Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

Erkélyeket festenek, kötélről Ég és föld közt lebegve Állt egyszer egy ház a Baross Gábor utcában, a volt vil- lamosremíz közvetlen közelében. Emeletes volt, masszív, téglából épült. Semmi különleges nem volt benne, hacsak az nem, hogy a hátsó ablakaiból esetleg látni lehetett a fürdőzőket az Augusztus 20. strand medencéiből. A házat jó egy esztendővel ezelőtt lebontották. Nem tud­ni. miért... Talán azért, mert a Miskolci Vízművek telep­helye terjeszkedni akart, de lehet, hogy a strand erre is kívánt bővülni. Az ok végül is nem érdekes... Bizonyára megalapozott volt, bár elhamarkodott: a házat ugyanis le­bontották, s a használható építőanyagot elvitték. Az alap, a törmelék azonban a mai napig is ott díszeleg, hirdetve: itt egykor ház állott... Félreértés ne essék: nem a szanálások ellen ágálok. Terü­letet csakis úgy lehet nyerni manapság a városban, ha va­lamit lebontanak. Csak éppen jól meggondoljuk-e, hogy mit bontunk és mikor? Miskolcon jobbnál jobb házakat tettek a földdel egyenlővé az utóbbi években (miközben máshol rosszabbnál rosszabb „házak” várnak szanálásra), s a he­lyükre máig sem épült semmi. Tudjuk: a szanálást követően terepet kell rendezni, s köz- müvesíteni muszáj. Ám azt már nehezen értjük: miért te­lik el egy-másfél év a bontástól az építkezés megkezdésé­ig? Vagy amikor bontanak, még nem tudják, mi épül a ré­ginek a helyén? Ez elképzelhetetlennek tűnik... Valószí­nűbb az, hogy amikor a csákány lecsap az épületre, s vé­gez vele, még nem jött össze a pénz az újra. Marad tehát a grund, amíg lesz anyagi erő az építkezésre... Egy-másfél évig lakhattak volna még ezekben a házak­ban, s másoknak — jobban rászorulóknak — lehetett volna kiutalni az új otthonokat, ahová a szanáltak beköltöztek. De jól tudjuk: könnyebb rombolni, mint építeni... I. S. Jf. Csőhegesztés ... Szén helyett gázzal fűt majd a kazán. J Könnyebb ★ A 43. számú tanácstagi választókerület jelöltjei: Hell Ist­ván nyugdíjas és Rácz Lukács BM-dolgozó 5(c A 47. számú tanácstagi választókerület jelöltjei: Cservé­nyük Gábor, az ÉSZAKTERV csoportvezető főmérnöke és dr. Lipták Antal, az NME egyetemi adjunktusa Nem mindennapi látvány­nak lehetnek tanúi mosta­nában az avas-déli lakótele­pen élők. Az Engels utca 41. számú ház erkélyei előtt kötélen lógva javítgatják a rozsdás fémrészeket. Egy fiatalember éppen földet ér, megmozgatja elgémberedett tagjait, lecsatolja a keskeny ii Indeszkát, és ismét indul a tetőre. — A Spealpin nevű. ma­gasépítményeket karbantar­tó gmk-ban dolgozom — mondja a fiatalember, aki csak annyit hajlandó elárul­ni magáról, hogy a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen ta­nul. — Két volt miskolci egyetemista alakította a gmk-t, két éve. A megala­kuláskor a belvárosi lakás- szövetkezet összes erkélyét mi festettük le. — Ki szerzi a munkát? — Ösztönözve vagyunk rá, hogy mindegyikünk próbál­kozzon ezzel is. Akinek si­kerül megbízást szerezni, az egy bizonyos összeggel töb­dőréteggel átfesteni. Mindez egy erkélysoron egy ember­nek legalább tíznapi elfog­laltságot jelent. Egy erké­lyért 1500—1700 forintot ka­punk. A gmk-ban mindegvi- künk másodállásban, illetve a tanulás mellett dolgozik. így egészítjük ki a jövedelmün­ket. — Nem veszélyes lebegve festeni? — Barlangász vagy hegy­mászó előképzettség nélkül nem tanácsos hozzálátni! Aki még nem próbálkozott ilyesmivel, annak valóban veszélyes lehet, s csak igen lassan tud haladni. A gya­korlottabbak egv-két óra alatt leérnek egy erkélyso­ron, legfeljebb kissé elzsib­bad a lábuk, — A közönség mit szól a mutatványhoz? — Elsősorban a közeli buszmegállóban várakozók figyelik, hogy mit csiná­lunk. A törzsközönség azon­ban a gyerekek, akik kijön­nek az erkélyre, mikor ép­pen ott lógunk. Nekem kedd óta már akadt egy kis két­éves barátom, akivel rend­szeresen beszélgetek . . . (bujdos) Legális lehetcség Utazás, kemény valutáén bet kap az elszámoláskor. És nyösebb ajánlatot választa­ni. Talán kevesen tudják még, hogy erre most már legális lehetőséget teremtett az OTP, s ez az út nyitva áll a miskolciak előtt is. 1984. január elsején ala­pították meg a közös ma­gyar—osztrák utazási irodát, az OTP—Penta Tours-t. Ez Bécsben működő utazási vál­lalkozás, kiterjedt nemzet­közi üzleti kapcsolatokkal. Utazási ajánlatai között van, ami csak devizáért vehető igénybe, de akadnak forin­tos utazások is. Mi kell ah­hoz, hogy utazhassunk a Pentával? Kisházi Gézáné, az OTP megyei igazgatósá­gának osztályvezetője: — Akt utazni óhajt, elég, ha felkeresi megyei igazga­tóságunkat a Szemere utca 5. szám alatt; itt rendelke­zünk a szükséges informá­ciókkal. Jó tudni, hogy a de­vizás utaknál háromféle va­lutaforrás vehető igénybe: devizaszámla, utazási költ­ségszámla, illetőleg az egyé­ni turistakeret. A progra­mok jó része Bécsből indul, de természetesen gondosko­dunk a Bécsbe való utazás­ról is. Nagy könnyebbség, hogy ez év április elsejétől repülőjegyet is árusíthatunk a világ minden országába. A Penta Tours ajánlatai között egyébként valóban különle­ges célok, színhelyek szere­pelnek : Tunézia. Marokkó, Kanári-szigetek, Észak-Ame- ri'ka, Afrika, Távol-Kelet. De kínálunk hagyományos osztrák, olasz* jugoszláv és nyugat-európai körutakat is. egyre gyakrabban keresnek meg bennünket... — Mennyit lehet ezzel ke­resni? — Kedden reggel kezdtük itt a munkát: hat sorban ti­zenegy. azaz összesen hat­vanhat erkélyt kell rozsdát- lanítanunk. miniummal. két­szer alapozóval és egy fe­Sokszor vitáztak arról mostanában sajtónk hasáb­jain, hogy a nagy nyugati utazási irodák árai miért alacsonyabbak, mint a honi idegenforgalmi szervezeteké. Az olcsóság persze viszony­lagos, hiszen kint kemény valutában kell fizetni, s nem forintban. Akinek azonban van konvertibilis pénze, ért­hető, hogy szeretné az elő­Tanácstagjelöltjeink Május 7-én befejeződtek városunkban a tanácstagi jelölőgyű­lések. Lapunk sorozatban közli azoknak a jelölteknek az arcmá­sát, akiket a városi választási elnökség elfogadott. A 33. számú tanácstagi választókerület jelöltjei: Homolya Gizella, a Hazafias Népfront városi titkára és Szakács Ka­talin, az ipari szövetkezetek KISZ-bizottságának titkára. A homokozóban tisztaságnak kell lenni, hiszen a kicsik néha még meg is kóstolják ■ homok-süteményt... (Kiss József felvétele) / Es a játszótér elten? Perzselik a homokot A több mint ötszáz mis­kolci játszótér meglehetősen lehangoió - látványt nyújt. Szinte mindenütt ugyanaz a kép tárul elénk: egy szál láncon lógó hinták, kitört forgódobok, beton, aszfalt minden menyiségben. Az apróságok egyedül a ho­mokozóban érezhetnék jól magukat, ha elegendő volna mindenütt'a homok, s nem volna tele szeméttel. A játszóterek felújítását, a hibás, balesetveszélyes be­rendezések cseréjét ez évtől ismét a kertészeti vállalat végzi. Rudolf László igazga­tótól megtudtuk, hogy már hozzáláttak a munkához. Többfelé mozgatható pado­kat helyeztek el, rendszere­sen nyírják a füvet, s meg­kezdték a homokozók feltöl­tését, a homok átforgatását is. A teljes cserére csak rit­kán kerül sor, hiszen ez az egyetlen brigádnak irdatlan nagy munkát jelentene. A medencéket pedig nem töl­tik a peremükig, mert így a homok túlságosan hamar szétszóródna, s a töltögetést kezdhetnék elölről. A Városi Közegészségügyi Szolgálatnál az iránt érdek­lődtünk: milyen egészség- ügyi előírások vonatkoznak a homokozókra? Dr. Csató Ilona, a gyermek- és ifjú­ságvédelmi csoport vezetője ismertette a paragrafust, mely szerint az óvodákban, bölcsődékben a homokozó­medencék tartalmát évente rombolni... kellene cserélni. A közterü­leti játszóterekre is vonat­koztatható e rendelet. Az állandó cserét viszont ki le­hetne kerülni, ha megoldha­tó lenne a homok fertőtle­nítése. E célra készítettek egy szerkezetet a karcsai termelőszövetkezet mellék­üzemágánál. A gép legin­kább a lángszóróra hasonlít, segítségével a homok felszí­ne felperzselhető, így elvé­gezhető a rendszeres fertőt­lenítés. Az eljárás ismerte­tésére április közepén bemu­tatót tartottak a városi ta­nács egészségügyi és műve­lődési szakembereinek. A szemle után mindkét szerv Be kell vallanunk őszin­tén — persze ezt láthatták is a felénk járók —, hogy a közvetlen belvárosban a saj­tóház szennyezte majdhogy­nem legjobban a levegőt. A téli hónapokban sűrű. sötét és bűzös füst gomoly- gott kéményeinkből — a széntüzeléses kazánnak ez volt a hátránya. Igaz, nem fáztunk, de mi, akik a kör­nyezetvédelemről írunk szin­te nap mint nap ... szóval ez olyan volt, mint amikor a rossz pap bort iszik, míg jó prédikátorként a vizet reklámozza. Nos, ez a füstös, bűzös ál­lapot nem is oly sokára meg­változik. Bevezetik a gázt a úgy nyilatkozott, hogy meg­kötik a szerződést a karcsa- iakkal, így ezután az óvo­dák és bölcsődék homokozói­nak fertőtlenítése megoldó­dik. Természetesen az egész­ségügyi szakemberek szíve­sen vennék, ha a közterüle­ti játszótereken a homok­pótlás és a medencék fel­ásása mellett i a lángszórós eljárást is alkalmaznák. A kívánságra nemcsa/k az ad alapot, hogy a medencék szemetesek, de a háziállatok, például az ebek is előszere­tettel szennyezik a meden­céket. B. A. sajtóházba... Napok óta bontják környékünkön a járdát, a közterületet, árkot ásnak, csövet fektetnek, ké­szül a gázt fogadó állomás. Öt vállalat, intézmény — a nyomda, a TÜZÉP, a Bor- sodterv, a megyei rendőr-fő­kapitányság és a XVI-os Számú Autójavító Vállalat — fogott össze, hogy szén-, olaj-, illetve vegyes tüzelésű kazánjait kicserélje, s gázzal fűtsön a közeljövőben. A munka megkezdődött, s ha minden a tervezett el­képzelések szerint alakul, akkor a következő télen már nem ereget sűrű füstöt a mi székházunk kéménye sem ... • ■ üt cég összefogásával Szén helyett gáz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom