Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
Miskolc gondján csak a hulladékfeldolgoző segíthet A Greutter-telken jártunk Hová tegyük szemetet? A hazánkban keletkező kommunális hulladékoknak valamivel több. mint a felét évűjük össze szervezetten, a többi a helyén marad, vagy azok a személyek és intézmények, akiknek az útiában van. valahol illegálisan lerakják. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt készített arra vonatkozóan. hogyan hasznosítsák a háztartásokban, szolgáltató intézményekben, valamint némely inari folyamat során keletkező, egyre növekvő mennyiségű és egyre nehezebben elhelyezhető szemetet. Ennek lehetőségeiről, gondjairól kérdezzük Olessán Dé- nest. a Környezetvédelmi Intézet főosztályvezetőjét. — Több település környékén már ma is nehéz olyan helyet találni, ahová a fuvarozási költségek jelentős növekedése nélkül el lehetne szállítani a szemetet. Sorra telnek meg a lerakóhelyek. Budapesten néhány éve már szemétégető mű működik. jól bevált, a fővárosi hulladéknak körülbelül a 40 százalékát, napi Í200 tonnát kévés elégetni és fűtőenergiává átalakítani. Ezenkívül ma még csak egyetlen helyen működik az országban sziemétfeldolgozó, a keszthelyi komposztáló berendezés, amely osztrák gyártmányú, és a környék szennyvíziszapjából és a hozzákevert szilárd kommunális hulladékból készít komposztot. Sajnos, a késztermék értékesítése mindmáig megoldatlan. — Milveu módcrerekpt Javasolnak a hulladékok feldolgozására. és hol érdemes ezeket bevezetni? — Javaslataink közt szerepel további szemétégető művek építése, másodlagos nyersanyagok, valamint tüze- 3őan ragok előállítása. Ilyen üzemek építése elsősorban öt legnagyobb vidéki városunkban lenne indokolt. Ezeknek a létesítményeknek minimális kapacitásigényük van, amely alatt nem érdemes te-: Uepíteni őket. Ez a minimum körülbelül napi 150 tonna feldolgozása. Ilyen kapacitásra dolgoztunk ki alternatívákat, és végeztünk költségvetési számításokat. Ezek szerint egy éwi 70 000 tonna szemetet feldolgozó üzem beruházási költsége 1983-as árakon, 550 •—650 millió forintot igényelne. Ebből az összegből természetesen levonod ik az, emit egyébként a lerakóhelyek megteremtésére kellene fordítani. Gondot okoz, hogy a szükséges berendezések zömét csak tőkés importból lehet tjeszerezni. — Említette a httflaűekből kinyerhető másodnyersanyagokat. Mik ezek és mire használhatók? — Ezeknek ser. anyágöknak a minősége természetesen rosszabb, mint az eredetieké, de sokféleképpen felhasználhatók. Műanyagból gyártható például kerítésoszlop, kábeldob, öntöző stb. Erre azonban a fogadóiparnak fel kellene készülnie. Sajnos, s ez a gyártók problémája, a legtöbb másodnyersanyagnak, például a papírnak, az üvegnek. a. műanyagnak igen alacsony az értékesítési ára. Ez világjelenség, annak ellenére, hogy állandóan nyersanyaghiányról hallunk. Az önök által készített tanulmány csupán terveket, ajánlásokat tartalmaz. Van-e reális lehetőség a megvalósulásukra? — Azt hiszem, igen. Két vidéki nagyváros, Miskolc és Pécs nagyon aktívan érdeklődik. A helyi tanácsok azonban nem tudják a szükséges beruházási összeget előteremteni. ezért állami támogatásra volna szükség. Javasoltuk: hozzanak létre valahol egy referenciaüzemet, hogy ezzel más városoknak is kedvet csináljanak. Kisebb településeken, vagy például a Balatonnál mobilizálható technológiát lehetne alkalmazni. Egy ideig ott működtetni, Immár harmadszor tartottak szúnyogirtást Miskolcon, tegnap a kora hajnali órákban. A MÉM repülőgépes növényvédő szolgálat AN 2-es gépe keresztül-kasul permetezte a várost. Menynyibe kerül a szúnyogirás? — kérdeztük Kocsisné, Gregor Katalintól, a Közterület- fenntartó Vállalat részleg- vezetőjétől. — Pontosan 700 ezer forintot költ a városi tanács szúnyogirtásra az idén. Először június végén, majd július közepén, és most szerdán szórták be a város egyes részeit a kétkomponensű speciális permettel. '"Jutott ebből Tapolcára, srí avas-déli lakótelepre, a MaÉrdek esnek tetsző hírt kaptunk a Lenin Kohászati Művekből : szintetikus nyersvas előállításával kísérleteznek, s az elmúlt negyedévben már hetven tonnát szállítottak a megrendelőknek ebből az új termékből. Dutkó Lajos termelési főmérnöktől érdeklődtünk, mit is takar ez a kifejezés: szintetikus nyersvas? — A nagyolvasztóból kikerülő nyersvasat utólagosan, porbefúvásos eljárással kezeljük. s ezáltal egy különleges minőségű öntödei ahol a legnagyobb szükség van rá, majd továbbvinni. Az NSZK-ban láttam ilyet, szellemes. olcsó megoldás, és mi is tudnánk gyártani. — Mennyire sürsrős az országnak. hoev az új hulladékhasznosítási technológiák elterjedjenek? — A helyzet még nem olyan súlyos, de például Budapesten már a kilencvenes években szükségessé válik egy új hulladékfeldolgoző megépítése. Az évezred végére Miskolcon és Győrben is hasonló módon kell megoldani a hulladékproblémát. Persze, ahol lehet, folytatni kell a hagyományos szemét- lerakást is. Az ilyen telepeken figyelmet kell fordítani a biogáz előállításának lehetőségeire. N. G. jáíis-parkra, a Csanyik- völgyre, a nyári úttörőtáborra, a diósgyőri vár környékére, a Nádasrétre és a Vikend-telepre. Ügyeltek arra, hogy a természetvédelmi területek kimaradjanak a szúnyogirtásból. Legközelebb augusztus végén szállnak a város felé a szúnyogirtó gépek. Mint mindig, most is idejében, permetezés előtt hat nappal értesítettük a méhészeket, hogy zárják be a kaptárakat. Az emberekre teljesen ártalmatlan ez a vegyszer, de a méheket elpusztítaná. Egyébként sokak szerint ennek a tervszerű szúnyogirtásnak köszönhető, hogy nyugodtab- ban aludhatunk, a szokottnál kevesebb a szúnyog. nyersvasat kapunk. Szintetikusnak azért hívjuk, mert mesterséges úton jutunk hozzá. Ez az eljárás az LKM es a Vasipari Kutató Intézet közös ötlete. A szintetikus nyersvas speciális gépöntvények gyártására használható feL Ilyen minőségű alapanyagot egyébként eddig külföldről szerzett be a magyar ipar, méghozzá évi 8—10 ezer tonnát. Egyelőre a gyártás még kísérleti stádiumában van, elsődleges célunk, hogy ezen új termékünkkel megismertessük megrendelőinket. Később szeretnénk az egész hazai piacot ellátni ezzel a nyersvassal, amelynek ára természetesen kedvezőbb lesz. mint az importból beszerzetté... taiMköii Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra szánt termékeiket mutatják be a seregszemle előtt egy héttel, augusztus 9-én és 10-én a Kocsis Pál és a Budai József kertészszakkörök tagjai. A bemutató helyszíne az Ady Endre Művelődési Ház. Előzőleg, augusztus elsejéin, csütörtökön, este hat órától ugyanott megbeszélést is tartanaik, amelynek témája — a kiállításra való felkészülésen kívül — a nyári it-erUátogaiasok programja. Idilli kép: csónakok ringatóznak a Hámori-tó vizén. Kevesen tudják, hogy a tó beteg, hiszen az elmúlt évtizedek alatt jelhalmazódott benne a Garadna-patak által belehordott iszap, törmelék. A közeljövőben azonban a nagyüzemek __ elsősorban az LKM — a Garadna-völgy társadalmi munkában történő kiépítésével, gazdagításával együtt gaoeUks- kainak a tá gyógyításáról is. Kevesebb a szárnyas rérszhó Szúnyogirtás négyszer íj termék a kohászatból Szintetikus nyersvasat gyártanak Reméljük, hogy csak szándék marad a lebontási terv, és ez egyszer örül'nk a pernek, mert ez is időt, haladékot jelent. Bűbájos, hangulatos kis présház; benne öreg, majd’ egy évszázados prés terpeszkedik, és a padozatban csövek futnak; igy jut a must a présből közvetlenül a pincébe, a hordók gyomrába. Lehetne itt akár kisvendéglő, hisz terasz van, nem akármilyen panorámával. Nagyobb sikere lenne, mint a sorra éoülő betonvázas lakótelepi éttermeknek, amelvek nem kellenek a kutyának sem ... Az elöljáróban említett kompromisszumos döntés szólt egy. az avasi zöldterületekkel foglalkozó terv elkészültéről is. A tanulmány- terv megszületett, s benne védettnek nyilvánítják a lejtőn még meglevő szőlőket. De hát a szőlő nem fű, a tőkéket ápolni kell, és ehhez a munkához sem lenne roßsz segítség a megmaradó présház. o GYARAPÍTVA ÁTADNI A tanulmánytervben többek között kibővítik a jelenlegi természetvédelmi területet és a meglevő növényzet megtartásával, a szőlők védelmével zöld szőnyeget terítenek az Avas tetejéről le a Kálváriáig, a keleti lej- 3fc A táblán is jelzik, hogy ez védett terület. De jó lenne, fő aljáig. Ha megkezdődik a ha nemcsak megvédem, hanem gazdagítani is sikerülne. lejtő beépítése, ez a terv válik valóra. A múlt század végén itt még kukoricás volt — mondja Greutter Antal — és nagyapám vásárolta meg azt a tizenegy hold földet, amiből kertet, szőlőt teremtett. Ma a Greutter-telek természetvédelmi terület. A hajdani méretének töredékére zsugorodott kert ott fekszik az Avas keleti lejtőjén, az Aulich utca felett. Lapunkban is li tinit arról a nagy vitáról, ami a keleti'lejtő beépítésének tervei miatt tört ki a természetvédők és a tanácsi szakemberek közöt A kompromisszumos döntés arról is szólt: a Greutter-telekből legyen arborétum, mindenki hasznára __ © MA IS ÜLTETIK APÁKAT régebben kisajátított területek, más az is sokat jelentene. Greutterékkel lesétáltunk a présházba is. Az ódon, pirostéglás épület most per tárgya; a kisajátítási ősz- szegen vitáznak' a hatósággal. De más baj is van az öreg épülettel«™ 0 Ml LESZ A PRÉSHÁZZAL? Greutter Antal: — Ügy hallottuk, hogy lebontják. Nagyon kár lenne érte, mert nincs rossz állapotban, helyre lehetne hozni még. Sok célt szolgálhatna, ha mást nem, bemutathatnánk itt az avasi sző- lőkultúna tárgyi emlékeit. Greutterék úgy gondozzák, sokasítják a kert növényvilágát, mintha még száz évig az övék maradna itt minden. Ügy vélik; az értékeket nem megcsonkítva, hanem gyarapítva kell átadni. (Ezért kellene például egy jobb kerítés is, ami számuk^ ra igen sokba kerülne™.) Greutter Antal: — Nagyon hozzánk nőtt ez a kert. De nem biztos, hogy a gyerekeinknek is lesz ked- v.ük folytatni a kertművelést. Sokakat gyönyörködtethetnek majd ezek a növények, de nagyon kell vigyázni rájuk... (kiss) Van mit óvni, ezen csöppnyi, városba ékelődő, csodás klímájú hegyoldalon. Legalább nyolcvanéves a cédrus, messze nyújtja ágait a selyemfenyő, terem a füge, virágzik — épp most — a fűszercserje és szinte feiüdíti a látogatót a rekke- nő kánikulában méregzöldjével a mahóniás. Kár, hogy alig két hektár maradt már csak meg a régi kertből. De megművelni ez is rengeteg... Greutter Arrtal: — Édesapámék már idősek, így a munka javát főleg kelten végezzük ikertestvéremmel. Senki nem szakember közülünk; nagyapám orvos volt, apám jogot végzett, fivérem fotóoptikus, én geofizikus vagyok. De a kert sok mindenre megtanított minket. Rengeteg a munka, hiszen ma is telepítünk újabb fákat, ritka tölgyeket, fenyőket. Sajnos a gyümölcsös már elöregedett, és az élősövényt megtámadta az aranka. Amit gyümölcsből, borból, mahóniából, szénából ki tudunk hozni, nem futja a gondozás költségeit; elkelne egy kis segítség a tanácstól, hogy valóban meg lehessen óvni az utókornak a természetvédelmi értékeket. De ha nem lennének ilyen gyamtermők s. szomszédos, + Hiányzik például egy megbízható, masszív kerítés, ami megvédetté a kertet a betolakodóktól, jatördelöktók Mini-paradicsom az Avas oldalán
