkules és Hébé mennyegzője. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8-05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50* Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben.
