Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
Mitől visít a perselyes malac? 2, yfc Így gyártják a panelt Alsózsolcán... S ami a képen nem látszhat: jóval több változata készül ma a fontos építőelemnek, mint az elmúlt évek ben. (Kiss József felvétele) Ázsiából származik Jó tudni a tarhonyáról * Ha sok a csöpögős politej, az ipar giianakszik: biztosan tűvel szurkálták ki a zacskókat a kereskedők __ Új kikötőt építenek Patakon Az esőzések következtében a Tisza az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén elérte, sőt helyenként meg is haladta a közepes vízszintet, ami kedvez a folyami hajózásnak. Az igazgatóság több mint tíz uszálya megkezdte a kő szállítását a tokaji kőbányából a Tisza felső és alsó szakaszán épülő partvédelmi művekhez. A természet kínálta építőanyag nagyobb mennyiségben történő felhasználása érdekében Sárospatakon új uszálykikötő építését kezdték meg, hogy az ottani kő- vagyont víziúton továbbítsák a gátak javításához és építéséhez. A tarhonyát hazai ételkülönlegességnek tartjuk, azonban Ázsiából származik. Erre utal a „tarhané” név is, amivel a perzsák ezt a tésztafélét illetik. Lisztből készítik, és savanyú tejjel gyúrják össze. A törököknél pedig „tarána” a neve. A hajdani megszállás idején vehettük át tőlük, mint ahogyan átvették a délszlávok is. ................................. Nálunk a 17—18. században vált népszerűvé; egyik kuruc nótánk is említi. A hortobágyi pásztorok ismert étele a tarhonya-módra készített száraztészta; mindig magukkal vitték, mert gyorsan lehetett belőle meleg ételt készíteni, és sokáig nem romlott meg. Igazán népszerűvé és országosan elterjedtté a nagy szegedi árvíz idején (1879) lett a tarhonya. Azután más városokban, falvakban is készítették, majd az 1930-as években indult meg a tömeges házitészta-termelés, amikor a gazdasági világválság idején munkát és kenyeret kerestek a munkanélküli asz- szonyok. Szegeden 1933 augusztusában a Szegedi Hét keretében országos megbeszélést tartottak a tarhonyáról, és ezen Móra Ferenc is felszólalt, de foglalkozott vele Móricz Zsigmond, Tömörkény István, Falu Tamás is. Ezen a héten tarhonya-recepteket is kiadtak, hogy népszerűsítsék ezt az ízes, sokféle módon felhasználható, értékes tésztát. Nem élesíti az agyat Aki azt hiszi, hogy egy jó adag koffein fokozhatja szellemi felfogóképességét, alighanem téved. Kari Bát- tig, a zürichi műszaki egyetem magatartáskutatási intézetének professzora kísérletei során kiderítette, hogy a kávé izgatóanyaga felpezsdíti ugyan az intellektust, de csak „szellemtelen” rutintevékenységekre ösztönöz. Az éleselméjűséget és szellemi erőt kívánó tesztfeladatoknál a kávé nem tett jó szolgálatot. A letrcevszerűbb a kereske*. delemre ráhúzni a vizes lepedőt. Ha kevés az olcsó áru? — persze, mert nem rendelt a kereskedő. hiszen nincs rajta haszna! Ha savanyú a tej? — persze, mert a boltban megszakadt a hűtőlánc! Ha megmarad a romló portéka? — persze, mert ügyetlenek a boltosok! S ráadásul két oldalról kapják: mondja a termelő, mondja a vevő is. Csoda, ha úgy érzik magukat, mint levegő a cintányér között? A Pátria ABC-áruház vezetője. Fükő Dezső példákkal szolgál, hogy is néz ez ki a pult túlsó oldaláról, a kereskedő optikáján át. Mind megannyi variáció, ugyanarra a témára: A vásárlók megkedvelték a majonézt. Csakhogy hol van belőle elegendő, hol nincs. Ha az ipar szállít, akkor is kiköti: ne csak a natúrt fogadja el a kereskedelem, hanem a különböző íze- sítésűeket is. Kaprosat, fürj- tojásosat, tormásat stb. Köztudott pedig, hogy az ízesített majonézek nem arattak elsöprő sikert. Mégis több van belőlük, mint kellene. Mert elviszik — elvisszük! — a kaprosat is, ha éppen natúr nincs. Ez aztán olyan fals látszatot kelt, mintha valóban akkora igény volna rá, mint amennyit rásóznak a kereskedelemre. Ilyfor- mán persze nem is derülhet ki, hogy erőszak tétetik a vásárlók ízlésén, vagyis végső soron a piacon. 0 MAJD CSAK ELKÉL ... Idevág a legfrissebb példa: a tejipar a napokban körlevelet küldött az üzletekbe, melyben „politejnél a napi igény 25 százalékát kéri 2,2 százalékos, illetve 1,5 százalékos zsírtartalmúból rendelni”. S tájékoztatásul közli, hogy a 3,6 százalékos politej gyártását megszüntették, ezt a terméket rendelni nem kell. Majd így* folytatja: ..Ismeretes, hogy ez évben bevezettük a 12 százalékos zsírtartalmú tejföl gyártását, forgalmazását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy e termék minősége, Az eddig országos hatáskörű állami szervként működő Magyar Kereskedelmi Kamara — az Elnöki Tanács rendelete alapján — a jövőben önálló társadalmi szervezetként működik. Milyen változást jelent ez? — kérdeztük Csollák Gábortól, az MKK Észak-magyarországi Összekötő Bizottságának titkárától. — Alapvető változás, hogy a Minisztertanács ezután csak a törvényességi felügyeletünket látja el, az elvi használati értéke nem marad el a 20 százalékostól. Az ösz- szes napi tejföl 10 százalékát a csökkentett zsírtartalmúból rendeljék, mert a tejipar ilyen arányban vállal folyamatos ellátást”. Magyarán szólva: kell, nem kell a vásárlóknak, négyszerezze meg a kínálatát sovány tejből és tejfölből a kereskedelem. Majd csak elkél szükségből ez is, ha nem lesz a pulton helyette más. S majd csak elhisszük a tejiparnak azt is, hogy a soványabb tejföl ..minősége és használati értéke” nem marad el a dúsabb zsír- tartalmúétól ... • A BŰVÖS JELSZÓ Furcsa módon keveredik a csoport- és a népgazdasági érdek is a termelők szótárában. Példa rá: a tejipar átszól a Pátriának, hogy ugyan már segítsenek rajtuk, vegyenek át a megrendeltnél kétszáz dobozzal több mazsolás túrót, mert fölös készletük van belőle. A pátriások megpróbálnak tiltakozni, mondván: nekik elég a megég az operatív vezetés a tagok által választott képviselők kezében lesz. A funkciók változatlanok, illetve bővülnek, de eltolódik a hangsúly; az érdekképviseleti, érdekközvetítő, érdekegyeztető tevékenységünk kerül előtérbe. Részt veszünk a külkereskedelmi jog'meg- adására és visszavonására vonatkozó döntések előkészítésében, valamint a gazdálkodó szervezetek piaci intervenciós eszközökkel történő megsegítéséről hozandó döntések előkészítésében is. A döntési folyamatokba ezután nem esetlegesen, hanem intézményesen kapcsolódunk be. Az új jogszabály bevonja a Kamarát azokba a döntési ' folyamatokba is, amelyek a gazdálkodó szervek igazgatóinak jogállását és anyagi ösztönzését érintik. Nemcsak lehetővé, de kifejezetten kötelezővé teszi: az egész népgazdaságot érintő fontos döntésekkel kapcsolatos vélemények, javaslatok kidolgozásánál, vagyis a legnagyobb jelentőségű gazdasági döntések meghozatalánál a Kamarát nem lehet kikerülni. A Magyar Kereskedelmi Kamara alapszabályának az új törvényerejű rendelet szellemében való módosítása jelenleg van folyamatban. — mondta Csollák Gábor. rendéit 65 dobozzal. Végűi mégis megszületik az egyezség. A kétszáz doboz ráadást a kereskedők bizományba átveszik. Csakhogy a portéka mind egy szálig megmarad, s a bolt kéri: vegye vissza a tejipar, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Szó sem lehet róla — hangzik a válasz —, mit képzelnek a kereskedők, hiszen népgazdasági érdeket szolgál, ha eladják. Mindaddig persze, míg a visszaszállítás szóba nem kerül, csupán a jó kapcsolat, s a vállalati érdek a hivatkozási alap, a „százam nyílj meg!”. S ha netán kifelé nyílna a raktárajtó, rögvest előkerül a másik bűvös jelszó: a népgazdasági érdek. S vagy „megeszi” a kereskedő, vagy háború lesz a termelővel, szállítóval. A háborúskodás manapság egyébként is lépten-nyomon fenyegeti a boltosokat. Ha nem tudnak megkapni valamilyen keresett portékát a megszokott szállítójuktól, kénytelenek más beszerzési forrást felkutatni. Ez pedig bizony bűn. Amit persze hamarosan követ a büntetés is. Legközelebb a sor végére kell állnia a „vétkesnek” a kapósabb áruért — banánért, narancsért, borsért, piros- paprikáért, mikor mi a „sláger” —, nem kaphatja meg a törzsvevőnek kijáró kedvezményt. (Nem adták el a mazsolás túrót? Nem kapnak tartós tejet...) Q PÉLDÁUL A BEKECSI KENYÉR Még nincs háborúság a bekeesi téesz házi sütésű kenyere miatt, de már „sáncoU nak”. Korábban naponta 200 darabot kórt tőlük a Pátria, s vitték is a vásárlók, mint a cukrot. Jó volt a minősége. Ahogy viszont romlott, csökkent iránta a kereslet. Ma már ott tartanak, hogy félszázra van csupán igény. Bekecs azt mondja: rendeljenek a pátriások többet, különben nem éri meg ötven darabot beszállítani. A Pátria válasza: csináljanak jobbat, s lesz rá több vevő. És lassan kialakul az ördögi kör; a termelő a mennyiséget, a kereskedő a minőséget forszírozza. A vásárló meg addig is eszi a végeredményt... Baj van az edelényi tejjel. Ezt tudja a tejipar is, tudja a Pátria is. Rendre savanyúan érkezik a szállítmány *a boltba. Persze, hogy kiderül. Ma már vita sincs a visszaszállítása körül. Ja, edelényi tej?! Jó. küldjék vissza. De, hogy mit teayen helyette a vásárló elé a kereskedő, s hogy mikor küldenek helyette mást... ? S egyáltalán: miért éri meg a szállítási költséget, a ráfordított fölösleges munkát... ? Költői kérdések ezek is. Legalábbis a boltosok nem tudnak válaszolni rá. (Következik: Az érdektelenség ösztönzése.) A technika A La Manche-csatorna első átrepülése A La Manche- csatornát először 200 évvel ezelőtt, 1785 augusztusában repülték át. Francois Blanchard (1753— 1809) francia feltaláló a hidrogénnel töltött léggömbjével az angliai Doverből startolt. Űtjára elkísérte az amerikai John Jeffries, a szélviszonyok iránt érdeklődő katonaorvos, aki ezért Blanchard- nak 100 guineát fizetett. Miután a doveri kormányzónál megebédeltek, 12 óra 30 perckor feloldották a ballon köteleit, és a francia partok felé szálltak. Ezt az irányt a kéményekből felszálló füstoszlopok mutatták. Egyórai repülés után megpillantották a francia partokat, ám ekkor egyre magasabbra emelkedtek. Ezért Blanchard kinyitott egy szelepet, I hogy a gáz egy része eltávozzék, ekkor viszont gyorsan süllyedni kezdtek. Kidobálták az összes ballasztot, s aztán sor került a könyvekre, a távcsőre, az iránytűre, a szeksztánsra is A tenger vészesen közeledett, s az amerikai megállapította: „Mindketten elvesztünk! Ha ön tudna valamilyen megoldást, én kész vagyok feláldozni az életem!” Végül Blanchard levetette a téli ruháit, és azokat is bedobta a vízbe. Ez segített. A ballon emelkedni kezdett, majd elérte a francia partokat. Két és fél órai repülés után Calais mellett egy réten szálltak le. Blanchard 12 ezer livre jutalmat kapott XVI. Lajos francia királytól, aki ezen felül évi 1200 livre évjáradékot is biztosított a számára. K. A. A láthatatlan brigád Láthatatlan brigád járt nemrégiben az avasi lakótelep egyik játszóterén. Felszerelték a nemrég leszakadt csúszdát, s nagy kupac homokot borítottak a homokozógödör szelére. Ottjártuknak nemigen volt szemtanúja, legalábbis aznap kora délután a gyerekükkel játszani érkező szülök hiába faggatták egymást: ki művelte a régvárt csodát? Am a dicsérő szavak elhaltak, mikor az apróságok vödröt, lapátot ragadtak, s cipelni kezdték a homokot. A kupacnak legalább az egyharmada ugyanis az aszfaltozott játszótéren terült szét sürgölődésük nyomán ... Lehet, hogy a szakemberek másnap vissza akartak térni, elegyengetni a homokot. Munkájukról mindenesetre néhány környékbelinek Rejtő Jenő A láthatatlan légió című könyve jutott az eszébe. A párhuzam azért nem annyira nyilvánvaló: a légionisták — a szórakoztató történet szerint — sohasem végeztek félmunkát! Szemben a láthatatlan játszótér-reparátorokkal. (b. a.) Bővülő hatáskor Társadalmi szerv lett a Kereskedelmi Kamara
