Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

l\e legyen gond a haláron... T adni valók turistáknak Van már kiállítás, magasles, trófeaparádé Vaifasnarki úiteágok Tavaly nem kevesebb, mint 2.3 millió utas lépte át Bor­sod megye közúti és vasúti határátkelőhelyeit. Zömük tisz­tában volt a vám- és deviza- szabályokkal. s ezért rövidebb. vagy hosszabb idejű turistás- kodásuk jól kezdődött külföl­dön: zökkenőmentes volt a vámvizsgálatuk a határon. Am akadlak olyanok is, akik bi­zony fennakadtak a hálón, ki- sebb-nagvobb szabályt?1 »ósá­gokat. szabálysértéseket követ­tek el. Az idegenforgalmi fő­szezon kezdetekor arról beszél­gettünk Rácz Lukács pénz­ügyőr őrnaggyal, a vám- és Pénzüeyőrség megyei narancs- nokheK’Pttesével: mi* kell tud­ni a turistáknak külhonba in­dulásukkor? Megyénk Csehszlo­vákiává1 határos, ide — s raj­ta keresztül —. valamint Len­gyelországba indulnak a leg­többen. Ejtsünk előbb e két országról néhány szót! — Csakúgy, mint minden euróoai szocialista országba, a Csehszlovákiába, illetve Lengyelországba indulók évente 15 ezer forintért vált­hatnak valutát. Akik autó­val mennek, azok ezen az Használható j A Miskolci Közúti Igazga­tóság tájékoztatja az utazó- közönséget, hogy a mai nap­tól a Sajóecseg és Boldva közötti Sajó-híd időszakos összegen felül — keretmeg­kötöttség nélkül — üzem­anyagköltség címén is vált­hatnak pénzt. Lengyelor­szágban benzinjeggyel vehet­nek üzemanyagot az autó­sok, ezt az utazási irodák árulják. Mindkét országban kötelező a valutabeváltás. A határon csak akkor engedik át a turistát, ha ott-tartóz- kodásuk első napjára leg­alább 150 koronát, illetve 1800 zlotyt váltottak. Ez a minimális összeg, ezen félül természetesen mindenki any- nyit vesz, amennyi az éves keretébe belefér. — Mit vihetnek magukkal külföldre a turisták? — Engedély nélkül az uta­zás céljának, időtartalmának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes haszná­lati tárgyaikat vihetik ki. — Vagyis? — Ilyen tárgy például a sátor, a fényképezőgép, a a Sajó-híd lezárását megszünteti. A ko­rábban bevezetett 12 tonna súlykorlátozása jelenlegi át­adástól függetlenül továbbra is érvényben marad. Ns fogyasszunk mosószer!! A rosszul elöblített tányé­rokon és evőeszközökön ma­radt mosogatószer súlyos za­varokat idézhet elő az emész­tőrendszerben, megbonthatja a gyomor és a bélrendszer kötőszöveteit is. Erre a meg­állapításra jutott a Charles Clark professzor vezetése alatt tevékenykedő kutató csoport a londoni egyete­men. A kutatók leszögezik: az emésztőszervek szövetei­nek megkárosításához ele­gendő, ha naponta 100 milli­gramm mosogatószer kerül a szervezetbe testsúlykilogram­monként. A technika történetéből A méter A hosszúság I al-regy -fp. a I m i'.er a Föld go.-j-i'j. ?nek kö­rülijeiül '"Jgyven- mi'Hornod része Hosszét az a'ckor hagy Lancia tu- i jósokból álló mér­tékbizottság (köz­tük Lagrange. Laplace) állapítot­ta meg, és az 1791-es nemzat- gvűlés fogadta el. a világon első­ként. Százkilenc- ven évvel ezelőtt- ről. 1795-ből szár­mazik az F. P Lenoir által készített ..ősmé­ter”. amelyet ma a Párizs melletti Sevres-ben őriz­nek. Később ki­derült, hogy az alapmérték nem pontos, mert a Föld 40 075 704 m hosszú Egyenlítő­iének csupán a 40 003 424-ed ré­sze. A métert hi­vatalosnak az 1875, évi nemzetközi egyezmény is­merte el, melyhez 29 állam — köz­tük hazánk is — csatlakozott. Ná­lunk azonban a méter csak nagy nehezen szorítot­ta ki használatból 3 bécsi ölt (1.89648 méter) és a rőföt (10.536 cm). Hoz­zátartozik a mé­ter történetéhez az is. hogy ma bizonyos spekt­rumvonalak hul­lámhosszából ve­zetik le annak hosszúságát. Az 1927-es mérés- és mértékügyi kon­ferencia 1 méter­ként a kadmium spektrumában le­vő vörös vonal hullámhosszát is­merte el. Képünk az utrechti Egye­temi Múzeumban készült; az egyko­ri francia bizott­ság tagja. Van Swinden hozta magával az F. P. Lenoir által készí­tett métert. K. A. hordozható magnetofon, a filmfelvevő... Egyébként mindenkinek ajánlom, hogy a kivitt, nagyobb értékű holmit a vámárunyilatko­zatba írja be, s így vissza- jövetelkor sem lesz gondja. A devizajogszabályok értel­mében kétezer forintnak megfelelő külföldi valutát mindenki tarthat magánál engedély nélkül. Ez lehet ru­bel és konvertibilis elszámo­lású valuta is, azonban meg kell említeni, hogy a szocia­lista országok rendelkezései szerint saját pénzük erede­tét igazolni kell. Ezt a ki­viteli engedélyt díjmentesen adják ki az utazási irodák. Minden turistánál lehet 400 forint is, de száz forintnál nem nagyobb címletű bank­jegyben, Tehát 500 és 1000 forintos bankjegyet az or­szág területéről kivinni tilos. A 400 forinton felül váltha­tó forintcsekk is, ami haza­jövetelkor visszaváltható fo­rintra, s így jut elegendő pénz benzinre, étkezésre a visszaúton. — Mit nem vihet ki az or­szágból a magyar utas? — A lista terjedelmes, ezért csak néhány dolgot említek meg; részletes tájé­koztatóval minden vámhiva­tal készséggel szolgál. Tehát nem vihető ki az országból — még ajándék címén sem — gyógyszer, Lego játék, kö­tött alsóruházati cikk, bar- kácsgép, folyékony mosó- és mosogatószer, élelmiszer (ter­mészetesen a saját haszná­latra 5 kiló élelmiszer, 200 darab cigaretta, 2 liter bor, 1 liter pálinka kivihető), muzeális tárgyak.... — És mit lehet behozni? — A külföldi országok vámszabályaival nem árt megismerkedni a határon. Rendkívül széles skálán mo­zog azoknak a cikkeknek a listája, amit ők nem enged­nek kivinni országukból. Hozzánk pedig tilos behoz­ni például tiszta szeszt, olyan sajtóterméket amely ellenkezik szocialista törvé­nyeinkkel, erkölcseinkkel, gázpisztoiyhoz való patron, gázspray-t. Egyébként az a pénz, amit beválthat az em­ber, elsősorban turistásko- dásra való. Tehát a szállo­da, az étkezés, az utazgatás költségeinek fedezésére, s csak kisebb hányadát lehet vásárlásra költeni... Még egyszer javaslom: akik kül­földre indulnak, s nincsenek tisztában a jogszabályokkal, keressenek fel bennünket, se­gítünk nekik. Mert a leg­rosszabb, ha a határról kell visszafordulniuk, vagy vala­miféle tortúrát kell kiállni- uk, az általuk elkövetett szabálytalanság miatt... 1 I. S. ■if. Nagy sikere van a szépen berendezett kiállításnak is. Vajon mi lesz a Vadas- parkkal? — tettük fel a kér­dést nemrég lapunkban. A válasz egyértelműen hang­zott el a vadasparki intéző bizottság elnökéinek szájá­ból : akárhogyan alakul is majd az év végén a parkról gondoskodó intézménnyel, vállalattal kötött, egyezség, sorsa, a Vadaspark nem ma­rad szakértő gazda nélkül Most a helyszínen járt a bi- ' zottság, hogy számba vegye: mi az, amit még el kell vé­gezni a Vadasparkban, hogy még több látogatót fogad­hassanak. ha jobbra fordul az idő. • SOK A VADCSEMETE Aki mostanában kinn járt láthatta: gazdagabb lett ta­valy óta a Vadaspark. Május elején megnyílt a kiállítóte­rem, ahol értékes fegyvere­ket, a Bükk élővilágát bemu­tató vitrineket láthatunk. Akad itt életnagyságú kitö­mött vaddisznó, szarvas, de jutott hely a madaraknak, kisragadozóknak is. A kiállí­tás elsősorban a Herman Ot­tó Múzeum önzetlen segítsé­gével jöhetett létre. Újdon­ság, hogy a vadásztársaságok is bemutatkoznak értékes tró­preparált, kitömött állatokkal i feáikkal a kiállításon. Most már a második társaság tár­lata várja a nézőket: a Hór- völgye vadászai hozták el a legszebb agancsokat, k bőrö­ket, agyarokat. Bizonyára sokan örülnek a négy új magaslesnek, amit a BEFAG erdészei építettek társadalmi munkában. Ezek­ről úgy csodálhatjuk az er­dő állatait, hogy el is feled­kezünk róla: a bokrok kö­zött ott húzódnak az acél­hálóval borított magas kerí­tések is... És van rrtít nézni most a gyerekeknek a Vadaspark­ban, mert jelentős a szaporu­lat. sok a vadcsemete. Ez a maroknyi gondozó-felügyelő csapat lelkiismeretes munká­ját dicséri. 9 OROSZLÁNT ÉS PiNGVINT NEM Szinte nincs is olyan faj, amelynek ne lenne szaporu­lata, úgyhogy már azzal a gondolattal is foglalkozni kell. miként cserélhetnének állatokat más hasonló intéz­ményekkel. Jelenleg tizenhét állatfaj több mint negyven képviselője várja a látogató­kat a Csanyikban, de azt nem szabad elfeledni, hogy a Vadaspark nem álla tk ért. Nem az a cél. hogy minél több állatot zsúfoljanak ösz- sze, és a Bükkben nem ho­nos fajokkal népesítsék be a karámokat. Mindent a ter­mészet közegében, környeze­tében kívánnak bemutatni, a felfedezés, a megismerés örö­mét, élményét nyújtva a vendégeknek. Oroszlánt — bár már ajánlottak fel ezt is az ország más tájáról — és pingvint ne várjunk, de abban a nagyszerű élménv- ben részünk lehet: megfi­gyelhetjük, hogyan nevelik kölykeiket a bükki vadak, miként élik társas életüket a vaddisznók, őzek, muflo­nok. ® AZ ISMERETLENSÉG HOMÁLYA Sok mindent terveznek még a bizottság tagjai. Pél­dául azt hogy tovább színe­sítik. gazdagítják a kiállítást és megkezdődik a terem be­rendezése filmvetítésekhez, előadásokhoz. Több esőbeál­lót, padot, pihenőt helyeznek el, és növelik a szemetesek számát is. Rengeteg apróbb- nagyobb gondot is meg kell oldani, az élelem lefagvasz- tásától kezdve a kjtömött ál­latok penész elleni védelmé­ig. Nem is hinnénk, mennyi bajjal jár ezt az állatsereg­letet úgy ellátni, hogy jól érezzék magukat, s szaporod­janak is. Változatlanul a legnagyobb hiányosság a park propagan­dája. Nincsenek a városban figyelemfelhívó eligazító táb­lák, térképek, nem jelent meg prospektus sem. Az pe­dig meglehetősen elgondol­koztató, hogy idegenforgalmi szerveink sem törődnek a parkkal, pedig Miskolc nem dúskál annyira a turistáknak való látványosságokban, hogy egy ilyen érdekesség kima­radjon a csoportok program­jából ... Némi sikerrel ke­csegtet azonban az a törek­vés. hogy összefogjanak a Bükk keleti kapuját, a Her­man Ottó Emlékligetet üze­meltető Bükki Nemzeti Park­kal, hiszen a két szomszédvár — pontosabban park — együttes erővel több látoga­tót csábíthatna. (kiss) if A magasleseket az erdé­szek építettek társadalmi munkában. EgyeteiJii ttokat neveztek ki A Minisztertanács — mások mellett — egyetemi tanárrá nevezte ki dr. Gáspárdy Lászlót, a Nehézipari Műsza­ki Egyetem docensét, és dr. Voith Mártont, a Nehézipa­ri Műszaki Egyetem docen­sét. Utánajártunk az időjárásnak (BESZÉLGETÉS AZ IDŐJÁRÁSI KÖZPONT FELELŐSÉVEL) Munkahelyén, az Időjárási Központban kerestük fel Vizes Medárdot, a nyár osz­tály június-július csoportjának vezető­jét. Titkárnője irha- bundában didergett, miközben hellyel kí­nált: — Rögtön jön a fő­nök, éppen egy grön­landi hószállítmányt intéz. Leültem, ázott eser­nyőmet szétnyitot­tam, hogy megszá­radjon, sajnos ugyan­ezt nem tehettem meg a cipőmmel. Az ablakon dobolt az eső, a hősugárzó me­legénél dörzsölgettem elgémberedett ujjai­mat, amikor a szó szoros értelmében be- viharzott Vizes Me­dard. a főnök. Vil­lámló tekintettel ron­tott be a helyiségbe, ahol azonnal megfa­gyott a levegő. Ket­ten voltak még ott a titkárnőn, rajtam és a most érkezett cso­portvezetőn kívül, sá­padt, didergő fiatal­emberek. Hozzájuk intézte dörgedelmét a csoportvezető: — Nem, nem és nem! Megmondtam, hogy nem! Nem aka­rok napsütést látni! És mi az, hogy nincs több szél a raktá­ron? Nem érdekel, hogy kimerült a dol­lárkeret. Hozassanak Szibériából... Most vett észre en­gem: — Maga? Mi já- MituuC Mondtam, hogy a lapom részere szeret­nék interjút csinálni vele, rögtön meg­enyhült, nyájasan be­tessékelt a szobájá­ba. Bent barátságo­san duruzsolt a tűz a kandallóban. a szamovárból forró teával kínált: — Nyaralás előtt, vagy után? — Az enyém még hátra van, de néhány millióan már ráfáz­lak __ — Igyekszik az em­ber. — Mondja, mi ab­ban a jó, hogy ilyen hideget csinálnak nyárra? — Látja, ezen még nem gondolkoztam Mi tesszük a dolgun­kat, a feladatunk pe­dig egyértelműen az, hogy megközelítsük a téli, de mindenkép­pen az ősz végi idő­járást, most június elejétől július végéig Azt hiszem, az idén hozzuk a tervet. Ugye áztak-fáztak, jó sokat? — Azt meghiszem És személy szerint önnek mi haszna van ebből? — A jól végzett munka öröme. És persze a boríték is vastagabb, ha jól mennek a dolgok. Ami azért nem mind- egy, mert az idén dél-európai körútra megyek a családom­mal. Augusztusban. Szabados Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom