Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

Szemeiesautók, konténermosó, fertőtlenítő A környezet védelméért Nemcsak a beteget kell ismerniük Üzemi nővérek * öt ilyen, háztartási, ipari és zsákos hulladékok összegyűj­tésére és tömörítésére alkalmas, UNIPORM típusú célgépet is vásároltak a környezetvédelmi támogatásból. A környezetvédelem gond­jainak orvoslása nem olcsó mulatság. A gazdálkodó szervek önerőből nem is ké­pesek ezeket maradéktalanul megoldani. Tavaly, az akkor még Miskolci Köztisztasági, jelenleg Közterület-fenntartó Vállalat, 3 130 000 forintot kapott a tanács környezetvé­delmi alapjából. Mire hasz­nálták fel ezt az összeget? Erről beszélgettünk Orendi Károly műszaki és energe­tikai osztályvezetővel. — Három helyen haszno­sítottuk a kapott támogatást. A nádasréti szeméttelepün­kön kerékmosót és fertőtle­nítőt építettünk, hogy a te­lepről kihajtó gépjárművek kerekeire rárakódott szeny- nyeződés ne juthasson ki a kapun. A harmadik negyed­évben átadott kerékmosó 569 ezer forintba került. Vá­sároltunk továbbá egy nagy nyomású, forróvizes mosó­fertőtlenítő berendezést a kis teljesítményű, elhaszná­lódott konténermosónk he­lyett. Egyszerre két négy­köbméteres, billenthető ke­retre ^ helyezett konténert tudunk vele megtisztítani. Elsősorban a saját, illetve a városgondnokság tartá­lyainak mosására használ­juk. Vállaljuk a más szer­vek tulajdonában levő kon­ténerek kimosását is, de er­re még alig kaptunk meg­rendelést. — Olyan problémákat is megoldottak, amelyek köze­lebbről érintik az embere­ket? — Üjabb Miskolc környé­ki községeket kapcsoltunk be a szervezett szemétszállítás­ba. Három éve kezdtük meg a Bükki Nemzeti Park te­rületén ezt a szolgáltatásun­kat. Ma már Alsó- és Felső­Sok panaszt szült régeb­ben, hogy hiába köszöntött be a nyári utazási szezon, a turista-gázpalackokat tovább­ra is csak délelőtt voltak hajlandók feltölteni a csere­telepen. A Tigáz miskolci üzemigazgatóságának illeté­kesétől arról értesültünk, hogy kedvező változás tör­tént a nyitvatartási rendben. Május elsejétől augusztus 31-éig, a teljes nyári sze­zonban várják a Latinka Sándor utcai cseretelepen az útra készülődő turistákat, minigázpalackjaikkal. Az egész nyitvatartási- idő alatt — hétfőn és szerda reggel héttől délután háromig, kedd­től péntekig reggel héttől este hétig — lehet turista­gázpalackokat töltetni. Egy másik fontos információval zsolca, Amót, 'Szirmabese- nyő, Bükkszentkereszt, Bükk- szentlászló. Répáshuta, Sajó- senye, Sajópálfala. Sajóvá- mos és Kistokaj kommunális hulladékait heti tizenegy já­rat szállítja el. Ehhez három nyolcköbméteres IFA és két 18 köbméteres Kamaz gép­kocsit vásároltunk, újabb két IFA-t pedig a napokban várunk. Ezek a korszerű cél­gépek formatervezettek, és csendes üzeműek. A hét jármű több mint hétmillió­ba került, 2,4 millió forint tanácsi támogatást kaptunk hozzá. is szolgáltak az illetékesek a gázdíjbefizetésekkel kapcso­latban. Miskolcon három he­lyen lehet rendezni a gáz­számlát: a Hunyadi utcán, az Iván utcán és a Korvin Ottó utca 17—19. szám alatt levő Tigáz-irodában. A fel­mérések kimutatták: a fo­gyasztók jószerivel csak az első kettő, a Hunyadi és az Iván utcai befizetőhelyet is­merik, oda járnak. Ez sok­szor zsúfoltságot okoz. Ezért hívják fel a figyelmet a Kor­vin Ottó utcai irodára, ahol hétfőtől péntekig reggel hét­től délután háromig lehet befizetni a számlát, kényel­mesen, sorbanállás nélkül. Egyébként a Korvin Ottó utcai címet a gázszámlások által a lakásokban hagyott értesítőn is fellelhetjük. — Folyamodnak-e az idén is környezetvédelmi■> céltá­mogatásért? — Tervezzük, és egy ki­sebb teljesítményű égetőmű­vet szeretnénk belőle fel­építeni. A nádasréti biogáz felhasználásával olajtartal­mú Veszélyes hulladékot fo­gunk benne ártalmatlaníta­ni. A szeméttelepek kezelé­séhez szükséges gépparkot is fejleszteni akarjuk belőle. A fogorvosok egy része nem sokat törődik a beteg félelmével; alábecsüli azt a fájdalmat, melyet okoz, s nyíltan kimondhatjuk: nem érdekli hivatásának, foglal­kozásának, tevékenységének lélektani oldala. Az Egyesült Államokban D. Bernstein és R. Kelink- necht pszichológusok azzal kezdtek foglalkozni, hogyan mérhetnék a fogorvosi keze­léstől való félelmet, és mit tehetnének ellene. Becslé­sük szerint az Egyesült Ál­lamok lakosságának mintegy 6 százaléka nem jár fogor­voshoz, hajdani rossz tapasz­talata miatt. Ha a felnőttek többnyire rossz élmény miatt félnek a fogorvostól, vajon miért fél­nek azok a kisgyermekek, akik meg sohasem voltak fogorvosnál? Ezt azzal ma­gyarázzák, hogy a kisgyer­mekek nagy része általában minden ismeretlen felnőttől idegenkedik, a fehér orvosi köpenytől pedig szinte ösz­tönösen tart. S ha a gyerme­keknek egyszer már dolga volt orvossal, és az orvos csak a- legcsekélyebb félel­met ébresztette benne, ez any- nyira maradandó élményként őrződik meg, hogy a fogor­vos, különösen pedig a fúró­gép és a különféle fogászati műszerek láttán úrrá lesz rajta a félelemérzet. Sok gyermek meg azért fél a fogorvostól, mert barátaitól hallotta, hogy mennyi fájdal­mat 'tud okozni egy-egy fog­orvosi beavatkozás. Egy felmérés tanulsága sze­rint a fogorvostól való féle­lem és a fájdalom is válto­zik az életkorral. A negyven év fölöttiek féltek általában a legkevésbé, és ők érezték a legkisebb fájdalmat. A fia­Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Borsod Megyei Bizottsága minden évben pályázatot hirdet az egészségügyi szakdolgozók részére. Az idei pályázat egyik témájának címe volt: Csoportmunka az egészség- ügyi ellátásban, szociál­pszichológiai megközelítés­ben. Erről értekezni nem je­lentett könnyű feladatot, a bíráló bizottság nyilván ezért nem adott ki első díjat. A második díjat Szombaty Im- réné, a Lenin Kohászati Mű­vek kombinált acélművének üzemi nővére nyerte. A jól' szervezett egészség- ügyi csoportmunka nagyon fontos az üzemekben, mert ellenkező esetben a dolgo­zók, a betegek megéreznék a feszültséget, s ez a gyó­gyulásukba vetett hitüket tenné kérdésessé. A pályázó a dolgozatában feltette a kérdést: mi a nővér szere­pe a csoporton belül? Ö az, aki végrehajtja a gyógyítás tervét, amit az orvos elő­ír. A nővéreknek segíteniük kell egymást a teljes prog­ram tervezésében és végre­hajtásában, akár az egész­ség javításáról, akár a be­tegségből való felgyógyulás­ról legyen szó. A jó munka­helyi légkör kialakulását ter­mészetesen segíti, ha az üze­mi rendelőnek kitűnőek a gyógyításhoz szükséges tár­gyi feltételei, s ezért korsze­rű színvonalon dolgozhat. A nővéreknek nem elég ismerniük a beteget, ismer­niük kell munkahelyüket is. Ha valakiről nem rendel­keznek kellő információval — például egy újfelvételes dolgozó esetében —, munka- alkalmasságát nem a pilla­talabbak nemcsak jobban fél­tek, hanem erősebb fájdal­mat is éreztek. A kísérlet legfigyelemreméltóbb tanul­sága az volt, hogy minél jobban fél valaki a fogászati kezeléstől, annál hevesebb fájdalmat érez* s a fájda­lom nagyobb annál, mint amekkorát okoz neki a fog­orvos. Számos kutató tűzte ki cé­lul annak vizsgálatát, mi­ként csökkenthető a fogor­vostól való félelem, s hogyan előzhető meg a félelemérzés kialakulása? Az egyik irány­zat hívei úgy vélik, hogy a félős betegeket fokozatosan kell hozzászoktatni a fogá­szati kezeléshez. Ez abból áll, hogy a fogászati rende­lőben először megjelenő pá­ciensen csak olyan beavat­kozásokat végeznek (például leszedik a fogkövét), ame­lyek semmi fájdalommal sem járnak. S csak, ha a páciens már '■'megbarátkozott a fog­orvosi rendelő légkörével, akkor kezdenek rajta kisebb fájdalmat keltő kezelést, de ezt is előre közlik vele. Jobb az a megoldás, ame­lyet a floridai egyetemen dolgozó R. Melamed dolgo­zott ki. Ö olyan kisgyerme­keket hívott be filmvetítésre, akik még nem voltak fog­orvosnál, s elmondásuk sze­rint nem is félnek tőle. A gyermekek öt- és tízperces, színes filmek leforgatásával ismerkednek meg a leggya­koribb beavatkozásokkal, amelyeknek olyan gyermeke­ket választottak főszereplő­jéül, akik szolgálatkészen és lelkesen jelentek meg a ren­delésen, s a félelem és a fájdalom minden jele nélkül estek át a kezelésen. A ta­pasztalatok azt mutatták, hogy a filmeket néző gyer­mekek többsége nem félt natnyi benyomás alapján bí­rálják el. A próbaidő alatt válik el, hogy ki-ki milyen munkaposztra kerülhet. A csoport tagjai a speciális feladatokat is megosztják, a közös teherviselés érdekében. Munkavédelmi szemlékre jár­nak, intézik a rehabalitáci- óval kapcsolatos teendőket, vagy a megváltozott munka- képességű dolgozók ügyét. Gondozzák a visszajáró be­tegeket, a hőártalomnak ki­tett dolgozókat, s megszer­vezik az időszakos orvosi vizsgálatokat. Ha a csoport valamelyik tagjának új ötlete támad, a munka jobbítására, azt meg­vitatják. így próbálták meg például az ápolási folyamat bevezetését. S ami már Szombaty Imréné ötlete alapján valósult meg, az égy kis könyvecske, a Lenin Ko­hászati Művek üzemegész­Néhány kisebb tétel ugyan még a napokban is érkezik, de a kamillagyűjtés főideje már befejeződött. A szezon jól indult, ám az időjárás esősre fordult, s emiatt a akkor sem, amikor először ment fogorvoshoz. De nem elég a pácienseket lelkileg felkészíteni a fog­fúrás okozta fájdalomra, ha­nem tenni is kell azért, hogy minél kisebb legyen a fáj­dalom. A csökkentésének legfőbb módja az érzéstele­nítés. Nagy előrelépést oko­zott a gyorsfordulatú fúró­gépek üzembe helyezése, amelyekkel a hagyományos fúrógépeknél sokkal rövidebb idő alatt, következésképpen kevesebb fájdalmat keltve fúrható ki a szuvas fog. A fogorvos személye szintén enyhíti a fogkezelés okozta, valóságos és szubjektív fáj­dalmat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a higgadtan, biztos kézzel dolgozó, türel­mes, a betegével beszélgető és együttérző fogorvos páci­ensei kevesebb fájdalmat éreznek, mint csak a mun­kájával törődő kollégájáé. ségügyi szolgálatának tájé­koztatója. Ebben minden fontos tudnivaló ' megtalál­ható, amire a dolgozóknak szükségük lehet. S egy má­sik, ami megvalósítás előtt áll: az üzemi rendelő előte­rében alkalmanként egész­ségügyi felvilágosító kiselő­adásokat tartanak magneto­fonról a várakozóknak. Szombatyné a kezdeménye­ző egészségügyiek közé tar­tozik. Inspirációit hivatott helyről kapja; most végzi az egészségügyi főiskola máso­dik évfolyamát. Nyilván ta­nulmányaiból már a gya­korlatban is bőséggel profi­tál. És szükség is van erre, hiszen a kombinált acélmű 1600 dolgozója közül 1400 melegüzemi ... Egészségvé­delmük fokozott figyelmet, törődést kíván. O. E. tervezettnek alig felét — csupán hat vagonnal — vá­sárolták fel belőle Borsod­ban. A gyógynövények világpi­aci ára és a kereslet is csökkent, ezért az idén ke­vesebb gyógynövényt vesz­nek át a Herbária és az áfé- szek felvásárlói. Bodzából és szagosmügéből kevesebb is kell, szezonjuk egyébként szintén véget ért. Most a kakukkfű és az orvosi ve­ronika a soros, egy-két hét múlva pedig a hárs gyűjté­se is megkezdődhet. Kelle­mes illatú virágait szárítva veszik át. Jó minőségben szí­vesen vásárolja tőlünk az NSZK, Svájc, Ausztria, bár a hársvirágért sem fizetnek már annyit, mint tavaly. En­nek ellenére gyűjtése szá­mottevő mellékjövedelmet jelent a rendszeres szedők­nek. A,z alkalmi vállalkozók viszont gyakran nagy káro­kat okoznak a fák tördelé­sével, noha a felvásárlók tá­jékoztatják őket a gyűjtés helyes módjáról. A védett területeken — így a Bükki Nemzeti Park­ban is — csak külön enge­déllyel lehet gyűjteni. A vé­dett, s egyben gyógyító nö­vények felvásárlását korlá­tozta a Herbária. A tavaszi héricset például át sem ve­szik. Kié az udvar? Falvakban itt-ott láthatunk takaros házakat, ragyogóan tiszta udvarokat, s ha közelebb megyünk, ott a tábla a ka­pu felett: Tiszta udvar, rendes ház. Mindez akkor jutott eszembe, amikor újra és újra a közterület-felügyelőkről esett szó. A nevükben is ott van: ők a közterületeket felügyelik, s abba nemigen szólhatnak bele, hogy valaki a családi há­za udvarán milyen rendet tart. Pedig ez sok esetben nem magánügy! Ha végigutazzuk a várost, mondjuk villamossal, beleshe­tünk jó néhány roncstemetőnek, szeméttelepnek használt ud­varra, akár a belvárosban is. Nem hisszük, hogy ne lehet­ne kötelezni arra ezeknek a házaknak a lakóit, hogy leg­alább tisztes kerítést emeljenek a szemétdombjuk elé, taka­rásképpen. Arra már nem is gondolunk, hogy azt is el le­hetne érni: legyen valamelyes rend az udvaron. Kétségtelenül igaz, vannak személyes jogaink, s az én há­zam az én váram. De ha az utcán járók pillantásának nem állják útját öles várfalak, a látványban sajnos mindannyi­unknak osztozni kell.., (k—ó) A A közelmúltban adták át az új református püspöki hiva­talt a Kossuth utcában, a templom mellett. A ház szépen illeszkedik a műemléki hangulathoz, környezethez. A ház­ban légkondicionált ima- és tanácskozótermet alakítottak ki, s az irodákon kívül helyet kaptak a lelkészt lakások és a vendégszobák. Jó hír a turistáknak Gázszámla és gázpalack K. A. CL Pszichológusok vizsgálata Félelem a fogorvostól Idén kisebb a keletjük Gyűjtik a gyógynövényeket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom