Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-09 / 186. szám
Minden négyzetméter jövedelmezzen! , v. A jelölő») üléseken tették szóvá Vállalkozó lakókat keres a MÍK — Évek óta nincs házfelügyelőnk — panaszolta dr. Rúzsa György, Lányi E. utca 6. szám alatti lakos. — Nincs megoldva a lépcsőházak. a pincék ablakainak zárása és a lépcsőházak éjszakai világításának kikapcsolása. Felvetésére — csakúgy, mint jelen cikkünk többi észrevételére is — Nyíri István, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatója válaszolt: Mivel az épület korábbi házfelügyelője felmondta munkaviszonyát, de továbbra is a szolgálati lakásban maradt, a takarítást főállású takarítóval oldották meg. A bejárati kapu zárására és nyitására az ottlakók közül keresnek alkalmas személyt, aki e munka fejében lakbérkedvezményt kapna. A dő sokszorosító üzeme. A MIK már többször megkérte a szövetkezetei, hogy szállításhoz, rakodáshoz — a lakók nyugalma érdekében is — vegye igénybe az épület hátsó bejáratát. Ez nem járt eredménnyel. Az üzem elköltözne onnan, ha megfelelő cserehelyiséget kapna — ezt az igényt azonban a MIK nem tudja teljesíteni. Ismételt panasz után a két szerv vezetői személyesen keresik fe] egymást a megnyugtató rendezés érdekében.' Nem hatásos a rovarirtás, mert nem végezteti el minden lakó — tette szóvá Fő- czin Gyuláné a Hegyalja útról. Szükség esetén a bérlőknek kell kérniük a MIK-től írásban a rovarirtást — lépcsőház energiatakarékosabb világítását biztosító automata felszerelésére intézkedtek. A Stadion u. 37—47. szám alatti épületek udvarának rendbehozatalát kérte Nagy Lajos. A válasz csak a 37— 39. számú házzal foglalkozik, amelynek udvarát 1978-ban a renoválás után zúzalékkal terítették le. A nagy gépkocsiforgalom miatt kátyús, gödrös az udvar, és esőben járhatatlan. A közlekedési útvonal rongálódásában szerepet játszik a megyei Fodhangzik a válasz. Amennyiben a KÖJÁL, kivizsgálásának eredményeképpen azt indokoltnak tartja, elrendeli a végrehajtást. A költségeket viszont a bérlőknek kell lakásonként megfizetniük. Szabálysértési eljárást kezdeményeznek az olyan lakóik ellen, akik — a határozat ellenére is — akadályozzák a rovarirtás elvégzését, illetve a lakásba való bejutást Uralás a tarán A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet Miskolc—szirmai 2. számú kerületében 631 ' hektárnyi területéről takarítottak be a búzatermest. Itt alföldi kom- bájnosok dolgozlak, akik a kunszentmártoni Körös-menti Termelőszövetkezetből jöttek, hogy — a többéves gyakorlatinak megfelelően — visszaadják a borsodsziráki- ak júniusi segítségét. Hét kombájnnal és hét pótkocsis tehergépkocsival dolgoztak a Tetemvár területén levő 40 hektáros búzatáblában. A közbejött eső alaposan megnehezítette. megzavarta a munkájukat. A termést azonban betakarították. A tetemvári táblákban is 5,2 tonnás termésre számítottak de mint mindenütt, itt is kevesebbet takarítottak be. Az alföldi kombájnosok a Tetemvárról Borsodszir'ákra vonultak, ahol még folytatják a munkájukat, s csak később térnek haza. Tanulnak a táncpedagógusok Továbbképzés kezdődik az ország több városából, s határainkon kívülről, Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett táncpedagógusoknak a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban, augusztus 19- én, hétfőn. A társastánc tanítóinak rendezett kurzus egy hétig tart. Böngészdék a fodrászoknál Á szövetkezetben kitalálták Manapság a suszternek nem muszáj a kaptafánál maradnia. Ha tehetsége, s ereje engedi jó, ha más ipart is űz. A minap a rádió Reggeli Krónikájában arról adtak hírt, hogy egy budapesti fodrászszövetkezet éttermet nyitott. Mindenki ott keresi a jobb megélhetést, ahol éppen módja van rá. Újít a Borsod Megyei Fodrászszövetkezet is. A miértre Reinis Sándorné, a szövetkezet elnöke adja meg a választ. — Az útkeresésnek több oka van. Az egyik; nem mondhatunk le arról, hogy az új lakótelepeken új üzleteket, szalonokat nyissunk. S ehhez tőke kell. Arról sem. hogy a már meglevő régieket korszerűsítsük. Hiszen aki szépítkezni akar, szereti ha szép környezet veszi körül. Két-három év alatt 8 millió forintot akarunk költeni — a tagsággal egyetértésben — fejlesztésre, korszerűsítésre. Három nagyobb fodrászattal és kozmetikai szalonnal gyarapítjuk majd hálózatunkat Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Kazincbarcikán. A másik ok: a technikai korszerűsítésen túl, nem kis anyagi erőt fordítunk a szakmai színvonal emelésére, a tanulóképzés mellett a továbbképzésre. A harmadik, szintén nagyon fontos tényező, hogy a tagság, a dolgozók is megtalálják a számításukat. Közös elhatározás szerint átalányelszámolású rendszert vezettünk be, az érdekeltség, a takarékosság, a gazdaságosság jegyében. Azokban az üzletekben viszont, ahol nagy az alapterület és kicsi a forgalom, a szépítészetből egyre nehezebb megélni. Keresni kell. kellett tehát jövedelmezőbb forrásokat. Magvarán azt, hogy az üzlet minden négyzetméterét jövedelmezővé tegyük, hiszen az üzérnél tetési költségeket az ott dolgozók fizetik. — Amikor kidolgoztuk a szövetkezet 1990-ig szóló programját, a vezetőség, a tagsággal egyetértésben, a kereskedelemben látott még lehetőségeket. Ennek okán nyitottunk több üzletünkben parfümériát. A megyében igen jó állami és szövetkezeti kereskedelmi hálózat működik. Kellett találnunk tehát egy olyan profilt, amelyre lakossági igény is van, s biztos bevételi forrást jelent. Ügy gondoltuk, ez az olcsó ruházati cikkek eladása lenne. Mondhatnám extraolcsónak is, mert nyugati importból származik az áru, amelynek egy része használt, más része valamilyen gyári hibás. Így nyitottunk meg a Szemere utca 8. szám alatt — a volt klubunkban — egy üzletet, amely már eddig is szép bevételre tett szert. Ez az épület felújítás miatt sajnos már csak néhány napig tart nyitva. A másik három ruházati üzletünket a Dorottya utcai — a csillagvizsgáló épületében —, a Kertész Áruház mellett a Szendrei utcai, és a Bajcsy- Zsilinszky út 28. szám alatt levő fodrászüzletünkből választottuk le. Ahol a lehetőség és a forgalom is megengedi, tovább bővítjük majd a hálózatot. — Eddigi tapasztalataink szerint, nagy igény van ezekre a boltokra. A vevők hálásak, hogy olcsón jutnak gyermek-, férfi- és női ruhákhoz. A böngészdéknek azóta már törzsközönsége is van, mert lehet, hogy egyik nap csak szétnéznek, de a következő alkalommal már többszáz forintot hagynak az üzletben. — A miértre tehát már megadtam a választ. A lényeg; a szövetkezet talpon- maradása. Országos tendencia, hogy a fodrászipar a mai gazdasági helyzetben nehéz időket él, újítani kell, és a lehetőségekhez mérten gondolkodni a jobb bevételi forrásokon. A József Attila utcai mosodánkban elegendő hely áll rendelkezésre, hogy kis tranzitraktárként is funkcionáljon. A beérkező árut mi magunk, vagy a Patyolat által kicsinosítjuk. Ügy tűnik, ez az üzleti fogás beválik, s nem lesz egyoldalú. A kisjövedelműek ugyanis minden bizonnyal visszatérő kuncsaftok lesznek üzleteinkben... O. E. jfc Csinos kis üzlet lett a Do rottya utcai böngészde. rászszövetkezet ott műkőOlomszegény benzin A közelmúltban befejeződött technikai rekonstrukció során megteremtették az ólomszegény benzin előállításának feltételeit is a Zalai Kőolajipari Vállalatnál. A dél-zalai olajmezőkön — Bá- zakerettye és Lovászi határában — felszínre hozott kőolajból, az újonnan felszerelt desztillációs berendezésekkel olyan 86-os oktánszámú. tehát normálbenzint készítenek. amelynek az ólomtartalma csak fele annyi, mint a korábbi normálbenziné. Az újdonságnak elsősorban körnvezetvédelmi jelentősége van. hiszen az alacsony ólomtartalmú benzin lényegesen kevésbé szennyezi a levegőt. A zalai vállalat ebben az esztendőben már mintegy 65 000 tonna ólom- tzegény benzint szállít az Üswnak. Táboroznak,túráznak Úttörők a zenwlcni hegyekben A szakemberek megmondanák! Autóbusz rohant az ételbár teraszára címmel közöltünk kepes beszámolót keddi számunkban, s ezt olvasva hívott fel bennünket B. dr. — Bacsó Béla utcai lakos —, s mondott el egy megrázóan tanulságos históriát. — Ez a baleset tulajdonképpen roppant szerencsés kimenetelű volt. A kidöntött betonoszlop ugyanis — amint arra az esemény tudósítója utalt — tömegkatasztrófát okozhatott volna. Miskolcon nem ez lett volna az első emberáldozat ilyesmi miatt. Néhány évvel ezelőtt a mi utcánkban történt — hasonló helyzetben — döbbenetes tragédia. Egyik szomszédunk a gépkocsijának kerekét szerelte éppen a járdaszélen, amikor a közeli betonoszlopnak rohant egy teherautó. Az az oszlop sem tudta megfogni a járművet. Rázuhant a köztiszteletben álló, és közszeretetnek örvendő szomszédunkra, aki a helyszínen szörnyethalt. Az ő tragédiája hívta fel a figyelmünket arra, hogy milyen ésszerűtlenül szervezik meg — városszerte sokfelé — a közúti forgalmat. Szűkös úttestek mellett még szűkösebb járdarészek szélén helyezik el a néhány huzalra rögzített, súlyos betonoszlopokat, amelyeknek legtöbbje még egy enyhébb ütközéstől is kidőlhet, veszélyeztetve a járókelők és egyáltalán a közlekedők életét. — Véleményem szerint, az sem a legszerencsésebb, hogy az ételbár sarkától másfél — (1,5 !j — méterre áll meg az autóbusz, s ezen a keskeny szakaszon még a lámpaoszlop is fogja a helyet. Tartok tőle. hogy a figyelmeztető karambol ellenére a mi utcánkban történtekhez hasonlóan intézkednek majd. Nálunk is minden maradt a régiben, eredeti helyére állították vissza az oszlopot. Érthetetlen, hogy miért nem okulunk legalább a szerencsétlenségekből. — Szaporodnak a csuklós autóbuszok, a nagytestű járművek a városban, s úgy tűnik, mintha ezeket a nyomvonalak kijelölésénél senki sem venné számításba. Ott van például a tapolcai busz- végállomástól kivezető forduló. A csuklós buszok onnan csak a virágágyásokra hajtva tudnak kikanyarodni, a kertészek újra meg újra rendbeteszik az ágyást, az azonban még senkinek sem jutott eszébe, hogy módosítsanak ezen. — Tiszteletteljes javaslatom a város illetékeseinek; ha egy-egy új útvonalat jelölnek ki, a végleges döntés előtt járják végig néhány igazi, gyakorlott szakemberrel. Buszsofőröket. taxisofőröket, egyáltalán gépjárművezetőket hívjanak meg az ilyen „bejárásra”, Űk a szakemberek, s feltétlenül észreveszik a legcsekélyebb veszélyeztető pontot is. Szerintem ez lenne az igazi megelőzés ... <rt Szebbnél szebb kiránduló- helyeket kínálnak a zempléni hegyek az ide látogatóknak. Az Aranyos-völgy, a hegyközi Senyő és Kőkapu, a hutai, makkoshotykai, simái, baskói, telkibányai erdők kristálytiszta, illatos levegőjükkel kiválóan alkalmasak a nyaralásra, pihenésre. Jönnek is ezen a nyáron csapatostul a kirándulók az ország különböző tájairól, de leginkább Szabolcsból és a Hajdúságból. Főképp úttörők „szálljak meg” a Zemplénihegység erdőrengetegét, akik egyszersmind „hegyet látni” is indulnak el ide az alföldi síkvidékről. Sorra felverik sátraikat az erdők mélyén, majd bebarangolják a természeti szépségekben és történelmi emlékekben gazdag vidéket. Megmásszák a romantikus boldogkői, sárospataki várat, a fűzéri, re- géci várromokat. Ellátogatnak Sárospatak, Sátoraljaújhely, Széphalom, Szerencs, Tokaj, Gönc nevezetességeinek megtekintésére. A három zempléni város: Sárospatak, Sátoraljaújhely és Szerencs több millió forint költséggel és nagy értékű társadalmi munkával négy váltótábort épített és tart fenn Sima, Űjhuta, Ká- csárd, Füzérradvány határában az úttörők számára. A faházakkal, konyhával, ebédlővel, sátrakkal, sőt Fü- zérradványban úszómedencével is ellátott táborokban a tanév végétől a szeptemberi „becsengetésig” több ezer kisdiák töltheti kellemesen a vakációt. Kácsárdon két „szaktábort” is tartanak. Az egyikben az irodalomról, az olvasás gyönyörűségéről hallgatnak előadásokat és vitatják meg a felmerülő kérdéseket a pajtások. A másik úgynevezett természetvédelmi tábor, amelynek lakóival — a nevelőiken kívül — ar- dőmémökök is foglalkoznak. Megismertetik őket az erdő szépségeivel, madár- és növényvilágával, a természet értékei megóvásának fontosságával. IL J.
