Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

Kereskedők kontra gyártók Kevés Fordult a kocka í A vállalatok válogatnak ★ Fizikai munka... A vállalatok elsősorban a szakképzet- len munkásoktól válnak meg. a fehér „A kereskedelem nem ér­dekelt abban, hogy az ol­csóbb árut kínálja; ha ki­sebb a forgalom, kevesebb a jutalék. Ez ellentétes a la­kossági érdekkel. Egy kiló szalámi több mint kétszáz forint; mennyivel több mun­kát kell elvégezni, ha ezf az összeget tíz-tizenöt dekás ol­csóbb felvágottakból forgal­mazzák.” — így nyilatkozott nemrégiben a Magyar Nem­zetben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékese, s hozzátette: „Az ipar viszont egyre több és változatosabb, olcsó termé­keket igyekszik előállítani, saját gazdasági érdekének is megfelelve.” Valószínűleg sokan ismerik a malacperselyes emblémát, mely a fehér árukon dísze­lég. Ezek jó minőségű ter­mékek, s csak annyiban kü­lönböznek a többitől, hogy egyszerűbb csomagolásban forgalmazzák őket. Így a vá­sárlók kevesebbet is fizet­nek értük a kasszánál. A persely-emblémás árukat igen sokan keresik az üzle­tekben, ám a választékuk korántsem kielégítő. A hiány okát a miniszté­rium illetékese a kereskede­lem rugalmatlanságában lát­ta. De hallgattassák meg a másik fél is. Ambriskó De­zső, a Miskolci Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi vezetője cáfol: — Ha igaz volna, hogy nem vagyunk érdekeltek a fehér termékek árusításá­ban, képtelen helyzet állna elő. A kereskedők nem elé­gedhetnek meg a drága, ter­mékek forgalmazásával, s hasznuk is csak abból szár­mazik, amit a vásárló keres. A tapasztalat pedig az, hogy a vevők ugyancsak meggon­dolják, miért és mennyit ve­gyenek ki a bukszájukból. Éppen ezért nagyon szíve­sen bővítenénk a kínálatot a. fehér termékekből, ha be­szerzéseink során akár a nagykereskedőknél, akár a Szedd Az almával és a körtével kezdődött tavaly, idén pedig a cseresznyével folytatódik. A termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak egyre kevesebb kapacitásuk van a gyümölcstermés betakarítá­sára. ezért a lakosság segít­ségét veszik igénybe; Szedd termék termelőknél találkoznánk ilyenekkel. Vállalatunk köte­lező rendeletet adott ki, mely minden üzletünkre vo­natkozik. Ennek értelmében a boltok kötelesek folyama­tosan készleten tartani az olcsó termékeket. Az előírás betartását folyamatosan el­lenőrizzük, és szankciókkal is élünk. Azt tapasztaljuk, hogy az olcsó húskészítmé­nyekből kielégítő a válasz­ték. Ezek persze nem mind fehér termékek. Az emblé­más árukra visszatérve: ke­vés olyat kapunk a gyár­tóktól, ami iránt töme­ges igény volna. "A Neg­ro cukorkát, a teasüteményt, a különféle ízeket, dzseme­ket még akkor sem veszik nagyobb tételben a vásárlók, ha a csomagolásuk miatt olcsóbbak. * Az egymásra mutogatás­ban lehetetlen igazságot ten­ni Ám ami a vásárló szá­mára leszűrhető, az cseppet sem megnyugtató. Az áruel­látásért felelősek kötélhúzá­sának csak egy lehet az Ered­ménye: továbbra sem jut el a vevőkhöz az emblémás áruk elvárható választéka. A főszezont megelőzően, a balatonfüredi kempingben 4 millió forintot költöttek áz úthálózat rekonstrukció­jára. Ugyanebben a tábor­ban új recepciós épületet is kialakítottak, előtte pedig háromsávos autóbejáró épült. Tovább bővül a tábor szol­gáltató hálózata is, a tavaly megépített 1200 méteres és vidd i és vidd-akciókat hirdetnek. Ezúttal a Szikszói Állami Gazdaság aszalói gyümölcsö­se él ezzel a lehetőséggel: kedvezményes áron — kiló­ját 12 forintért — vehetik meg a cseresznyét, azok, akik saját maguk szedik le a fáról. A nyugdíjasok munkavállalása A nyugdíjasok munkavál­lalásával kapcsolatos témák­kal foglalkozik a Házi Jog­tanácsadó júniusi különki­adása A közérdekű 'kiad­vány tájékoztatást ad a nyugdíjasok munkával ösz- szefüggő jogairól és kötele­zettségeiről, ugyanakkor pél­dákkal és ajánlásokkal se­gíti az őket alkalmazó vál­lalatok, szövetkezetek és in­tézmények munkaügyi tevé­kenységét is. A különkiadás sokoldalú tájékoztatást nyújt egyebek között a foglalkoztatási idő­keretre és a keretösszegre vonatkozó szabályokról, ar­ról, hová kell benyújtani az ilyen kérelmeket. Részlete­sen informál arról is, mi számít be az időkeretbe, és mit kell a keretösszeg meg­állapításakor figyelembe ven­ni. Szól a nyugdíjasok mun­kakönyvével, munkabérének megállapításával kapcsolatos tudnivalókról. Olyan sokat vitatott kérdésekre is kitér, hogy jár-e a nyugdíjasnak jubileumi jutalom, fizetett szabadság, fizetett, ünnep, táppénz. Manapság az sem szokatlan probléma, hogy dolgozhat-e a nyugdíjas egy­idejűleg több munkaadónál, illetve vállalhat-e munkát külföldön. A kiadvány az erre vonatkozó kérdésekre is választ ad. elektromos vízisí vontatópá- iya mellett rövidesen új automata tékepálya és sza­una nyílik, A. balatonalmá­di kemping új vízibejáróval és napozó stéggel gazdago­dott. Akaiiban bővítették a kemping strandját, újabb területeket parkosítottak. Minden nagyobb kemping­ben bővítették a lakókocsi- fogadóhelyeket, s újabb fő- ző-mosogató, mosó- és va­salóhelyiséget alakítottak ki. A balatonföldvári Magyar tenger kempinget idén be­kötötték a vezetékes gázhá­lózatba, a balatonszárszói Túra kempingben pedig nap­elemmel működő melegvíz­szolgáltató berendezést sze­reltek feL Az idén is szenvedjük nyári pihenésünk megrontó- ját, a vérszomjasán körülöt­tünk keringő szúnyogsereget. A tudomány és a technika igyekszik ellenük sok min­dent „bevetni”, de igazán jó megoldás máig sincs. A szúnyogok — ha nem nagyon éhesek — hosszú ideig nyugodtan maradnak, nem indulnak zsákmány­szerző útra. Mozgékonysá­gukat kísérletekkel vizsgál­ták: zárt dobozba helyezték őket. Azt tapasztalták, hogy többségük a falakon helyez­kedik el, s körülbelül egy óra kell ahhoz, hogy a tel­jes sereg fele helyet változ­tasson. Megfigyelték azon­ban. hogy ha a kísérleti do­bozban a széndioxid tömény­ségét növelik, hatására ez a rendezetlen mozgás felgyor­sul, s a szúnyogok fele már öt perc alatt helyét változ­tat. A kísérletek tanúsága az. hogy a széndioxid, amelyet az ember és a melegvérű állatok is kilélegeznek, fo­kozza a szúnyogok ingerlé­kenységét, s gyakoribb moz­gásra, repülésre ösztönzi őket. Éz a mozgás azonban A Borsod Megyei Autója­vító Vállalat vállalati taná­csa az alakuló ülésén elve­tett egy javaslatot: nem já­rult hozzá, hogy a cég lét­számát félszázzal csökkent­sék. Egyelőre... A kérdés azonban továbbra is napi­renden szerepel, hiszen az új gazdasági szabályzók ar­ra kötelezik a gazdálkodó szerveket, hogy eredményei­ket kisebb létszámmal ér­jék el... Ez a létszámcsökkentés te­hát elodázódott egy darabig. Ám az már tény, hogy a miskolci vállalatok az idén több mint félezer ember el­bocsátásával számolnak. Mi lesz velük? Feladtuk volna a teljes foglalkoztatottság el­vét és gyakorlatát? Mindenekelőtt: erről szó sincs! De meg kell barát­koznunk ezekkel a fogalmak­kal : átmenetileg munka nél­kül maradt emberek, struk­turális munkaerő-feszültség... Magyarországon már most is 2—3000-re tehető azok száma, akik hiába keresnek munkát. Még gyakorta on­nan is elküldik őket, ahol a gyárkapukon öles táblák hirdetik: munkaerőfelvétel... Elég egy pillantás a gyakori munkahely-változtatás miatt igencsak tarka munkakönyv­be, s az illető hátraarcot csinálhat A strukturális munkaerő- feszültség miatt pedig bizo­nyos szakmát növelőknek, de legfőképp a szakmanél­külieknek elhelyezkedési gondokkal keR számolni... Félreértés í>e essék: to­vábbra is cél a teljes fog­lalkoztatottság, hiszen alkot­mányunk is kimondja a mun­kához való jogot. De nem a munkahelyhez való jogot! Manapság az történik, hogy a vállalatok válogatnak: mérséklődött a munkaerő iránti igény, a betöltetlen fi­zikai munkahelyek zömére szakmunkásokat — többnyi­re magasan kvalifikált szak­embereket — keresnek, ke­vesebb betanított, s még ke­vesebb segédmunkás kelhez még mindig csak véletlen- szerű, sőt a tevékenység fo­kozódása csak átmeneti. Ha a széndioxid szintjének emel­kedését nem követi valami­lyen más. embernek vagy állatnak a jelenlétére utaló inger, a szúnyog megnyug­szik. s már újabb széndio­xid- mennyiség sem növeli aktivitását. A szúnyog tehát megszok­ja, hogy valamilyen — szá­mára közömbös okból — több széndioxid került a környezetébe. Éppen ezt a hozzászoktatást használja ki a riasztószerek egyik cso­portja. A szúnyog alkalmaz­kodása már e szerek hatásá­ra gyorsan bekövetkezik, így az emberről nehezebben kan szimatot, s akkor sem reagál, ha a széndioxid meg­szaporodása az ember közel­ségét jelezné számára. De ha nem a széndioxid, akkor milyen inger készte­ti a szúnyogot felderítésre, milyen nyomot követve jut el áldozatához? A régebbi elképzelés szerint az ember, illetve az állat bőrének sa­játos szaganyaga vonzza a szúnyogokat. De ezt az el­képzelést nem erősíti meg a több, mint félezer ember, akiknek idén a miskolci munkáltatók kiadják majd a munkakönyvüket, nyilván a segédmunkásokból és betaní­tott munkásokból kerül ki. Az úgynevezett vándor­madarakat sehol sem látják szívesen, ám valamiből ne­kik is élni kell. Ezért fog­lalkoznak azzal a gondolat­tal a felsőbb szervek, hogy számukra átmeneti elhelyez­kedési- segélyt" adnak." Min­denesetre előbb vagy utóbb ők is találhatnak maguknak munkát, ám tudomásul kell venniük: lejárt az az idő, amikor válogathattak, ami­kor „repkedhettek” egyik munkahelyről a másikra. Nagyobb probléma a struk­turális munkaerő-feszültség. A vállalatoknak a talpon ma­radásuk r érdekében . megho­zott, a munkások számára fájdalmas döntése ellent­mondásossá teszi foglalkoz­tatási politikánkat; Nem ad­juk fel a teljes foglalkozta­semmi: eddig még nem ta­láltak ilyen anyagot. Egy­szersmind megállapították azt is. hogy a szúnyogok nem okvetlenül az élő bőrt keresik. Az említett kísérleti dobozba három szövetdara­bot helyeztek: az egyik ned­ves és hideg, a másik meleg és száraz, a harmadik ned­ves és meleg volt. A szúnyo­gok főként erre az utóbbi­ra szálltak, s még akkor is sokuk választotta ezt. ami­kor közvetlenül mellette emberi kéz nyúlt be a do­bozba. Az, hogy a meleg és ned­ves szövetdarab olyan erős keresési ingert keltett a szú­nyogokban. mint az élő em­beri bőr, azt jelenti: a fel­derítésben néni valamiféle jellegzetes szag irányítja őket! Maga az emberi bőr nedvessége és melege az a nyom. amely a szúnyogot irányítja. Ez magyarázza azt is. hogy miért kedvelik a szúnyogok / az egyik embert jobban, a másikat kevésbé. A hidegebb és szárazabb bőrűek kevesebbet szenved­nek a szúnyogcsípéstől, mint a melegebb és nedvesebb bőrűek. tottságot, de elhelyezkedési gondokkal kell szembenézni. E gondok részben vissza­vezethetők, a korábbi évek’ foglalkoztatási gyakorlatával; elkényelmesített munkává!- - lalói magatartásra, másrészt pedig megkérdőjelezik a fog­lalkoztatáspolitikával kap- 1 csolatos állami intézkedések és szabályozásbeli ösztönzők helyességét. És persze meg­kérdőjelezhető az a vállalati magatartás is, amely a Ja-t- vánatos munkaerő-átcsopor­tosítást nem kezeli megfele­lő intenzitással, s nem él az át-, illetve továbbképzés, lehetőségével. ■ ■ Persze ahhoz, hogy ezek a strukturális feszültségek tóm- >' puljanak, szükség van arra is, hogy a dolgozók belás­sák: az. egyszer megszerzett munkahely nem jelent örö­kös jogot a szóbanforgó munkakör betöltéséhez Élni kell a második vagy a har­madik szakma megszerzésé­nek lehetőségével, s nem elég az egyszer megszerzett tudás. Hogy végül is ezek a foglalkoztatási feszültségek eltűnjenek, az nemcsak a központi szabályzók, nem­csak a költségvetés által vállalt anyagi áldozatok, hanem az egyéni belátás és a személyes törekvések függ­vénye is. I. S. Kirakodóvásár a Centn elolt Külföldön már nagy ha­gyománya van annak, hogy az áruházak nyáron az ut­cán kínálják alkalmi áras portékáikat. Városunkban most a Centrum Áruház élt a lehetőséggel, s a tegnap megnyílt kirakodóvásárnak már a kezdet kezdetén nagy sikere volt. Elébe menni a vásárlónak — ez a mottó­ja ennek a kereskedelmi att­rakciónak, ami mindenütt jól bevált üzleti fogásnak ígérkezik. Reklámáron kínál­nak abroszt, trikót, inget, cserépkészleteket és dísztár­gyakat, s nagy keletjük van a konyhai és a fürdőszoba­felszereléseknek is. A technika történetéből / Régi építészeti remekek Thai földön mint­egy 1700 budd­hista templom és szenthely van, ezek közül' a leg­szebb 400 a fővá­rosban, Bangkok­ban. Az ottani ki­rályi palotát és templomvárost 200 évvel ezelőtt, 1785-ben I. Rama király építette fel. Ez a negyed még ma is teljes pom­pájában díszük, és a mai főváros egyötöd részét foglalja el. Az itt felhalmozott érté­kekre csak egy példát hozunk fel: a Wat Po pago­dában „(Szent fü­gefa temploma”) 394 Buddha-szo­bor található, kö­zülük az egyik, a 49 méter hosszú, aranyozott „Pihe­nő Buddha” szob­ra. (Képünkön: a bangkoki Wat Árun pagoda.) K. A. (bujdos) zerűsítették a kémiáét Az egyik embert csípi, a másikat nem Egy kis sznnyoglélektan

Next

/
Oldalképek
Tartalom