Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
Cikkünk nyomán Levél a piaci vizsgálatokról Korunk divatos problémája és sokak feleimének okozója a mezőgazdaságban használatos kémiai készítmények élővilágra, ezen belül is az emberi szervezetre ható tulajdonságainak megítélése. A televízió, a rádió és az újságok egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ilyen jeilegű figyelemfelkeltő cikk jelent meg a Déli Hírlapban is lí>83. július 10-én, „Méreg a piacon” címmel. Meggyőződésünk, hogy a cikk hasznos volt. Felkeltette a fogyasztók figyelmét, de talán túlságosan is riasztó képet tárt elénk, amikor a vegyszermaradekok káros hatásait boncolgatta. (Nem ártott volna ezzel a kérdéssel foglalkozó szakembert is megkérdezni, mielőtt ezeket a rémisztő sorokat leírta a szerző.) Az is meggyőződésünk viszont. hogy egyoldalúan tájékoztatott. nem mutatva be azt az ellenőrző tevékenységet, amit a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei ezen a területen végeznek. dunk és lehetőségünk, hogy minden kistermelőtől akárcsak egyszer is mintát vegyünk minden évben, de a szúrópróbaszerű ellenőrzés is világos képet mutat nekünk a kistermelők által piacra vitt termények szermaradék- helyzetéről. Tájékoztatásul elmondhatjuk, hogy 1984-ben összesen 62 db mintát, zömében zöldpaprikát, retket, őszibarackot almát, paradicsomot vizsgáltunk meg összesen 22-féle, a kiskertekben leggyakrabban használt és a boltokban beszerezhető hatóanyagokra, A minták egynegyedében, pontosabban 14 mintában találtunk minden esetben a megengedettnél alacsonyabb szinten maradékot. egyáltalán nem tudtunk kimutatni semmilyen növény- védőszer-maradékot. Abban az esetben, ha a megengedettnél magasabb szinten találunk maradékot a piacra került áruban, forgalmi korlátozást rendelhetünk el, majd az ügyet további intézkedésre a megyei Köjál élelmezés-egészségügyi osztályának adjuk át. A kistermelő ellen szabálysértési eljárást indíthatunk, esetleges dózistúllépés, várakozási idő be nem tartása miatt. Ez az eljárás esetenként 3000 Ft-ig terjedő pénzbírságot is vonhat maga után. Sajnos, arról is szólnunk kell, hogy a piacokon a mintázásokat végző szakembereink gyakran ellenállásba % A Bükkalja Termelőszövetkezetben munkára készítik elő a kombájnokat Ez a tevékenység többrétű, kezdődik már a téli időszakban, amikor a kistermelők, hobbikert-tulajdonosok részére ismeretterjesztő előadásokat tartunk a növény- védelmi munkákról, és ezeken az előadásokon a készítmények veszélyeiről is szólunk. Felhívjuk figyelmüket a dózisok, a várakozási idők pontos betartására. A kiskertek növényvédelmi munkáit segítő tevékenységünk a körzeti felügyelők munkáiéval folytatódik, ök a vegetációs idő alatt tavasztól őszig a megye egész területén szaktanácsaikkal, ellenőrző tevékenységükkel segítik elő a minél hasznosabb növényvédelmi munkát nemcsak a nagyüzemekben, de a kistermelők portáin is. (1985-ben 125 ilyen ellenőrzést, szaktanácsadást jegyzőkönyveztek.) Ellenőrző tevékenységünk kiterjed a megtermelt zöldségek, gyümölcsök vegyszermaradék- vizsgálatára is.. .Ez. a munka évről évre foníőw feladatát képezi növényvé- dőszer-maradék analitikai laboratóriumunknak. Az éves vizsgálati programban 50—60 minta van előirányozva a piacok szúrópróbaszerű ellenőrzésére. Természetesen arra nincs móEbben az évben 4 alkalommal eddig 48 db mintát vettünk. Ezek nagyrésze a legnagyobb tömegben piacra kerülő zöldpaprika, paradicsom és saláta volt. Két zöldpaprika- és két paradi- csommintában találtunk a megengedettnél kevesebb , benomyl-maradékot, ami a fundazolos kezelés eredménye. A salátaszezonban egy alkalommal találtunk 0,6 mg.'kg ditiokarbamátot, mely szintén a megengedett szint alatt van. A többi mintában sem 1984-ben, sem 1985-ben ütköznek. Sok termelő nem veszi komolyan a munkájukat. Szeretnénk, ha mindenki megértené és tudomásul venné, hogy a mi munkánk a fogyasztók egészségét, vagyis mindnyájunk egészségét szolgálja, és elősegíti a kémiai készítményekkel való kényszerű együttélést, melyek nélkül a modern mező- gazdaság napjainkban elképzelhetetlen. Dr. Kadenczki Lajos laborvezető, megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Sokoldalú kisvállalatok Nemrég adták ki az új irányítási formában működő miskolci tanácsi vállalatok létesítő határozatait. Ebben •rwmcsak azt fogalmazták meg, hogy ki vagy kik vezetik majd a cégeket, hanem döntöttek a tevékenységi körökről is, amelyeket néhány esetben bővítettek. A Patyolat Kisvállalat például foglalkozhat emblémázással, saját vállalkozásban pedig A technika történetéből Az első vasútvonal & Ilyen volt Stephenson mozdonya, vasútvonalán alkalmaztak amelyet a világ első A világ első, személy- és teherszállításra berendezett vasútvonalát Angliában. 180 évvel ezelőtt, a Tees folyó torkolatánál lévő Stock- ton és Darlington városa között nyitották meg. Maga Stephenson vezette az általa tervezett. Action nevű mozdonyt, amely összesen 34 kocsit vontatott. Az első hat kocsi szenet és lisztet szállított, az ezután következőben az igazgatóság vendégei foglaltak helyet, majd az utasokat szállító 21 kocsi következett. Az ünnepélyes avatásra meghívott előkelőségek úti hintóit felrakták a vasúti teherkocsikra, úgyhogy ők a saját kocsijaikon, mégis vonaton utazhattak. Ezeket még hat, szénnel megrakott kocsi követte. A 15 km- es vonalszakaszon a szerelvény 20 km-es óránkénti guldott” A szén kirakodása, és sebességgel „szá- visszainduláskor az újabb utasok beszállása zene kíséretében történt. K. A. építési szakmunkákkal is. Az Autójavító Kisvállalat jogosult alkatrészgyártásra, a Villamoskészülék Javító Kisvállalat pedig híradástechnikai berendezések, háztartási gépek és alkatrészek értékesítésére, felújítására. Községek, közösségek (2.) Búza és bükk Borsod vármegye fél évszázaddal ezelőtt megjelent monográfiája a következőket jegyzi fel — többek között — a jelenlegi anyaköz- ségröl, Parasznyáról: „Lakossága 900 lélek. Ezer holdon felüli nagybirtok egy van a községben, az erdőkincstár tulajdonában levő 1616 kát. hold terjedelmű erdő. A parasznyai közbirtokosság tulajdonában van egy 272 kát. h. kiterjedésű erdő és legelőbirtok. Ötven-száz kát. h. közötti birtok egy van, tulajdonosa a re/, egyház. Húsz-ötven kát. h. közötti birtok hat van, ezek közül öt gazdáké, egy pedig a diósgyőri vas- és acélgyárak tulajdona. Törpebirtok hat van, ..tulajdonosaik átlagban. .4—6 kát. h.rt birtokolnak/’ Amikor — alig múlott 40 éve — 1944. december 10-én és a következő napokban a A gyógyszerek mértéktelen fogyasztása világjelenséggé vált, s mi, magyarok is nyakló nélkül „előírunk" magunknak különféle tablettákat valóságos, vagy vélt bajainkra. Dr. Rajna Péter ideggyógyász, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosa ezek veszélyeire figyelmeztet; — Az öngyógyszerezés sokszoros veszélyt rejt magában. Köztudott, hogy az orvosok munkáját megkönnyítendő, az elmúlt években sok gyógyszernél oldották fel a receptírás kötelezettségét. Ezek két csoportba oszthatók. Az elsőbe tartoznak a láz- és fájdalomcsillapítók, görcsoldók, heveny tünetek csillapítására szolgálók, altatók, nyugtatok, vagyis azok. amelyekre bármikor szükség lehet. A másik csoportba pedig az úgynevezett veszélytelenek, az ásványi sók, a vitaminok sorolhatók. A legtöbb gond az első csoportban levőkkel van. mert a számadatok azt mutatják: tonnaszámra fogynak el a patikákból azok is, amelyek olyan hatóanyagot tartalmaznak — kodeint, barbiturátot, fenacetint, brómot —, amelyek nagy mennyiségben, folyamatos, de nem ellenőrzött szedés esetén egyáltalán nem veszélytelenek. S nemcsak azért, mert szervi — a májat, az idegrendszert —■ károsító hatásuk bizonyított, hanem mert a gyors, jótékony hatást érzékelve a beteg könnyen hozzászokhat, és — egyre inkább növelve az adagokat — végül eljuthat oda, amit mi orvosok függőségi állapotnak nevezünk. Azaz. tabletta nélkül létezni sem tud már. Az ide vezető utat még gyorsítani is lehet a nagyhatású — csak receptre kapható, ugyanakkor az egészségügyi hálózatból megfoghatatlanul kiáramló — készítményekkel. Ilyen a Seduxen, az Éleni- um, az Eunoctin, a Ridol, a Tardil, a Noxiron. Azt pedig már felsorolni is lehetetlen. hogy az emberek mindezeket milyen kombinációkban tömik magukba. Közben pedig nem veszik, nem is vehetik észre, hogy a tartós tüneti kezeléssel többet ártanak, mint használnak. Az öngyógyszerezés leple alatt a betegség igazi oka rejtve marad. S ami még még ennél is rosszabb: az az ember, aki mankóként ' támaszkodik a tablettákra, egy idő után elveszíti a hitét saját ereiében, képességében, és már nem önmagától, hanem a gyógyszerektől várja a megoldást. Eközben az igaz betegség egvre előrehaladottabb stádiumba kerül, és mire a beteg vagy a környezete észbe kap. az orvosok alig tehetnek valamit. L. A. ★ Fónagy Miklós „faszén- termelő”: (Kerényi László felvételei) Vörös Hadsereg felszabadította ezeket a településeket, az itt élő emberek nem gondolták, nem gondolhatták, hogy milyen nagyot fordul velük a világ. A Baross-ak- nai és a pálinkási szénbányákban az itt élő bányászok kezdték meg a munkát. Karbid hiányában olajmécses mellett, bakancs hiányában szalmával bélelt faklumpában, szalonna helyett olajos kenyérrel táplálkozva dolgoztak 12 órát. Mert az élet megindításának a kulcsa az ő kezükben volt. Ök még petróleumlámpával világított otthonaikban éltek, amikor az első szenesvonat — alagúton, Perecesen keresztül — megérkezett a Vasgyárba. Az itt termelt villamos energia nyomán gyulladtak ki karácsonyra Miskolc fényei, indult meg a villamosközlekedés. A települések lakosságának zöme ma is bányász, legtöbben Lyukóban dolgoznak. Ez már lassan évszázados hagyomány. • • Helyben — lényegében — csak a BEFAG parasznyai erdészete és a szirmabese- nyői Bükkalja Termelőszövetkezet nyújt munkalehetőséget. A közös gazdaság 2. számú kerületében jelenleg 2600 holdon termelnek kalászosokat, kukoricát, napraforgót, repcét. Az üzem egyik vezetője. Papp Ferenc elmondotta, hogy a kombájnok már útra készek, már csak a kisebb javításokat végzik a szerelők. Amint lehet, azonnal megkezdik a betakarítást. Látogatásunkkor minden gép. berendezés mellett szorgoskodtak. A szomszédban működik egy gépműhely, ahol nagyrészt nők dolgoznak. A Mezőgép részére folyik itt öntvények — fékpofák —, a DIGÍP- nek szivattyúalkatrészek megmunkálása. Ha nincs elegendő munkájuk, akkor a miskolci hűtőházban is dolgoznak. A szövetkezet szakcsoportjai nagymértékben hozzájárulnak a háztáji gazdálkodáshoz is. A varbói víztározó hallal való betelepítését is ők kezdeményezték, végezték. A szövetkezetnek van erdője is, egy kisebb faüzeme. A gyenge termőföld miatt ezen a vidéken mindig is nagy jelentősége volt a lakosság megélhetése szempontjából az erdőségnek. A parasznyai erdészet több mint 5000 hektáron gazdálkodik. Alig másfél száz ember jut erre a nagy területre. A vágásra érett 70—80 éves fák — bükk, tölgy, cser, gyertyán — kitermelését két brigád végzi. Sikur Ferenc brigádja az Osztra erdőrészben- dolgozott, míg Tankó Józsefre és társaira a Büdös-kút környékén bukkantunk rá. A hétfős kollektíva nehéz munkáját egy LKP munkagép és egy lovas fogat segíti. Lubai József, az erdészet pártalap- szervezeti titkára — egyébként a Miskolc Városi Párt- bizottság tagja — elmondotta azt is, hogy egyre nagyobb gondot okoz a fakitermelők utánpótlása. Ezért törekednek arra, hogy állandóan javítsák az itt dolgozók munka- és szociális körülményeit. Az erdőgazdaságnak az úgynevezett Fónagyságon működik az oktatási központja. Itt van az üzemi konyha is, ahonnan speciális edényekben szállítják az ebédet a terepjáró gépkocsikon a távoli munkahelyre. Látogatásunk idején a Szeged melletti Ásotthalomról érkezett szakmunkástanulók és oktatók dolgoztak a környéken a nyári gyakorlati foglalkozás keretében. • • Az erdészetben kitermelt fa nagy részét a ládi fűrészüzembe szállítják, további feldolgozásra. Viszonylag sok fára van szüksége a papírgyárnak is, és tetemes mennyiséget . értékesítenek tűzifaként. Áz erdő gondosan megtervezett hasznosítása ma már alapvető követelmény. A nyugati exportra kerülő faszén előállítása fontos jövedelmi forrás, ugyanakkor vállalati és nép- gazdasági érdek is. A Vörösagyag erdőrészben dolgozó Fónagy család a múlt évben 1500 mázsa faszenet termelt, mázsáját 120 forintért. Nehéz, kemény és „fekete foglalkozás” — mondják, és mutatják izzadságtól fénylő arcukat és ruházatukat. De megéri. Másképpen hogyan telne új házra, gépkocsira, televízióra? Nem is nekik kell mindez — mondja az asszony —. hanem a gyerekeknek. az utódoknak... (Folytatjuk) Oravcc Janó# Xyakló nélkül szedjük a tablettákat Az öngyógyszerezés veszélyei
