Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-03 / 102. szám

Népszerűtlen feladatnak tartják MuÉafejjyalem és mun'xavédeiem Több mint 23 ezer dolgo­zót és 75 ez«r, oktatási in­tézményben tanuló fiatalt érint városunkban, s a város körzetében a tanácsok mun­kavédelmi tevékenysége. En­nek új irányítási rendszerét a múlt évben alakították ki, s ennek tapasztalatait össze­gezve, a Miskolc városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága megállapította: az intézke­dések hatására a munkavé­delemben lassú javulás ta­pasztalható. Ugyanakkor hangsúlyozták: a baleseti okok között a legjellemzőbb t a figyelmetlenség, a gyakor­latlanság, a munkavédelmi előírások be nem tartása, s a munkafegyelem megsér­tése. Ezek az úgynevezett em­beri tényezők arról árulkod­nak, hogy még mindig sok munkavédelmünkben a for­malizmus, a kelleténél na­gyobb hangsúlyt kap az ad­minisztráció, s kevesebb fi­gyelmet a gyakorlat. S noha a múlt évben csökkent az ezer főre jutó balesetek szá­ma — míg 1983-ban ez a mutató 21 volt, addig 1984- ben 19,4 —, a tapasztalat azt mutatja. hogy többnyire harmadrendű feladatként kezelik a gazdálkodó egysé­geknél a munkavédelmi ten­nivalókat. A munkahelyi vezetők többsége eltűri — hangsú­lyozták a vita során —, hogy a humánus érdekeknek meg nem felelő módon dolgozza­nak a foglalkoztatottak. Nép­szerűtlen feladatnak számít rászorítani a munkásokat a munkavédelmi eszközök használatára. Tudomásul kel­lene végre mindenütt venni, A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol Piszkosak a vonatok Tömegközlekedés a me­gyeszékhelyen és a megye- székhelyekre címmel fórum- műsort sugárzott a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stú­diója hétfőn délután. Az e témakörben levélben és te­lefonon feltett kérdésekre a MÁV. a Volán-vállalatok és az MKV illetékesei vála­szoltak. Az adásidő rövidsé­ge miatt néhány kérdés fe­lelet nélkül maradt. Ezekre — mától kezdve — lapunk­ban adunk választ. Elsőként Hernádi Istvánt, a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának veze­tőjét kerestük meg. • Nagyon sokan tették sió­vá : nem sokat javult a tisz­taság a vonatokon. Várható-e változás? — kérdezi többek között Szabó István Miskolc­ról. — A személyszállító vona­tok tisztántartására a mi iaazgatóságunk is évente több millió forintot áldoz. A ta­karítás nem tartozik a leg­kedveltebb munkák közé. ezért állandó munkaerőhi­ánnyal küzdünk. Hogy ezen úrrá legyünk, külső vállal­kozókkal is tisztíttatjuk a vonatokat. Jelenleg nem ren­delkezünk a kocsik belső takarításához szükséges kis­gépekkel. amelyek használa­tával csökkenteni lehetne a nehéz fizikai munkát, s ha­tékonyabbá tehetnénk ezt a tevékenységet. Megfelelőbb tisztítószereket és segédesz­közöket szeretnénk besze­rezni és alkalmazni, ettől né­mi javulást várunk. De a tisztaságért az utasok is so­kat tehetnének. Ellenőrzé­seink során rendszeresen ta­pasztaljuk : magukról meg­feledkezett egyének a kita­karított kocsikat utazásuk alkalmával teljesen beszeny- nyezik. • A Tiszai pályaudvar alul­járóját úgy építették ki, hogy kétszer kell le- és felmenni, külön a buszokhoz, s külön a villamosokhoz. Kérték-e a vasüt szakembereinek véle­ményét a tervek készítése­kor? — kérdezi Kovács Ist­vánná a MÁV-telepről. — A pályaudvar előteré­nek és a villamos-aluljáró­nak a finanszírozását, az építés lebonyolítását a Mis­kolci Városi Tanács végzi. A villamossal ide érkező utasoknak az aluljáróból mindenféleképpen fel kell jönniük, hiszen a MÁV-jegy- pénztárak a felvételi épület­ben vannak. Természetesen telepíthetnénk az aluljáróba jegypénztárakat, vagy össze­köthetnénk a villamos és a MÁV aluljáróját, de ez rend­kívül költséges volna, s er­re sem nekünk, sem a ta­nácsnak nincs pénzügyi fe­dezete. hogy nem az adminisztráci­ót, hanem a gyakorlatot kell ellenőrizni, s a munkahelye­ken megkövetelni a szabá­lyok betartását. Felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy nem véletlen: ahol a munkafegyelem rosz- szabb, ott a baleseti statisz­tika is árulkodik a munka- védelem gyengeségeiről. A vállalatok új irányítási for­mája e tekintetben is új helyzetet teremt. Az önálló­ság ugyanis fokozott felelős­séget ró a gazdálkodó egysé­gek vezetőire, a balesetelhá­rításban is. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is szükséges a tárgyi feltételek folyamatos javítása, ugyan­akkor az oktatás, a tovább­képzés korszerűsítése. Ez utóbbinak meg kell találni azt a legcélszerűbb módját, amit a jelenlegi technika kí­nál. A végrehajtó bizottság a tanácsi vállalatok és intéz­mények munkavédelmének további javítására határoza­tot fogadott el, melyben — egyebek között — felhívja a felügyelete alá tartozó gaz­dálkodó szerveket: a beszer­zési gondok figyelembevéte­lével alakítsák ki a védőfel­szerelések készletszintjét. Hitelszámla­kezelés, új helyen Megváltozott az ügyvitel az OTP Borsod Megyei Igazga­tóságán: májustól a hosszú- lejáratú hitelkezeléssel kap­csolatos feladatokat, .amelye­ket korábban a Győri kapui körzeti fiókban intéztek, a Széchenyi út 15—-17. sz. alatt lévő irodában rendezik. A családoknál kezdődik... A magukra maradt gyerekekért (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Dobos László, a mis­kolci Gyermekváros igazgató­ja őszintén beszélt Fejti Györgynek gondjaikról is. A csecsemőotthonokból, de csa­ládokból is ide kerülő óvo­dáskorú gyerekek egy-két éves értelmi lemaradással érkeznek. A vendégnek ezután mód­ja volt megnézni Dolnika Istvánná óvónő beszédfej­lesztő gyakorlatát, Suhainé Schusztig Márta, és még jó néhány óvónő foglalkozását, akikkel speciális nevelési módszereikről váltott szót Az iskolai, egyedi módon berendezett tantermek meg­tekintése során pedagógusok­tól érdeklődött a gyerekek tanulmányi eredményeiről. A nyolc osztályt végzettek át­laga 3.1—3,4 körül alakul. S hogy ez nem liberális osz­tályzatot takar, az bizonyít­ja: a tanulók 70 százaléka végzi el a szakmunkáskép­zőt, de egyre többen tanul­nak tovább szakközépiskolá­ban és gimnáziumban is. A látogatást követően Por­koláb Albert, a megyei ta­nács elnökhelyettese adott átfogó képet megyénk gyer­mek- és ifjúságvédelmi hely­zetéről. A veszélyeztetettség jelei egyre aggasztóbb for­mában mutatkoznak meg, s megyénkben a statisztika tükrében sokkal több a ten­nivaló, mint másutt. Tud­juk az okokat, de megszün­tetésükre egyik napról a má­sikra nem számíthatunk. A megyében 1983-ban megala­kult a család- és ifjúságvé­delmi szakbizottság, amely a hivatásosokon kívül igen sok társadalmi aktivistát tobor­zott soraiba- A megelőzést Gondok a földeken í er Az utóbbi napokban nem kényeztet el bennünket az időjárás. Hideg, szeles, esős idő van. egyáltalán nem em­lékeztet az alig várt tavasz­ra. Milyen hatással van ez a mezőgazdaságra? — Valóban jelentősen le­hűlt a levegő, nem ritka a 0 fok körüli hőmérséklet — válaszolt a kérdésre Herczeg László, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának ta­Rendőr­motorosok Négy új, MZ 250-es típu­sú speciális motorkerékpár­ral gazdagodott a Miskolci Rendőrkapitányság gép- járműparkja. Már „betör­ték” a kétkerekű masiná­kat, amelyeknek egyik leg­fontosabb jellemzője, hogy az országútjainkon robogó gépjárműveket minden ne­hézség nélküi képesek utol­érni — jogsértés esetén. A kék-fehér motoros paripákat felszerelték a rendőrségi jár­műveket megillető megkü­lönböztető jelzéssel, martin­kürttel és villogó kék fény­nyel. A motorosok már meg­kapták a speciális téli-nyári bőrruhát. Olyan URH rádió­vevőjük van, amelynek mikrofonját és a hallgatóját Erőt, biztonságot sugárzó kötelékmotorozás a bukósisakba építették be. Ezen keresztül nemcsak a központtal, hanem egymás­sal is állandó kapcsolatot tarthatnak. Ezzel újabb moz­gékony egységgel gazdago­dott városunk rendőrkapi­tánysága. nácsosa. — Ez a növények fejlődését is leállította. Fő­leg a kukorica csírázását gá­tolja a hideg, de az almások­ban is lelassult a virágzás. Ugyanakkor a kajszinak is kedvezőtlen: nehezíti a ter­mékenyülést, ezért nagy ter­méskiesésre lehet számítani. A sok eső miatt a mezőgaz­dasági munkák nem úgy ha­ladnak, ahogy az már ilyen­kor elvárható. A termelőszö­vetkezetek, gazdaságok hiá­ba készültek fel a tavaszi munkálatokra, amihez már­cius végén nagy erővel hozzá is fogfak, a mostohább idő­járás rhiatt gyakori „pihenők­re” kényszerültek. A vetések­kel egyébként jól állnak szö­vetkezeteink, a búza fejlődé­se megindult. Az idén a ki­fagyás kevesebb volt, mint tavaly, hiszen a vetést meg­védte a hótakaró. Az őszi ál­lapotbecslés ennek ellenére jobbat mutatott, mint a ta­vaszi. Bízunk benne, hogy nem lesz gond a búzater­mesztésben, a műtrágyázást csaknem minden üzem befe­jezte már, s ha e hónapban melegebbre fordul az időjá­rás. és csapadékban sem lesz hiány, nem panaszkod­hatunk majd a termésátlag­ra. A szőlőnél nincs különö­sebb gond. A fejlődése ugyan késik valamennyit a téli nagy hideg miatt is, az újabb lehűlés sem kedvez, de mesz- sze van még az az idő, hogy igazán panaszkod junk. Az el­következendő hetekben sokat javulhat az időjárás — leg­alábbis reméljük —, s ked­vezően hat a termésre. A le­maradás még behozható, és ne feledjük: a májusi eső aranyat ér. T. L. + A Gyermekváros kis lakói köszöntötték Fejti Györgyöt ét a kíséretében levő vendégeket tartják a legfontosabbnak, hiszen a gyermekvédelem elképzelhetetlen családvéde­lem nélküL Eredményeik a demográfiai hullám emelke­dése miatt nem lehetnek lát­ványosak. Bebizonyosodott, hogy a nagy nevelőotthonok nem tudnak a családias ne­velés színterévé válni. A ki­használatlan általános isko­lai diákotthonok alkalma­sak lennének több kistele­pülésen erre a célra, s to­vább kellene bővíteni a ne­velőszülői hálózat körét is, érdekeltebbé tenni a gyer­mekszeretőket a társadalmi­lag fontos szerepkör válla­lásában. Fejti György az ezt kö­vető eszmecserén kifejtette: nem egyszerűen hivatali kö­telességként foglalkoztatja a szülőket nélkülöző gyere­kek sorsa. Korábban mint KISZ-vezető is lelkiismereti ügyként kezelte, hogy meg- feleiőek-e a jogszabályaink azokkal a szülőkkel szem­ben, akik önmagukat teszik alkalmatlanná a nevelésre, s visszaélnek szociálpolitikánk kedvezményeivel. Ilyenkor a társadalom szemérmesen gyakorolja jogait, s minden­nek a terhét az állam vise­li. Elgondolkodtató kérdés­ként vetette fel: kellőképpen kamatozik-e az a befekte­tés, amelyet államunk ezek­nek az intézményeknek a fenntartására fordít? Elis­merve mindazt az áldozatos munkát, amit itt végeznek, hiszen a gyerekeket kiegyen- lyozottaak, egészségesnek látta — mégis új és előre­mutató megoldásokon kell gondolkodni. A tanácskozás résztvevői már konkrét tervekkel, ja­vaslatokkal álltak elő. Lu­kács Barnabás, a Gyermek­védő Intézet igazgatója el­mondta, hogy épül az új in­tézetük, amelyben lehetőség lesz az oda kerülő gyere­kek differenciált elhelyezé­sére. A régi épületet ifjúsá­gi otthonná akarják átala­kítani a már dolgozó, 14—18 éves fiatalok számára. Ke­resik az örökbefogadás új formáit, s kialakították — kísérletképpen — a megyében azoknak a körét, akik alkal­masak lennének hivatásos nevelőszülői feladatok ellá­tására. Dr. Ződi Imre, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára pedig el­mondta, hogy a pedagógus munkabizottságuk azokon a terveken dolgozik, miként lehet a nevelőszülői hálózat munkáját a meglevő neve­lőintézetekkel és az újakkal ötvözni. Kisebb települések elhagyatott iskoláit, épüle­teit szeretnék társadalmi összefogással rendbehozni, s a helybeli családokkal közö­sen megoldani a magukra maradt gyermekek oktatá- sát-nevelését. O. E. 36-937 a szám Tele-könyv Tele-könyv szolgálat néven új szolgáltatást vezetett be a Müveit Nép Könyvterjesztő Vál­lalat tegnaptól Győrött, Sze­geden, Debrecenben, Pécsett és Miskolcon. Délután 5-től reggel 7-ig lehet majd telefonon hívni Miskolcon a 36-937-es szá­mot, ahol automata üzenet- rögzítő segítségével bármi­lyen keresett könyv meg­rendelhető. Az ezzel kapcso­latos1 információkat az üze­netrögzítő szalagja tartal­mazza. A könyvterjesztők vállalják, hogy a kívánt könyvet felkutatják, és igény szerint a megrendelő lakó­helyéhez legközelebbi köny­vesboltba névreszólóan el­juttatják, vagy utánfizetéssel postázzák. Amennyiben a ke­resett mű már sehol sem szerezhető be, arról is érte­sítik a megrendelőt. Felvi­lágosítást adnak könyvekről is: érdeklődni lehet például arról, hogy egy művet ki írt, melyik kiadó adta ki, s hogyan lehet a legkönnyeb­ben beszerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom