Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

A sárga légvezetéket választják Gáz, keresztül-kasul lenes pecsenpiö Teflonbevonatú, alumíni­um pecsenyesütő edények so­rozatgyártását kezdte meg a Zalaegerszegi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet. Már eb­ben az évben százezret szál­lít belőle a kereskedelemnek. Az alumíniumból készült tef­lonedények ugyanolyan cé­lokra használhatók, mint amelyeket egyéb anyagok­ból gyártottak, és a többinél olcsóbbak. A zalaegerszegi szövetkezet, amely alumíni­um edények gyártására spe­cializálta magát, más ren­deltetésű — tucatnyi — tef­lonbevonatú edény gyártá­sára is készül. Nem olcsó a gázfűtés, ám a családi házakban ez a leg­praktikusabb. Ezért a váro­sunk családi házas övezeté­ben lakók rendszeresen ost­romolják a gázmüveket a vezeték lefektetése érdeké­ben. Az a legegyszerűbb, ha egy utcában egyszerre veze­tik be a gázt; ám előfordul, hogy csupán egy-két háztu­lajdonos igényli, ezért a gáz­csöveket csak a szomszédos­utcából, mások telkén keresz­tül köthetik be. Lehetséges-e ez? — kérdeztük Szendi Pál­tól, a Tiszántúli Gázszolgál­tató Vállalat megyei kiren- deltségének vezetőjétől. — Ha nincs különösebb műszaki akadálya, akkor a gázcső átvezethető a szom­szédos telken. Ilyen módon legfeljebb egy-két ingatlan látható el gázzal. Amennyi­ben az adott utcában nem építhető gázvezeték — elosz­tóvezeték hiányában — vagy egyéb közművek aka­dályozzák a csőfektetést, ak­kor van lehetőség erre. Ter­mészetesen, ha az utcában már van gázcső, semmikép­pen sem engedélyezzük a szomszédból való átvezetést. A gázművek is csak akkor hagyja jóvá ezt az alterna­tív lehetőséget, ha az érin­tett szomszédos telkek tu­lajdonosai hozzájárulnak. A tapasztalatok szerint senki sem szereti, ha a telkét ke­resztül-kasul hálózzák a sár­ga gázvezetékek. S ha még­is beleegyeznek, akkor a lég­vezeték mellett döntenek. Szerencsére a földgáz a leg­hidegebb időben sem fagy­hat eL Bár az elmúlt télen több helyről jelentették: jég­dugók akadályozzák a gáz Torta és hanglemez 4c A dózer a lerobbantott kőzetet tolja össze A Mexikóvölgyben Vendégvárás az Avas alján Sok érdekességgel, szóra­koztató műsorokkal és szín­vonalas szakmai programok­kal gazdagodik az idén a Vendégvárás az Avas alján rendezvénysorozat, amelyet a Miskolci Vcndéglátóipari Vál­lalat szervez minden ősszel. Csak néhány cím a kínálat­ból: saláta-bazár, pezsgőkós- toln, Planétás-est, szüreti mulatság. Ezúttal is a mesterek ver­senye nyitja meg a program- sorozatot; tizenkét magyar vendéglátó vállalat küldi el legjobb szakácsait, cukrásza­it. A vérsenyt bemutató és vásár követi. A tíz nap alatt sok hasonlóban lesz részünk: válogathatunk a cukrászre­mekek, a fagylaltkelyhek, hi­degkonyhai tálak kínálatából. Sokakat érdekelhet a buda­pesti Elvis Baráti Kör bemu­tatkozása, hiszen Elvis Pres­ley sikeres koncertjeiből ál­lítanak össze videoprogramot. Akit élőben is érdekelnek a népszerű szerzemények, az meghallgatja mindezt Komár László tolmácsolásában is, koncert keretében. A Ven­dégvárás az Avas alján ideje alatt a Mese cukrászdában rendezik meg a Játék és mu­zsika tíz percben zenei ve­télkedőt. A nyertes ezúttal nemcsak hanglemezt, hanem dísztortát is kap. Jön a 100 Folk Celsius, és a korszerű táplálkozás hívei a Gasztro- fól Ételbárban válogathat­nak a saláta-bazár kollekció­jából. A szakmai programok ösz- szeállítása is jelzi, hogy ma­napság milyen témakörök foglalkoztatják a vendéglátás szakembereit. Konzultációt rendeznek többek között a számítógépek alkalmazási le­hetőségeiről a vendéglátó- iparban, és ankétot szervez­nek a gyermekélelmezés fel­adatairól. Sokakat érdekelhet az a tanácskozás is, amelyen a szakácskönyv-kiadás hely­zetéről lesz szó. A szerződé­ses üzletvezetők számára is gondoskodtak a szakmai szín­vonal emelését szolgáló esz­mecseréről. * Tavaly is sikerük volt a nagyközönségnek rendezett be~ mutatóknak. áramlását Miskolcon. Ennek az volt az oka, hogy néhány elosztóvezetéknél a talajvíz permetszerúen a gázvezeték­be jutott. Hajdani fürdők Az Indíts folyó men­tén élt ókori birodal­mak feltárt emlékei azt mutatják, hogy már 5000 évvel ez­előtt magasfokú volt a fürdőkultúra. A gö­rögök egyik törzse, a spártaiak rendszeres testedzéséhez hozzátar­tozott az úszás is. A római világbirodalom egész területén min­denhol nyilvános für­dők segítették elő a la­kosság tisztálkodását, és a vezető régiók szá­mára épített fürdőhe­lyiségek egyúttal a tár­sadalmi élet, a műve­lődés központjai w voltak. Majáüsnark a Várhegyen Kirándulóhelyet létesítenek a sátoraljaújhelyi Várhegy és a Kopaszka közötti terüle­ten. Felvonulási teret, par­kolót, labdapályát, játszóte­ret és esőbeállót építenek. Már elkészítették a szalon­nasütő helyeket, és kirakták az asztalokat, padokat is. Mészkövet bányásznak Ember és gép kellene A Marx tér és a Bulgár­iáid környékéről dél felé te­kintve, a Bükk ereszkedő nyúlványainak zöldjét egy helyen hatalmas, világos folt szakítja meg. Körötte gyak­ran porfelhőt kavar a szél, s olykor tompa durranásokat hallani. A Tatárárokban, BUkkszentlászló felé indulva egyre fakóbbak a lombok a rájuk ülepedő portól. Érces csikorgás, kőhalmok zuhaná­sa hallatszik. Egy rég nem használt vasüti felüljáró alatt áthaladva, a Lenin Kohásza­ti Művek mexikóvölgyi mészkőbányájának bejáratá­hoz érünk. — A völgy bari oldalán már í928-ban elkezdték bányász­ni a triász korszakban ke­letkezett mészkövet — idé­zi fel a kezdeteket Zsigmond Ferenc üzemvezető. — A ko­hászat 1953 óta műveli a bányát A csillézés a hatva­nas években megszűnt gé­pesítették a rakodást és a szállítást Nyolc évre rá kap­tuk meg az 1200 milliméte­res előtörőt. Örlőművet is terveztek ide, de ez csak terv maradt. A termelés a hetvenes évektől intenziven fejlődött s elérte az évi 800 ezer tonnát. Nyolcvanegytől fokozatosan csökkent, s ta­valy már csak 503 ezer ton­nát fejtettünk. Az idén is ennyi várható. A gépparkunk elavult, a létszámunk kevés. Dolgozóink átlagéletkora az ötven felett jár ... t A völgytalp fölött 90 mé­ter magasan fekvő bánya­udvarból gyönyörű kilátás nyílik a Bükkre és a város­ra. 4c A völgy fölött kilencven méter magasan levő előtörőtől szemet gyönyörködtető a panoráma. A rakodógéphiányt a várakozó gépkocsik sora is mutatja. Csökkenő csecsemőhalandóság A halva született, illetve a hat napon belül elhalt cse­csemők száma, aránya évek óta folyamatosan csökken hazánkban. A háború előtt, 1938-ban ezer csecsemő kö­zül 131 még egyéves kora előtt meghalt. Negyedszáza­da 48 ezrelékre, majd egy évtizeddel ezelőtt 26 ezre­lékre csökkent a csecsemő­halálozások aránya, s azóta is évről évre csökken. A szülés előtti magzati halálesetek száma gyakor­latilag alig változott az utóbbi esztendőkben. Nagy­mértékben csökkent viszont a szülés alatti halálozás. Ehhez nagyban hozzájárult a kórházi ágyak, a szakem­berek növekvő száma, a la­boratóriumi vizsgálatok, a műszerek fejlődése. ás gya­rapodása, az egységes szak­mai elveket és gyakorlatot követő progresszív ellátás. Nagy eredmény, hogy csak a legsimább szülések zajlanak szülőotthonokban. Szövőd­mény esetén, annak súlyos­ságától függően, a szülő nőt a megfelelő városi vaev me­gyei osztályra utalják. Ko­raszülés például elvileg csak olyan kórházban történhet, ahol koraszülöttosztály is van. Ha másképp esik még­is, a korai jövevényt szük­ség esetén édesanyjával együtt haladéktalanul oda­szállítják. Ha a koraszülöt­tek számát leszoríthatnánk, a magzati halálozás is csök­kenne. A koraszülött és kis- súlyú csecsemőknél egyéb­ként csaknem háromszorosa rány. — Itt, az A-szektorban kezdték kitermelni a követ — irányítja közelebb a te­kintetem Csorba György mű­vezető. — A bányafal ma­gassága — a biztonsági elő­írásoknak megfelelően — ti­zenöt méter. Szemben, a B- szektorban szépen látszanak a „lépcsők”. A legamagasabb bányaudvar százhatvanöt méteren van. Az önjáró Hauser-fúrógép, amely auto­matikusan cseréli a fejeket, felülről készíti a 15—17 mé­ter mély furatokat a robba­nóanyag számára. A lerob­bantott kőzetet exkavátor rakja gépkocsikra. A kilenc- venméteres szinten levő elő­törőből — miután egy vib­rátor nagyság szerint szét­válogatja — hatvan méter­re, majd egy alagúton át harmincra ejtik a követ. Ez a tárolószint. Alatta, a tízes törőbői egyenesen a vago­nokba pakolnak. Hatalmas Kamaz gépkocsi kanyarodik az alsó, úgyne­vezett tízes törő garatjához, és bebillenti rakományát. A zaj fület sért, a portól alig látni. — Most a kohászat tűzálló­téglagyárából kikerülő felej­tet zúzzuk, így újra felhasz­nálhatják — hunyorog a por­tól Kozák József, aki csaknem harmúx éve kőbányász. — Egyébként akkor sem jobb nekünk, ha esik. A víztől beragadnak a rosták, vasdo­rongokkal kell taszigálnunfc a szikladarabokat. Kemény munka- ez, soha nincs fedél a fejünk felett, nyeljük a port is. Még sincs tisztesség­gel megfizetve. Még a bá­nyászoknak járó hűségjutal­mat se kapjuk meg. Szavait kollégái és főnőkéi is megerősítik. — Három műszakban, ilyen körülmények között — a vizet is lajtkocsikban hoz­zák ide — kevés a négy-öt­ezer forintos átlagfizetés — érvel Zsigmond Ferenc. — Erre még az sem lehet in­dok, hogy dolgozóink jobbá­ra betanított és segédmun­kások — a robbantómeste­rek kivételével —, mivel ná­lunk nem képeznek külfej- téses bányászokat. Ügy érez­zük, mostohagyerekei va­gyunk az LKM-nek. Eddig még mindig megfeleltünk a kívánalmaknak, de ha a gép­parkunk nem úiul meg, és nem tudjuk becsületesen megfizetni a munkásainkat— Pedig a mészkőre szükség van. A kohászat és az érc­előkészítő nem létezhet nél­küle. de számos más válla­latnak is szállítunk. A most három ési fél katasztrális hold bánvaterül»tet. dél felé terjeszkedve, még az idén a duplájára szeretnénk bőví­teni. Kovács A. Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom