Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
Egy lábbeli árán héttőt vehetnek Veszélyben a Fudzsijama Japán szent hegyét, a Fu- dzsijamát az összeomlás veszélye fenyegeti — állítják tudósok és mérnökök, miután megvizsgálták a 3776 méter magas hegyóriást. Az ok: a csúcson eredő Oszava folyó egyre mélyülő, veszélyes repedést okoz a hegyen, A folyónak ezért betonágyat akarnak készíteni. Az újra meg újra földrengéseket kiváltó Cszava pártjából eveibe zOO ezer köbmé!er homok és kőzet válik le. A szakértők gyors intézkedéseket követelnek a hegy megmentésére, és azt javasolják, hogy az Oszava mindkét partján három-öt méter magas betonfalakat emeljenek. A japán környezetvédelmi hivatal ragaszkodik hozzá, hogy a betonfalakat természetese sziklákkal borítsák, nehogy a Fudzsijama szépsége csorbát szenvedjen. A hűtőházakban, így a Magyar Hűtőipari Vállalat csepeli gyárában téli öltözetben, kucsmában, —25, —30 Celsius- fnkon dolgoznak az emberek. A homokfúvók becsülettel elvégezték dolgukat. Az volt a feladatuk, hogy „leradírozzák'’ az Engels utca Cementipari Gépjavító felőli oldalán a zebrát, melyről úgy döntöttek az illetékesek: a zavartalanabb közlekedés, az itteni buszmegállóba való beállás lehetőségének bővítése miatt költözzön feljebb néhány méterrel. A felfestett zebrát elfújta a homok. Csakhogy amíg ezt a műveletet az egyik vállalat szakemberei végezték, addig az új átkelő festése egy másik cég feladata volna. A feltételes mód pedig azért indokolt, mert a radírozás már néhány hete megtörtént, új zebra viszont nem került a régi helyébe. Az alaposan eltüntetettre is csak a KRESZ-táblák emlékeztetnek, hirdetve; itt valaha kijelölt gyalogosátkelőhely volt! Zebra tehát nincs, a gyalogosok ott mennek át a túloldalra, ahol éppen eszükbe jut. Ez pedig már akkor sem volt minden veszély nélkül való feladat, amikor még volt hol átkelni. Vajon meddig kell még kockáztatni? (b. a.) I nyári ruha a sláger (Folytatás az 1. oldalról) A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat bőségesebb áruval várja a vásárlókat a szezonvégi vásáron, mint egy évvel korábban. Az idén 43 millió forintos árukészlettel indulnak. ami 10 százalékkal több, mint a tavalyi. A vállalat 100 üzlete kínálja a megye városaiban és községeiben 30—40 százalékkal olcsóbban — a nyári jellegű áruit, illetve azt, amiből bőven van raktáraikban. Leginkább azok tudnak válogatni, akik nyári ruhát szeretnének. A nők minden korosztálya találhat magának kedvére valót. Férfiaknak viszont kevesebb készült minőségi . nyári öltönyökből. így ezek árcéduláján hiába keresik a változást. Nadrággal azonban bőven kárpótolják az erősebb nemet. Nem csalódnak azok sem, akik nyári lábbelit keresnek, mert ebből szintén tetemes a készlet. Tegnap reggel a konfekció üzleteli mellett a cipőboltokaf kereste fel a legtöbb vásárló. A divat- és kötöttáru boltokat is érdemes felkeresni, mert fürdőruhával és szép kiegészítőkkel lehet most gyarapítani — s olcsóbban-— a ruhatárat. Ezen a szezonvégi vásáron kevesebb méterárut és lakástextilt kínálnak a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjai mint egy évvel korábban. Ügy becsülik viszont, hogy összesen 11—12 millió forintot takaríthatnak meg a vásárlóknak ezen a két héten. Magyar szerszámgépek új piacokon Évekig tartó visszaesés után az utóbbi idő-ben ismét élénkül a világpiacon a szerszámgépek kereslete, amit' a magyar külkereskedelem is igyekszik kihasználni. A Technoimpex KülkereskedelSzűkös a kereskedelem hűtóhálózaía Évről évre gyarapszik, s több százezer tonnában mérhető az a forgalomba kerülő élelmiszermennyiség, amely a szállítás, a tárolás és az árusítás során hűtést igényel. A rendelkezések a gyorsan romló húsok-hentesáruk, tejes tejtermékek szállítását, tárolását 0—5 Celsius-fok között, a cukrászsüteményekét plusz 5 és plusz 10 Celsius-fok között, a gyorsfagyasztott termékekét pedig mínusz 18 fokon írják elő. A hűtésigényes élelmiszereket 46 ezer boltban és vendéglátóhelyen árusítják, s összesen 170 ezer hűtőberendezés áll rendelkezésükre. A látszólag kedvező ellátottság mellett a kereskedelem hűtőhálózata mégsem tartott lépést a hűtést igénylő élelmiszerek mennyiségének és választékának növekedésével. A hűtőgépek egyhatmada ugyanis — s ezeket főként a vidéki kis üzletekben és a főváros peremkerületi boltjaiban alkalmazzák —. egyszerű, kis kapacitású hűtőszekrény, s nem alkalmas a forgalomba hozott áruk teljes egészének tárolására. További gond. hogy a gépek jó része elavult. A géppark elöregedése különösen a nyári kánikulai időszakban okoz sok nehézséget, mert a fokozott igénybevétel miatt különösen a régi gépek gyakrabban hibásodnak meg. Átmeneti megoldásként ezért a kánikulai időszakban a forgalom alakulásának megfelelően naponta több alkalommal szállítják az üzletekbe a romlandó élelmiszereket. Jól beváltak a tartós. illetve féltartós tejek is, valamint azok a húskészítmények, amelyek hűtés nélkül szintén hosszabb ideig eltarthatok. A meglevő hiányosságok, nehézségek ellenére mégis lehetne csökkenteni az élelmiszerek megromlásából adódó veszteségeket, ha a termelők. a szállítók és a kereskedelem több gondossággal, jobb szervezéssel használná ki a meglévő lehetőségeket, karbantartaná a gépeket, ha van hely a hűtőpultokon, nem hagynák az eladótérben, vagy esetleg a bolt előtt rekeszekben a gyorsan romló élelmiszereket. mi Vállalat az év eddig élteit időszakában jóval több számjegy- és számítógép- vezérlésű (NC—CNC) berendezést szállított külföldre, mint tavaly ilyenkor, és hagyományos vevőköre mellé új piacokat is bekapcsolt az exportba. Üj piac India és Kína. Ez utóbbi országiba a közelmúltban aláírt több millió svájci frank értékű szerződés értelmében fogas- köszörűket, nagy teljesítményű megimun kálóközpontokat és helyi összeszerelésre részegységeket szállít a vállalat. Űj vevők jelentkeztek a hagyományosnak számító NSZK-beli, osztrák és svéd piacon is. A Szovjetunió azokban. az években is jelentősen növelte vásárlásait, amikor a tőkés piacon erősen csökkentek az értékesítési lehetőségeik. Szovjet vállalatoknak most négyszer annyi szerszámgépet szállítanak. mint a nyolcvanas évek elején. A Technoimpex tervei szerint az idén mintegy 80 millió rubelért és 20 millió dollárért értékesít szerszámgépeket. Az üzletkötők bizakodással készülnek a szeptemberi hannoveri szerszámgép-világkiállításra is, ahol felvonultatják a magyar szerszámgép-újdonságokat. A kiég. nyugdíjasai Nyugdíjasait köszöntötte az elmúlt hét végén a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság. A nyugállományú tiszteket, tiszthelyetteseket és polgári alkalmazottakat Macsek Antal mérnök-ezredes, parancsnok üdvözölte, s tájékoztatta őket a parancsnokság mostani munkájáról, feladatairól. A nyugdíjasok nevében Mit- nyán Pál ezredes, volt parancsnok mondott köszönetét a fogadtatásért. ajc Szorgalmasan tanulják a nyelvet a külföldi diákok. Vissza, az anyaföldre Clarissa, Mónika és a többiek magyarul tanulnak > yc Forgács Ildi és Tornász Júlia a levélírás után zenét hallgatnak, Nyaranta a világ minden tájáról érkeznek tizenéves diákok, hogy magyarul tanuljanak Sárospatakon. A közös bennük az, hegy szüleik magyarok, de ők már távol az őshazától születtek. Néhányan kitűnően értik nyelvünket, de akadnak, akik szinte egy szót sem tudnak magyarul. A sárospataki kollégiumban kerestük meg őket A hűset adó fák alatt két lány és egy fiú jön velem szembe, angolul beszélnek egymással és közben nagyokat nevetnek. — A postára megyünk, képeslapokat küldünk szeretteinknek — mondja Corvin Tammy, alti az Egyesült Államokban él. Társa, Ko- vacsics István szintén , az USA-ban látta meg a napvilágot, míg Köteles Stefánia Kanadában. Csupán Tammy beszéli jól a magyart, tőlet kérdezem, mit írtak a képeslapra. — Nagyon jól érezzük itt Elfújta a homok... magunkat, kedvesek, barátságosak az emberek, sokat megismertünk a magyar életformából. Csak egy kicsit asíix» a kaja ... * A főépület előtti sétányon is többen sétálnak vagy a padokon üldögélve beszélgetnek. Győri Mónikát (Anglia) és Simon Cynthiát (Kanada) szólítom meg. — Jártatok már Magyar- országon? Győri Mónika: — Hét évvel ezelőtt voltam itt utoljára, mert sok rokonunk él az országban. Simon Cynthia: — Majdnem minden évben eltöltők néhány hetet ebben a gyönyörű országban. — Hogyan telik a napotok? — Délelőtt magyar nyelvet, irodalmat és magyarságismeretet tanulunk, délután pedig a magyar konyha remekeivel és a folklórral ismerkedünk. A kollégium folyosóin az ebédidőben zajos az élet. Szaladgálnak, nevetgélnek, zenét hallgatnak a diákok. A 101-es szobában van talán a legnagyobb forgalom, itt egyszerre "húszán is tartózkodnak. Egy kreol bőrű testvérpárt Szőke Mónikának, illetve Ilonának hívnak. Édesapjuk magyar, édesanyjuk guayanai. Angliába* élnek. Tőlük hangos az égés* háló. — Ök a legvidámabbak köztünk — mondja a kanadai Takács Viktória. — Mindig jó hangulatot teremtenek, igaz, a magyart csak törik... — Mikor jártál utoljára Magyarországon ? — Hat évvel ezelőtt, M. éves kóromban. Előtte színétén hat éve jártam itt. — Mi a kedvenc szóra- - kozásod? — Szeretek moziba, múzeumba járni és sétálni. Forgács Ildikó, Tornász Júlia éppen levelet írnak. — Sz’nte naponta beszámolunk az itteni dolgokról, számunkra ugyanis minden nagyon érdekes Patakon. Igen hasznos ez a kurzus, éa különösen jó, hogy az idén több magyar fiatal is velünk van; ők angolul tanuljak. Ildikó egyébként Kanadából, Júlia az USA-ból jött. Feltűnően csinos a kanadai Szakács Clarissa, aki csak néhány szót tud ugyan magyarul, de azért megértjük egymást A következőket mondja: — Hétvégeken kirándulunk, az országgal ismerkedünk. Szombaton Miskolcon jártunk, előtte pedig Zemplénben és Debrecenben. De megyünk még Aggtelekre, Egerbe és a Balatonra. Hat csoportban összesen 52 külföldi diák ismerkedik a magyar nyelvvel Sárospatakon. Tizenegy országból érkeztek, a legtöbben Kanadából és az USA-ból. Mindannyian bíznak benne, hogy ez az egy hónap — augusztus közepéig tart a kurzus — közelebb hozza őket a magyarokhoz és a magyarsághoz ... Temesi László