Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
Nagyobb fel az ifjúságért! • • Ülést tartott a városi pártbizottság Tegnapelőtt, Dudla József első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága. A párt Központi Bizottságának ifjúság- politikai állásfoglalásából adódó feladattervet - első napirendi pontként — Kalóczkai Istvánné titkár terjesztette a testület elé. — Mindazok a megállapítások — mondotta többek között —, amelyeket a Központi Bizottság állásfoglalása tartalmaz, a fiatalok társadalmi helyzetéről, a területünkön élő fiatalokra is igazak. — A pályakezdő fiatalokról szólva elmondotta, hogy munkába állásuk lehetőségei a városban és környékén általában biztosítottak. Az üzemek, intézmények, szövetkezetek a legkülönbözőbb végzettségű és képzettségű fiataloknak kínálnak munkahelyet. Ugyanakkor gond az érettségizett, szakmával nem rendelkezők megfelelő foglalkoztatása, közülük is elsőként a lányoké. A munkahelyi vezetés, a párt-, a KISZ- és a szak- szervezet figyelemmel kíséri a pályakezdők beilleszkedését, de a kétségtelen fejlődés ellenére sok még a formális elem. Nehezíti a pályakezdők dolgát, hogy a kezdő bér, ami átlagosan 3500—4500 forint, nem elegendő a saját otthon megteremtésére. Sajnos, a fiatalok legnagyobb gondja ma is a lakás... + AZ ÉRTELMISÉG PRESZTÍZSE — Mindezek ellenére — mondotta a városi pártbizottság titkára — az a tapasztalat, hogy a dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményei, az üzemek anyagi lehetőségeinek függvényében differenciáltan, de általában kedvező irányban változtak. A mai munkásfiatal többnyire összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között és felkészültebben kezdhet dolgához, mint a hetvenes évek elején. Az utóbbi években jelentősen nőtt területünkön az értelmiségi fiatalok száma és szerepe. Helyzetük, szociális gondjaik hasonlóak a többi dolgozó fiatalokéhoz. Nagyobb részük úgy érzi — és időnként jogosan! —, hogy nem kapják meg a gazdasági, társadalmi életben betöltött szerepüknek megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülést. Ügy vélik, a tanulás társadalmi presztízse jelentős mértékben csökkent Ez pedig nagy mértékben kihat a fiatalok egy nagy számú és fontos rétegére: a tanuló ifjúságra. A városi pártbizottság titkára ezt követően a közép- iskolások helyzetéről adott számot, megjegyezve: „Mindhárom iskolatípusban számottevő a tanulók leterheltsége. melynek egyik oka, hogy az oktatási reformok nincsenek szinkronban az ötnaoos oktatási hét lehetőségeivel. sem a tananyag mennyisége, sem az óraszámok tekintetében. Ennek ellenére az új tantervi követelmények, az új tantárgyak általában jól szolgálják a szakmai feladatok teljesítését. Hozzá kell tenni: a műszaki értelmiség társadalmi presztízsének csökkenésével párhuzamosan csökkent a Nehézipari Műszaki Egyetemen való továbbtanulás iránti érdeklődés”. + A PÁRTON BELÜL IS Kalóczkai Istvánné a KISZ- szervezetek munkájáról többek között az alábbiakat mondotta: — Az eltelt másfél évtizedben folyamatosan fejlődött a KISZ városi bizottságának munkája. A megváltozott feltételrendszerben, az ifjúsági szövetséget is érintő változás időszakában sok esetben eredményesen keresett választ az új kérdésekre, és folyamatosan nőtt a KISZ-szervezetek taglétszáma. Sajnos, az erőfeszítések ellenére sem sikerült a KISZ politikai jellegét markánsabbá tenni, és a fejlődés ellenére még nem képes kellően figyelembe venni az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő érdeklődéséből, politikai aktivitásából adódó különbségeket. A város és környéke pártszerveinek és -szervezeteinek többsége rendszeresen foglalkozik az ifjúság gondjaival, helyzetével. A városi pártbizottság 1974-ben elfogadott intézkedési tervét követően az irányított pártszervek és -szervezetek is elfogadták az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását szolgáló határozatokat, de meg kell állapítani, hogy a végrehajtás ellenőrzése nem mindig rendszeres és folyamatos. A pártépítéssel összefüggésben a következőket mondotta Kalóczkai Istvánné: — Jól felfogott érdekünk és kötelességünk, hogy a fiataloknak a párton belül is nagyobb lehetőséget adjunk a közéleti aktivitásra, a politikai cselekvésre. Több, arra érdemes fiatalt kell felvenni a pártba, és ellátni őket olyan feladatokkal, amelyek az ifjúságpolitikai határozatot eredményesebben szolgálják. + MINDENKI TEGYEN ÉRTÜK A vitában elsőként Rajna János, a BÁÉV villanyszerelője szólalt fel. Vállalatánál 350 a harminc éven aluli fiatalok száma, s e létszámot tekintve nagyon fontos, hogy rendszeresen elemezzék problémájukat Már csak azért is, mert sokan elmennek a vállalattól, s nagy a hiány a szakmunkásokban. Serfőző József, a Nyékládházi Pártbizottság titkára azt mondotta, hogy tapasztalatai szerint változott a fiatalok megítélése. Náluk ezt bizonyítja az is, hogy sokan az ifjúsági mozgalomból kerültek vezető beosztásba. Kovács Lajosné, a Kossuth Gimnázium igazgatója ezt mondotta: „A középfokú oktatásban részt vevő fiatalok, nagy számuk miatt is, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Hiszen ebből a rétegből kerülnek ki a továbbtanulók, vagy a dolgozók.” „Tervszerűbb munkamegosztás kell az ifjúságpolitikai munkában” — mondotta Dobozy Zsolt, a KISZ városi bizottságának első titkára. — Hatékonyság, szemléletváltozás, a feladatok rangsorolása — mindez fontos feladat.” A KISZ a nevelésben meghatározó szerepet akar játszani — hangsúlyozta, majd végül, a beterjesztéssel összhangban a pályakezdő, családalapító fiatalok helyzetéről szólt. Poós László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese — akit az elnökségben köszöntött a városi pártbizottság első titkára — nagyon érdekes módon fejtegette a fiatalok társadalmában levő ellentmondásokat. Az 1970-es KB-állásfoglalás ma is érvényes, de vannak hangsúlyeltolódások. Például általában a közös felelősséget hangsúlyozzuk az ifjúságért, holott a különböző szervek, i .tézmények a szó szoros értelmében felelősek értük. Kiss Béla, a December 4. Drótművek igazgatója a fiatalok vállalati helyzetéről, perspektívájáról szólt, hozzátéve, hogy a vállalat anyagilag is támogatja őket. Példa erre az a két és fél millió kamatiriientes kölcsön, amit ebben az évben kapnak az építkező ifjak. Sípos Ferencné, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház igazgatója a szabadidős tevékenység lehetőségeiről szólt, majd Berta László, a városi rendőrkapitányság pártbizottságának titkára sta- tiszkailag is bizonyította — sajnálattal —, hogy tovább nő a fiatalkorú bűnelkövetők száma. Sóvári Bertalan, az LKM főművezetője a helyi pártszervezetek feladatairól beszélt, végül Papp György, a NEB városi elnöke az állami gondozottak helyzetéről, az életbe kikerülésük tapasztalatairól szólt. A vitát Kalóczkai Istvánná összegezte. A testület a beterjesztést elfogadta. Ezt követően a városi pártbizottság folytatta tanácskozását. Tímár Vilmos titkár adott tájékoztatót a vállalatok, szövetkezetek, a városi és városkörnyéki tanácsok első félévi gazdálkodásáról. A továbbiakban Kalóczkai Istvánné tájékoztatta a testületet az ország- gyűlési képviselő- és tanácstagi választások tapasztalatairól. A városi pártbizottság végül személyi kérdésekben döntött. 4c Példa a darabok egymással való variálására. A fiatalok körében biztos sikerre számíthat a fejre húzható csönyak. Klasszikus, sportos, avantgárd Őszi formák Azok oz öltözékek, amelyeket a Magyar Divatintézet manökenjei mutattak be nemrég a Duna Intercontinentalban, nemcsak az előttünk álló, de még a következő év őszén is divatosak lesznek. A hölgyek ruházkodását három fő csoportba lehet ösz- szefoglalni: klasszikus, sportos és avantgárd. Az elsőnek a jellemzői: a tiszta vonalak, nemes kelmék. A feldolgozott anyagok: velúr, lódén, juh-nappa, tweed, tiszta selyem és dzsörzé. A felsőrész szélesített, lekerekítetten tömött a váll, divat a denevérujj. A szoknya hosszabb, néha bokáig ér. Az alkalmi ruhák mélytónusú színekben, bársonyból, fémszálas könnyű anyagból, esetleg flitterszövetből készülnek. A sportos és etni- kus stílus a városban is viselt kényelmes és meleg szabadidő-öltözékeket fogja össze. Posztóból, dubléből, takarószövetből, valódi és műszőrméből, steppelt anyagokból készülnek. A formák túlméretezettek: a szoknyák bővek, a pulóverek igen vastagok. A fejre húzott csőnyakaknál gyakori a tetejében viselt prémkucsma. Az avantgárd főleg a fiatalok merész öltözködését jelenti; jellemző a színek meghökkentő társítása. Holnapi tokaji itóláhor A 14. tokaji irátábort hol» naptól rendeli meg a Hazafi» as Népfront megyei bizottsága, együttműködve a Magyar írók Szövetségével és a Napjaink című folyóirat szerkesztőségével. Az frótábor ünnepélyes megnyitója vasárnap délután 4 órakor lesz Tokajban. A pártbizottság székházában köszönti a résztvevőket Zö- di Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára. Ezt megelőzően — délután 3 órakor — a hagyományoknak megfelelően, megkoszorúzzák Darvas József emléktábláját Tiszaladányban. Maga a tábor hétfőtől Miskolcra költözik, a csa- nyiki KISZ-iskolában folynak majd a beszélgetések, viták. Az idei témakör: as ifjúság. Ifjúság és társadalom, az ifjúság szocializációja címmel Kéry László, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének munkatársa tart vitaindító előadást délelőtt, délután — egyebek között — Fekete Gyula író korreferátuma hangzik el. Kedden és szerdán folytatódik az eszmecsere, mások mellett Miskolc párt-, állami és KlSZ-veze- tőivel, aktivistákkal, fiatal mezőgaszdászokkal, műszaki dolgozókkal, egyetemistákkal. Csütörtökön, a táborzárás napján délelőtt 10 órától emlékeznek meg Kosztolányi Dezsőről — születésének 100. évfordulója alkalmából — az írók, a Palotaszállóban rendezendő irodalmi műsorral. Dr. Kist Ferenc irodalomtörténész tart előadást. Mai miskolci művészet A Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből rendeznek kiállítást A rádióban hallottuk „Soha nem irtani úgy, hegy csak írtam" — fogalmazta meg mindjárt a beszélgetés elején a 82 éves írónő, a József At- tila-díjas Oravecz Paula, a „több sorsú asszony" a csütörtökön délután a Kossuth adón elhangzott műsorban. Tulajdonképpen most készülő, még kéziratos önéletrajzi írásából merített a riporter, Bába Krisztina, a szerkesztő Lip- tay Katalin és a rendező, Sárospataki Zsuzsa segitségével. A részleteket Sütő Irén tolmácsolta. A viszonylag nagy létszámú stáb is utal arra, hogy nem kis feladatra vállalkoztak, alig 40 percben. A „több sorsú asszony” életének, munkásságának bemutatása két nagy utazást ölelt fel. Nem a fiatalkori, Brazíliában eltöltött évekről voll elsősorban szó. Annál inkább Déry Tiborral való kiruccanására, a háború, a front után Kistarcsára, amikor az író A befejezetlen mondat című regénye kéziratának két példányát vitte oda megőrzésre. Az írónő soha nem feledi azokat az időket, amikor önként vonult az író oldalán a sárga csillagos házba... Második utazásukra 1949- ben, Déry Kossuth-díja után került sor. Az író ösztöndíjával utaztak Olaszországba. Bár itt az írónő súlyos beteg lett, életének felejthetetlen időszakát élte meg. A római Magyar Akadémián laktak, felgyógyulása után innen tettek rövidebb-hosz- szabb kirándulásokat. Itt ismerkedett meg Weöres Sándorral, Nemes Nagy Ágnessel. Kardos Tiborral és Lengyel Balázzsal, akik szintén tanulmányúton voltak. A háború utáni magyar emigráció többször is feltette a kérdést Dérynék, nem akar-e Itáliában maradni. Az író. Oravecz Paula szerint, elgondolkozott, és nem válaszolt. Gazdag élményanyaggal és 12 kiló naranccsal érkeztek haza. Ez volt az első és utolsó külföldi útjuk ... Az 1956-os ellenforradalmi eseményeket, majd a konszolidáció időszakát éppen hogy csak érintették a beszélgetés során. Ehhez tudni kell viszont, hogy Déryt már az októberi események előtt kizárták a pártból majd a Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány ellen' fellépésért 9 évi börtönbüntetésre ítélték. Ezt azonban 1961 áprilisában felfüggesztették, és az írót mentesítették a következmények alól. Az írónő mindvégig kitartott Déry mellett. Mint mondotta, mindig is maga választotta meg életútját, még ha az időnként rögös, „megalázó” is volt... Paulus — Paula és Tibor. Így szólították egymást. Az írónő tanulni akart, szeretett volna, de Déry kedvesen lebeszélte erről — mint a műsorban elhangzott — azzal, hogy „elveszted a hamvassá- godat”. Az írónő életén keresztül ismerte meg az asz- szonyok életét... A szegények iránti szeretete szinte legendás. Déry mindig arra biztatta, hogy semmi hamvas kegyelet ne gátolja az írásban. Talán ezért is hangsúlyozta az írónő, hogy mindig is aggódva írt, iű tud-e maradni hőseihez Művei. csak a legismertebbek, a Kócos, a Petri Anna, a Faforgácsok, a Dudvatépés, a Leselkedő hajnal, az Idegen föld arról tanúskodik, hogy művészetének — jellemformáló erejének mesélőkedvének, kor- és társadalomrajzának, humorának — értéke van. O. J. a Kossuth Művelődési Házban, a Mini Galériában. A tárlatot — amely október végéig tekinthető meg — dr. Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója nyitja meg hétfőn délután 5 órakor. Huszonnégy miskolci grafikus-, festő- és szobrászművész munkái láthatók a kiállításon. íj polgári védelmi törzspamok A 48 éves Kele Antal mérnök alezredest nevezték ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgári Védelmi Törzsparancsnokság új törzsparancsnokává. Az új törzsparancsnok a Haidú-Bihar megyei Furtán született, a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán szerzett diplomát. s még abban az évben — 1961-ben — a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztje lett. Miskolcra került a honi légvédelem alakulataihoz, azóta itt teljesített szolgálatot. A munkásmozgalomban 1950-től vesz részt, a pártnak 1960-tól tagja. 1985-ben Miskolc város tanácsának is tagja lett. A beiktatási állománygyűlésen jelen volt Prakter József ezredes, a Polgári Védelem országos törzsparancs- nok-helyettese és Faragó Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. Emlékeim... Beszélgetés Oravecz Paulával
