Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
elégedettek a fiatalokkal. Nem ők tehetnek róla. ha érzelemgazdag élet helyett az anyagias szemléletet ismerik, es ha megtanulják, hogy a tehetség helyett alkalmasint hamarább érvényesül a befolyás. Bezárul tehát a kör? Amerikai analfabéták Serdülők neveléséhez Több mint 23 millió felnőtt | amerikai - csaknem minden tizedik állampolgár - nem tud írni vagy olvasni. Ez az adat a washingtoni kongresszustól szármázik. A kongresszus az adatok közzétételével egyidejűleg ígéretet tett, hogy az Egyesült Államokat 1989-ig — abban az évben ünnepük az alkotmány elfogadásának 200. évfordulóját - az írni-olvasni tudók országává teszi. Ez nehezen elérhető elé, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi költségvetés nem irányoz elő anyagi eszközöket az amerikaiak jobb iskolai oktatására. A kongresszus tanulmánya az amafabétákat két csoportra osztotta: az egyikhez tartoznak azok, akik nem tudnak olvasni, a másikhoz azok, akik nem akarnak olvasni. Az első csoporthoz, számítandók azok a bevándorlók is, akik nem tudnak angolul, és akiknek segítőkész honfitársaik nyújtanak segítséget a bürokratikus akadályok leküzdésében. Az újonnan jöttek közül sokan az Egyesült Államokban élő i honfitársaik körében telepednek le, és honfitársaikkal anyanyelvűnkön beszélnek. Ha egy ilyen közösség olyan nagy és összetart, mint például a kínai, akkor saját újságja és rádióállomása is van. Ezek a bevándorlók így nem tartják fontosnak, hogy megtanulják új hazájuk nyelvét. Az Egyesült Államok délnyugati részén a spinyol legalábbis a második fő nyelv. És New Yorkban a bevándorlók különböző nyelveken kaphatják meg a bevándorlási dokumentumokat. Az angol nyelv ismerete a bevándorlásnak nem feltétele. A nyelv nemtudása azonban problémát okoz, amikor a bevándorlók később meg akarják szerezni az amerikai állampolgárságot. A 17 éves amerikaiaknak 40 százaléka nem érti meg a leírt szót. Ez az arány állandóan növekszik, mert mind több fiatal ma.rad ki az iskolából. És a felnőtt amerikaiaknak csak a fele olvas rendszeresen évente legalább két könyvet. Kimaradnak az iskolából Virágkirálynőválasztás j|c Virágh Endre orgonaművész jubileumi hangversenyét rendezik meg hétfőn az avast templomban. A Városunk művészei sorozat koncertjén Virágh Endre pályafutásának 30. évfordulóját ünnepli a közönség. Az este 7 órakor kezdődő hangverseny műsorán négy Bach-mű szerepel: az Esz-dúr prelúdium és. fúga, a Korálelőiátékok, a c-moll partita és a c-moll passacaglia és kettősfúga. Jó tanácsok szülőknek Tájékoztató füzetet jelentetett meg a tanév kezdetére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa: a szülői munkaközösségeknek száló kiadvány a serdülők neveléséhez ad segítséget. Az elmúlt évben már készült hasonló segédanyag, amely az erkölcs, a magatartás és a család problémájával fogllakozott. Idén ugyancsak bonyolult nevelési feladat megoldásához kínál ajánlásokat a füzet amelynek szerzője Komlósi Sándor. A serdülők nevelésének gondja a család és az iskola közös ügye. Az oktatási intézmények egyre növekvő feladataikat önmaguk nem tudják teljesíteni, s a gyermekeket csak a szülők cselekvő közreműködésével kénesek felkészíteni az életre Ehhez partneri kapcsolat kell. A dokumentum többek között javasolja a szülői munkaközösségeknek, hogy a tizenévesekkel kapcsolatos problémákat — ezek legjellegzetesebb területeit a kiadvány részletesen elemzi — a pedagógusokkal közösen dolgozzák fel és beszéljék meg. s a helyi körülményekhez igazított és együtt kialakított állásfoglalásokat próbálják meg a családokban és az iskolában megvalósítani. Az ajánlásokban szereplő kérdések kiindulópontja, hogy a serdülőkor átmeneti életszakasz, a felnőttségre készülés kísérleti ideje. A gyermekek nagyfokú önállóságra és egyenlőségen alapuló kancsolatokra törekednek. Ennek figyelembe vételével a szülők ió néhány tipikus nevelési gondra kapnak megoldási javaslatokat: közülük az egyik legfontosabb hogy a felmerülő nroblémá- kat közösen próbálják megoldani. Miért felelős a fiafal? Írók az ifjúságról Évekkel ezelőtt a többi között űrről is vitaUozott a tokaji uotabor, hogy az együtt töltött napoknak nell-e uirekt publikációkban folytatódni, az egyes alkoto müvemen visz- szutér-e a megbeszelt téma. Akkor abban maradtak, hogy feltöltödést jelentenek inkába ezek a beszélgetések; most úgy fogalmaztak, hogy választott tematikájuk túlmutat az irodalmon, és inkább közéleli. Az eredmény lehet majd közéleti töltésű irodalom, és feltétlenül az igazmondásnak elkötelezett kell hogy legyen. Ifjúság és társadalom kapcsolatáról, az ifjúság szocializációjáról szólt az idei vita. mert mindennapjainkban kevés dolog van, ami ennél jobban foglalkoztatná az embereket, és kevés, ami nehezebben megfogalmazható, mint az, hogy milyen az ifjúság és a társadalom viszonya. Az összefüggéseiben igaz, mert élő dolgokról beszélni is csak akkor lehet, ha a lényeget árnyalatok fejtik ki. írók, politikusok, közgazdászok, ifjúságkutatók véleményéből megfontolásra érdemes kép bontakozott ki. A háromnapos vitát végezetül rétegtalálkozókon elevenítették fel, ahol a meghívott fiatalemberekkel beszélgettek tovább. A Kazinczy Klubban például, ahol a mezőgazdaságban dolgozó agrárszakemberek figyeltek mindenekelőtt Fekete Gyulára, aki felvállalta, hogy a „táborozok” véleményét ismerteti. Bizonyára oka volt rá, hogy történelmi visszatekintéssel kezdte a mondandóját. Szükségesnek tartotta, hogy ez a kör is tudja: az 1942-es tiszaladányi írótalálkozó emlékére rendezik a tokaji írótábort. Fontosnak vélte, hogy felidézze az irodalomtörténetnek ezt a korszakát és a háborút követő, ma már történelmi esztendőket. A figyelmes hallgatóság nem kérdezte meg, hogy egy, a jelenről szóló témát miért kell a múlttal indítani: úgy tűnt, hogy hálásak a visszatekintésért. hogy aki mondjuk 1960-ban született, keveset tud az életét megelőző időkről. A vendégek ezt éppen nem fogalmazták meg, de a beszélgetés tulajdonképpen arról szólt, hogy nem jó, ha a húszon-, harmincévesek időszámítása csak az egyes ember mindennapjait veszi alapul. Tulajdonképpen az az alapvető- kérdés: te- het-e arról a fiatal, hogy olyanná válik, amilyen? Nyilvánvaló, hogy nem, mert egyfajta életvitelt legfeljebb a harmincévesen lehet szá- monkérni. Az idei írótábor a felelősséggel megfogalmazott szó igazságában hitt, amikor hangsúlyozták: nem lehet az ifjúság mindent magába ol- .vasztó fogalmára leegyszerűsíteni a velünk élő és az utánunk jövő fiatalok csoportjait. Ifjúság nincs, ifjúságok vannak: középiskolás és főiskolás, vagy egyetemista diákok. Fiatal szakmunkások, akik a nyolc általános elvégzése után három éven belül már mesterséget tudnak, mire húszévesek, ismerik a munkát és a munkahelyet. Diplomás fiatalok vannak, akik mindezzel öt, hat, tíz évvel később találkoznak, és felnőtt fiatalok vannak, akik nem sokkal a gyerekkor után már maguk is gyereket nevelnek. Nem az a jellemző erre a korosztályra sem, hogy húszéves vagy harminc, hartem az. hogy hogyan indul, és hogy áll meg. Ezen a TIT- beli beszélgetésen is nagyon kemény, de annál inkább megszívlelendő dolgok hangzottak el. A vita anyagát majd publikálják, hozzáférhetővé válik, felidézni címszavakat lehet. Felelős-e a mai iskola azért, hogy nem tud „bele- . nevelni” a társadalomba? Milyen mértékben1 felelős a gyerek és a fiatal iskolai és családi környezete, ha sokkal erősebb a hasonló korúak csoporthatása, mint mondjuk a szülők érvelése? Miért nagy baj, hogy az egymást követő generációk olyan kevéssé kommunikálnak, érzékeli-e a felnőtt társadalom hogy az ifjúság önzéséhez, egoizmusához ő adja a mintát? A kérdéseket megállapítás formájában is nyugodtan elmondhatjuk, mert nehéz felmenteni az iskolát, a családót és a munkahelyet, ha nem vagyunk j(c Csupaszom Kiss József felvétele talmazzák. Üj színfolttal gazdagodott az őszi budavári program- sorozat. Ma ismét rendeznek virágkiállítást, vásárt, valamint virágkötészeti versenyt Budapesten, a Hilton Szálló és Halászbástya közötti területen. A rendező, a MÁVTOURS egész napos programot kínál az érdeklődőknek. Állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, magánkereskedőket kért fel, hogy mutassák be legszebb virágaikat. EmeFett Galgamácsa környékéről érkező hímzőasz- szonyok, továbbá íafaraeók, keramikusok, szövők, baba- és népi hangszerkészítők, bőrdíszművesek állítják ki és kínálják portékáikat. Ugyancsak itt láthatjuk majd a budanesti art.istakén- ző diákjainak nrodukeióját. Este a Hiltonban bált rendeznek. ahol megválasztiák a virágkirálynőt. Öt a közönség által legszebbnek ítélt virágkölteménnyel juAz írótábornak az a véleménye, hogy ha változtatni nem is lehet azonnal, ezekről a kérdésedről feltétlenül beszélni kell. Ahogyan mondták: fel kell állítani az egészen pontos diagnózist, és meg kell találni a terápia eszközeit. A mai tizenévestől holnap már a jövő függ. (M—) A rádióban hallottuk Az igazi Benyovszky fW1 O# A f f • I «mene sin értékeink \ Miskolc történelmi és kulturális értékelnek megbecsüléséről tanácskoznak a Hazafias Népfront városi bizottsága irányításával ! dolgozó honismereti munkabizottság soron következő ülésén, hétfőn délután a HN.F miskolci székházában. Fümazsii A Filmmúzeum — a Kossuth moziban — tegnaptól vetíti az Óriás című, 1956-ban készült színes amerikai filmet. Mától este 7 órakor kezdődnek az előadások, szerdáig játszák a filmet, amelynek főszereplője James Dean és Elizabeth Taylor, rendezője George Stevens. Benyovszky Móric kétségtelenül lenyűgöző egyéniség lehetett. Sok irodalmi alkotás próbálta megrajzolni legendás alakját, pályafutását. Ezek azonban mindig a kor politikai törekvéseinek megfelelően foglalkoztak vele. Így volt nagy utazó, néprajzkutató, fí- lozófikus alkatú politikus, „humánus" gyarmatosító, sőt, az 50-es években nálunk még internacionalista is. Az igazi Benyovszky címmel érdekes műsor hangzott el a Kossuth rádióban, kedden, délután; Lugossy György történésszel Lukácsi Béla beszélgetett. A Benyovszkyról és pályafutásáról szóló írások sok ferdítést tartalmaznak, melyekhez ő maga is jócskán hozzájárult. Lugossy György történész a legújabb kutatá- sok-levelezések alapján alighanem jól ismeri az igazi Benyovszkyt. Míg az Üj Magyar Lexikon 1741-re teszi Benyovszky születési évét, kiderült, hogy 1746-ban látta meg a napvilágot. Benyovszky emlékirataiban ezt az évet jelöli meg. , Szándékosan öregítette magát, hogy mint hadapród, 14 éves korában „részt vehessen a hétéves háborúban”. Különleges érdemeket ötöl ki magának. Eredetileg kurtanemesi családban született, s mada- gaszkári tartózkodási idején azért találja ki magának a királlyá választását, hogy ezt kiegyensúlyozza. Orosz hadifogsága, Szibérián át való vándorlása, a Kamcsatkára való száműzetés viszont valóban megtörtént. Itteni néprajzi leírásáéról azonban kiderült, hogy egy korábbi orosz utazó leírását közli szó szerint. Kalandos szökése után a Japán-szigeteken át jut el Madagaszkárba, ahol francia megbízásból nagyszabású gyarmatosításba kezdenek, de csak kereskedelmi telepek kialakítására jut lehetősége — pénz hiányában. A trópusi éghajlatú vidéken törzsi háborúk ' nehezítik meg törekvéseit, miközben a franciáktól csekély segítséget kap. Ezért találja. ki azt. hogy királlyá választják. Az egész ceremóniát egy korábbi francia leírásból veszi át és adaptálja, hogy jóhiszeműen fogalmazzunk. Kegy- vesztett lesz a francia udvarban. Európába kényszerül visszatérni 1776-ban. Ekkor Mária Terézia oldalán harcol a bajor örökösödési háborúban, ezzel érdemli ki a magyar grófi címet. Felajánlja szolgálatait II. Józsefnek is. Nagyszabású tervei között szerepel az osztrák hadiflotta létrehozása. Vitorlavá- szon-gyárat vesz Fiumében, és nagy kereskedelmi terveket is dédelget. Ezekkel a tervekkel jut el később Franciaországba, Angliába, sőt Amerikába is, ahol Washingtonnal is tárgyal. Innen tér vissza toborzott expedícióval Madagaszkárba, ahol azonban az 1786-os, franciákkal vívott ütközetben elesik. Madagaszkárban ma is legendás alaknak számít. Utcákat, tereket neveztek el róla. Mint a történész hangsúlyozta, végül is Benyovszky elképzelései, tervei, koncepciói széles körben ismertté váltak, s később részben meg is valósultak. Ez kétségtelenül nagy érdeme. A Magyar Televízió annak idején kísérletet tett Benyovszky „életre keltésére”, a lehető legromantikusabb formában. Kalandfilm, illetve sorozat készült, melynek óriási sikere volt. A kalandfilmből azonban — mint ma már tudjuk — kimaradt az igazi főhős, a kalandor Benyovszky ... O. J.
