Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-23 / 223. szám
Korhadt öreg gerendák Berhidán jártak Jó lenne, ha egyszer a turisták előtt is megnyílna a torony A földrengés után Fenn, a színház tetején Eddig belül dolgoztak a Miskolci Nemzeti Színház épületét lépésről lépésre felújító kivitelezők. A közeljövőben a tetőszerkezet kerül sorra. Jó néhány beázás bizonyítja, hogy a tető már valóban megérett a felújításra ... A “zínház Széchenyi úti épülecszárnya a város legöregebb házai közé tartozik, ezért a szakértők számára csemegének számít feltárni a tetőszerkezet rejtett titkait. Hatalmas gerendákból áll a színház tetőszerkezete, ilyen öles fenyőgerendákat manapság aligha lehetne keríteni, vagy ha igen. az árát nem bírná megfizetni még egy vastag bukszájú beruházó sem. A vén gerendák jól szolgáltak eddig, de egy részüknél már az elöregedés félreismerhetetlen jelei mutatkoznak. Sok esetben azokon a pontokon, ahol a falakra támaszkodnak a gerendavégek, elkorhadt, elrothadt a faanyag. Semmi sem tart örökké, de itt az is Miből adódik az üzletekben sokfelé tapasztalható, immár krónikussá vált munkaerőhiány? A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a végzéstől számított egy-két év múlva sok fiatal végképp otthagyja a kereskedői szakmát. Ez főként abból adódik, hogy elnőiesedett a szakma — a tanulók 75 százaléka lány, s később, amikor családot alapítanak, kisgyerekkel már nem tudják vállalni a kedvezőtlen időbeosztást, de elriasztják őket a nehéz munkakörülmények is. I hozzájárult a korhadáshoz, hogy annak idején az építők nem gondoskodtak a befalazok tehát csak egy-egy szőkébb terület szakemberei lesznek, ehhez a munkához azonban alapos kiképzést kapnak, s jói megadhatják helyüket. A Belkereskedelmi Továbbképző Intézet is szervez kereskedeümi szakmai tanfolyamokat, s a vállalatok is egyre több helyen vezetik be az oktatás különféle formalst. zott gerendák szellőzéséről. Most. a MISKOLCTERV statikusai olyan megoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen teljes gerendákat cserélni, hanem csak az elkorhadt részeket. Kiderült az is, hogy a tető közepén emelkedő óratorony kitűnő állapotban van. Használható a csigalépcső, s nincs baj a falakkal sem. Azt mondják a helyszínen sokszor megfordult szakértők, hogy gyönyörű kilátás nyílik a városra onnan feftt- ről. Talán érdemes lenne a tetőszerkezet felújítása után turistacsoportok számára lehetővé termi, hogy innen tekinthessenek szét Miskolc belvárosára. Talán azt is el lehetne érni végre, hogy az óraszerkezetet is rendbehozza egy ügyes kezű mester... Rengett a föld Berhidán és környékén — a hír futótűzként terjedt. Az első döbbenet múltán megkezdődött a .segítség megszervezése. Többek között felhívást tettek közzé arról, hogy statikusokat keresnek, hiszen a megrepedt falakról, megroggyant tetőkről csak a szakértők tudják megmondani, ki lehet-e még egyáltalán javítani a károkat, vagy bontani kell. Grand András és Pataki Zoltán, a Miskolcterv statikusai ott voltak az első csapatban ... • VÁRTAK OKÉT Grand András: — Még a felhívás megjelenése előtt szóltak az Alkotó Ifjúság Egyesüléstől Pataki Zolinak, s mire nyilvánosságra hozták a kérést, már megegyeztünk, hogy megyünk. 13-án, pénteken hajnalban indultunk, autóval. Végül is 34-en érkeztünk Berhidára. A tanácsiak fogadtak bennünket Meglehetősen szomorú látványt nyújtott a falu: nem volt ház, amit ne ért volna ki- sebb-nagyobb kár. Már nagyon vártak minket... Ezt a szakértői szemlét véleményünk szerint hamarabb meg kellett volna szervezni, ugyanis elég sok az élet- veszélyes állapotban levő épület. — Mit tapes2tattak. amikor munkához fogtak? — Az első látvány sokszor csalóka: a kívülről alig sérült ház belül ijesztő képet nyújtott. Rájöttünk, hogy nincs különbség a földrengésállóságban régi és új házak között: volt öreg ház, ami sokat kibírt, s új, amely nagyon tönkrement. Általában jellemző, hogy azok sérültek meg a legjobban, amelyek tele voltak építési hibákkal. Nagy tanulság, hogy arzok az épületek, amelyeken tisztességes munkát végeztek az építők — vagy időben jól elvégezték a felújítást —, jói állták a földrengést. • Életerős öregek A statikusok három nap alatt több mint félezer házat vizsgáltak át, beléptek az otthonokba, elbeszélgettek az emberekkel . Grand András — Sok, magára maradt idős embert láttunk, aki még nem tudja, hogy mi lesz vele. Óriási szükség van az adakozásra, a társadalmi támogatásra. A természeti csapást mindenki másként fogadta. Láttunk olyan 80 éves nénit, aki mire odaértünk, félig-meddig rendbehozta a megrepedezett vakolatot: minden támogatás nélkül nekifogott a tatarozásnak. De akadtak fiatalok, akik karba tett kézzel várták a segítséget... Sokan a mai napig alig mernek a házukban aludni, ugyanakkor egy portával odébb már önállóan felállították a dúcokat, kijavították a repedéseket, s élik tovább életüket. Mindenki kedvesen fagodott minket, megszívlelték, amit tanácsoltunk. Pedig amikor elindultunk Pestről, sokan A nyári gyümölcsszezon ideje lassan lejár, az őszi és téli idényben helyüket a trópusi vidékekről érkező finomságok váltják fel. Vajon mikor kerülnek az üzletekbe az első szállítmányok? — érdeklődtünk Cserni Imrétől, a Mátra Fűszert áruforgalmi osztályának vezetőjétől. — Hamarosan. Elsősorban narancsot és grape-fruitot lehet majd kapni. Az előbbiből ugyan kevesebb érkezik, mint tavaly, de a kedvelt kubai fajtából már a jövő hónap közepén kapunk. Mediterrán narancs csak decemberben lesz. Nemcsak az ára, de bizonyára az íze miatt is megkedvelték a váazt mondták, hogy ne számítsunk ilyen készséges fogadtatásra ... • ÚJRA ÚTRA KELNEK A STATIKUSOK Igazság szerint három miskolci statikus dolgozott három napon át Berhidán: Grand András és kollégája, Pataki Zoltán — akivel nem tudtunk szót váltani, mert értekezleten ült — és Takács Gábor, aki a Vegyterű szakembere. Körülbelül hárommillió forintra becsülik a szakértői vizsgálatok értékét, amit társaikkal együtt elvégeztek Berhidán. Azt pedig nehéz lenne számba venni, hogy hány milliót tesz ki az a házvagyon. aminek megmentésében részt vállaltak. Most újra útra készülnek. Grand András: — Nemrég hívtak minket az Alkotó If júság Egyesüléstől, hogy a Berhida környékén levő községeket is meg akarják vizsgálni, s statikusok kellenének Almádiba, Siófokra is. Ügy határoztunk, újra elmegyünk ... (kiss) sárlók az elmúlt évben a grape-fruitot. Ebből ugyanakkora mennyiségre számítunk, mint 1984-ben. Október elején már hozzájuthatnak a vevők a boltokban. Mandarinból csak kis tételt kapunk; az első szállítmányt novemberre várjuk. A banánszezon decemberben kezdődik, és februárban, esetleg márciusban ér véget. Túl nagy mennyiségre nem számíthatunk. Megemlíteném még a citromot, amelyből mindig annyi kapható majd, amennyire szükség lesz. Elsősorban Olaszországból importáljuk, de nagyobb szállítmány érkezik Uruguayitól is. Otthagyják a szakmájukat Kevés a kereskedő Kubai narancs: októberben Déligyiimolcskilátások Mákos és vizes A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a kereskedői létszámnak mintegy 25 százaléka évről évre kicserélődik; nagyon sok esetben a fiatal szakmunkások mennek el, s helyükbe szakképzetlen eladókat kénytelenek felvenni a vállalatok. Az átlagosnál nagyobb a fluktuáció az élelmiszerkereskedelemben — különösen a fővárosban és a nagyobb városokban —, holott itt már a képzés után is a kívánatosnál kevesebben helyezkednek el. A létszámhiány enyhítésére a tervek szerint a közeljövőben számos helyen bevezetik a vállalati differenciált oktatást, ami azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett fiatalokat á szakmunkásképzőnél lényegesen rövidebb idő, egy év alatt képezik ki egy-egy cikkcsoport szakképzett eladójává. A vendéglátásban már bevált ez a gyakorlat, a nagy szállodaépítkezések idején — amikor a régi, nagy tudású szakemberek számára számos új munkalehetőség teremtődött — több vállalat ilyen módon képezett ki új szakembereket. Néhány élelmiszerkereske- detoni vállalatnál megkezdték a zöldség-gyümölcs eladók kiképzését Az úgynevezett vállalati szakmunkáAz első hallásra tetszetős hasonlatot mondott a rádióinterjú alanya: — Ha agyereket elküldjük á boltba mákért, esetleg kedvetlenül, vonakodva teljesíti a kérést. De ha azt mondjuk neki, hogy ő is eszik a tésztából, akkor boldogan tesz eleget a kívánságnak. így van ez akkor is, ha társadalmi munkát vagy anyagi hozzájárulást kérünk a lakosságtól a városfejlesztéshez: csak akkor vállal önként és szívesen áldozatot, ha érdekeltté tesszük a beruházásban. Mint mondám, első hallásra megnyerő a hasonlat. Ám ha jobban belegondolunk . .. a gyerek akkor megy el igazán boldogan a boltba, ha először megkérdezzük tőle, hogy mákos, diós. vagy túrós tésztát kíván-e ebédre. És a jó mama azt főz, ami csemetéjének a fogára való. Igen ám. de mi van akkor. ha több gyerek van a családban, és az egyik mákost, a másik pedig dióst óhajt? — kérdezheti az olvasó. Nos, akkor kell a mama diplomáciai érzéke és esetleg simogatással is tetézett meggyőző ereje. Kétféle tésztát nem főzhet ebédre, de azt elmagyarázhatja, hogy legközelebb annak az óhaja teljesül, akinek most meg kell elégednie a testvér „rendelésével”. Ilyen esetben bizony nem könnyű a szülő dolga. De akár tetszik, akár nem, vállalnia kell a döntést is, a meggyőzést is, hogy elégedetten üljön mindenki a közös asztalhoz. Nos, ez a lecke van feladva minden tanácsnak, amikor demokratikus vitára bocsátja a fejlesztési tervét, vagy anyagi támogatást kér — területfejlesztési hozzájárulás címén — a lakosságtól. Tegye úgy, hogy szívesen menjünk a boltba! * Egészen más téma, amiről’ még érdemes néhány szót ejteni. Más, hiszen ha a társadalmi hozzájárulásnál a legteljesebb demokratizmusnak és önkéntességnek kell érvényesülni, az ügyeleti szolgálat ellátása szigorú kötelesség. Különösen akkor, ha oly fontos teendőt bíznak néhány emberre, mint a zavartalan vízellátás biztosítása. Mint lapunkban olvashatták, Tapolca egyik részén azért nélkülözték 48 óráig, azaz két teljes napig az éltető elemet, mert a vízművek dolgozói furcsán értelmezték az ügyeleti szolgálatot: szívesebben emelgették a poharat, mint a lapátot. Pihenőnapot tartottak tehát — különdíjjal is honorált — munkanapon. Nem ők az elsők, és attól tartok, hogy nem is az utolsók, akik fittyet hánynak hétvégi napokon a nagyközösség érdekére és a vállalati munkafegyelemre. Talán azt hiszik, hogy aki „munka nélkül henyél” szombaton és vasárnap, annak még víz nélkül is jobb a dolga, mint a csőtöréshez riasztott brigádnak. Mondanom sem kellene, hogy rosz- szul hiszik. És ezért a tévedésért bizony nem ártana rájuk húzni a vizes lepedőt. Még azt is megérdemelnék, hogy a szóban forgó textíliát abba a kétes tisztaságú vízbe áztassák be, melyet — sok órás késedelemmel — egy locsolókocsi szállított Tapolcára, gyatra kárpótlásként! (békés) * Az időjárásra igazán nem panaszkodhatnak a Gömöri felüljárón dolgozók... A száraz meleg nélkülöz1' letten a dilatációs szerkezet felújításához: a technológia kívánta ezt meg. (Herényi felv.)
