Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

A megyei tanács-vb előtt A tanulók művelődéséről volt szó A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága keddi ülésén hallgatta és vitatta meg Borsos Árpádnak, a műve­lődési osztály vezetőjének tájékoztatóját a tanulóifjú­ság iskolai és iskolán kívüli művelődésének tapasztalatai­ról. / A művelődés körülményeit alapvetően befolyásolja a gazdasági helyzet: társadal­mi szinten nem nőtt a kul­turális javak iránti érdeklő­dés, széles körben előtérbe került az anyagiasság, a megnövekedett, illetve hét végére átrendeződött szabad­időt az anyagi javak növelé­sére fordítják, és csak ki­sebb mértékben a művelő­désre. De a gazdasági változások következményeként a köz­művelődési intézmények kellő ütemű fejlesztésére sincs fe­dezet — és ezen intézmé­nyek jelentős része, korsze­rűtlensége miatt cseppet sem vonzó —, alapvető különb­ségek vannak a városi és a falusi művelődési lehetősé­gek között. A tanulóifjúság művelődé­sére mindezek kihatnak, és akkor még nem beszéltünk a látogatott iskolatípusról, a család szociális, kulturális helyzetéről, és az egyéni mo­tivációkról. A közművelődé­si intézmények igen változó módon alkalmazkodnak az iskolák igényeihez, az isko­lák sem mindig megfelelő partnerek. A szülők, pedagó­gusok, közművelődési dolgo­zók szemlélete gyakran egy­másnak ellentmondó, ez sem hat éppen jó irányba. Az általános iskolában — és a középiskolában is — a művelődési anyag elsajá­títását alapvetően meghatá­rozza az, hogy a gyerek mi­lyen környezetből került oda. E tekintetben megyénk ked­vezőtlen helyzetben van: sok az ingerszegény környezet­ből kikerült, a legelemibb szokásokkal sem rendelkező, gyakran beszélni is alig tudó gyerek. Ök zömmel a cigány lakosság köréből kerülnek ki. (Az ország tanulóifjúsá­gának 7,7 százaléka van me­gyénkben, a veszélyeztetett Nem uzsoraáron Könnyűzene külföldről Aki rendszeresen figye­lemmel kíséri a boltok kül­földi hanglemezkínálatát, az tudja: a választék gyakran egy-két ilyen albumra kor­látozódik. A könnyűzene­rajongók viszont örömmel fogadják, ha van miből vá­logatni. Legutóbb karácsony előtt fordult elő, hogy a Széchenyi úti Koncert zene- rnübottban a megszokottnak számító néhány lemez he­lyett több tucat LP fogadta a vevőket. Bár egy-egy külföldi ko­rong nem számít olcsónak — 220—250 forintért kínálják —, mégis kevesebbe kerül, ha állami boltban vehető meg, s nem a maszekok szabta árat — 400—600 fo­rint — kell megfizetni érte. Így főleg anyagi okok mi­att örülnek a gyűjtők az olyan ritkának számító kí­nálatnak, melyet a már em­lített üzlet az elmúlt hót óta ismét nyújtani tud. A zeneműbolt vezetője, Rimányiné Kendelényi Ilona elmondta, hogy körülbelül 50-féle elsősorban nyugatné­met kiadású könnyűzenei le­mezt kaptak nemrégiben. A legnépszerűbb előadók albu­mai néhány nap alatt gazdá­ra találtak. Carlos Santana, Joan Boez, és a Uriah Heep vezette a kedvencek listá­ját. A választék azonban nem csappant meg. hiszen még mindig háromféle Bay City Rollers, valamint Mun­go Jerry, Donovan album sorakozik az üzlet polcain. Tematikus válogatásokat is nyújtanak, melyeken a gi­tár, a szaxofon, a klarinét virtuózai adják elő emléke­zetes szerzeményeiket. A le­mezekével majdnem meg­egyező a műsoros kazetta­készlet az üzletben. A ko­rongok esetében az ár is fi­gyelemreméltó, hiszen az át­lagosnál olcsóbban, már 150 forintért is vehető pél­dául olyan LP, melyen a Birds, Dylan, Dr. Hook, San­tana örökzöld dalai talál­hatók. Színjátszók jelentkezhetnek Felvételt hirdet a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház színjátszó szakköre. Az álta­lános iskolák felső tagozato­sainak jelentkezését várják. A meghallgatás szeptember 16—19-ig, és 24—26-ig, dél­után 16-tól 18 óráig lesz. A jelentkezőknek legalább egy vers tudásáról kell bizo­nyosságot adniuk. Az úttörő­ház a korábbi gyakorlattól eltérően azért hirdet most felvételt, hogy a színjátszó szakkörben a tehetséges is­kolások munkájára építhes­senek. A szakkör tagjainak később is lehetőségük lesz bizonyítani; gyermeknapkor egy nagyszabású történelmi játék bemutatását tervezik közreműködésükkel a diós­győri várban. Négyszeres apa a rocksztár Négyszeres apa lett a 42 éves Micic Jagger, a The Rolling Stones világsztárja. A 29 esztendős Jerry Hall amerikai fotómodell szerdán egy New York-i kórházban fiút hozott világra. Jagger- aak eddig három lánya volt; Jerry Halitól, a most 17 hó­napos Elizabeth Scarlett, a Bianca Jaggerrel kötött há­zasságból a 12 éves Jade, valamint Marsha Hunt szí­nésznőtől a jelenleg 13 esz­tendős Karis. tanulók 9,87 százaléka, a ci­gánytanulók 18,46 százaléka.) A középfokú intézmények­ben nagy különbségek van­nak az oktatás színvonala között, típuskonként, sza­konként. de szakmánként is. Ez részben objektív körül­ményeikből fakad, de nem csak abból. A tájékoztató számba ve­szi az iskolán kívüli műve­lődés területeit, és megálla­pítja, hogy — például — a művelődési otthon jellegű intézményeket rendszeresen látogató fiatalok aránya a korosztály 10—15 százalékát teszi ki, vagy hogy a tanu­lók az országos átlagtól jó­val kevesebbet járnak mozi­ba. Ugyanakkor nőtt a mú­zeumlátogató fiatalok száma, jelentős szerepet tölt be a zenei műveltség fejlesztésé­ben, a Filharmónia, a tan­folyamok széles skáláját biz­tosítja a TIT. A fentiekből következően — állapítja meg az írásos anyag — tanulóifjúságunk művelődési helyzetének javí­tása érdekében sok még a tennivaló. Csökkenteni kell a területi különbségeket, az esélyegyenlőségeket, jobb feltételeket kell teremteni a művelődési intézményekben, illetve a meglévő lehetősége­ket jobban kell kihasználni. Sz— Színház a kórházban Nürnbergben ezen a nyá­ron az Öváros több épülete történelmi kulisszaként szol­gál a különféle koncertek­hez, kamaraelőadásokhoz, sa tizedik, úgynevezett ének- mondó-találkozó műsoraihoz. Ez a felvéted például Uschi Flacje énekes és kabarészí- nész műsoráról készült, ame­lyet a Szentlélek kórház valóban történelmi hangula­tot árasztó udvarában ren­deztek. Sajnos végére értünk a nyárnak; s a saját ruhatára helyet sok anyukát inkább az foglalkoztat, hogy mit ad­jon „munkaruhaként”’ az is­kolás kislányára. Ráadásul egy nem is elég belőle, hi­szen az iskolapadban ha­mar bepiszkolódik, gyakran kell cserélni. A minden es­ti mosás pedig nem a leg­kényelmesebb dolog. Aki szeret varrni — akár első munkadarabként is — pró­bálkozhat az elkészítésével. A méteráruboltokban van választék műszálas vásznak­ból, vagy könnyen mosható, és vasalást sem igénylő szí­nes nejlon anyagokból. Szimpla szélesből 2—2,5 mé­ter szükséges — a hosszától függően — hozzá. Elütő szí­nű zsinórral, szalaggal vagy farkasfoggal mutatós, és egyedi kis köpeny lesz belő­le — s bizonyára kedvesebb is„ hiszen az anyu varrta, s az osztályban másnak nincs olyan. A rajzon látható szabás­mintát 10x10 centiméteres kockára felnagyítjuk. Jel- magyarázat: A=háta; B= bal eleje; C=jobb eleje; D= hátsó nyakpánt; E=pánt a bal elejére; F=pánt a jobb elejére; G=ujja; H=kéze- lő; I=zseb; J=pánt a zseb­re; K=öv. Sikeres munkát, és kelle­mes időtöltést kívánunk! r f 1 <k V i/ It T“ i II 04— JL \ \ 4 L= A / \ * ' L V ■N R A S \ : i 1 i\ 1—1 _i j—j.—i._. 1 i ; i • • —!—-s*-1—1 ; » i Au r» — -4 L JJ 1 __JJ M . _____ fii • "♦ ­£ J c E 1 1 /.7' ­L ‘ • 1 rr" m!\< i ; . Ft . *4- -f- 1 |J A rádióban hallottuk A Tisza múltja és jelene A lányok mér egészen kicsi korban is hiúnk arra, hogy , ne pont olyan köpenyben járjanak iskolába, mint a többiek A rádió ifjúsági műsorá­ban, a Kossuth adón a Hazai vizeink krónikája című soro­zatban, kedden és csütörtö­kön délelőtt, összesen 60 percben hallhatta az érdek­lődő Bujtás Amália összeál­lítását a folyó múltjáról és jelenéről, dr. Juhász Árpád geológus, szakértő, Kohut Magda, dr. Balogh János akadémikus. Kopasz Márta docens és dr. Troghmayer Ottó múzeumigazgató közre­működésével. A fiataloknak szóló műsor­ban érdemének megfelelően foglalkoztak a folyó múltjá­val. A Tisza medre sokkal fiatalabb, mint a Dunáé, és annak idején másképpen folyt keresztül az Alföldön, mint jelenleg. A múlt száza­di szabályozás előtt magyar- országi hossza 955 kilométer volt, jelenleg 500 kilométer. A századunkba áthúzódó szabályozás egyik utolsó ál­lomása a néhány évvel ez­előtt befejezett taktabáji kanyar átmetszése volt, amelyet az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság tervezett és valósított meg. Miután ezeket a kanyarokat levágták, gyorsabb lett a víz folyása, és így az árvizek is gyorsabban vonulnak le. Ez azonban nem jelenti, hogy a vízügyi szolgálatnak — ép­pen az árvizek heves levonu­lása miatt — ne lenne meg a fontos feladata. Gondol­junk csak az évszázad ár­vizére — 1970-ben... A múlt században, 1879-ben a januári árvíz teljes egészé­ben romba döntötte Szege­det, 5400 ház pusztult el, 146-an haltak meg. Az 1970- es árvíz idején sikerült a múlt század végén újjáépí­tett várost megvédeni. A műsorban megszólaltak — főleg idősebb emberek — halászok, hajósok is. A Tisza mellett élők — ahogy mond­ták — a Tiszából vették kenyerüket. A halászat, a rákászat, a madarászat soká­ig élt a Tisza mentén, az ártéri fákat használták fel építkezéshez, a nádat házbe­fedésre. A Szolnok melletti kubikosmúzeumban gyűjtöt­ték össze ennek a — már kihalt — foglalkozásnak az emlékeit, szerszámokat, esz­közöket. kezdetleges műsze­reket. Tablók ábrázolják a kubikosok életmódját. Az ag­rárproletariátusnak ez a ré­sze aktívan politizált, részt vettek a munkásmozgalom­ban is. A tiszai hajókról, a hajó­zásról is szólt a műsor. El­mondották, hogy Szegeden több hajóépítő mester mű­ködött. akiknek a fát a Fel­vidékről tutajokkal úsztatták le a Tiszán. Jelenleg — ke­vesen tudják —, két hajó­építő üzem is működik a Ti­sza mentén, az egyik a Sze­ged melletti Tápén, ahol a MAHART 400 tonnás önjá­ró uszályait készítik, a má­sik pedig az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóságé Tiszalökön, ahol nemcsak a hajók javításával, hanem új hajók készítésével is fog­lalkoznak. A tiszai víziszál­lítás helyzete nem túl ró­zsás, pedig indokolt volna, ha jobban kihasználnánk ezt az olcsó vízi utat, lehetősé­get. Jelenleg csak a vízügyi igazgatóság flottillád és a MAHART" veszi igénybe ezt a gazdasági szállítási módot. Személy ha józásról — néhány kivételtől, a kirándulóha­jóktól eltekintve — egyálta­lán nem beszélhetünk. En­nek részben kikötőhelyek hiánya az oka ... Az ötvenes években épült a tisztalöki duzzasztómű, ezt követően pedig a kiskörei. Mindkét helyen villamos energiát is termelnek. A vízhasznosítás azonban nem­csak ebből áll. Annak ide­jén — többek között a Keleti főcsatorna — elsősor­ban öntözési célokkal épült meg. Sajnos, a gazdaságok nem élnek eléggé ezzel a le­hetőséggel. Pedig a termés­átlagok növelését nagymér­tékben ezzel lehetne előse­gíteni. A víz természetesen — mindezek mellett — úgyne­vezett népjóléti célokat is szolgád. A Tisza mentén mindenütt kiépültek a hétvé­gi házak, különösen a víz­tározók környékén. Űj üdü­lőtelepeik alakultak ki, ahol pihenésre, üdülésre, sportcé­lokra is nagy lehetőségek vannak. És ne feledkezzünk el a legfontosabbról. A fo­lyók mindenütt ivóvizünk elsődleges forrásai. Borsod megye — szerencsére —gaz­dag karsztvizekben, de pél­dául Miskolc vízellátásán már korábban felmerült, hogy csővezetéket építenek ki a Tiszából való víz szad­ii tására. Fontos feladatunk — ép­pen ivóvizünk biztosítása érdekében —. hogy szigorú­an betartsuk, betartassuk a környezetvédelmi előíráso­kat. Folyóink nagy része a határon túl ered. A rendkí­vüli szennyeződések többsé­ge onnan szárrhazik. De pél­dául szűkebb hazánkban szá­mos példát sorolhatunk, ami­kor mi magunk vagyunk a hibásak. Nem ügyelünk eléggé arra. hogy a mező- gazdaság kemizálásának kö­vetkezményeit folyóink, s így magunk ne szenvedjük meg... O. J. Anyu varrta köpeny

Next

/
Oldalképek
Tartalom