Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
Esőben áll a munka Bedzoff tetők Felsértik a napozószékkel tetőajtajait nyitva kell hagyni, biztonsági okokból. A nyitott ajtó pedig szinte vonzza a . napozókat, akik természetesen székkel érkeznek, s azok lába felsérti a szigetelést De a munkások mindenféle kacatot is találnak. rekamiét, fotelt, törött táblaüveget és italosflaskát, melyek nem használnak a burkolatnak. A felhalmozódó szemét pedig belekerül a tetőlefolyóba, s ugyancsak gondokat okoz. Vasárnap este a piszok például elzárta a lefolyót az Árpád utca egyik épületében, s a csapadék, új utat keresve, minden lakást elöntött a tető alatt. A Körösi Csorna utcában az esővizet nem bírta elnyelni a lefolyó, a terhelés következtében kettétörött, s a víz befolyt a liftaknába és a lépcsőházba. A hibák másik része az épületeknél használatos tetőszigetelés hibájából adódik, ám ez országos méretű gond. A MIK- esek feltett szándéka, hogy bármilyen új javítási eljárásról vagy reparáló anyagról értesüljenek, azt rögtön megrendelik. Ilyen az a kétkomponensű, úgynevezett ön- terülős műgyanta, mely a két alkotórész összekeverése után másfél órán belül megköt. Ezt az eljárást a Hoffmann Ottó utcában próbálták alkalmazni. de az eső itt is közbeszólt, ilyenkor ugyanis ezzel sem dolgozhatnak. Nem csoda tehát, ha nem csupán a beázások érintette lakók tekintgetnek pesszimistán az égre, hanem a MIK illetékesei is, akik pedig most anyaggal és munkaerővel egyaránt felkészültek a javításra. B. A. A Diákcentrum két rendezvénnyel várja a fiatalokat ma az Ifjúsági és Üttörőház- ba. A Humordélután 5 órakor kezdődik, 6-tól pedig a HÖR együttes játszik a rongyosbálon. Belépődíj: DC- bérlet, plusz minimum 2 kilogramm újságpapír. if: Hosszú távoliét után végre megérkeztek városunkba a hajdani Rácz cukrászda — ma Dominó — eredeti bútorai. A szétszedett bútorzat sajnos, meglehetősen rossz állapotban van, rosszabban, mint ahogy azt a helyreállításra, s újból a környezetbe illesztésére vállalkozó Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat szakemberei gondolták. A szándék azonban változatlan: a Dominó belső tereit megváltoztatva, újjáformálva. megújulva helyükre kerülnek majd az ódon bútordarabok. (Kiss József felvétele) A mostan! esős időben több száz lakásból kíváncsian türkészik az eget: mikor állnak el végre a csatornák? Nem a napimádókról van szó. hanem azokról, akik a MIK szakembereit várják, hogy végre megrcparálják fejük fölött a beázó tetőt. Bosszankodva mondta Szeles Sándor, a MIK hibaelhárítási főművezetője, hogy az esős idő teljességgel meggátolja őket a munkában. Nemcsak hogy a régi hibákat nem tudják orvosolni, de számos új gond is jelentkezik. A legutóbbi vasárnap a rendkívüli eső után több száz beázott lakást jelentettek be ügyeletükön. olyan helyekről is, ahol eddig ilyet nem tapasztaltak. Jelenleg körülbelül 600 épület tető- szigetelésének javítása vár megerősített brigádjukra, valamint azokra az idegen kivitelezőkre, akiket a MIK a mihamarabbi munkavégzés reményében szerződtetett. A hibák mintegy 30 százaléka abból származik, hogy a tetőkön illetéktelenek járnak. Ismeretes: a tűzoltóság elrendelte, hogy az épületek Pontosabb felmérés készül Hol kezdődnek az utak? Rúzstörténél Az ajakrúzs felfedezését a gyengébb nem az ókori egyiptomiaknak köszönheti. Ezt a szépítöszert az ókori Görögország és Róma szépei is szívesen használták. A sötét középkor hosszú időre száműzte az európai hölgyek kelléktárából, s csak az 1883-as amszterdami világkiállításon kelt új életre: a szarvaszsír alapanyagú kozmetikai újdonság sok nő, köztük a híres színésznő, Sarah Bernhardt elismerését is kivívta. Több mint 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ajakrúzs elnyerje mai formáját: 1915-ben, az Egyesült Államokban jelent meg először a boltokban a kézreálló rudacska, amely ma gyakorlatilag minden nő kézitáskájában megtalálható. Az országos közúthálózat kiindulópontját a Lánchíd budai hídfőjénél, a 0 kilométerkő szobra jelzi. Innen számítják a főútvonalak távolságát. Az alsóbbrendű utak az elágazásoknál, csomópontoknál kezdődnek. A Miskolcról Lyukóbánya, Parasz- nya felé tartó, számjel nélküli országút kezdőpontjában, a Marx Károly és a Testvériség utca torkolatánál mégis nemrég 1-es kilométertáblát helyeztek el... — Nincs szó tévedésről! — válaszolta érdeklődésünkre Stoll Gábor, a Közúti Igazgatóság műszaki igazgatója — csupán az utak szelvényezése változott meg. Az Eger és Miskolc közötti út városi bevezető szakaszát — amely a Szemere utcai kereszteződésig, a „villanyrendőrig'’ tartott — január elsejétől a tanács vette kezelésbe. Az országút városi szakaszának új nyomvonala a killiáni postánál kanyarodik el a Lorántífy Zsuzsanna utcán, és a déli terelőúton át a he- jőcsabai elágazásig tart. Az új kezdőpont — ahonnan a parasznayai utat is mérjük —. így a Marx Károly, Kiss tábornok, Lorántífy és Bertalan utcák villanylámpás csomópontjába helyeződött át. Innen számoljuk ezentúl a lyukóbányai új; távolságait is. Egy ideig azonban a régi kilométerkövek is a helyükön maradnak. Térképeink ugyanis ezektől mérve tüntetik fel a csomópontok, elágazások. hidak, átereszek, közúti jelzőtáblák és egyéb műtárgyak távolságát. A MI- HOV nevű, korszerű távolságmérő műszerrel jelenleg az új felmérést végzik. Ez a személygépkocsiba szerelhető, digitális kijelzésű távolságmérő sokkal pontosabb eredményt ad, mint a korábbi módszerek, amelyeknél néhány méter eltérés mindig előfordulhatott. Ez a magyarázata, hogy az új oszlopok nem pontosan a régiek helyére. csak a közelükbe kerülnek. % A BÁÉV felvonulási épületeit alighanem még unokáink is látni fogják... A DH várospolitikai fóruma Belváros, fehéren-fekelén Miért mennek tönkre a zöldterületek? • Más játszóterek kellenek l Legyen egy mintapark ** A Tanácsköztársaság városrész díszterétől a Szabó Lőrinc sétányig rengeteg bosszantó, sőt elkeserítő hiányosságot láttak belvárosi sétájukon a kertészek, a tanácsiak, a tanácstagok, kerttervezők. Nem azzal a szándékkal jegyezték fel' mindét,’ hogy bűnbakot keressenek, hanem tanulni akartak: hogyan nem szabad csinálni a jövőben — ~ FRAKKOT, FOLTOKBÓL Bármerre nézünk, a Tanácsköztársaság városrész — de más lakótelepek is — tele vannak sártengerré változott, apró, kertnek, parknak teljesen használhatatlan, „lakótelepi zöldnek” csúfolt foltokkal. Néhol a lakók megkísérlik kertté varázsolni ezeket a jobb sorsra érdemes földdarabkákat, sok munkával, és több-kevesebb sikerrel. Mielőtt a tervezőket szidnánk, egy dolgot érdemes megjegyezni: a kerttervező számára egy lakótelep olyan feladat, mint amikor egy szabónak tenyérnyi hulladékanyagokból kellene frakkot varrnia. Csak ott lehet zöld, ahol nincs ház, közművezeték, parkoló, de hogy ezek hová kerülnek, abban a parképítés szempontjai nem játszanak szerepet. Az viszont valóban tervezési kérdés, hogy be kellene látnunk végre: az emberek nem hajlandók követni a zegzugosra, sarkosra tervezett járda útvonalát, céljukot a legrövidebb úton érik el, ha kell, a füvön át. ÖríásT gond a játszótér, elsősorban azért, mert sokszor annyi gyerek játszik ott, mint amennyinek alkalmas lenne. A területhiányt persze nem lehet leküzdeni, a jövőben mégis olyan játszóterek kellenek, amelyek elviselik, ha sok gyerek han- cúrozik ott, hiszen ezért épülnek, 9 ÍGÉRET VOIT, FÜ NINCS Bizonyára még unokáink is látni fogják a BÁÉV és az ÉÁÉV felvonulási épületeit a lakótelepen: úgy látszik, nincs földi hatalom, ami kimozdítaná innen ezeket a cégeket. Jó lenne végre, hogy amikor az érdekek ütköznek, ne mindig a lakók, a kör- nvezetszépítők húzzák a rö- videbbet... De vonatkozik ez a Vörösmarty utca mellett levő butikcsoportokra is. Annak idején, amikor épültek, nagy volt az Ígérgetés, hogy a közvetlen környezetüket rendben tartják. Most meg lehet nézni, mi lett az ígéretből ... + Sokan választják a röridebb utat a füvön át. A képünkön látható ösvény egy aluljáró mellett található. Ha nem használják az emberek a föld alatti útvonalat, érdemes választ keresni a miért-re isi Hosszasan sorolhatnánk még az elszomorító példa-,.; kát, a Szabó Lőrinc nevé^gj viselő, sétánynak csúfolt asz- .. faltsávtól kezdve a dísztér lepergő sárga burkolatán át azokig a belvárosi ABC mel- * lett! üzletekig, amelyeket, fcsak a járdán, füvön átgá- s zolva lehet áruval feltölteni. De idézzük inkább dr. Bar-d tus Elemért, a kertészeti .<$ vállalat főmérnökét: .; — A kertészet megkapta tí azt a jogot és kötelezettsé- - get, hogy a lakókörnyezet.,!, minőségén érezhető módon : javítson. De ezt csupán park- építéssel és -gondozással ■ nem lehet elérni. A tervezés ? első pillanatától kezdve kell őt együttműködnünk, elkerülve azt, hogy olyan dolgokat kelljen megépítenünk, amikor már az első kő leraká- “7 sakor tudjuk: rossz és fe- " lesleges munkát végzünk,. örökös gondokat okozva a, lakóknak, a fenntartóknak. 9 AZ ÓVÓNŐ IS LEHET SZAKÉRTŐ Mi lehet a megoldás? A kertészek szerint az első és legfontosabb teendő: ez év őszéig egy vagy két területen ő olyan parkot, játszóteret létrehozni, amely például, mintául szolgálna arra, hogyan kell — kellene — tervezni, kivitelezni, fenntartani. Ehhez várják a városlakók javaslatait is, hiszen nekik épül mindez. A helyszínen kiderült, hogy a szomszédból leszaladt óvónő rengeteg értékes ötletet tud adni ahhoz, miként kellene átformálni a nem a legpraktikusabbra sikeredett játszóteret. Abban is megegyeztek a résztvevők, hogy óriási szükség van a lakosság támogatására. a kulturáltabb viselkedésre. De az is tény, hogy a tervezési, kivitelezési hiányosságokat nem lehet a lakók nyakába varrni, elvárva. hogy majd társadalmi munkában kijavítják azokat ... Nem az első. és nem Is az utolsó együttes konzultáció volt az. amin mi is részt vettünk. Kis lépések ezek. s idézhetnénk azt a közhelyes mondást is, hogy egy fecske még nem csinál nyarat! Csakhogy fecskék nélküli tavaszt s nyárt sem látott még senki — (kiss) 1 Je
