Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

Külföldi diákok csákányoznak Főutcái építőtábor lányok és fiúk kubikoinak a Széchenyi út Centrum Aruház előtti szakaszún. A Nehézipa­ri Műszaki Egyetem évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a baráti szocialista országok test­vérintézményeivel, s az együtt­működésbe az épitőtáborozok cseréje is beletartozik. így jö- . hetett városunkba nyolcvanöt diák: három NDK-beli, két szovjet, egy bolgár és két cseh­szlovák csoport Az utóbbiak Lyukóbónyán dolgoznak, a töb­biek az ÉAÉV munkahelyein. . A narancssárga egyen tri- kós NDK-s csoport néhány tagja éppen útnak indult tolmácsuk, Dobi Andrea har­madéves joghallgató kísére­tében a felvonulás épületek felé. Nem bánják, hogy fel­tartóztatom őket, ez is pi­henő ... Kemény munkát végeznek egész nap. f — Umenauból, egy húszon­- ötezer lakosú thüringiai kis­városból jöttünk — kezdi a bemutatkozást Lother Fied­ler, a brigád vezető. — Az ottani műszaki egyetemen elektrotechnikát tanulunk.- Bizony, nem könnyű itt a munkánk, a két méter szé- les, s csaknem három méter ■ mély árok kiásása. S még a földben levő csöveket is ■ kerülgetni kell... — Mi, lányok inkább csá­kányozunk, mert ez köny- nyebb, mint kilapátolni a földet — mosolyog Annedo- ''re Kohler. — Az nem za- ' var, hogy sokan megnéznek bennünket, inkább az a gon­dunk, hogy nem vetkőzhe­tünk fürdőruhára. Kedvesek, ' barátságosak a járókelők, le-lesaólnak hozzánk, érdek­lődnek, honnan jöttünk, és búrjuk-e a munkát. A rádióban hallottuk * A harkovi ATla Pivovar, a ijed meg a lapáttól Dórit Temme már gyakor­lott épitőtá borozó: kétszer otthon, egyszer pedig Jugo­szláviában serénykedett. — Jobban meg lehet is­merni így egy országot, mint turistaként — állítja, s alig­hanem igaza van. A munkacsapat elvonul a Zója tér felé, hogy az otta­ni munkában segítsenek. A Hyde Park már nem a ré%i Gúnyolódnak a szónokokon Vonják meg a szólásszabad­ságot a közbeszólóktól - ezt követeli mind hangosabban né­hány szónok, aki a londoni Hyde Park sarkán, a neveze­tes Speaker’s Corneren hirdeti tanait, öregbítve a brit szólás- szabadság e parttalan, de ki­csiny szigetének hírnevét. E jó hírnevet féltik azok­tól, akik újabban szemmel láthatóan szervezetten közbe­szólnak, bekiabálnak, félbe­szakítják a beszédeket. A közbeszólók „törzse” viszont ‘-azzal vág vissza, hogy a mai szónokokból kiveszett a hu­morérzék, s ha ők közbeszó­lásaikkal nem színesítenék a „műsort”, akkor ez az ódon műfaj, a Hyde parki „sza­bad száj” műfaja hamarosan érdektelenségbe fulladna. Egyes szónokok „gonosz sza­distáknak” nevezik a közbe­szólókat, akik viszont to­vábbra is gúnyos tréfákkal Vágnak vissza. A gyepes, ligetes Hyde Park — ma már aszfalto­zott — egyik sarkán még az 1860-as években alakult ki a Szónokok Sarkit Manapsag vasárnaponként jelenhetnek meg ott a szónokok, botcsi­nálta próféták és reklámem- hersk. Tucatnyian férnek el zülük a kis térségen, s lá- oára, sörös rekeszre állva, a népboldogítástól kezdve a mélylégzés hasznáig mindent hirdetnek. Közönségük száma a szónok, vagy, mi tagadás, a közbeszólók tehetségétől, a „beköpések” színvonalától függ. Úgyhogy hiába min­den tiltakozás, a Szónokok Sarka lassacskán átalakul páros felelgetőssé. A tapasztalat szerint a köz­beszólókkal főként azoknak • szónokoknak van bajuk, ideg idősebb prófétáknak, akik túlságosan komolyan veszik magukat. A szónokok fiatalabb nemzedéke jobban kijön a szövegükbe belebe­szélő kkel. Sokan élnek a gyanúperrel: a korral hala­dó szónokok ma már szer­vezik saját közbeszóló-kísé­retüket, megéretvén, hogy talán nincs is olyan eszme, ami a Szónokok Sarkán el ne hangzott volna az elmúlt 120 évben, a fontos dolgok pedig úgysem ott dőlnek el — humor nélkül tehát ma már unalmas lenne a mű­sor. És a szólásszabadsághoz az ellenvélemény is hozzá­tartozik, még a patinás Speaker’s Corneren is. szovjet brigád vezetője nem Kovács Ildikó másodéves joghallgató tolmácsolásával a bolgár és a szovjet bri­gád egy-egy tagjával is szót tudok váltani. Aüa Pivovar, az orosz és ukrán főiskolá- sftkból álló tíztagú szovjet brigád vezetője — társaival együtt — most jár először Magyarországon.: — Jó, hogy több ország­ból dolgozhatunk itt együtt. Megismerjük egymást, s ba­rátokat szerzünk — mondja a szőke lány. — Az ellátás­sal elégedettek, vagyunk, sza­bad időnkben a környékkel ismerkedünk, vagy a koDé- ghimban szervezünk közös programokat, nemzeti este­ket Bár szókatlan ez a munka, azt szeretnénk, bogv szép legyen Miskolc sétáló­utcája, és mi mindent meg­teszünk ezért — magyarázza, s közben észreveszem a la­pátnyél törte hólyagokai a tenyerén ... A fekete hajú, fekete sae- mű Jekatyerina Csitokova a kilencfős velingrádl bolgár brigádot képviseli: — Magyarországon, amint látom, hasonló az élet, mint nálunk. Csak a korai kez­dés szokatlan: nálunk ké­sőbb kezdenek, de később is végződik a munkaidő. így viszont többet kirándulha­tunk, szórakozhatunk. — Elégedett vagyok a fia­talok szorgalmával — mond­ja Boncsér László építésve­zető. — A tizenhat forintos órabéren kívül prémiumra is van kilátásuk. Ezt a fajta munkát csak kézzel lehet végezni, ezért hagytuk a nyárra: számítottunk az épí- tötáborozókra. K. A. G. A szegedi szabadtéri játékok nyitánya Újra benépesült a szegedi szabadtéri játékok több mint 6000 nézőt befogadó nézőte­re: hazánk egyik legnagyobb nyári színházában tegnap megkezdődtek az előadások. Ez a huszonhetedik évad. A játékok 1959. évi felújítása óta eddig több mint 2 millió 100 ezer néző tekintette meg a Dóm ’ iii produkciókat. Az idei nyitóelőadáson a X. Nem­zetközi Szakszervezeti Nép­táncfesztivál gálaestje volt, Tavaszköszöntő címmel. A műsorban 9 külföldi és 7 magyar együttes 750 néptán­cosa és népzenésze a külön­böző országok tavaszi nép­szokásait elevenítette fel. Vállalkozások a tudományban TWojdonképpm a régi té­ma, a tudomány és a gya­korlat kapcsolatának mai ér­telmezéséről és megvalósításá­ról volt szó csütörtökön este a Kossuth rádió műsorában. Ifj. Marosán Györggyel, az MSZMP KB munkatársával Palugyai Ist­ván arról beszélgetett, hogy az alapkutatásokban részt vevő tudósok mennyire vállalkozó- kedvűek az új tudományos eredmények gyakorlati megva­lósításában. Hazánkban jelenleg a tu­domány és a vállalkozás még külön él, bár újabban lerö­vidül az út és az idő az új tudományos eredmények megszületése és gyakorlati hasznosításuk között. A ku­tatóintézetek, főleg a nagy­vállalatok, az egyetemek és főiskolák tudós gárdáiból vállalkozói teamok jönnek létre. Az egyesült államok­beli „Szilíciumvölgy” példája többször is elhangzott a be­szélgetés folyamán. Szeren­csére a Magyar Televízió ez­zel foglalkozó riportja nyo­mán a rádióhallgatónak is lehetett valami fogalma er­ről. Vagyis, hogy nem elég a pénz, a tőke, hanem olyan speciális szervezetre és szer­vezésre is szükség van a drá­ga berendezéseken kívül, amely a magyar gyakorlat­ban még ritka. Az ott ki­alakított tudományos park igen fejlett infrastruktúrát tételez fel. Hiánya hazánk­ban gátolja ennek a folya­matnak a kibontakozását. Szokták mondani: kis or­szág vagyunk, s nem is gaz­dagok, csupán egyetlen te­rületen, „a szürkeállomány - ban". Tudósaink valóban a világ élvonalában produkál­nak a tudomány néhány te­rületén. Az alapkutatással foglalkozó elmék azonban le az elefántcsonttoronyból a piac­ra”. Vagyis nincs kellő kez­deményezőkészség, kockázat­vállalás, vállalkozási kedv ahhoz, hogy a legújabb tu­dományos eredményeket a gyakorlatban megvalósítsák. Gazdagok vagyunk ötletek­ben, de hátrányban vagyunk a piacon. Pedig hazánkban is lehetőség van tudományos parkok létrehozására. A be­szélgetésben elhangzott, hogy körülbelül 30 team, gmk, rt., menedzselő cég munkálkodik nagyon komolyan ebben az irányban. Különösen a nagy- vállalatok mellett nyílik er­re kedvező anyagi lehetőség. A technikai infrastruktúrá­ban való lemaradásunkat ugyan csak lassan lehet pó­tolni, de jó menedzseléssel így is számottevő eredmény­hez lehet jutni. A tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása kö­zötti időt alaposan le kell rövidíteni, hogy minél ha­marabb realizálható legyen az árbevétel. Az erre a cél­ra alakult szervezeteket tá­mogatni kell, nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a me­nedzselésre, bátrabban és reálisan kell kockáztatni. S közben arra is kell töreked­ni, hogy a tudományos-tech­nikai infrastruktúra is ki­alakuljon és megerősödjön. A probléma az, hogy a tudo­mányos parkok kialakítására is kevés a vállalkozószel­lem. Pedig a vállalkozási kedvtől — a tudományban és a gyakorlatban egyaránt — is függ népgazdaságunk gyorsabb ütemű és minősé­gi fejlődése. O. J. * Az est szólistája Elekes Zsuzsa Hétfőn az Árason Orgona­koncert A Collegium, Musicum nyári hangversenysorozat következő előadása hétfőn lesz az avas! templomban. Az orgonaest szólistája Ele­kes Zsuzsa. A fiatal művész műsorán Bach. Clavierübung III. kötet című művei, ősz- szesen tizenegy darab szere­pel. A hangverseny este nyolckor kezdődik. Illik hozzá 3 nyakkendő is Hangulatos ingek A szabadtéri játékokon az idei nyáron összesen 14 elő­adást tartanak. A néptánco­sok három előadása mellett (a Tavaszköszöntőt ma és holnap is előadják) három­szor kerül színre Mozart A varázsfuvola című operája, hat alkalommal Kacsóh Pongrác—Victor Máté: János a vitéz című pop-daljátéka, és kétszer a Szarvassá válto­zott fiák című táncdráma a Győri Balett és a Magyar Néphadsereg M űvészegyütte­sének közös produkciójaként A két utóbbi ősbemutató, A varázsfuvolát pedig először adják elő a Dóm krm, A kánikulai napokon zakó nélkül viselt férfiingeknek ön­álló szerepük van. A hangula­tos anyagok és színek a diva­tosak; sokoldalúak és változa­tosak a formák. A szafari típusú felsőré­szek sportos megjelenésűek, cserkész- és koloniál-stílus- ban készülnek, kiegészítőjük a rövid nadrág, a short és a különböző formájú, jeans- típusú hosszú nadrág. Az inganyagok egyszínű és nyo­mott mintás len- és pamut­vásznak, puplinok, gyűrt ha­tásé anyaank. riiagnná^, és halszálkamintás vásznak. Dí­szítésként fémgombokat, pa­tentokat, bőrövet, tűzéseket alkalmaznak. A nadrágok stílusa középút a klasszikus és a sportruházati nadrágok vonala között. Fontos az egy­szerűség, valamint a könnyű belső kidolgozás; eltűnik a sok zseb. Gyakori a kockás, csíkos vagy aprómintás kel­me. A városi Ing gallérja pu­ha, stílusa a harmincas évek hűvös eleganciájára emlékez­tet A rövidujjas változatot is viselik nyakkendővel A kiássák**; min.tá.zaii'1 nyak­kendők színei frissek és nyá- riasak, szélességük 3,5-től 8 —10 centiméterig terjed. A fiatalok részére a merész, nyomott mintás változatok jelentenek újat A szabadidő-ingek csoport­jában sok irányzat érvénye­sül: festőköpeny-ing, bow- ling-ing, T-ing. A sportos in­geknél ingkabátoknál hang­súlyt kap a fazon, mert ezeknél a csíkos minták uralkodnak. Anyaguk pup- lin, lenbatiszt és gyűrt ha­tású vászon. Gyakoriak a bélyegzőket, címkéket utá­nozó minták, valamint a ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom