Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

\ olna helye az órának sagagagasaBasa^ ■s^sasawK!.» a miskolciaké a szó WWWilBintll II IUI I HIM I1!1 Ml1 I" i «gjCTC! W—HL J ,.'ggBr^.J4Jt^ Rovatvezető: Nyíkes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. t*f. 39. — TeL: 18-825. Kérjük olvasóinkat levelezőinket, boerv panaszaik kai. észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehető* •ec *—U óra között keressenek fel bennünket. Védjük, vagy ne védjük a természetet? Június régén a Bársony János ti. 47. szám előtt csőtörés történt. Bár jelentettük ezt a vízművek ügyeletén, a víz egész éjszaka ömlött a garázsokra, pincékre. Másnap reg­gel megjelent egy munkagép, s mindjárt kiemelt a helyéről — muszáj volt! — egy 11 évvel ezelőtt telepített fát. A négymétcrcsre nőtt fát — sajnos — a megközelítő járdán keresztül fektették le, ott volt három napig. A koronája a gyalogosok útját keresztezte, ki mellé, ki rátaposott, a gye­rekkocsikat átemelték rajta. Amikor a fa visszaültetésére már remény sem lehetett, néhány felbőszült lakó kéziszer­számokkal megkísérelte elhárítani az útakadályt. Erre ismét megjelent a vízmüvek kocsija, rákötötték a fa gyükerére a vállalat jclzőszalagját, s elmentek. Arra a kérdésre, hogy mikor állítják vissza a helyére, goromba választ kaptam. Ismét felhívtam az ügyeletet, ahol úgy tettek, mintha nem is tudtak volna a dologról. A fa tönkrement, s még néhány más növény mellette. A gödörbe nagyrészt sóder került, ha lesz is benne fa, aligha fog fejlődni... Az elpusztult fa még július 8-án is ott hevert a gödör mellett, immáron elhalt állapotban. Mi pedig egymástól kérdezzük: védjük, vagy ne védjük a természetet? Gondoz­zuk, vagy ne gondozzuk a többi fát, növényzetet?... Szabó Ferencné, Miskolc, Bársony J. u. 47. Jármű javítósok százéves férfikórusa Idén ünnepli 125. évfordu­lóját a miskolci vasút és a járműjavítás, és 100 éves a Járműjavító férfikórusa .., j Százévvel ezelőtt a Jármű- I javítóban a munkás kultu­rálódási igény első megnyil­vánulása volt a dalosok ösz- szefogása. Öntevékenyen , kezdtek énekelni 1885-ben, majd még abban az evben i megalakult a Dalkör, öt I- évvel később pedig a Dal- ! és Önképzőkör. Az eltelt száz évben sokszor váltókat a neve, feladata, ma a cen­tenárium előestéjén a MÁV 1 Miskolci Járműjavító Üzeme j Erkel Ferenc Férfikórusa I névvel készülnek az ünnep- ) lésre. , I Nincs mód felsorolni itt i azokat az eredményeket, amelyek országos hírnevet, komoly rangot szereztek száz év alatt a kórusnak. Azért a legjelentősebbeket hadd említsük meg: 1970- ; ben és 1972-ben: országos aranykoszorús fokozat; 1972- ben Miskolc kórusdíja; 1974- ' ben . szolnoki aranykoszorús diploma; 1975-ben Borsod megyei kórusdíj, 1977-ben ieninvárosi Fesztivál-fokozat. Számtalanszor szerepelt a kórus a Magyar Rádióban ; is. Az alapító karnagy, Gsima Béla után olyan neves sze­mélyiségek dirigáltak, mint Ruttkai Menyhért, Beregszá­szi Károly, Kiss Dénes, piajd a felszabadulást követően * "'J* Átszállt a labda, s megtarlották A vasgyári Vízmű-klub szomszédságában van az LKM egyik kisebb sportpá­lyája. Szívesen látogatják a dolgozók, a tömegsport egyik szerény oszlopa lett. Azaz csak látogatnák szívesen, ha nem zavarnák őket. A sport­pálya működése ellen a környező házak lakóinak ugyanis kifogása van. Az elmúlt napok egyikén pél­dául barátságos focimeccset játszottak a pályán, amihez a felszerelést és a labdát én vittem. A foci átszállt a szomszéd udvarba, először visszaadták, másodszor azon­ban már nem. A labda a saját tulajdonom, 800 forin- - tért vásároltam, szerintem jogtalanul tulajdonították el. Elismerem, hogy a lakókat se illik zavarni, de hát, ha van sportpálya, azt használ­ni is kell. Nem lehetne va­lami megoldást találni? Horváth Géza , Miskolc, Ballagi K. u. 7. Vince Pál martintelepi isko­laigazgató, B. Veszprémi Ho­na, az első női karnagy, Se­reg János és Engi István. Jelenleg pedig — immáron 12 éve — Homródiné Engi Zsuzsa vezetésével készül újabb és újabb feladataira a kórus. Július 9-én, a XXXV. vas­utasnapi ünnepségen új mű­sorával mutatkozott be a férfikórus, öt-'számot adtak elő,, amelyeket nem sokkal korábban a szolnoki országos dalostalálkozón — ahonnan oklevéllel tértek haza — mu­tattak be. A karnagyon kí­vül hozzájárult a sikerhez Peregi Péter és Hídvégi Ist­ván szólóénekes, Várkoly Imre trombitaszólójával. Re­gős Zsolt zongorakíséretével no és az egész kórus. Pál István Miskolc Emlékezés a harcostársra Most lett volntb 75 éves Endrész János honvédszázados, az egykori partizán, el­lenálló. Kitüntetései között viselhette a Szocialista Hazáért Ér­demrendet, a Fegyver­rel a Hazáért Partizán Emlékérmet... A ha­lála évfordulója alkal­mából rendezett ko- szorúzási ünnepségen a városi temető díszsír­helyénél megjelentek a családtagok, a városi pártbizottság, á ME- ASZ, a honvédség, az MHSZ képviselői, s számos egykori har­costársa, Díszőrséget a honvédség képviselői álltak, s a városi párt- bizottság, a ME ASZ és a HM koszorúi kerül­tek a virágok mellé a díszsírhelyre. Kegyelet­tel emlékeztünk az egy­kori harcostársra, akit sosem felejthetünk. Nagy Ferenc • titkárhelyettes 3. sz. Jlakóterületi pártalapszervezet Piszkos makuka Pörkölt napraforgómagot vásároltam az Ady-hídnál a pattogatottkukorica-árus- nál. Egy kis zacskóval hat forintba került. Amikor ki­bontottam, akkor láttam, milyen piszkos, gusztustalan. Azóta mástól is hallottam már, hogy az ott vásárolt napraforgó ugyanúgy nézett ki. Ez megengedhetetlen! Z. Zoltán Miskolc, Pozsonyi a. Elöl már szép9 de hátul... jjc Mármint a volt Győri kapui Patyolat-telephely. Ahová a Városgondnokság települt. Ennek során az épületeket fel­újították, s a Győri kapu felőli oldalon szépen kicsinosítot­ták. Ám a hátsó oldal felőli részen, ahová a környező bér­házak ablakai nyílnak, minden maradt a régiben. Továbbra is ott meredezik például a kémény. A lakók azt kérik, hogy a Városgondnokság a másik oldalon is tegyen rendet. Bihari Sándor Miskolc ★ Miskolc egyik legforgalmasabb részén, a Búza téren, sehol a környéken nincs utcai óra, noha két buszpályaudvar is működik itt. Pedig lenne helyük: például a vásárcsarnok északi és déli homlokzatán levő kör alakú mélyedésben. Lehet, hogy valamikor a vásár- csarnok tervezői eredetileg is órákat képzeltek ide? ' Hollósy Endre > Miskolc 1 Korányi József (Miskolc)t Levelét továbbítottuk a válla­lathoz; nekik kell kivizsgáltat­niuk, mi történt tulajdonkép­pen. Reméljük, kedvezően inté­ződik el fcz ü'gy. Tóth József (Kazincbarcika): A vágányjavítási munkálatok miatt vannak eltérések a vasút menetrendjében. Erről azonban megfelelő tájékoztatást adott és ad a MÁV, a Tiszai pályaud­varon is. Ami az újságot illeti, utánanézünk, miért késik. Sz. H. Gy. (Miskolc)? Sajnos. nem tudunk más ta­nácsot adni: ismét reklamálniuk kefl a szénbányáknál. Gy. G. (Miskolc)? A Miskolci Közlekedés Válla­lat rendszeresen végez után-, il­letve forgalomszámlálást. EJkép- zelhetetlen. hogy ©nélkül meg­változtatnák egy járat vonalát, vagy akár menetrendjét. Nyugdíjas- találkozó a Köpüs- völgyben Évről évre megrendezi a Kohászati Gyárépítö Válla­lat Diósgyőri Főépítésvezető­sége a nyugdíjasok találko­zóját. A színhely rendszerint a Köpüs-völgy. így volt ez az elmúlt szombaton is. Szép időben, jó hangulatban köszöntötte a megjelent nyugdíjasokat Dávid László szb-titkár, majd megkezdő­dött az egész napos prog­ram. Amiből ezúttal sem hi­ányzott a tárogató- és a tan- góharmonikaszó, a sok fi­nom falat és a hideg sör. Többen elhozták unokáikat is, részükre külön játékos vetélkedőt szerveztek. A jó levegőn jólesett elbeszélget­ni egymással azoknak, akik évtizedeken át javították a diósgyőri kohókat, martin­kemencéket. De nemcsak a múlt emlékei elvenedtek fel, hanem szóba került a jelen és a jövő is. A szakmunkás­utánpótlás gondjai például. Meg is jegyezte valaki: az itt levő, ünneplő nyugdíjasok­ból bizony még ki lehetne állítani néhány nagyszerű brigádot. H. Gy. Miskolc Italozók a vasgyári csarnoknál igen gyakran megfordulok a vasgyári csarnoknál. Ám járjak ott a nap bármely szakában, szinte mindig lá­tok a csarnok mögött cso­portba verődött italozókat. Felháborító látvány, ahogyan össze-vissza köpködnek, vi­zelnek, s mindezt egy élel­miszereket árusító központ területén! Ott, ahol naponta rakják le a friss kenyeret, a különféle élelmiszereket, húsárukat. Nyugodtan tehe­tik, mert nem szól rájuk senki. Holott az üzlethelyi­ségben, éppúgy, mint mástrt#- az országban, tábla hirdeti» az üzlethelységben és kör­nyékén szeszes italt fogyasz­tani tilos! Ügy látszik, ea a vasgyári Csarnokra (benn a csarnokban is van szeszes­ital-ki me rés, bor- és Böráru- sitás!) nem érvényes. Sokak nevében mondhatom: ideje lenne már érvényt szerezni a rendeletnek! P*pp Béla Miskefe ’ Megkérdeztük KÖTHET-E CASCÓT A MAGÁNFUVAROZÓ? .Egyike vagyok a most már Borsod megyében is szép siámmol működő ma­gánfuvarozóknak. Szeretném tudni, köthetünk-e mi is, s ha igen, milyen feltételek­kel, casco-biztosítást?” - írja Kónya József. Kérdésé­re Szabó István, az Állami Biztosító megyei igazgatósá­gának főelőadója válaszol: — Köthet, hiszen a casco- biztosítást igénybe vehetik a szdmély- és árufuvarozást végző, iparjogositvánnyal rendelkezők is. A feltételek azonban mások, mint az át-í lagautósoknál. Az ÁB az ä esetükben 25 százalék pót­díjat számol fel, mivel ezek az autósok az átlagosnál jó­val több veszélynek vannaic kitéve. A magántaxisoknak (magánfuvarozóknak) kedvez viszont az a feltétel, hogy a biztosítási védelem á napi bevételre is vonatkozik. Ha ezt elrabolják, az ÁB 10 ezer forint értékhatárig ki­fizeti a taxisok kárát. Nyáron „démon”, máskor diák Mire elhalkultak az iskolák folyosói, szinte egy ütemem zajongani kezdtek az utcák, melyeken szép lányok tűntek föl, választékos, többnyire külföldi „szerelésben” — S út­jainkon, utcáinkon a más honi rendszámú személykocsiid Modern, gyaloghintó kényelmű üléseiken hiúz nézésű, falánk mozdulatú idősödő férfiak terebélyesednek. (De: lassú snha- nással, a járdák mellett, hazai ifjaink sem maradnak el ■ sorból, ők is feltünedeznek szüleik kocsijával, főképpen iskolás lányokat szólongatva, váltakozó korosztályból.) A múlt nyáron történt: valóban „luxuskivitelben” pompásé személygépkocsijából libbent ki — Miskolc-Tapolcán — egp éltes „úr”, karján látványos ruhában ékeskedő gyönyörű női — Pénzeszsák*és nem hozzá illő hölgye. A jelenetet nem feledve, a nő arca tudatomba vésődött. S lám, iskolaév kézi detén, az egyik miskolci középiskola udvarán láttam diáki ként fölragyogni. A fölös erénycsöszíbidést szigorral leinti minden normálét ösztönü ember; természetesen jómagam is. De sajnos, nemJ csak ez az egyedüli eset, amiről írtam... Éppen ezért kell miatta szót emelni. Lényegében azok ellen, akik visszaélnek az emberi, a társadalmi morál lehetőségeivel. Mindkét nem részéről. S míg a parkok, terek ifjú szerelmesei természetei jelenségei a nyárnak — számomra inkább elszomorítóaki akik nem gondolnak hasonló korú lányaikra... „Mindenki a maga párjával” — vallja a régi monddsj Szívből kívánom, így legyen; nemcsak a diák, de az iskoláit érdekében. i Akár István J Miskolc J /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom