Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
Megvan az oka! Költöznek a fák „Minden ideköt” Párbeszéd, volt tanács*Inökütikkel Kertészek jelennek meg; a napokban a Szidva pariján, az LRM kapujától nem messze, cs körülbelül húsz méterrel odébb költöztetnek mintegy 259 fát. A csemetéket két éve telepítették. A környezetünk értekeinek védelmére oly’ érzékeny miskolciak minden bizonnyal szóvá teszik majd az esetet, s meglehet, hogy szervezetlenséget emlegetnek érvként. Pedig van a közeljövőben bekövetkező költöztetésnek ésszerű magyarázata. ft A faköltöztetés szálai térben egy picit messzebb vezetnek a Szinva partjától. Jövőre panelházak emelkednek ki a földből a KáMa még egyelőre szokatlan, cs megyénkben egyedülálló is az a vállalkozás, melybe a 101. Sz. Szemere Bertalan Ipari Szakmunkás- képző Intézet fogott. Elsős vilbnyszerelő-tanulói végzik a Kohóipari Szakközépiskola teljes villamos felújítását. Az iskola tanműhelyének elsősei lebontják a kohóipari régi elektromos hálózatát, új csöveket szerelnek be, vezetékeket helyeznek el. augusztusban pedig, a festés után, helyükre teszik a különféle villamos szerelvényeket. A munka anyagköltséggel együtt több mint kétmillió forintjába kerül a beruházónak. a városi tanács művelődési osztálya műszaki ellátó szervezetének. A munkadíjra 700 ezer forint körüli összeget kalkuláltak, ám a 101-es csaknem 50 százalékos engedményt adva, 380 ezerért vállalta el a felújítást. A diákok két műszakban, délelőtt és délután dolgoznak, szakKésésben az aratás A mezőgazdász mostanában napfényről és melegről álmodik. Ügy van az esővel: a legrosszabb álmában se jöjjön elő... Kopasz Bélát, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetőjét kérdeztük. Péter-Pál után néhány nappal: mikortól lehet aratni? — Ne várjon pontos dátumot — mondta. — Ha ilyen nyarad az idő, akkor... Mindenhol várják már azt a napot, amikor megindulhatnak, ám a talaj lágy, a kalászos még éretlen. Jó két-három hetes késéssel lehet számolni, a termést pedig most már olyan jó közepesre becsüljük. A gépjavítások, a gépszemlék általában befejeződtek, akad néhány mezőgazdasági nagyüzem, ahol még tartanak ezek a szemlék. A szövetkezetek, állami gazdaságok jól felkészültek a nagy nyári munkára, különösebb probléma nincs. Az alkatrészellátás is megnyugtatónak ígérkezik, bár előfordulhat, hogy lesz néhány hiánycikk. A Bodrogközben és a Taktaközben a belvíz is akadály, &L is hátráltatja a munroly utca és a Marx tér közötti szakasz északi oldalán. A lakásépítés elengedhetetlen követelménye a közművesítés; a majdan itt lakók egyetlen fontos szolgáltatást sem nélkülözhetnek. Meg kell tehát oldani többek között a távfűtést is, s ez a hálózat bővítésével jár. A megépülő lakótelep fűtési rendszere az LKM kiágazásához csatlakozik. Innen indul tehát a bővítés, s a vezetéket körülbelül 500 méteres szakaszon a Szinva partján kell lefektetni. A munkát pedig lehetetlen úgy elvégezni, hogy ne kerüljenek a két éve telepített fák útjába. oktatóik és mérnökök irányításával. Intézetük az elvégzett munkáért garanciát vállal; a felújítás végeztével a 101-es szakoktatói vizsgálják meg majd a rendszert érintésvédelmi szempontból. Mindenki jól jár: a műszaki ellátó szervezet az olcsóbb munkadíj miatt megtakarított összeget máshol tudja felhasználni. az elsős villanyszerélő tanulók pedig „élesben” próbálhatják ki az iskolapadban és a tanműhelyben megszerzett ismereteiket. A 101-es a bevételt az intézet és a tanműhely berendezéseinek, .fejlesztésére fordíthatja;- A hírek szerint a kohóipariban is elégedettek a diákok gyors és tiszta munkájával. A 101-esnek ez az első ilyen jellegű vállalkozása, s hasonlót — siker esetén — a jövőben is szívesen vállalnak, amennyiben a megbízást és a terveket idejében megkapják. ka megindulását. Egyébként a termelőszövetkezetek, gazdaságok idén is folytatják a korábbi évek jó gyakorlatát: segítik egymást az aratás-; A távfűtési hálózat bővítése tehát a kertészek munkájával kezdődik. Bár a mostani időszak nem kedvez a fialal növények áttelepítésének, a szakemberek mégis úgy látják: a közterület díszei nagyobb károsodás nélkül vészelik majd át az akciót. Ezután kezdik a csövek fektetését az ÉÁÉV dolgozói, ők nyertek ugyanis azon a versenytárgyaláson, melyen a tét az új lakótelep közművesítése és a távhőrendszer bővítése volt. A lakótelep építését, a közművesítést megelőző faköltöztetés a városi tanács, a Miskolci Beruházási Vállalat és a Kertészeti Vállalat egyetértésével és együttműködésével történik. Ennek ellenére könnyű volna egyetlen szóban véleményt alkotni: fejetlenség. Azt a tényt viszont figyelembe kell venni, hogy Miskolcon a fejlesztés útjai nem mindig rög nélkül valóak, s azt is méltányolni kell, hogy a növendék fák megmentése érdekében a tanács és az említett vállalatok ma még nem mindennapinak számító módon működnek együtt. Anyagmozgatás és automatizálás Ma és holnap a Gépipari Tudományos Egyesület Borsod Megyei Szervezetének Anyagmozgatási Szakosztálya. az MTESZ Borsod Megyei Szervezetének Anyag- mozgatási és Csomagolási Bizottsága és a Miskolci Akadémiai Bizottság Gépészeti Szakbizottságának Anyag- mozgatási Munkabizottsága — Transcomp ’85 — Az anyagmozgatás automatizálása és számítógépes tervezése címmel országos tanácskozást rendez a Nehézipari Műszaki Egyetemen. ban. A szlovákiai földeken is aratnak borsodiak, s viszont. Talán július tizediké, tizenötödike tájt megkezdődhet a gabona vágása A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki Rózsa Kálmánt, aki tizenegy éven át töltötte be Miskolc Város Tanácsa éJén az elnöki tisztet. Nyugdíjba vonulása alkalmából, sok évtizedes munkásságának elismeréseként kapta a rangos kitüntetést. Dialógusunkra még az elnöki rezidenciában v került sor. ele az író- és tanácskozóasztalokon már nem zsúfolódtak aktahalmok. A dolgok közepébe vágunk: Szereti Ön Miskolcot? — Imádom! Nekem hiába mondanak rosszat róla. mert — noha nem vagyok őshonos, csupán 1948-tól élek itt — számomra kedvesebb és jobb város nincsen . _ — Miért? \ — Minden idefcöt. A munkában töltött éveket — kevés kivétellel — itt tudom magam mögött. S vallom, hogy ha valaki ennek a városnak az ügyeivel foglalkozik, nem lehet, hogy ne szeresse meg. Sok szépség van Miskolcban. És sok szép és jó emberi kapcsolatot lehet teremteni. Nem egy esetben volt lehetőségem Pestre elmenni: mindig kibújtam alóla. Nem ázért, mert itt elnök lehettem, ott még kevesebb lettem volna... Ám, ha itt végigmegyek a Széchenyi úton, összeszámolni is nehéz volna az embereket, akik rám köszönnek, vagy akiknek én köszönhetek. És ezt semmivel som leitet helyettesíteni __ — Szeretik a mtSkytéBíR? — Ügy hiszem, nem különösebben, Persze lehet, hogy szkeptikus vagyok. Nagyon sokaknak, akik ügyes bajos dolgaikkal hozzám fordultak, s akik rendszerint már több fórumot megjártak a tanácsi berkekben, számtalanszor kellett nemet mondanom. Mindenesetre a tiszteletet, árrá körülvesz, inkább a tanácselnöki pozíció javára írom. „ — Sok barátot szerzetei — Széles körű az ismeretségem. De barátom? Csak nagyon kevés... — Rózsa Kálmán azok közé a vezetők közé tartozik akiknek a magánéletéről nem pletykálnak a miskolciak . . . — Nem építkeztem Tapolcán! — Hot építkezett? — A lányomnak hétvégi házat építettem a Rakacai- tónál. — A Trabantja megvan még? Talán ez, és a horgászszenve- délye. ami szélesebb körben ismert. — Igen. a Trabantom megvan, de ez már a negyedik... — Unokák? — Kettő. Egyébként, ha kívánja, mondom a nacioná- lémat: most 59 éves vagyok. Komáromban születtem, apám postás volt. Hatan voltunk testvérek. A Batya cipőgyár magyarországi vállalatánál, a Ciktánál töltöttem kereskedőinas éveimet. Amikor 1947-ben áttelepültünk Magyarországra, Martfűn kezdtem. Aztán Szolnok. Vác. Győr. Békés, Miskolc, Kaposvár után Űj-Diósgyőrbe» — a mostani Marx téri cipő- boltban — lettem eladó. Ott ismerkedtem meg a feleségemmel. Pénztáros volt az üzletben. — S a tanácsi karrier? — 1951-ben a Zalka Máté páncélostiszti iskolára hívtak be. Nem mehettem el. berendeltek a pártbizottságra. Elvették a behívómat, és azt mondták, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztályára kell mennem dolgozni. — Hogy fogadta? — Akkoriban magyar sajátosság volt, hogy nemigen járkáltunk hivatalokba. Életemben is ritkán fordultam meg addig a hatóságoknál. Azt sem tudtam, mit kell ott csinálni. Kaptam egy üres íróasztalt. Ráadásul olyan emberek vettek körül, akiknek legfeljebb egy-kéthóna- pos fórjuk volt előttem a tanácsi munkában, vagy utánam érkeztek. Tanulói sem volt kitől. Biztos., hogy sok olyan hibát elkövettünk, amikről még ma sem tudunk. Azért persze lassacskán belejöttem. Taníttattak is — elvégeztem a kereskedelmi akadémiát —, és sokat segített, hogy párttitkárpak választottak meg — előbb csak alapszervezetinek. majd csúcs vezetőséginek —, s így nemcsak egy szeletjét ismertem meg a tanácsi feladatoknak. És persze — korosztályomhoz hasonlóan — én is megjártam a hivatali szamárlétrát : előadó voltam, csoportvezető, osztályvezetőhelyettes, s 1958-tól a kereskedelmi osztály élére kerültem. Életem egyik legszebb időszaka volt, amit ott töltöttem. Nagy önállóságot adott. — Nagyobbat, mint sac elnöki szék? — Nem lehet a kettőt ösz- szehasonlítani! Nem nagyon szeretem azt a szót, hogy hatalom. de hát így vap: egy osztály élén is van hatalma a vezet ön ele, meg az elnöki székben is._ Nem személyes hatalom, mert a funkcióval együtt kapja az ember, s el is lehet veszteni, akár öt perc alatt. De ott — igaz, szűkebb területen —. nagyobb biztonsággal lehetett mozogni. Mert ismertem minden embert. S mindent, ami azzal a munkaterülettel összefüggött ... — Mikor került át a város- hoz? — 1963 márciusában. Meg kell hogy mondjam: nem nagy örömmel jöttem, noha elnökhelyettes lettem. Nehéz volt megszokni: számomra teljesen 'idegen volt a munkaterület, minthogy akkortájt Miskolc megyei jogú volt, s a megyétől független. Ám sok segítséget kaptam az akkori elnöktől. Fekete Lászlótól. — Visszaélt valaha a hatalommal? — Nekem föltették már ezt a kérdést egyszer egy olyasfajta fórumon, mint amilyen, a tévében most a Hatvanhat. Ott is különböző színű lámpákkal jelezték vissza a véleményüket a résztvevők. Én akkor azt válaszoltam, hogy tudatosan sohasem éltem vissza a hatalommal. De abban nem vagyok biztos, hogy az intézkedéseim között nem voltak-e olyanok, amik azt a látszatot keltették. Mondanom sem kell, hogy a piros lámpát kapcsolták be: nem hitték el. Pedig én most is csak azt mondhatom, előre megfontolt szándékkal nem hiszem, hogy valamikor is visszaéltem volna vele... — A városi tanács dolgozói szerint keménykezíí főnök Rózsa Kálmán. Apelláta nincs a szava ellen. Ebből a szobából milyennek látja ezt? — Szerintem még határozottabb vezetésre van szükség! Nézze: minden hivatali apparátus hajlamos arra, hogy kiépítsé a maga hatalmi köreit, és ne szolgáljon, hanem hatalmat gyakoroljon. Nehéz — s tulajdonképpen maradéktalanul-szinte lehetetlen! — minden tanácsi dolgozóval megértetni azt, hogy a hatalmat gyakorolni itt van a tanácstestülét és a végrehajtó bizottság. Nem a lakásügyi vagy az adóügyi előadó kap rá jogosítványt... — Amikor tizeneev évvel ez. előtt átvette a város kulcsát, ígv képzelte a majdani méneket? — Nem egészen! Abban bíztam, hogy az. alapigények tekintetében — gondolok a lakáshelyzetre, a külterületek közművesítésére vagy a Szondi-telepre — jobb vagy más viszonyokat teremthetünk 1985-re. — Mire a legbüszkébb? — Miskolc városiasabbá vált. De nehogy bárki fülében is öndicséretként hangozzék ez. Ha más lett volna az elnök, ez a folyamat akkor is bekövetkezák... S ami még jó érzés: az utóbbi években a miskolciak kezdik Miskolcot jobban szeretni. — Van amit szívesebben csinált volna másként, de meg kellett alkudnia? Megmondom, mire gondolok ... — Elmondom én! Van. Például: jobb anyagi feltételek mellett más lakásépítési módot lehetett volna választani, S bár kételkedni lehet abban. hogy mindig a legszerencsésebb megoldások mellett döntöttünk, hadd mondjam meg: ekkora lakásmeny- nyiséget másként, mint házgyárral, előállítani ma sem lehetne. — Elégedett magával? — Hadd ne fogalmazzam meg ... Biztos: ha ma kezdeném, sok mindent másképpen csinálnék. — Beszélgetésünk kezdetén: azt mondta: imádja ezt a várost. Miért nem jelöltette magát az új tanácstestületbe? — Felajánlották ... Sok fejtörést is okozott a válasz, bár elég gyors elhatározású embernek ismerem magam. De... Úgy vélem, ha a testületben ott vagyok, ez valószínűleg az utódomat is zavarná. Néhány dolog nyilván engem is zavarna. Ha nem szólok a testületi üléseken, azt mondhatnák: visz- szahúzódott, érdektelenné vált, közömbös lett. Ha szólok, esetleg megkapnám: az ördög vigye el, ott volt huszonkét évig. miért nem úgy csinálta!... De nem hagyom cserben a várost. Tagja vagyok a városi pártbizottságnak, s társadalmi munkában szívesen vállalok tanácsi feladatot. Nem másodállásra gondolok... Nálunk ez nem divat! Radványi lm Szokatlan vállalkozás Felújítják az iskolások Melegről, napfényről álmodnak... jjc A termés nem ígérkezik rossznak, de az érés késik.,; (Kerényi felv.)
