Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Oéli Birlap. Miskolc. 35(1. Pt 39. — Tel: 18-325. Kérjük olTanomnal >eveiM6iom non oanaszaikKal. eaueiewieiuel nettótól pénteki«. leoeuf les »—It *ra Kötött Keresse oett tel Bennünket, Kereskedelmi visszásságok Semmi kétség: csalnak bizonyos boltokban. A napokban éppen húsz forinttal károsított meg a kedélyeskeető pénz- tárosnö abban a nagy kereskedelmi egységben, ahová gya­korta járok. A vezetöhelyettes azzal „vigasztalt”: ne men­jek többé hozzá blokkoltatni. Persze a pénzem nem lett meg... Mindig eltűnődtem a kiíráson, vagy inkább figyel- mezésen: A pénztártól való távozás után... — hiszen tud­juk. De ha a hátam mögött ötvenen állnak, miként számol­jam meg a visszakapott pénzemet? Utólag meg már a zse­bem bánja, hiába is emelek panaszt. A fiatal eladók ügyeskedését az idősebbek többnyire meg­értő cinkossággal veszik tudomásul. S ha valaki kifogásolni merészeli az általa tapasztaltakat, közösen lekorholják. A legtöbb üzletben szembetűnő a tanulók vásárlón-átnéző ma­gabiztossága. Vannak olyan „nagyvonalú” vásárlók, akik megmosolyog­ják a joggal reklamálókat is. Es léteznek kötekedő termé­szetű, erőszakos vevők is, akik az ott dolgozók terhére van­nak. Mégis ki merem jelenteni: alig találkoztam olyan élel­miszerbolttal, ahol — valamilyen formában — ne károsítot­tak volna meg. Csepp a tengerben: a Szinva ABC-bolt né­hány középkorú pénztárosnője olyan tisztességgel végzi fel­adatát, hogy városszerte példát lehet róluk venni; megvéd­ve a fehér köpeny becsületét — azokkal szemben, akik fa­arccal csalnak, s illetéktelen forintokhoz jutnak, a vásárlók rovására. S még egy észrevétel: egyes élelmiszerboltok zöldséges részlegében elhelyezett pénztárgépek mindig kimutatják a végösszeget, de a vásárló sose kapja kézhet a blokkot. S mivel az eladó villanásnyi gyorsasággal számol, igazát ké­sőbb már nem tudja bebizonyítani. Különösen, ha az áru értéke sincsen feltüntetve. „Kicsire nem ad a magyar”. De az az elszomorító, hogy ezzel a bizalommal egyesek vissza is élnek. Akác István Miskolc Valamennyiünk érdekében j\c Tanulságos kiállítás nyílt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A Borsod Me­gyei Bűnmegelőzési Társadalmi Tanács kezdeményezte a megrendezését, és jó volna, ha minél több ember megtekintené. A bűncselekmények megelőzése érdekében valamennyi­ünknek akad tennivalója; ehhez szolgál hasznos tanácsokkal a bemutató. Amelynek lát­tán rádöbbenünk: bizony gyakorta elhanyagoljuk lakásunk, vagyontárgyaink védelmét. K. U Miskolc Ahogy közeledünk a hideg napok felé, ismét mind több gondot okoz a szén. Termé­szetesen elsősorban azoknak, akiknek esetleg egy gramm sincs még a kamrájukban a megíratott szénből. Hol tart a miskolci, 402-es Tüzép- széntelep a szállítással? — kérdeztük Himmer Imre te­lepigazgatót. — Talán nem árt, ha az­zal kezdem, hogy a nádasré­ti telepünkre naponta 6—7 ezer mázsa különféle szén érkezik, s ebből naponta mindjárt 5—6 ezer mázsát továbbítunk is a vevőkhöz. Gondjaink elsősorban a lyukói szénnel vannak, noha az utóbbi időben meglódult Négy évvel ezelőtt a vas­gyári 10-es postán fiókot béreltem. Azóta minden év elején kifizettem a bérleti díját, vagyis egy évre előre béreltem a 723-as fiókot. így volt ez az idén is. Április­ban közölték velem, hogy a bérleti díj januártól vissza­menőleg a négyszeresére emelkedett, vagyis: az álta­lam év elején befizetett ösz- szeg csak egy negyedévi bér­leti díjnak felel meg. Ha ezt januárban közük ve­lem, megszüntetem a fiókot. Májusban értesítettek, hogy több küldeményem érkezett, hozzám azonban nem jutot­tak el, annak ellenére, hogy állítólag a lakásomra to­vábbították azokat. A meg nem érkezett levelek szá­máról és feladóiról nem tud­tak tájékoztatást adni. Hogy a fenti esetek ne is­métlődjenek meg, ismét bé­reltem egy fiókot, a 707-est. Ezzel is megjártam azonban. Közölték, hogy a fiókhoz nincs kulcs. Adtak ellenben egy zárat, hogy én szerel­jem be magamnak. Ezt a munkát azonban szakérte­lem és szerszámok híján ftem tudtam elvégezni. Meg­a szállítás; a bányászok úgy­szólván minden lehetőt meg­tesznek azért, hogy minél több lyukói szenet kapjunk. Jelenleg a művi szén eseté­ben azok megrendelését tel­jesítjük,” akik július közepe táján íratták meg lyukói da­rabos szenüket. Mintegy hó­napnyit hátrább vagyunk a Volán-fuvarra szervezett, a Tüzép-irodákban íratott lyu­kúi háztartási szén szállítá­sával. Kérjük a lakosság megértő türelmét. Telepünk szombaton is, s ezt követő­en több szombaton is dolgo­zik; kommunista műszakok­kal igyekszünk enyhíteni a magunk módján a szénhi­ányt. kérdeztem: a bérlőnek kell gondoskodnia az ilyen mun­kák elvégzéséről?... Ettől fogva a fiókom nyitva volt. Több alkalommal is felszó­lítottak a munka elvégzésé­re, ezt azonban természete­sen nem vállaltam. Ajánlot­tam, hogy megcsináltatom a zárat egy kisiparossal, s fi­zessék ki a számlát —- ez a megoldás sem volt jó. A vi­ták rendszeresen a nyilvá­nosság előtt folytak, s ne­kem mindig nagyon kelle­metlen volt az egész. Aztán megunhatták ők is a dolgot, mert nemrégiben az egyik dolgozójuk azzal fogadott: fizessek száz forintot, mert megcsinálta a postafiók zár­ját. Azt feleltem, kifizetem a pénzt, ha ideadják a pa­naszkönyvet, hogy bejegyez­hessem észrevételemet. Ezt megtagadták, s közölték, hogy a negyedév végén meg­szüntetik a fiókomat. Ügy érzem, jogtalanul ke­rültem ilyen helyzetbe, hi­szen nem az én hibám, hogy rossz zárral kaptam a bérelt postafiókot. Szabó Ferenc Miskolc, Hetedik u. 18/2. Lombhullató est a Bükkben A helyiipari természetba­rátok az idén a hollóstetői turistaházban • rendezték meg lombhullató ünnepi estjü­ket, mely évről évre vissza­térő eseménye az egyesület­nek. A természetjárás sport­jának százados hagyománya, hogy október táján kinn, a hegyek között, vidám esté­vel köszöntik a természet- barátok legkedvesebb év­szakát, az őszt. Az ünnepi esték sorában rendhagyó volt ez a talál­kozójuk, mert egyben az egyesület 25 éves fennállá­sát is ünnepelték. A nagy­létszámú közönség előtt az egyesület titkára ízelítőt adott abból a gazdag prog­ramból, amely a jubileumi évüket jellemezte. Beszélt ar­ról, hogy nincs egyetlenegy sportág, amelyiknek annyi kapcsolat^ volna a természet­tel, a történelmi és mun­kásmozgalmi hagyományok­kal, amelyik annyi élményt tudna nyújtani tagjainak, mint a természetjárás. Sze­retnék, ha ennek a mozga­lomnak a szellemi kisugár­zása áthatna mindenkit, el­sősorban a fiatalokat, akik­nek egyszer át kell adni majd a helyüket... Az egyesület új elnöke, Gál "József válaszában azt ígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyesület tovább fejlődjön, és valóban bázisa legyen a helyiipari vállalatok termé­szetjáró sportjának. A vacsora után hajnalig tartó tánccal búcsúztak a turisták a nyártól, annak virágdíszes erdőitöl-mezői- tőL Ferenczl Fajos Miskolc Huszár István (Miskolci: A „díszkút” és környéke még nem alakult ki véglegesen. Fi­gyelemmel kísérjük a helyzetet, s adott alkalommal visszatérünk a témára. G. É. (Miskolc): Az ipari szövetkezetnél dol­gozók saját személy gépkocsijai szolgálati felhasználásának tud­nivalóival a 6 1985. (VI. 6.) ABMH számú rendelkezés 2. sz. melléklete foglalkozik. A’ Ma­gyar Közlöny 23. számában ta­lálja meg. Gyakrufi előfordul a min­dennapi életben, hogy lakó­társak, telekszomszédok össze­zördülnek. A mások nyugal- zördülnek. A mások nyugal­mát, pihenését zavaró ilyen­kor ezzel érvel: hagyjanak bé­kén, a saját lakásomban (tel­kemen) azt csinálok, amit aka­rok. Természetesen ez nem igaz. A polgári jog „szomszéd­jog” elnevezéssel tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a szomszédos földtulajdonosok egymáshoz való viszonyát sza­bályozzák, tekintettel a tulaj­donjogra, a használati jovra es a hasznok szedésének jogára. Általános szabály, hogy a tulajdonos a dolog haszná­lata során köteles tartózkod­ni minden olyan magatar­tástól, amellyel másokat, kü­lönösen szomszédait szük­ségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaikat veszélyez­tetné. A mai élet persze más számos olyan tényezőt tar­talmaz, amely miatt szinte megvalósíthatatlannak tűnik az előzőekben előadott elő­írás. Szinte elkerülhetetlen, hogy bizonyos mértékig ne zavarják egymást a telek­szomszédok. Egy, a főváros külső kerületében, kertes házban lakó idős asszony szinte éveket áldozott életé­A SZOMSZÉDJOG bői pereskedésre, mert se­hogy sem tudta megérteni, miért nem szüntetik meg a szomszédjában létesített au­tójavítót, amelynek a mű­ködése a felberregtetett mo­torokkal az ő nyugalmát zavarja. A szomszédjogok sorában fontos helyet foglal el a ke­rítés létesítésének szabálya. A főszabály a következő: a könnyebb megérthelőség kedvéért képzeljük el, hogy a ház homlokzati részével szemben állunk az utcán. Ezt a részt természetesen magunknak kell kerítenünk, és ez folytatódik a jobb ka­runk felé eső szomszéd mezsgyevonalán. A hátsó ke­rítés erre a vonalra merőle­gesen csatlakozik, és a hát­só szomszéd mezsgyéjének vonalán fele részben tart. Persze, egy fél kerítést nem lehet, illetve nem érdemes felhúzni. Az előbbiek a költ- ’ ség viselésének megosztására irányadók. A kerítést a fel­építésre' kötelezett semmi­képp nem teheti a szomszéd telkére. Ha ezt mégis meg­teszi, a vita eldöntésére a bíróság van hivatva (mégpe­dig a polgári peres ügyekkel foglalkozó bíróság). Sokszor ad vitára alkal­mat az is, hogy át lehet-e lépni a szomszéd telkére. A tulajdonos jogosult a szom­szédos telek használatára, ha ez a saját földjén való épí­téshez, bontási vagy átalakí­tási, illetőleg karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Bármennyire is birtokháborító cselekedetnek tűnik, hogy a szomszéd át­hordja a szomszédba építési anyagát, mégsem az, mert természetesen a szükséges mértékben — éppen a jog­szabály hatalmazza fel erre. Az építkezés során még azt is köteles tűrni a szomszéd, hogy az építőmunkások esetleg a telkén járjanak át. Hangsúlyoznunk kell, hogy a használat soha sem halad­hatja meg a szükséges mér­téket. és a szomszédnak kár­talanítás jár a földje hasz­nálatáért. Ez nem azonos a kártérítéssel, amelyre szin­tén igényt tarthat a szom­Október 18-án, pénteken délben, egy óra körül, a Ta­nácsköztársaság városrész­ben elvesztettem új hallóké­szülékemet. Számomra nél­külözhetetlen, nemrégen kaptam, az új sokba kerül­ne. Nagyon kérem azt a be­széd, ha neki kárt okoztak. A telek határvonalán álló fa gyümölcsét mindkét szom­széd szedheti, viszont a fenn­tartással járó költségek is közösen terhelik a szomszé­dokat, ha a szomszéd fája, bokra akkora árnyékot vet, hogy a rendeltetésszerű hasz­nálatot gátolja, akkor a föld tulajdonosa követelheti, hogy a fát (bokrot) vágják ki. Ha vitájuk támad egymással, s a felek bírósághoz fordul­nak, ott mindig alapos mér­legelés tárgya az összes kö­rülmény. A szomszédból áfkóborolt állatok összeszedését is meg kell a szomszédnak engedni. Viszont a szomszéd mindad­dig visszatarthatja őket, amíg gazdájuk a neki okozott kárt meg nem téríti. Előfordulhat, hogy szük­séghelyzetben a szomszéd tu­lajdonosjoga csorbul. Mit nevezünk szükséghelyzetnek? Ha valakinek az élete, testi épsége vagy vagyona köz­vetlen veszélyben van. En­nek a szükséghelyzetnek a megszűntetése érdekében olyan mértékben is igénybe vehetik a szomszéd tulajdo­nát. hogy esetleg abban kárt is okoznak. A szükséghely­zet feltételei között szerepel a „más módon el nem hárít­ható veszély”. Az -így létre­jött károkozás nem jogelle­nes magatartás. Természete­sen a tulajdonos később a szükséghelyzetbe került sze­mélytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszűntetése során indoko­latlanul nagv kárt okozott, kártérítést követelhet. Az ingatlan tulajdonosa azt is' köteles eltűrni, hogy bi- zonvos szervek, amelyeket a jogszabály erre feljogosít (például a posta, bánya, gáz­üzem), a szakfeladataik ellá­tásához szükséges mértékben az ingatlant használják, pél­dául kábeleket, vezetékeket helyezzenek el. A tulajdonos a tulajdonjogában való kor­látozás fejében kártalanítást kérhet. % ' Dr. K. É. csületes megtalálót, aki rá­lelt, hogy adja le a szerkesz­tőség portáján. Előre is há­lás köszönetét mondok érte. Sz. E.-né Miskolc Hová tülitek? ★ Vajon hol van az a képen is látható zöldség- és gyümölcs­kereskedő család, aki nem is olyan régen még a Győri ka­pui ABC-áruház előtt árulta szebbnél-szebb portékáit? Azért keresem őket, mert helyüket elfoglalták a jóval magasabb áron értékesítő kereskedők, akiknek a vevőkkel való fog­lalkozást is még gyakorolni kellene. A képet egyik ismerő­sömtől kaptam. Ű csak annyit tud a vezetőjétől, hogy De­zsőnek hívják. Sok nyugdíjas vásárlója nevében is vissza­várja : Öív. R. Gy.-né és sok Chlepkó Ede utcai lakos Béreltem egy posta fiókot... Elvetz1 ettem a hallókészülékemet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom