Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

Hazánkban a második»,. Kétféle napijegyet bocsát ki a Budapesti Közlekedési Vállalat július 15-én. A bi- léták 24 óráig jogosítanak fel az utazásra, akárhány alkalommal. Az MKV nem tervezi hasonló szelvények kiadását? — kérdeztük Ko­lozsvári István, a vállalat főmérnökét. — A BKV kezdeményezé­sére a közlekedési Vállala­tok joga lett az egész or­szágban a döntés': forgalom­ba hoznak-e napijegyet vagy sem. Vezetőségünk a napok­ban tartott tanácskozáson úgy döntött, hogy felnőttek és tanulók részére mi is ki­bocsátónk ilyet a közeljövő­Elíújják a zebrát Az eoyiket megszüntetik, a másikat áthelyezik Munkások jelentek meg a napokban az Avas-dcien. az Engels utcának a Cementipa­ri Gépjavító felé eső végé­ben, s hozzáláttak az itteni buszmegállótól a túloldalra vezető zebra eltüntetéséhez. A környéken nincs másik kijelölt gyalogosátkelő hely, ezért joggal merül fel a kér­dés: végleg eltűnik a zebra? A választ Tóth Csabától, a városi tanács közlekedési cso­portvezetőjétől kaptuk meg: Ha ők végeztek, a Város­gondnokság megbízásából az új átkelő felfestéséhez a Közterületfenntartó Vállalat dolgozói látnak hozzá. A várhatóan rövid idő alatt nem sok kellemetlenségben lesz részük azoknak, akik na­ponta használják a zebrát. — Júniusban a megyei ta­nács közlekedési osztályának szakemberei Borsod- és Mis- kolc-szetie felülvizsgálták a gvalogosátkelő helyeket, s több esetben az áthelyezé­sükről, illetve a megszűnte­tésükről döntöttek. Ez utób­bit például az indokolhatta, hogy a forgalmi viszonvok megváltoztak, s már nincs szükség a zebrára. Az áthe­lyezések zömének is hasonló oka van. Az Engels utcában is áthelyezés történik, mivel az eredeti helyén az átkelő­hely nem kapott megfelelő közvilágítást, illetve kicsi volt a buszmegálló céljára kijelölt hely a megálló táb­lája és a zebra között. Ezért 5—6 méterrel feljebb köl­töztetjük. a lakótelep köz­pontja felé. A munka már elkezdődött, de minden fá­zisát más-más kivitelevő ! végzi. A zebrát az ÉÁÉV szakemberei tüntetik el, ho- mokfúvásos technológiával. Véget ért a nadrágvásár­lási akció a miskolci Cent­rum Áruházban. Mint ismere­tes, minden pantalló vásár­lásakor egy használtat 200 forint erejéig betudtak az új árába. Mi volt ebben az üzlet? — kérdeztük Gáspár Tibornétól, az áruház áru­forgalmi vezetőjétől. fi — Nem titok, hogy nem az ócska nadrágokra pályáz­tunk. Megtehettük volna, hogy egyszerűen 200 forintos árengedménnyel kínáljuk a pantallókat, ám lélektani szempontból .jobbnak tartot­tuk az csereakciót. A rek­lámszakemberek megállapí­tása szerint újabban a vá­sárlók többsége kevésbé ér­Az új vasgyári sebészeten jól tudják, hogy a betegek gyó­gyulását elősegíti, ha jó a közérzetük, Ezért igyekeznek ottho­nossá tenni az intézményt. A bejárat virágai például mar eleve reményt és bizalmat keltenek a betegekben. A vén gibárti ben. A szelvények villamo­son és autóbuszon való uta­zásra egyaránt feljogosíta­nak majd. A felnőtteké 24 forintha fog kerülni, a ta­nulókénak hat forint lesz az ára. A diáknapijegyet csak magyar állampolgárok vált­hatják ki, amennyiben jogo­sultságukat igazolni tudják. A felnőttek napijegyét bárki megvásárolhatja :a kibocsá­tásáról való döntéssel első­sorban á Miskolcra érkező külföldieknek és turistáknak igyekszünk kedvezni. A szel­vények — amennyiben ezt a nyomdai átfutási idő lehető­vé teszi — várhatóan augusz­tus elején kerülnek forga­lomba. Nemcsak idényjelleg­gel kívánjuk árusítani eze­ket, megjelenésük után egész évben kaphatóak lesznek. A' szelvényeken a hónapokat és a napokat egyaránt feltüntet­jük, ezért vásárláskor csak egy x-szel kell jelölni: me­lyik napon kívánják felhasz­nálni a napijegyet. Ezzel az elővételt is megoldjuk. v ízierőmű Hatvanöt évig forgott egyfolytában ez a turbinakerék — mutatja ifj. Szakács István gépész. A gépész, ifj. Szakács Ist­ván édesapja foglalkozását követve választotta ezt a szakmát és ezt a munkahe­lyet is, hiszen váltótársa id. Szakács István gépésznek aki már csaknem 22 éve dol­gozik itt. A fiatal szakem­bernek idős gépek, berende­zések zavartalan működését kell biztosítania. Nagy a fe­lelősség, hozzáértést és lel­kiismeretes munkát követel. A gépeknek meg kell adni, ami jár — mondja —. ak­kor nem sok gond van ve­lük. A sok esőzes hatására ká­vébarna a folyó vize, s így az üzemvíz-csatornáé is. A folyóból kiágazó üzemvíz­csatornába sok növénvi szennyezőanyag is kerül. A rácson azonban ezek fel­akadnak, ezt rendszeresen tisztítják. Az erőmű külön világ, bármilyen környezetbe i3 telepítik. A gibárti vízlerö- mű távol van a világ zajá­tól, a főútvonaltól. Szaka­datlanul, szorgalmasan dol­goznak az olcsó vízienergiát termelő gépek, berendezések. Csak két ember van itt min­tékeli az árengedményt. S ha otthon van hat-nyolc ré­gi nadrágja, még ha ko­pott és fakó is, nem szíve­sen válik meg tőlük, nem vesz helyettük újat. Inkább megtartja a régit, a megszo­kottat. Ha viszont 200 fo­rintot kínálunk az egyébként már semmire sem jó ruha­darabért, a vevő számára ez jó üzletnek ígérkezik. Ezt bi­zonyítja az is, hogy alig egy hét alatt több mint 1300 pantallót adtunk el így, il­letve ugyanennyi használtat vásároltunk vissza. Akadt olyan vevő, aki egyenesen a Patyolatból hozta a vasalt nadrágot cserére. Ám olyan is volt, aki félszárú nadrá­got cserélt be újra. A ko­pott, lyukas, molyette pan­tallók zömét rongyáron ki­lóra eladtuk a MÉH-nek. A ■jobbakat darabonként 15— 30 forintért a Bizományi Áruház vásárolta ■ meg. Ez volt a mi hasznunk a hasz­nált nadrágokon. A Hcrnád jelenleg 110 km hosszú magyarországi szakaszán már a századfor­duló előtt is törekedtek a vízhasznosításra. A; múlt szá­zad végén megépítették a fo­lyóval párhuzamos, 60 km hosszú csatornát, amelyre a Bársonyos Malomtársaság 14 vízimalmot telepített. A mal­mok helyén most öt törpe vízerőmű van, amelyből még négy üzemel. A folyón, ha­zánkban másodikként Gi- bártnál építettek vízierőmű­vet, mely 1903 óta működik. Ennek az erőműnek a he­lyén is vízimalom volt, még a múlt században is. „Üjra építtetett e malom idb. Tar- nóczi József örökbirtokos áltai: 1867”, adja hírül egy oszloptöredék, amelyet • a földben találtak meg, s ame­lyet egy hatalmas malom­kőre helyeztek a gáton. *Egy másik emlék, az 1903-tól 1968-ig egyfolytában forgó, munkálkodó turbinakerék is talpazatra került a gát má­sik oldalán. A hajdanvolt Ganz és jTrsa. Gyár egykori munkásait dicséri. Takács Pál elektrikusnak .az az erőmű már harminca­dik éve munkahelye. Min­den gépet, berendezést jól ismer, de ő is csodálattal Rozsdás színű csapvíz beszél az öreg, fáradhatatlan turbinákról, dinamókról, ge­nerátorokról, melyeknek a küllői, mint a ventillátorok, állandóan frissítik a levegőt. A két berendezés percenként 150 fordulattal, 500 kWó vil­lamosenergiát termei­dig szolgálatban, hallgatják a berendezések állandó züm­mögését, figyelik, nézik a műszereket, és néha megta­pintják kezükkel a iangyo* csapágyakat... O. J. jjc Állandóan ellenőrzik az üzemviz-csatorna zsiliprendszer rét Nem veszteség, ha elfolyik? Rossz a Ivók nah: kék falak Egy kis síita Rozsdásnak tűnő. sötét színű víz folyik azokból a csapokból, ahol aznap kap­ták vissza a lakók a nyári karbantartás után a meleg vizet. Ez fél óráig is eltart­hat, s addig a víz semmire sem használható. Hogy le­tisztuljon, mindenféleképpen ki kell folyatni. Nem nagy veszteség ez? — kérdeztük Torma Ivánt, a Borsodtávhő főmérnökét. — Sokan úgy gondolják, hogy a sötét színű víz az általunk végzett, esetleges vezetékcsere következménye. Ez nem felel meg a valóság­nak. Az ivóvízvezeték-rend­szerben is megfigyelhető ugyanez a jelenség: ha a csövekben hosszabb ideig pang ’a víz, akkor előfordul­hat, hogy elszíneződik. S hogy ennek a mennyiségnek az elfolyatása miért nem nagy veszteség a számunkra, ehhez ismerni kell azt a rendszert, rryellyel melegí­tünk. Ennek fontos részei a hőcserélők, amelyeknek az egyik oldalán kering zárt rendszerben a hőközpontok­ból érkező fűtő víz. Itt te­hát nem lehetséges veszte­ség. A hőcserélőben ez a víz leadja hőjét a másik oldal­ról folyamatosan betáplált víznek, amely felmelegedve, innen jut el a lakásokba. A karbantartás idején viszont nem mozog a víz, így óha­tatlanul is előfordulhat a már említett elszíneződés. Az emiatt kifolyatott mennyiség azonban a fogyasztás egészé­hez képest nem számottevő. A szervi és lelki egyensúly­ban - ezt már az egyiptomiak, indiaiak, és inkák évezredekkel ezelőtt is tudták - fontos sze­repet játszanak a színek. Hatásuk kedvező esetben élénkítő és kiegyenlítő. Ha nem látunk színeket, az ét­vágytalansághoz, vérkeringé­si panaszokhoz és a kon­centrációs képesség ’ gyengü­léséhez, sőt depresszióhoz ve­zethet. Az emberi szervezet két­féleképpen reagál a színek­re: á színek érzékelése a szemeken keresztül szellemi energiákat szabadit fel, ugyanakkor a színek a bő­rön keresztül fizikai-kémiai í-eakciókat indítanak el a szervezetben. Elszíntelenített — fehér — étellel való kísérlet során a kísérleti személyek már egy hét elteltével megbetegedtek! gyomor-bélhurutban. A tava­szi fáradtság néha nemcsak a vitaminhiánvnak. hanem a színek hiányának is követ­kezménye. Egyszerű kísérlek tekkel kimutatható, hogy a tarkaság mennyire befolyá­solja az életet. A vörös ru­házat a csupasz bőrön visel­ve melegít, a kék fehérnek mű hűt. Az időjárásérzéJ kenység ellen és ideaerősítő-' ként használhat az erős zöld, az álmatlanságban szenvedő­kön pedig a kék zet segíthet. Augusztustól, elővételben is IpijeS'/Ét tatát ki az MKV Használtért újat Mi ebben az üzlet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom