Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3581. Pt. 39. — Tel.: 18-225. K-erjüK olvasóinkat levelezőin Két. öoev Daoaszaikkal. éserevételeikkel heti ótól péntekig. lebeto- te* 8—14 óra Között Keressenek fel bennünket. Halálra sebzett sárgarigó Egyik legkedvesebb madaram a sárgarigó. Igaz. hajnalban kell felkelnie annak, aki füttyét hallani akarja. Napközben is rendszeresen feltűnik egy az Üttörőpark jegenyefáinak lombjai között; szeretem nézni az ágak között tovasuhanó fekete-sárga ruháját. Talán ezért is döbbentett meg különösen, amikor a trom- bózisos lábú Nyeksa László, miután felkaptatott a Sajtóház harmadik emeletére, kinyitotta a tenyerét, s abban egy kimúlt sárgarigó feküdt. A Napfürdő utcában, ahol lakik, légpuska áldozata lett a ma már nem túl gyakori madár. Megnevezte a lövöldözőt is, aki arra hivatkozott, hogy seregélynek nézte a rigót. Amit meglehetősen nehéz elhinni... Ez a madár védett. Igaz — tudtam meg a rendőrség illetékesétől — eszmei értéke nem túl magas, ezer forint. Mit Szerkesztőt üzenetek Gável János (Miskolc, Árpád u. 18.): Nem kevesebbet kér tőlünk, mint azt. hogy nézzük át tüzetesen a Déli Hírlapnak az elmúlt nyolc évben (!) megjelent valamennyi számát, s keressük ki belőlük az önt érdeklő cikkeket. fotókat egy házi archivum elkészítéséhez. Sajnos, eny- nyi időnk nincs. Javasoljuk: keresse fel valamelyik könyvtárat. s ott kedvére átnézheti lapunkat. Komoly kutatáshoz jó segítségére lehet a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár hely- történeti gyűjteménye is. Csúf garázsok utcája >jc A Domus Áruház közvetlen szomszédságában nem éppen idilli látvány -fogadja az arra járókat. Garázsnak csúfolt bodegák, félig nyitott és bűzlő konténerek sorakoznak egymás mellett. Vajon még meddig? kell tenni, ha valaki azt látja, hogy védett madarat lelőnek? Feljelentést tehet a rendőrségen. Jó. ha egy tanút is megjelöl, s magával viszi a tárgyi bizonyítékot, a lelőtt madarat is. Tudtommal ilyenkor azt is megvizsgálják, van-e engedélye az illetőnek légpuska tartására. Vagyis: megvan a módja, hogy a madárpusztítókat megfékezzük. Ne sajnáljuk erre a fáradságot, s figyelmeztessük, aki erre rászolgál, mint ahogy Nyeksa László is tette. Ny. I. Az egyiket megbüntette9 a másikat nem Július 6-án a munkahelyemre, a DIGÉP-be igyekeztem az 1/D-s járattal. Jött a jegy ellen őr, s mindenkitől kérte a jegyet, bérletet. Egy diáklányhoz ért, akinek 5-én lejárt a bérlete, a kezében levő jegyet pedig még nem kezelte le. Az ellenőr ezért megbüntette, ami kötelessége volt. Az viszont már nem, hogy még gúnyolódjon is vele, és rettentő zavarba hozza mindnyájunk előtt. S mit tesz a sorsfr Követkézéit. egy i, öt*ven év körüli férfi, akinek 5-én szintén lejárt a bérlete, s az új szelvényt még nem vásárolta meg. Ö megúszta egy '„ejnye-ejnye”-vel. Egymás közt beszélgetve, mi, utasok megegyeztünk abban, hogy az ellenőr helytelenül járt el, mert a rendelet a felnőttre éppúgy vonatkozik, mint a diáklányra. Vagy mindenkit megbüntetünk, vagy senkit! T. F.-né Miskolc mm vM*!v r-YCtU zottaK, Csávási Miklós (Miskolc, Petőfi u. 111.) s A Széchenyi út 113—115. sz. alatti köztéri óráról már számtalanszor írtunk; hiába. Elhisz- szük, hogy előfordulnak az ön által leírt szituációk: ..Tegnap egy csoport külföldi nézte a »pontos időt«, majd elrohantak a villamoshoz . . .” Mi sem ttid- juk, mikor cserélik ki végre a rossz órát. Az illetékesek eddig minden erre vonatkozó kérésnek, bírálatnak hősiesen ellenálltak. Romlott kakaó Július 5-én a Tiszai pályaudvar melletti fűszerboltban kakaót vásároltam. Sajnos, csak otthon vettem észre, hogy romlott, közelebbről szemügyre véve július 2-i dátumozást láttam rajta. Szerintem nyáron nem lenne szabad háromnapos tejterméket árusítani. Az ugyanebben a boltban vásárlók kérése: legyen itt is mindig friss kenyér, s legyen nagyobb a tejtermék- és hentesáru-választék. Potyka János Miskolc Faiközeibe ültették Szerte a városban, például a 3-as út vagy az északi tehermentesítő út mellett kihajtottak a tavasszal elültetett földlabdás csemeték. Egy-két helyen azonban nem mérték fel, mekkora lesz a fa, ha megnő. Például a Vándor Sándor utcában hársfákat, illetve fűzfákat olyan közel ültettek a falhoz, hogy néhány év múlva eltakarja majd az ablakot, az erkélyt, ha egyáltalán elfér a fal mellett. A vége pedig minden bizonnyal a fa kivágása lesz. A jövőben nagyobb körültekintéssel ültessék el a fákat! G. L. Miskolc Buktatók... „... városunk úthálózata kettős kezelésben van: részben a városi tanács, részben a Közúti Igazgatóság felügyelete alatt. Vállalatunk a tanácsi felügveletű utak útburkolati jeleiért felelős. Az olvasói észrevétel megjelenésének időpontjában vállalatunk végezte az utca festését. a technológiai előírásoknak megfelelően. Az útburkolati jelek festésére kétféle anyagot használunk: valutáért beszerezhető, gyorsan száradó festéket, vagy pedig a Tiszai Vegyi Kombinát olcsóbb festékét. Valutakeret- h lányában ez utóbbit használjuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy optimális (20 —22 Celsius-fok) hőmérséklet esetén is 3—4 óra szükséges a tökéletes száradáshoz. A figyelmeztetések ellenére újra és újra akadnak olyan kereskedők, akik — hogy nevén nevezzem a gyereket — becsapják a vevőt. Június 26-án a Nagy- miskolci Állami Gazdaság Búza téri boltjában 50 tojást vásároltam. darabját 1,50 forintért. A piacon ekkor 1.80 volt a tojás darabja. vagyis: az állami szektor igyekezett letörni az árat De igen különös módon. 'A tojások között ugyani« otthon romlottakat, szagosakat találtam. Június 29-én. a tolásokat bevittem a Búza térén levő állategészségügyi ellenőrző irodába, s a szolgálatot teljesítő doktorSajnos, a festés időpontjában hidegebb volt, nem beszélve az éjszakai lehűlésekről, amelyek az esti-éjszakai munkát lehetetlenné tették. Vállalatunk fel van készülve mind az éjszakai, mind a szombat- vasárnapi munkavégzésre, ez utóbbit nemegyszer tapasztalhatták a városlakók. A rajtunk kívül álló körülmények és a közlekedés biztonsága indokolja, hogy alkalmasint. a forgalmat esetleg lassítva, vagy akár akadályozva is. végezzük munkánkat. Ehhez kérjük a miskolciak megértését és türelmét. (A választ a Mikor fessék a zebrákat címmel megjelent olvasói észrevételre kaptuk Farkas Györgytől, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat igazgatójától.) jjc A fedő nélküli akna a Búza téri vásárcsarnok nyugati oldalán lévő utcácskán, a két helyen átlyukadt aknafedő pedig a Baross Gábor és a József Attila utcák sarkánál, a zebra mellett található. Közös jellemzőjük: nagyon könnyű lábat törni a „segítségükkel” ... Hollósy Endre x Miskolc Kit illet a telekhatáron álló fa termése? A telek határvonalán álló fa vagy bokor gyümölcse egyenlő arányban a szomszédosat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyancsak egyenlő arányban viselik. Ha az ilyen fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, például túlzott árnyékot vet, a föld tulajdonosa követelheti, hogy a fát vagy bokrot — közös költségen - vágják ki. A bírósági gyakorlat csak kivételesen kötelez a fa vagy a bokor kivágására, például olyan esetben, amikor annak árnyékolása, elnedvesítő hatása olyan nagy kárt okoz az egyik szomszéd telkén vagy épületében, hogy ennek megszüntetéséhez neki nagyobb érdeke fűződik, mint amilyen érdeke fűződhet a másik, a fát kivágni nem akaró szomszédnak a fa fenntartásához. Ilyenkor tehát az érdekeket kell mérlegelni, valamint figyelembe kell venni a fa minőségét is. Így például a gyümölcsfa fenntartásához mindig nagyobb érdek fűződik, mint a nem termő egyéb fa fenntartásához. A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más, megfelelő rögzítésről ne gondoskodna. Tehát a szomszédos épület aláásása, vagy épségének más, hasonló módon való veszélyeztetése tilos* A veszélyeztetett szomszéd ilyenkor nemcsak a cselekmény abbahagyását, hanem — ha kára keletkezett, például ha az épület fala megrepedezett — a kár megtérítését is követelheti. Ha közérdekű munkálatok elvégzése, elkóborolt állatoknak a befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az átnyúló ágaknak és gyökereknek az eltávolítása véee*t szükséges, a tulajdonos a földjére való belépést — az ezzel okozott kár megtérítése ellenében — köteles megengedni. A tulajdonos a szomszédja földjéről áthajló ágak gyümölcsét megtarthatja, ha azokat a szomszéd nem szedi fel. Az áthajló ágakat és gyökereket azonban csak akkor jogosult levágni, ha azok őt földjének rendeltetésszerű használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felszólítás ellenére sem távolítja el. A tulajdonos a földjére tévedt állatot —■ például baromfit — mindaddig nem köteles kiadni, amíg az állat okozta károkat annak tulajdonosa meg nem téríti. A tulajdonos jogosult a szomszédos föld használatára, ha ez a saját földjén való építkezéshez, bontási vagy • átalakítási, illetőleg karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Az esetek sokfélesége miatt nem sorolhatjuk fel pontosan, hogy a tulajdonost a saját földjén való építkezés, bontás stb. érdekében milyen jogok illethetik meg a szomszéd telkén. A használat állhat például - az építkezéshez szükséges állványzat elhelyezésében, építőanyagoknak az áthordásában, sőt lerakásában, bizonyos munkálatoknak, például az építkezéshez szükséges mérési munkálatoknak a szomszéd telkén való elvégzésében. Az építkezés lebonyolításához az is szükséges lehet, hogy az cpítőmunkások a szomszéd telkén átjárjanak. Mindezt a szomszéd köteles tűrni. Természetesen ez a használat sem haladhatja meg a szükséges mértéket, s a szomszédoknak kártalanítás (használati díj) jár a földié használatáért. Abban az esetben pedig, ha a szomszédnak szükségtelenül kárt okoztak, például az építőmunkásoic leszedték a gyümölcsfákról a gyümölcsöt, a használati díjon felül kártérítés is igényelhető. Bonyolult anyakönyvi ügyintézés Június 28-án kis családunkat nagy öröm érte: megszületett első gyermekünk. Mint mások, mi is sokfelől kaptunk támogatást. így például segítségünkre sietett egy kijelölt anyakönyvi ügyintéző. Először igen megörültünk ennek, hiszen úgy véltük, hogy egy gondot levesz a vállunkról. Minden bizonynyal nem ő tehet róla, hogy végül is az örömbe üröm vegyült. Mert az ügyintézés módja elég furcsa. A hivatal megbízottja ugyanis a kórházi igazolással elmegy az anyakönyvi hivatalba, ahol elkészül az anyakönyvi kivonat, és az anya személyi igazolványába bejegyzik a gyermek születését. Az illető (a segítő) a iratokat ezután visszaviszi a kórházba. Az apa itt kapja meg az anyakönyvi kivonatot, s elindul vele ő is, hogy bejegyeztesse a személyi igazolványába a gyerek születését. Vagyis: megteszi ugyanazt az utat, amit az ügyintéző segítő. Sok apa nevében javaslom : szervezzék meg ezt a segítést ésszerűbben. Ügy például, hogy az illető vigye magával az apa személyi igazolványát is. Ez az anyakönyvi hivatalban dolgozók munkáját is megköny- nyítené. Dobozy László Miskolc, Herczeg F. u. %. Szagos íojási adtak no elkísért a fentebb említett eladóhelyre. Megvizsgálta a raktárban levő tojásokat. s azokat étkezésre alkalmatlannak minősítette. A tojásokat tőlem is visszavették. vagyis kártalanítottak. Azóta hallottam, hogy má- rok is jártak így. De vajon hányán lehettek olyanok, akik a néhány rossz tojást kidobták, s a többit elhasznál rák? Az ő kárukat (és az én fáradságomat) nem térítette meg senki. Selmeczi Imréné nyugdíjas Szirmabesenyő, Herman Ottó u. 11.
