Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

Egyedülálló fa Iliép-egy itites Csatorna, ivóvíz, forintok Irtják a vizsülyi f A restaurátorok csők nyáron dolgozhatnak a templomban, amiKor munkájukhoz megvan a kellő hőmérséklet és paratai- talom. Ilyenkor azonban 10— 12 órát is naponta, az 1000 wattos égők fényében. Hétfő­től péntekig ott is laknak az egyik parasztházban. Élelmük­ről maguk gondoskodnak; sok­szor a fővárosból vagy Mis­kolcról hoznak nyersanyagot az ebédhez, vacsorához. Ez a második nyár, amit Vizsolyban töltenek. ^ Az állványon Sztrakay Judit és Faragó Ferenc Mint Seres László festő- restaurátor elmondotta, a ro- ' mánkori szentélyben már . befejezték a munkát, a gó­tikus hajók belső falát azon­ban még állványok borítják. Itt még sok munkájuk van. összesen több mint 200 négyzetméter középkori fres­kót kell nagy szakértelem­mel rendbetenniük. A temp­lom ezért nem látogatható, a kirándulók, országjáró autóbuszok utasainak nagy bánatára. B ■ ^ Az 1920-as oklevélben már ’ ^.egyházas Vizsolyaként sze- _ repel a település. Az akkori kisméretű templomot a XIV. század elején bővítették ki a mostani hajóval és a torony- nyál. Ekkor építették mega hajó jelenlegi keresztbolto­zatát is. Az 1500-as évek második felében a templom a protestánsok tulajdonában volt. Itt nyomtatták ki 1590- ben Károlyi Gáspár „Vizso- ’ íyi Biblia” néven ismeretes, első magyar nyelvű biblia- fordítását. A törők időkben kerítették be a templomot. A kuruc hadak és a császári seregek ütközeténél a temp­lom ’erősen megrongálódott; az újjáépítésre az l?70-es i években került sor. A restaurálását 1905-ben kezdték meg, 1940-ben foly­tatták, és 1905-ben is dol­goztak a helyreállításon. A falképekre először az 1940- es helyreállítás során buk­kantak. A következő évben Szentiványi Lajos, 1952-ben Bartha László és kollégái folytatták a munkát. Ez azon­ban „ . .. nem a műemlék- helyreállítás elveinek megfe­lelően történt”. A mai fiatal festő-restau­rátornak szinte elölről kel­lett kezdeni ezt a nagy mun­kát. A két évvel ezelőtti ál­lapot dokumentálása után a falképek tisztítása, az átfe­dések lemosása nagy figyel­met követelő feladat volt. A freskók konzerválása során összesen 80 liter vegyi anya­got, műanyag ragasztót fecs­kendeztek injekciós tűvel a falakba. Elmaradhatatlan eszközük a gumikesztyű, ép- penúgy, mint a vízben oldó­dó temperafesték, ecsetek so­kasága, kis kések, kőműves­kanalak. A meszelt fal he­lyett olyan vakolatot alkal­maztak, mészből, homokból és különböző színű, szem­cséjű kövekből, amilyen ere­detileg lehetett. A falképek restaurálásakor az eredeti falkép hiányzó részét úgy pótolják, hogy az összképből első pillantásra kitűnjön. Szakértelem, szorgalom, munkabírás, türelem jellem­zi munkájukat. Fizikailag és szellemileg is megerőltető tempót diktálnak. S ha meg­pihennek, gyönyörködnek. A szentélyben a feltehetőleg az 1200-as évek mestereinek bizantizáló-olasz stílusirány­zatú alkotásai, sötét alapon kék, vörös, okker, fehér ala­pon világos vörös, narancs- sárga és malachit-zöld szí­nek pazar együttese: az ál­dásadó Krisztus a kereszttel, körülötte angyalok, aposto­lok .... sjc A vizsolyi templom O. J. Ha csend honol a temp­lomban, érdekes neszezést hall a látogató. Mintha ál­landóan enyhén fújna a szél. A templom eredeti fala mellé úgynevezett köpenyfa­lat emeltek, alul-felül ré­sekkel. Ez úgy működik, mint valami hatalmas ké­mény. Szárítja a falakat __ Nagyobb jobb lenne // A vas bútorboltja Tévétalálkozó a képernyőn is Immár 15. alkalommal ad j otthont Veszprém — június 24. és 29. között — a televí­ziós alkotásokat felvonultató vetítéssorozatnak. A találko­zón a múlt év terméséből 19 művet (11 drámai és 8 zenei alkotást) mutatnak be. Mind­két kategóriában egy-egy fö­di jat ítélt oda a szakembe­rekből álló, 10 tagú zsűri, amelynek elnöke Fekete Sán­dor író lesz. 1 A televízió nézői is része­sei lehetnek a fesztivál ese­ményeinek, A tv a 2. műsor­ban — hétfőn, a rendkívüli adásnapon pedig az 1. mű­sorban — áttekintést ad a rendezvényekről. A díjkiosz­tó ünnepséget és az azt kö­vető, Balatoni szél című szó­rakoztató műsort élő adás­ban közvetíti. Egy évvel ezelőtt, egy volt raktárból jött létre a miskol­ci Avas Bútorgyár Avas Bú­torüzlete. Azzal a szándék­kal. hogy a bemutatóterem­ben a megrendelők együtt lássák a gyár termékeit, s ugyanakkor néhány társvál­lalat egyes bútorait is. — Az eltelt esztendő be­bizonyította — mondja Kon- d - Imréné, a bútorüzlet ve­zetője —, hogy érdemes volt pénzt költeni a boltra. Az átlagforgalmunk megfelelt az elképzeléseknek. Igaz, hogy ez a húszmillió forint ele­nyésző a nagy bútorüzletek forgalmához képest, ám a bolt hasznossága ezen felül is mérhető. — Az Avas Bútorgyárnak mindig volt slágere. A ve­vők most melyikre szavaz­nak? — Az Ex család a sláger. A négy-öt elemes szekrény­sor mind funkcióját, mind árát tekintve, közkedvelt. Exportra is gyártja a válla­lat. — Elvira háló, Torontó szekrénysor. ■.majd a saját termékek között az egri ag- riások kárpitosgarnitúrája ... Ezek is tetszetösek. — A társvállalatok közül az egriekkel a legjobb a kapcsolatunk. Igaz, szép dolgokat hoznak mindig, s igen jó a minőségük is. — A Domushoz képest bizony nem túl nagy ez a bemutatóterem ... — Ezt vevőink és üzletfe­leink is joggal teszik szóvá. Bizony érdemes lenne gon­dolkodni a bővítés miként­jén. — Mit hoz az Avas Bútor­üzlet második éve? — Azt szeretnénk, ha még többen szeretnék meg a bol­tot, s még többen ismernék meg Miskolc bútorgyárának termékeit. S mindent meg­teszünk ezért. Ny. L Nyílik, vagy zárul a közmű-olló A közmű-olló nem vala­miféle furfangos szerszám, hanem csak egy statisztikai adat. De a közmű-ollónak nevezett százalékok súlyos és aggasztó tényeket fejeznek ki, hiszen nem másra szol­gálnak, mint hogy megmu­tassák, milyen az arány az ivóvíz- és a csatornahálózat között a településeken. Me­gyénkben majd’ ötvenezer lakásba ért el úgy a vízve­zeték-hálózat, hogy nem tár­sult mellé csatorna, ötven­ezer lakás termeli naponta a talajt, a jövő ivóvízkészle­teit veszélyeztető szennyvi­zet... ® SZENNYEZŐDIK A TALAJ Beszédes adat az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 1984-ig 143 település vezetékes vízellátását oldot­ták meg, ugyanakkor 115 községben egyáltalán nincs csatornázás. Azt talán már mondanunk Sem kell, hogy a csatornahálózatba bekötött lakások elsöprő többsége a városokban található, nem a falvakban. Ez különösen azért aggasztó, mert a csa­A HVDSZ vendégeként há­romtagú finn szakszervezeti delegáció érkezett hazánkba. A finn testvérszakszervezet küldöttei — Tuulikki Järvi- nen Tamperéből, Veikko Varjus Helsinkiből és Antti Koivumäki Vaasából — ellá­togattak Borsod megyébe is. Az SZMT székhazában fogad­ta őket Tóth József, az SZMT vezető titkára. A finn szak- szervezeti vezetők érdeklőd­tek városunk és megyénk szolgáltató, illetve kommuná­lis vállalatainak tevékenysé­ge, a gazdasági munkaközös­ségek működése, a dolgozók szabad idejének eltöltése, a szabadidőparkok létesítése s több más kérdés felől. ládi házaknál megépített emésztők, szennyvíz-szikkasz­tók jó része beengedi a szennyeződést a talajba, s így lassan elfertőződnek azok a területek, ahonnan ivóvi­zet nyerhetnek a városok és a falvak. A városok eseté­ben a szennyvíz, összegyűjt­ve, a folyókba omlik, ám a szennyezés mértéke itt sem kisebb, hiszen alig 30 száza­lékát tisztítják biológiailag is. o OVD A KARSZTOT! Nemrég készült el egy vaskos dokumentum, me­gyénk településeinek szenny­vízelvezetési és tisztítási táv­lati koncepciója. Ebben meg­határozták, hogy' az ezred­fordulóig reálisan mennyire és milyen módon lehet javí­tani a csatornázás színvona­lát. Kidolgozták p részletes műszaki megoldásokat is, hi­szen nem lehet azonos mód­szerekkel elvezetni a szenny­vizet egy Hemád-parti kis­községben,, s a kétszázezres nagyvárosban. A legsürgő­sebb feladat a víznyerő for­rások védelme, különösen Miskolc környékén. Övni gőzök szabad idejének mi­nél jobb kitöltése megfelelő programokkal. — Milyen benyomásokkal utaznak vissza Finnország­ba? — Nagyon kellemesekkel. Meglepett, hogy minden kér­désünkre — beleértve a ké­nyeseket is — milyen őszin­te válaszokat kaptunk. Ügy gondolom, itt létünk vala­micskét hozzájárul a két nép barátságának erősítéséhez. Ez számomra annál is in­kább öröm, hiszen sokáig tagja voltam a Finn—Magyar Baráti Társaság Helsinki Te­rületi Bizottságának, s így sízvemen viselem a baráti kapcsolatok további elmé­lyítését. Ny. I. kell a bükki karszt csodála­tos világát, és ugyanilyen ké­nyes a helyzet a városkör­nyék keleti részén is Sajó- lád, Bocs, Zsolca, Gesztely térségében. A Blikkből, s a keleti ivóvízforrásőkból ma 150 ezer köbméter vizet le­het nyerni naponta, és a jö­vőben ez még legalább száz­ezer köbméterrel növekszik. Ha nem halad előre kellő tempóban, a védelem érde­kében a csatornázás, akkor Miskolc, Kazincbarcika, Űzd és környékük ivóvízellátása kerül veszélybe. ® PÉNZFORRÁSOK Azt mindenki tudja, hogy a csatornázás költséges vál­lalkozás, jóval drágább, mint az ivóvízhálózat fejlesztése. Honnan lehet előteremteni mégis a pénzt a csatorna­fektetésre? A már említett dokumentum szerint a szük­séges anyagi feltételeket csak a központi, a helyi tanácsi és a lakossági pénzek össze­vonásával lehet megteremte­ni. Azoknál a települések­nél, ahol az ivóvízkészlete^ két kell megvédeni a föld színe alatt, az átlagosnál jó­val nagyobb központi támo­gatás kell, hiszen a késede­lem helyrehozhatatlan káro­kat okozhat. De más pénz­források is szóba jöhetnek. Például a csatornabírság, amit az eddiginél jóval eré­lyesebben óhajtanak behaj­tani Miskolcon is. Lesz is hol kereskedniük a bírságo- lóknak, hiszen városunkban fel-feltártak már olyan ese­tet is, amikor a lakossági csatornahálózatba engedték be a tisztítatlan ipari szenny­vizet. Es persze időközben ké­szülnek a tervek is, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy egyáltalán pénzt lehes­sen kérni és kapni bármi­lyen fejlesztésre, amikor az elkövetkezendő évek pénzügyi programját összeállítják. Ne­héz ma megítélni, hogy va­jon tíz év múlva a közmű­olló szélesebbre nyílik-e majd, vagy összébb zárul­nak szárai. Mindén józan megfontolás azt diktálja, hogy az utóbbinak kell meg­történnie. (kiss) 99 Olyan jó és szép itt minden Finnországból jöttek — Hogyan érezték magu­kat hazánkban, s Miskolcon? — kérdeztük Veikko Varjast, aki nem csupán Helsinkiben első számú vezetője a kom­munális ágazat szakszerve­zetének, hanem az országos szakszervezet (ottani SZOT) vezetőségében is fontos funk­ciót tölt be. — Igazán jól — mondotta. — Most először járok Ma­gyarországon, noha repülő­vel már kétszer is átutaz­tam hazájuk? felett. Már most elhatároztam, hogy hamaro­san családommal is vissza­térek önökhöz, olyan jó és szép itt minden. — Találnak-e hasonlósá­got a szakszervezeti mozga­lomban? — Hogyne! Minket is igen Egy turbó Ford foglalkoztat például a dől­Mi az új a KRESZ-ben? Ezzel a címmel előadássoro­zatot indít a Magyar Autó­klub és a Borsod Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, a magángépjárművezetők részére. A filmvetítéssel egy­bekötött előadás után a részt­vevők önkéntes tesztvizsgát tehetnek, amelyről az MKBT igazolványt ad. Az előadá­sok helye; Magyar Autó­klub Miskolci Szervezete, Szemere u. 16. sz. Időpon­tok; jűnius 17., 19,, 24., 26., délután 3-tól 5-ig. A Ford-cég ezzel a leg­újabb turbómeghajtásos Ford Escort modellel szeretne be­tömi az európai piacra. A legerősebb és a legnépsze­rűbb személygépkocsiként hirdetik. Az új modell nem tűi gyors: maximális sebes­sége „csak” 200 kilométer óránként, viszont 132 lóerős motoria van. Nevezetessége: ez az első Európa számára gyártott, elsőkerék-meghajtá- sos Ford személyautó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom