Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

a(e A kereskedőváros erőssége évszázadokon keresztül a céhek voltak. A kiállításon nem. véletlenül szerepel a csizmadia céh 1861-ben kelt levele, amellyel újabb tanítványukat védik, és ajánlják a város figyelmébe. Válogatás várostörténeti dokumentumokból í levéltár kincsei Először vagy másfél-két év­vel ezelőtt rési térképeket ál­lítottak itt ki, a következő ki­állítás Miskolc felszabadulásá­nak 40. évfordulóját köszön­tötte, és az volt a célja, hogy építészeti tervrajzok tükrében mutassa be a változásokat. A Június 6. óta látható kiállítás* amely a Miskolc város levél­tárának kincsei címet viseli, ismét vonzza, és a következők­ben is vonzani fogja a látoga­tókat a József Attila Klub­könyvtár bemutatótermébe. A levéltári anyag alapvetően ku­tatásra, és csak ki tudja há­nyadik sorban bemutatásra Való. De ilyenkor derül ki, hogy milyen sok ember van, akit érdekelnek a múlt írásos bizonyítékai; egy ilyen kiál­lítást már ennek az érdeklő­désnek a kedvéért is érdemes megrendezni. A másik indok, hógy a levéltárak is mindig szívesen büszkélkednek azok­kal a felbecsülhetetlen érté­kekkel, amelyekkel rendelkez­nék, de talán mindennél fon­tosabb: egy oklevél, egy kéz­irat képes a lehetetlenre. Élet­ben tartja, amit eltemettek volna az évszázadok. A levél­tári anyagban mindig az a cso­dálatos, hogy beláttatja: meg lehet őrizni az időt. Sokat segítene, ha elké­szült volna legalább a meg­nyitót követő héten a Bor­sod Megyei Levéltár augusz­tus 10-ig látható kiállításá­nak katalógusa, mert évszá­zadok írásos emlékeinek ösz- szefüggéseit, mondjuk egy kétszáz évvel ezelőtt kelt ok­mány pontos jelentőségét mégis a szakember ismeri. A katalógusból az is kiderülne, hogy milyen szempontok sze­rint csoportosítottak, mert a kiállítás egyik fele a laikus látogató számára kicsit elek- tikusnak tűnik. A másik fele mutatja, hogy van benne te­matika, és az egésznek az a célja, hogy helytörténeti is­mereteinket bővítse. Ahhoz feltétlen előtanul­mányokat kellene folytatni, hogy az ember tudja, miben állt Miskolcot illetően II. Oszmán 1621-ben kelt, egyéb­ként értelemszerűen török nyelvű parancsa. Az már vi­lágosabb, hogy az 1704-es lista miért szedi számba a Rákóczi seregében szolgáló miskolci illetőségű polgáro­kat. De van itt okmány Má­tyás király idejéből is, mint ahogy egészen más vonatko­zásban érdekes az 1782-ben érvényben levő esküszöveg, amelv az éppen akkor kine­vezett főbírót kötelezte. Annak, aki levéltári anyag­ból összeállított kiállítást néz, Miskolc közép- és új­kori történelme nem isme­retlen. Az okmányok által éppen most nem dokumen­ak Filmplakát abból az idő­ből, amikor havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccelt. Miskolc a két világ­háború között már nagyvá­ros volt. (Kiss József felvétele) tált évtizedek összefüggéseit megtalálja. Tudja például, hogy — hála a sorsnak —, a történelmi évszázadokban a város nem esett a hadak út­jába. A kereskedelmi útvo­nalak már jobban érintették, ami fontosabb: az ipartelepí­tés előtt kereskedőváros volt. Találunk erre nézve is do­kumentumot (ebből a levél­tárban valóban sok lehet), de a legújabb korról szóló összeállítások a tényközlésen túlmennek. Megmutatják, hogy ezek a hajdanvolt cí­visek, ezek a régi kereske­dők akartak és tudtak várost építeni. A legközismertebb tény, hogy az 1830-as évek­ben Miskolc fogadta Déryné­éit ekhós-szekeres truppját a korabeli csizmadiaszínben, mai színházépítőink is gyak­ran büszkélkednek évszáza­dos múlt folytatásával, nagy elődökkel. Latabár Endre 1358-ból és 1860-ból kelt le­veleit is hozhatnánk igazo­lásul. A városiasodás dokumen­tumai talán a legérthetőb­bek. A századfordulóról és a századelőről származnak, de mai útépítőinknek tanulsá­gos például az a térkép, amelyet 1816-ban rajzoltak a tapolcai műút tervéről. A vil­lamosforgalom lehetőségéről szól az 1895-ös rajz, példa­mutató kulturáltságról, az 1919-ből származó, Tosca- előadást hirdető színházi pla­kát. 1899-ben készen volt az Erzsébet kórház terve, és el­gondolkodtató, milyen nehe­zen lehet visszaszerezni a ré­gi köz- és egészségügyi in­tézmények eredeti nevét, hogy a cégjelzésekről már ne is beszéljünk. Mai városépítőknek is ajánljuk az évszázados do­kumentumok nyelvén beszé­lő kiállítást M— Nem olasz volt, hanem spanyol Az igazi Kolumbusz Az igazi Kolumbusznak vaj­mi kevés köze van ahhoz a legendás olasz születésű ten­gerészhez, aki felfedezte Ame­rikát - állítja Frederick J. Pohl. A 95 éves angol tudós még 1944-ben kimerítő tanul­mányt irt Amerigo Vespucci- ról, s az akkor végzett könyv­tári kutatásai során olyan el­addig ismeretlen anyagokra bukkant, amelyek felébresztet­ték benne a tudományos ér­deklődést Kolumbusz élettör­ténete iránt is. Az új Kolumbusz című könyve megjelenése előtt a tudós csak néhány részletet volt hajlandó elárulni a saj­tónak. Például azt, hogy meg Kolumbusz neve sem stimmel. Igazi neve nem Cristoforo, illetve annak spa­nyol változata. Cristobal, ha­nem Juan Colón volt. ,s nem Olaszországban, hanem a spanyol Mallorca szigetén született. Anyja egy Colón nevű, spanyolországi zsidó hajós családból származott, apja —. aki még fia születé­se előtt meghalt — az ara- góniai király leszármazottja. Pohl rábukkant olyan leve­lekre. amelyek tanúsága sze­rint Juan Colón két vallásr nak. a judaizmusnak és a kereszténységnek is hódolt. Már Portugáliában élt, mikor egy hajóskapitánytól két pergamentekercset ka­pott, amelyeken a kapitány ; beszámolt arról, hogyan szelte át az Atlanti-óceánt, úton az Indiáknak nevezett szigetek felé. Ez adta meg az ötletet. 1481-et írtak akr kor. Miután a portugál ki­rály elutasította hajók és pénz iránti kérelmét, Colón Egr évtizeddel elkészülte után a hazai mozik is vetítik Steven Spielberg nálunk A cápa címen forgalmazott hí­res-nevezetes filmjét. Nyilván olcsóbban sikerült hozzájutni, mint mondjuk öt éve, és a megítélés is változhatott eny- nyi idő alatt: nem is olyan rémes, nem is olyan véres, eszmeileg ártalmatlan, nem szül agresszív indulatokat, leg­feljebb a gyengébb idegze- tűek kihagyják. Más dolog, hogy az újdonság varázsa oda van, még tíz év - vagy jóval kevesebb -, és valószí­nűleg a karonüiö csecsemő is mosolyogva nézi a leghátbor­zongatóbbnak szánt jelenete­ket Meg kell hagyni, csak­nem minden pillanatában érdekfeszítő film A cápa, hevesebben dobog az em­ber szíve a vetítés alatt, mint egyébként. A látvány odaszegezi a nézőt a szék­hez, nem is annyira az utol­só harmadban — amikor már teljes életnagyságban, harc közben látjuk az álla­tot —, mint inkább koráb­ban, egy-egy jól felvezetett hátborzongatás közben. A film természetesen eny- nyi és ennyi millióba került, ennyi és ennyi milliót ho­zott, pompás trükkökre épül, van benne világsztár — Roy Scheider —, kisgye­rek, kutya, rokonszenves és még rokonszenvesebb hős, zene, mely önmagában is a frászt hozná az emberre, és van benne néhány képte­lenség, de az aztán igen­csak néznivaló képeken. Természetesen a rendező filmje, de azért ide kíván­kozik Peter Benchley és Carl Gottlieb neve, ők ket­ten írták Benchley regényé­ből a forgatókönyvet. Nem kell hozzá nagy jóstehetség: a film nálunk is siker, be­szédtéma lesz. Egy rövid ideig. Sz— Cápariadó. Izabel spanyol királynőhöz fordult. Akkor már olasznak vallotta magát. „Juan Colón­nak volt egy Christoforo Co­lombo nevű, Genovából szár­mazó barátja, tőle kölcsönöz­te előbb a keresztnevét, majd amikor 1493-ban visz- szatért első útjáról, már Colombónak nevezte magát. Mindezt azért, hogy új éle­tet kezdhessen, a spanyol udvarban ne firtassák az ak­kori időkben nagyon is előnytelen származását. De nem volt ólasz; ha időnként Genovába, valamelyik „csa- ládtagjának'’ írt kellett va­laki, aki leveleit spanyolról olaszra fordítsa le” — állít­ja Pohl. A tudós szerint Kolum­busz igen nagyratörő ambí­ciókat táplált, az admirális! cím, amivel a spanyol ki­rálynő kitüntette. messze nem volt vágyainak csúcsa, az igazi álma egy saját ki­rályság volt. „Nem nevezhetjük Ameri­ka felfedezőjének, hiszen In­diát kereste, de biztos, hogy napjainak legjobb navigáto­ra, nagy admirális volt”. — szögezi le Pohl. CSÜTÖRTÖK Roesuta rádió: 12.0*1: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Beketantórgy. — 13.00: Fatajcy Kálmán emlékezetes sze­repei. — 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. — 14.00: Hírek. — 14.10: A magyar szép­próza századai. — 14.23: Az Ál­lami ijíépi Együttes énekkara énejcel. — 14.38: Csendes Don. — 13.30: Zenei tükör. — 18.00: Hi­tek. — 16.05: Az arany ember. — 16.48: Rózsa Miklós: Bűvölet. — 17.00: Most jelent meg. — 17.30: Hallgassuk együtt! — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18,30: Esti Magazin. — 19.15: A karri­er kapujában. — 20.06: Kapcsol­juk a Pesti Vigadót. Az MRT Szimfonikus Zenekarának nyár­esti hangversenye. — 21.00: ver­bunkosok, nóták. — 21.40: „Mü- helyfönökök”. — 22.00: Hírek.— 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A hegedű virtuózai. — 23.10: A kegyencnő. — 24.00: Hí­rek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Nagy mesterek indulóiból. — 12.25: Útikalauz üdülőknek. — 12.30: Mezők, falvak éneke. —- 13.00: Hírek. — 13.05: Nosztal­giahullám. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Slágerlista. — 19.00: Hírek. — 19.05; Operettkedvelőknek. — 20.17: A Poptarisznya dalaiból. — 21.00: Hírek. — 21.05: A Ma­gyar Rádió Karinthy Színpada. Káré. — 22.15: Nótacsokor, csár- dascsokor. — 23.00: Hírek. — 23.20: Tánczene. — 24.00: Éjfél­től hajnalig. S. műsor: JS.’O: Chopin—Doug­las: A szilfiűek. — 13.00: Hírek. — 13.05: Negyvenéves az ENSZ. — 13.35: Gidon Krénier hegedű- és Schiff András zongorahang­versenye. — 14.35: Pophullám. — 16.00: Nagy siker volt. Verdi: Requiem. — 17.25; zenekari ope­rarészletek. — 18.30: In limba materna. — 19.00: Hírek. —19.05- Rádídhangversenyekröl. — 19.35: Erie ErietiOh vezényel. _ 20.06: Pantaleőn és a hölgy vendégek. — 20.37: Ml újság a régi zene világában? — 31.28: Schubert: Négy Impromptu. — 21.58: Ope­raest. — 22.48: Napjaink zenéje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: t7.no: Műsor­ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Kszak-magyárországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Az erdómémök ta­nár hobbija. — Tancseresznyés és szomolyai. — Szökőkutak Egerben. — Az első úttörő. — Nyugdíjas népművész Miskol- con. — Minek mosolyogjunk? Gyarmati Béla jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. (Megemiékezési ünnepség Borsod megye szakszervezeti mozgóimának 4D évéről. — Igaz­gató- és vezetőségválasztó köz­gyűlés az Agrokernél.) — 18.25: Lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.10: Hi- vek. — 16.15: Zeman őrnagy. — 17.35: Perpetuum mobile. — 18.20- Képújság. — 18.25: Telesport. — 18.50: Adni érdemes ... — 19.10- Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti mese. — 19.30 • Tv- hfradó. - 20.00: Családi kör. - 20.45: Hírháttér. — 21.35: Szép Szó. Csak a tükör görbe?! — 22.30: Tv-híradó. — 22.40- Him­nusz. Televízió, 9. műsor: 18.30: Az öreg bánya titka. —• 19.10: Csaj­kovszkij : v. szimfónia. — 20.00: Gondolkodó. — 20.50: Tv-híradó. — 21.10: A 25. miskolci rövid­filmfesztivál díjnyertes filmjei­ből. A mi családunk. — 21.20: S.O.S. gyermekfalu. — 21.50: A harmadik vendég. — 22.50: Képújság. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Máger Ágnes festőmű­vész és Molnár tetván grafikus­művész kiállítása. — Vasas Ga­léria (14—19): Géró György fa­faragásai. — Mini Galéria (10— 18): Zsigrtár István festményei. — József Attila Könyvtár (11— 1 19): Miskolc város levéltárának kincsei. — Fotógaléria (ö—19) : Kocsis István fotógrafikái. — Herman Ottó Múzeum (lü—lö): Ember és munka. — A termé­szet három országa. — Ásvá­nyok, növények, aliatok ÉszaK- Magyarországról. — A miskolci iskolák története. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Diósgyőri vár (9—18): A diósgyőri vár tör­ténete. — Pénzek Diósgyőr éle­téből. — Borsod—miskolci Mu­zeum (10—18): Kondor Béla-em- lékkiállítás. — A múlandóság szobrai. Kunt Ernő fotókiállítá­sa. — Herman Ottó-emlékhaz (i0-ri8): Herman Ottó élete es munkássága. — A Bükk élővi­lága. — Déryné-ház (9—18) : De- ryné-emlékszoba. — Üvegművé­szet! emlékek a XVI—XIX. szá­zadból. Miskolci Nemzeti Színház (7): Diákszerelem. (Madách-bérlet.) SZÍNHÁZI KÖZLEMÉNY A színház igazgatósága értesíti a Déryné bérlet tulajdonosait, hogy a Diákszerelem június 16- án elmaradt előadása helyett bérletük a darab június 23-án, este 7 órakor kezdődő előadá­sára érvényes. " Filmszínházak: Béke (3. n6 és> f8): A cápa (szí. amerikai. 1S“ éven felülieknek, kiemelt és III. helyér!) — Béke kamaramozi (4): Rendőrök háborúja (fran­cia. 16 éven felülieknek. II. hely­ár !) — (6) : Márványember I—II. (mb. lengyel. 14 éven felüliek­nek. dupla helyáir!) — Kossuth (f3, hn5 és 7): A cápa (szí. amerikai, 16 éven felülieknek, ki­emelt és III. helyár!) — Kevesy Iván Filmklub (f5 és f7): Eroti­kus képregény (szí. japán, 13 éven felülieknek. II. helyár!) — Táncsics (f5 ée f7): öt láda aranyrög (mb. szí. francia. III. helyér!) — Táncsics kamara* niozi (6) : Kígyóméreg (cseh, 14 éven felülieknek!) — Szikra (f5): 101 kiskutya (mb. szí. amerikai. II. helyár!) — (f7) : Lebegés (mb. szí. szovjet, 14 éven felülieknek!) — Petőfi (f5 és f7): Ufó Arizonában (mb. szí. amerikai. 14 éven felüliek-' nek, III. helyér!) — Fáklya (f5 és í7): Tudom, hogy tudod, hogy tudom . . . (mb. szí. olasz. II. helyáir!) — Fáklya kamaramozi (f5): Vadfajzat (mb. olasz. 16 éven felülieknek!) — Ady Műve­lődési Ház (7): Feketeszakáll szelleme (mb. szí. amerikai—an-: sol. III. helyár!) — (5): Észter- lánc (szí. magyar). — Tokaj diszkómozi (f8): Kincs, ami nincs (mb. szí. olasz). — Ne- ■ hezipari Műszaki Egyetem (5 és 7) : A magyar nép nevében (ma­gyar, 14 éven felülieknek!) — Népkerti szabadtéri mozi (9) : Me­nekülés a győzelembe (szí. ameri­kai, II. helyár!) — Tapolca, Ady (7 órakor a teremben, 9 órakor a kertben): A titokzatos övezet (szí. szovjet). — Vasas parkmo­zi (9): A cápa (szí. amerikai. 16 éven felülieknek kiemelt és III. helyér!) — Hámor (f6) : Egy asszony visszanéz (magyar). — Pereces (6): Piedone Egyip­tomban (mb. szí. olasz, III. hely- ár!) PENTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Es nálunk? — 8.50: Az Ál­lami Népi Együttes felvételeiből. — 9.34: Kököjszi és Bobojsza.— 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hí­rek. — to.05: Add a kezed. — 10.10: Barokk zene. — 10.59: Lot­tóeredmények. — 11.00: Gondo­lat. — 11.45: Nóták. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Offenbach daljátékaiból. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsort: 9.00: Hírek. — 9.08: Operafinálék. — 10.00: Mesedél- előtt. — 10.32: Csak fiataloknak! — 11.27: Négy évszázad szvitjei­ből. Televízió 1 műsor: 8.30: Szün­idei matiné. — 9.35: Menekülés az arany földjéről. — 10.35: Kép­újság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom