Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

A tudás hatalmával a jövő készül Tiszí elei a munkának Évnyitó az egyetemen (Folytatás az 1. oldalról) Az egyetem oktatóin, dol­gozóin kívül is sokan élnek ebben a városban, akik em­lékeznek rá, hogy 1949-ben hogyan kezdődött a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­temnek az akkori jelen gond­jaival küszködő jövője. Dr. Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB tagja — míg a Központi Bizottság nevében köszöntötte az intézményt — először ezekre a kezdetekre emlékezett. Nehéz körülmé­nyek között indultak, lassan négyén esztendőt tudnak ma­guk mögött, mire országos jelentőségű tudományos, ok­tatási és kulturális intéz­ménnyé válhattak. Dr. Pál Lénárd nem véletlenül üd­vözölte az elsőéveseket; a múlt örökségét a mindenna­pokba beépítő jövőt. Vállal­juk az egykori alapítók tu­dását, merítünk abból a gaz­dag forrásból. Az 1735-ben alapított Sel­mecbányái iskola 1770-től akadémiai rangra emelke­dett. A kor gazdasági válto­zásainak szükségszerűsége volt, hogy a bányatisztkép­zés néhány évtized alatt ma­gasabb színvonalú iskolát kérjen. Ahogy a korabeli bá­nyászat és kohászat fejlő­dött, úgy változott az okta­tás. A Központi Bizottság titkára is hangsúlyozta: tör­ténelmi örökség, hogy a ma­gas színvonalú oktatást az ipar hívja létre, és hogy a magasan kvalifikált szakem­berképzés befolyásolja az ipart. Elmélet és gyakorlat szoros egysége a legértéke­sebb selmeci örökség. A bányászati akadémia 200 évvel ezelőtt is a legér­tékesebb emléket vonzotta, több mint jelkép, hogy Mis­kolcon őrzik a Selmeci Mű­emlékkönyvtárat. A múlt nem szakadhat el a jelentől, mert ezen az összefüggésen épül a jövő, erre emlékezett éppen ennek a naptári év­nek számos meghatározó eseménye: a pártkongresszus, az ország felszabadulását kö­szöntő 40. évforduló, az új alapokra helyezett választá­sok. Pál Lénárd hangsúlyoz­ta: minden fontos megálló a gazdaság teljesítőképességé­nek erősítésére, a magyar munka jövedelemteremtő erejének fokozására hivatott. A gazdaság megújulása a kö­vetkező évek és évtizedek záloga, és ebben rendkívül fontos szerepe van éppen a műszaki tudományoknak, és a változásokat követő felső- oktatásnak. Hazánk adottsá­gait jól kell mérlegelni — mondotta — és ebben a kö­zeli jövőt jelentő műszaki megújulás, az elektronizáció, a biotechnológia változásai mellett a tudomány- és ok­tatáspolitikának kiemelt je­lentősége van. A munka, fe­gyelem, pontosság, megbíz­hatóság, a munkának kijáró mindenkori tisztelet az alap­ja a továbblépésnek, és ter­mészetesen hasonlóan fontos az emberré nevelés. A gaz­daságról mindig hamarabb beszélünk, de humán jellem­zők nélkül nem épül társa­dalom. A Miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetem 36 tan­év alatt több mint tízezer mérnöki, hozzávetőleg négy­ezer üzemmérnöki, és ezer­száz szakmérnöki diplomát adott. Nemsokára végez az első jogász évfolyam. Fiatal tömegek kötődnek ehhez az intézményhez. Mintegy ötszáz fiatalt, az idei elsőéveseket emlékez­tette dr. Köpeczi Béla mű­velődési miniszter a múltra. Az éppen ezzel a korral, a 18. századdal foglalkozó tu­dós idézte fel a régmúlt idő­A tanévnyitó ünnepi tanácsülés kétszázötven -esztendőről szólt tételeit javították, kapcsola­tait szélesítették. Az elisme­résben Rózsa Kálmán Mis­kolc nyugalmazott tanács­elnöke, dr. Faller Gusztáv címzetes egyetemi tanár, ipa­ri minisztériumi főtanácsos, dr. Cselényi József tanszék- vezető egyetemi docens, dr. Kiss Ervin tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Lévai Imre nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Schulcz Ferenc nyugalmazott egyetemi ta­nár, dr. Szilas A. Pál nyu­galmazott egyetemi tanár és dr. Takács Ernő tanszékve­zető tanár részesült. Tegnap délután bensőséges ünnepségen köszöntötték a társegyetemek tudósait, akik ebből az alkalomból a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem díszdoktoraivá vál­tak. Értékes segítséget, tu­dományos munkát köszöntek meg dr. Werner Arnoldnak (Freibergi Bányászati Aka­démia), dr. Anatolij Szemjo- novics Burcsakovnak (Moszk­vai Bányászati Egyetem), dr. Hein Peter Stüwének (Leo­ben Montanunivesitet) és dr. Jevgenyij Alekszandro- vics Kapusztyinnak (Zsdano- vi Kohászati Egyetem). Az egyetem jubileuma Észak-Magyarország műszaki életében megálló. Az itt dol­gozó tudósoknál szélesebb körnek, az országrész szak­embereinek tartott tegnap délután előadást dr. Pál Lé­nárd. A műszaki aktíva té­mája a következő évek ku­tatási és fejlesztési program­jainak megvitatása volt. ' jjc A jubileumi oktatási évet dr. Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB tagja nyitot­ta meg két. Az oknyomozó történe­lem eszköztárával, amely mindenekelőtt (teljes joggal) a hasznosság elvére épül. A nemzetközi és a magyar fel­sőoktatás jelentőségének ko­rabeli felmutatásával indí­tott előadása törvényszerűen folytatódott a természettudo­mányok mindenkori szerepé­nek hangsúlyozásával, és egy nagyon fontos tétellel: az ir­racionálissal szemben a rá­ció dicsérete a járható út. Az évszázadok után az év­tizedek; régi, nagy tudású mérnököket köszöntött a ju­bileumi ünnepség. Gyémánt oklevelet Reményi Viktor bá­nyamérnök. és Szeles László vaskohómérnök kapott. Arany oklevélben részesült dr. Ba­lás Ádám, dr. Boldizsár Ti­bor, Bubics György, Conrád Aurél, dr. Esztó Miklós és Makrai István bányamérnök, valamint Németh József ko­hómérnök. A jubileum alkalmából az egyetem fejlesztése érdeké­ben kifejtett eredményes te­vékenységéért a Pro Univer­sitate emlékérmet dr. Kapo- lyi Lászlónak, az MTA ren­des tagjának, ipari minisz­ternek és dr. Ladányi Jó­zsefnek, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács el­nökének ítélték oda. Most adták át először a Signum Aureum Universitatis elne­vezésű emlékplakettet, ame­lyet az egyetem azért alapí­tott, hogy megköszönje mind­azoknak a munkásságát, akik az intézmény működési feL nőuralom Nemigen volt sikere Szig­ligeti Ede A nőuralom cí­mű vigjátékából Horvai Ist­ván által rendezett tévéfilm­nek, az az érzésem. Nehe­zen mérhető ez egyébként, de ha az ember egy félóra elteltével is alig-alig tud él­vezni egy előadást, akkor nyilván elkezd rajta gondol­kodni, hogy miért. A magyar színjáték egyik megteremtőjének, Szigligeti Edének színháztörténeti ér­demeihez semmi kétség nem fér. Alapító tagja volt a Nemzeti Színháznak, alig harminc évvel később, 18S2- ben, parádés szereposztás­ban ezt a darabját is ott mutatták be. Művei közül talán a Liliomfi a legismer­tebb, hasonlóan értékes a Csikós, a Fenn az ernyő, nincsen kas és a többi, mint ahogyan értékes a némiképp Molierre, az ő vígjátékaira emlékeztető A nőuralom is. Csak éppen archaikus, és alighanem ez volt a tévéjá­téknak az alapvető baja. Nem mond ennek ellent az, hogy például Shakespeare sokkal régebbi, és mégis él­vezhető. Az igazán óriások műveiben sokkal több a ma­téria, a mai közönség pedig a legjobb műfordítók által tolmácsolva kapja az évszá­zados műveket. Szigligeti Ede nyelve korfestő, de bi­zony igen-igen messze van Arany János, Petőfi Sándor nyelvétől. Szépelgőnek hat ma számunkra a XIX. szá­zad második felének ilyen megközelítése, és sajnos bi­zony kicsit komikus is a korabelinek egy az egyben való megszólaltatása. A nőuralomtól már annak idején sem várt mást a né­ző, csak jó szórakozást, és nyilvánvaló, hogy száz év­vel ezelőtt szórakoztak is a vidéki kúria vidéki úrnő­jén, aki a házastársak ku- tya-maeska ■ harcaiban bi­zony megérdemelten marad alul. Örök probléma ez Ádám és Éva óta, annak idején nyilván így nézett ki. Ap­ró kis ütközések a korabeli jómódú csendben, apró kis flörtök, apró kis örömök, bá­natok, a társasági élet min­denkori határvillongásai töl­tötték ki Szigligeti látás­módjában egy régen elmúlt világ hétköznapjait. Messze van még a századforduló, amikor Budapest valóban nagyvárossá válik, de a színműben is érezhetőek a lassan polgáriasodé világ jellemzői. A rokon házas­pár azért költözik vidékre, hogy a lump, kártyás (a mikszáthi világban bontako­zik ez igazán ki) férj tér­jen jobb belátásra a bűnös várostól távoli csendben. A kor embere — ha emleget­te is — nem ismerte a vá­lás fogalmát; A nőuralom­nak nagy-nagy kibékülések­kel kell véget érnie. A vígjátékot repíthetné azért egy dinamikus megva­lósítás, de ezekben a szépen berendezett, tágas, nyugodal­mas termekben csak tenge- nek-lengenek a szereplők. Idegeneknek érzik magukat a régi emberek életformá­jában, idegennek ebben a régi világban, és kegyetlen a képernyő, azt is megmu­tatja, ami a színpadról nem derülne ki; a színésznők alig tudják viselni ükanvá- ik ruháját. Legjobban talán Bánsági Ildikónak sikerült beleilleszkedni mégis a sze­repébe, Szilágyi Tibor, Szom- bathy Gyula, Egri Márta és a többiek, isten neki, becsü­lettel elmondják a szöveget. M— xvßDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Rádió Dalszínháza. Ki­futópályán. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: örök­zöld dzsesszmelódiák. — 15.00: Elő virágirodalom. — 15.19: Me­lis György két filmdalt énekel. — 15.29: Tíz opera — tíz tenor­hős. — 16.00: Hírek. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: A XX. század „pestise”? — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Sza­bó család. — 18.15; Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Zenekari muzsika. —21.00: Nádor Magda operaáriákat éne­kel. — 21.30: Megoldás?! — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika, — 22.30: Kapcsoljuk a 6A os stúdiót. Bársony László brá- csázik. — Kb. 23.30: Szimfoni­kus táncok. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvósmuzsika. — 12.30: Fátyol József klarinétozik. Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.05: Pop­zene sztereóban. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. —14.00: Zenés délután. — 17.30: Tini- tonik. — 18.30: Táncházi muzsi­ka. —. 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Nó­ták. — 20.34: Anyanyelvemben őrizlek téged. — 21.00: Hírek. — 21.05: Indul a bakterház. —21.30: Dévai Nagy Kamilla népdal­felvételeiből. — 21.54; Filmfül. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00; Fúvószene a XVI—XVII. századból. — 0.15: Éjfél után. 3. műsor: 12.00: Zenekari ope­rarészletek. — 12.45; Payer And­rás énekel. — 13.00: Hírek. — 13.05; Külpolitikai könyvespolc. — 13.20: Artur Rubinstein zon­gorázik. — 14.32: Kamarazene rézfúvókra. — 14.50; Zenekari muzsika. — 16.10: Operettrészle­tek. — 16.55: Matuz István fu­vola-hangversenyei. — 18.30: Na maternjem jeziku. — 19.00: Hí­rek _ 19.05: In der Mutter­sprache. — 19.35: Beethoven: D- dúr vonósnégyes. — 20.00: Esz­mecsere a Zrínyi Könyvkiadó munkásságáról. — 20.31: Zene­közeiben a magnósok. — 21.31: Tosca. — 22.38: Kodály zenéjé­nek külső párhuzamaiból. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés. hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: Nemcsak kato­náknak. Látogatás az egri HEMO-ban. — A tanév első nap­jaiban, szakmunkástanulók kö­zött. — Évadkezdés a színház­ban. — A tokaji írótábor.) Szer­kesztő: Pongrácz Judit. — 18.00; Észak-magyarországi Krónika. (Sátoraljaújhely Városi Tanácsa V. B előterjesztést hallgatott meg a VII. ötéves fejlesztési tervkoncepció jóváhagyására. — A HNF B.-A.-Z. Megyei Bizott­sága, a lakosság olcsó árukkal való ellátásával kapcsolatos fo­gyasztói fórum szervezéséről ta­Tegnaptól Miskolcon is: Megnyílt a videotéka Bár csak becslésekre lehet hagyatkozni, a szakemberek véleménye szerint több tíz­ezer képmagnó található ha­zánkban. Egyre népszerűbb a „házi mozi” eme fajtája, ami törvényszerűen azzal jár, hogy nagy az igény a videofilmek iránt. Sokáig csak a külföldről illegálisan behozott játék-, diszkó-, horror- és pornófil­mek alkották a választékot. Ezt a helyzetet használta fel a MOKÉP arra, hogy törvé­nyes keretek között, a köz­ízlést nem romboló filmek kazettás kölcsönzését beve­zesse. Napjainkban országszerte több videotéka működik. Tegnap délután Miskolcon, a Rákóczi utca 5. szám alatt, a Béke filmszínház első emeletén is megnyitották a videotékát. A Borsod Megyei Moziüzemi Vállalat vezetői sokat fáradoztak azért, hogy a szükséges engedélyeket megszerezzék, s a szép, ízlé­ses helyiséget kialakítsák. Egyenlőre még szűkös a vá­laszték (a kazettákat Buda­pestről kapják), többnyire diszkókazetták, mese- és já­tékfilmek állnak az érdeklő­dők rendelkezésére. A videotéka hétfőtől pén­tekig, délután 1 órától 5-ig tart nyitva. A letéti díj — magánszemélyeknek — ka­zettánként 1000 forint. A szórakoztató- és diszkófilmek kölcsönzési díja 170 forint, naponta. A magyar és kül­földi játékfilmeké 130 (in­tézményeknek 110), a rajz­és mesefilmek 100, az okta­tó-, dokumentációs-, ismeret- terjesztő és sportfilmek 80 forintért kölcsönözhetők ki. Egy kedvezmény; péntek­től hétfőig csak kétnapi kölcsönzési díjat számolnak fel. nácskozott.) —■ 18.25: Lap- müsorelőzetes. és Televízió, 1. műsor: 16.40: Hí­rek. — 16.45: Mincso Mincsev hegedül, Bojana Vujcseva zon­gorázik. — 17.15: A velünk élő történelem. — 18.25: Diagnózis. — 18.45: Három nap tévéműso­ra. — 19.05; Mini Stúdió 85. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.15: Esti mese — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Szerelem és ba­rátság története. — 21.05: Stúdió ’85. — 22.05; A második világ­háború a Csendes-óceánon. — 22.55: Tv-híradó. — 23.05: Him­nusz. Televízió, 2. műsor: 18.00: Zsebtóvé. — 18.30: Körzeti adá­sok. Budapest. Pécs. Szeged. — 19.05: Sakk-matt. — 19.25: Mexi­kói ballada. — 19.40: Üt a ri­valdafényig. — 20.00: Beethoven- ciklus. — 21.00; Tv-híradó. — 21.20: Égből hullott ajándék. — 22.50: Képújság. Szlovák televízió: 16.00: Fel­fedezések nyomában. — 16.40: Csaták és emberek. — 17.20: Ke­let-szlovákiai magazin. — 17.45: Sportrevü. — 18.30: Mezőgazda­sági magazin. — 19.30: Tv-hír­adó. — 20.00: A tajga gonosz szelleme. — 21.30: Kék fény. — 22.10: Komoly zene. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Drozsnyik István gra­fikái. — Fejér Ernő fotói. — Mini Galéria (10—18) : Csótó László grafikusművész kiállítá­sa. — Herman Ottó Múzeum (10 —18) : Ember és munka. — A természet három országa. — Ás­ványok, növények, állatok Eszak-Magyarországról. — Hetey Katalin szobrászművész kiállí­tása. — Konok Tamás festmé­nyei. — Miskolci Képtár (10— 18) : Két évszázad magyar fes­tészete. — Borsod—miskolci Mú­zeum (10—18); Kondor Béla-em- lékkiállítás. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9— 18) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné-ház (9—18) : Déryné-em- lékszoba. — Üvegművészet! em­lékek a XVI—XIX. századból. Filmszínházak: Béke (3): Meg­felelő ember kényes feladatra (szí. magyar, 16 éven felüliek­nek. II. helyár!) — (n6 és f8): Szédülés (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4); Ezüst­nyereg (mb. olasz, II. helyár!) — (6): Ez Amerika (amerikai, 16 éven felülieknek! — Kossuth (f3, hn5 és 7) : Szédülés (mb. szí. amerikai, 14 éven felüliek­nek! III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f5 és f7) : Em­lékszel Dolly Belire (szí. jugo­szláv, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (f5 és f7): Aranyeső Yuccában (mb. szí. olasz, ki­emelt és III. helyár!) — Tán­csics kamaramozi (6): Nevem: Senki (mb. szí. olasz—francia— NSZK, III. helyár!) — Szikra (i5 és 17): Feketehimlő (szí. jugoszláv, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Petőfi (f5 és f7): Vadlovak (mb. szí. új-zélandi, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Fáklya (f5 és f7) : Lady Chatterley szeretője (mb. szí. francia—angol, 18 éven felüliek­nek, kiemelt és III. helyár!) — Fáklya kamaramozi (f5): Nem élhetek muzsikaszó nélkül (ma­gyar) . — Tokaj diszkómozi (f8): Átlagemberek (szí. amerikai, 14 éven felülieknek !> — Tapolca, Ady (7 és 9): A zsaru nem tágít (mb. szí. francia, III. hely­ár!) — Népkert (8) : Szédülés (mb. szí. amerikai 14 éven fe­lülieknek, III. helyár!) — Vasas parkmozi (±9) : A Jedi visszatér (szí. amerikai, kiemelt és III. helyár!) — Avas-déli mozi (9): Az örökség bajjal jár (szovjet)­— Szirma (f6): A hamiskártyá­sok fejedelme (lengyel). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A XX. század ..pestise”? — 8.50: Kis magyar néprajz. —8.55: Üj Melódia-lemezeinkből. Olga Erdei! hárfázik. — 9.37: Beszél­ni nehéz. — 9.49: Dalposta. — 10.00: Hírek. — 10.05* Irodalmi világ járás. — 10.35 Tomászin- duló. — 10.50: Évszázadok mes­terművei. — 11.44: Katonadalok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Felejthetetlen arcok az Opera­házból. — 9,38* Zenekari mu­zsika. — 10.40* Pillanatkép. — 10.45: Népzene sztereóban. — 11.01: A Shadows együttes fel­vételei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom