Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

A Mibkofci Televízió terveiből j(c Szűk a stúdió, de a műszaki berendezések színvonala megfelelő. Képünkön: Kuki József műszajci vezető a vágó­szobában. A vágógépről túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a stúdió lelke. Alapos előkészítő munka után, április 15-én jelentke­zett először a Miskolci Televí­zió az avosi városrészben. A műsor első részében előre el­készített riportokat, videofilme­ket lehetett látni, az adás be­fejező részében pedig a tele­fonon érkezett kérdésekre a felelős szerkesztő és a stúdió­ba meghívott vendégek vála­szoltak. Korai lenne végleges következtetést levonni a tele­víziós pemrier értékéből vagy hibáiból; tudjuk, hogy ez is, az is volt benne. A tanulságot azért egy-két dologban - mi, akik a műsort készítettük - megjegyeztük magunknak. A városi televízió első kí­sérleti adása a „nagy televí­zió” valamelyik magazin-mű­sorához volt hasonló, és csak itt-ott érződött belőle, a ké­sőbbiekben kialakítandó szerkesztési cél: a városrész és a város ügyeit elemző okfeltáró mondanivaló. Mi­ért írom azt, hogy később kialakítandó? Azért, mert a szerkesztőség az induláskor még nem tudta megteremte­ni a lakossággal a szoros kontaktust. A jövőben hat­hatósabban képviseljük a vá­rosrész lakóinak érdekeit, fórumot teremtve a nyílt várospolitikának. Társadalmunkban a szo­cialista demokrácia tartalmi és formai elemei gazdagod­nak. Ez alól a tömegtájé­koztatási intézmények sem vonhatják ki magukat. Ügy látom, hogy az országos saj­tóban is, de városunk lap­jában, a Déli Hírlapban is, mind több teret adnak an­nak, hogy a kisebb-nagyobb kollektívák sajátos érdekeit tolmácsolják. Mostanában jelentős tör­ténelmi folyamat alakítói­ként, aktív részeseiként él­jük meg —, mint választók, vagy választottak — min­dennapjainkat. Tanuljuk a demokráciát, a toleráns vi­selkedést, tanuljuk közös sorsunkat együttesen és fe­lelősségteljesen alakítani. Sok még a megnemértés, a visszahúzódás, a „mi értel­me van?” megnyilvánulás, a „ne szólj szám, nem fáj fe­jem” mentalitás. Mégis, egy­re többen vannak közöttünk olyanok, akik az első ku­darc, vagy az első összekoc­canás után is bátran folytat­ják jobbító tevékenységűiket. Változunk, formálódunk! Mostanában nemcsak a hét­köznapi ember magatartása változik, hanem a „hivata­los” személyé is. Mennyire? Ez rajtunk is múlik, akik megválasztjuk képviselőin­ket, tisztségviselőinket a kü­lönböző testületekbe. Raj­tunk, akik nemcsak a vá­lasztások során mondjuk el azt, aminek örülünk, vagy amin bánkódunk, hanem mindig, s minden e célra működtetett fórumon. Töb­bek között erre is jó a he­lyi (városi) televízió. A la­kosságnak, az állami, társa­dalmi szervezeteknek az együtt politizáló, egymással dialógust folytató demokra­Egy hónapig tartó rendez­vénysorozattal emlékezett meg Zemplén, s benne Sárospatak II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulójáról. Ez érthető, hiszen a vezérlő fejedelem gyermek- és ifjúkorának nagy részét Sárospatakon, Szeren­csen, a tokaji és a regéci vár­ban töltötte. Emlékét kiállításokon idéz­ték fel, történelmi nagysá­gát műsoros ünnepségeken, pályamunkákban méltatták, a Rákóczi-szabadságharc ese­ményeinek, jelentőségének ismeretét pedig szellemi ve­télkedőn bizonyították a ne­mes versengésben részt ve­vő fiatalok. tikus színtere lehet; illetve azzá kell tennünk. A nézők javaslataira, a lakosságot közvetlenül érin­tő kérdésekre az illetékes szakemberek a stúdióban ad­nak majd választ. Lehet ve­lük vitatkozni is, ha úgy ér­zi a néző, hogy nem kielé­gítő a felelet. A városi te­levízió szerkesztőségének az a terve, hogy egyre több vi­taműsort, fórumot, kerek- asztalbeszélgetést közvetít­sünk élő adásban, bár — szűk stúdió stb. — a jelen­legi körülményeink eléggé mostohák. így válik majd a városi televízió a közönség televíziójává. Remény van rá, hogy az adást tenni tu­dók köre bővül. Mivel mis­Az évforduló rendezvé­nyeinek méltó befejezése az az emléktúra, amelyen a sá­rospataki Rákóczi Gimnázi­um és a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő kiskunhalasi Mezőgazdasági Szakközépis­kola tanárainak és diákjai­nak közös csoportja vett részt május 2-án és 3-án. Sárospatakról autóbusszal indulva, ellátogattak a fejfe­delem szülőházához Borsiba, nyugvóhelyéhez Kassára, és a sárospataki mellett leg­kedveltebb váraihoz Ung- várra, Munkácsra, mindenütt elhelyezve a nemzetiszínű és a piros-kék Rákóczi-szala- gokkal ékes emlékkoszorú­kat. kolcibbá fog válni a televí­zió, egyre többen vesznek majd részt e módon is váro­sunk életének alakításában. Kecskés Sándor a miskolci tévéstúdió vezetője A Miskolci Akadémiai Bi­zottság székházában rendezte meg a múlt héten a Városi Könyvtár és a Magyar írók Észak-magyarországi Területi Csoportja a Jelenkor című pé­csi irodalmi lap szerkesztőinek és Íróinak találkozóját miskol­ci olvasóikkal. A Jelenkor köré tömörült írók szellemi családfájukat Janus Pannoniustól eredez­tetik. Lehet azonos egy je­lenség a történetével? — tette fel a kérdést Szeder­kényi Ervin főszerkesztő, tartalmas bevezetőjében. Igen, mert a lap kultúrate­remtő, költő- és írónevelő erejére, embert és hagyo­mányt számon tartó méltó­ságára gondoltunk. Pécsett becsülete van a tehetséges embernek, súlya a hagyo­mánynak. A harmincas évek elején Kolozsvári Grandpierre Emil és köre, Kardos Tibor re­neszánsz-kutató és társasága feszegeti az elmaradt, „ko­szos kis város” kultúráját. A vasárnap este nyolc óra­kor sugárzott adás szinte min­dig film; szórakoztató műsor­ral köszön el az előző hét. Most sem hiányzott a krimi, de később jött egy órával. A mű­sorszerkesztés fontosabbnak ítélte meg, hogy ebben a ki­emelt időpontban A magyar dal ünnepe című sorozatot in­dítsa útjára. Hogy az ország tévénéző közvéleménye mit szólt ehhez, azt még nem tud­ni, a Vigadóban látott telt ház, az egyes énekeseket kí­sérő vastaps a szerkesztő Len- gyelfi Miklóst igazolja. Hogy ma már mennyire vagyunk muzikális nép, azt nehéz lenne megmondani. Eszébe jut az embernek ilyenkor ének-zene tanítá­sunk, amely sajnos — a ze­neiskolákat leszámítva — nagyon szűk gyerektömeg­re korlátozódik. Eszébe jut az is, hogy ha a felnőttek­nek nem tetsző műfajban is, de a fiatalok nagyon mu­zikálisak. Gondolni kell a szinte a kelleténél is több koncert ellenére mindig te­li hangversenytermekre, ré­tegigényekre és divatokra. Igazsága van a Rádió- és Te­levízió-újságban megjelent szerkesztői előzetesnek: nem lehet tudni, hogy a műsor­sorozatnak milyen vissz­hangja lesz. Igaza van, mi­kor visszhang alatt többet ért, mint egy-egy nézői, hall­gatói vagy kritikusi meg­jegyzést. Az ötletet a tallinni dal ün­nepe, és hasonló lengyelor­szági példa adta. Ezek ad­ják a hozzávetőleges mintát, a megérzés pedig a majdan még nyolc estén át tartó műsoregyüttes tematikáját. A magyar népdalt követik majd Bartók és Kodály dalai, kó­rusművei, zeneszerző-generá­ciók népdalfeldolgozásai. Kü­lön adást szentelnek a tör­ténelem dalainak, a virág- énekeknek, a rokokónak, a városok dalainak, a sanzo­noknak, kupléknak, és mai magyar költők megzenésített dalaival kívánják zárni a sorozatot. Ez valóban a ma­gyar dalkultúra keresztmet­szete, s ahogy az első adás mutatta, reprezentáns össze­állítás is. Amit vasárnap este hal­lottunk, ahhoz nem kellett külföldi minta: esztendőkön keresztül nagy közönsége volt a Repülj páva-vetélke­dőknek. Azok a műsorok mutatták meg, hogy a ma­gyar népdalkultúra mennyi­ben él, és milyen formák­ban jut el a modem em­berhez. Népi énekesek, a népművészet idős és fiatal Várkonyi Nándor, aki könyvtárában, tudatában és Szíriát oszlopai című köny­vében az emberi nem egye­temes kultúrájának funda­mentumát kereste, széles re tárta a kaput a KIOSZK- sörkert kerékasztal-lovagjai­nak. Csorba Győző, Weöres Sándor, Tatay Sándor, Ta­kács Gyula, Surányi Miklós írók és Martyn Ferenc fes­tőművész a Várkonyi-féle Janus Pannonius Társaságba tömörült, s 1941-ben már fo­lyóirattal jelentkeznek, mely­nek neve: Sorsunk. A Sorsunk sorsa búvópa­tak volt; 1958 őszétől Jelen­kor címen él. Első fénykora 1963-ban volt Tüskés Tibor szerkesztésében, aki meg­tisztította minden dilettan­tizmustól. „Az aranyló, nap­fénybe hulló pécsi vasárnap” melege éltette a nehéz évek­ben, s mint Szederkényi Er­vin mondta: „A lap folya­matossága így erősebb, mint az a sors. amit a történelem számára kiírt.” A történelem meghatároz­za sorsunkat, éreztem Ber­mesterei. hagyományőrző együttesek léptek színpadra most is, mint annak idején, és az ELTE Bartók Kama­rakórusa mutatta, hogy az énekkarok is nagyon szépen és kedvvel énekelnek nép­dalt. Nem lehetett kétséges, hogy a közönség ott a Viga­dóban örülni fog a vasárnap estének, azt viszont bizonyá­ra a szerkesztők is gondol­ták, hogy a hollókői asz- szonykórussal nehéz lesz együtt énekelni. Még akkor KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Az MRT szim­fonikus zenekara játszik. — 13.50: Nóták. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Arc­képek az orosz irodalomból. — 15.17: Fuvószene. — 15.29: Fél­óra népzene. — 16.00: Hírek. — 16.05: Kérhetek valamit? — 17.00: Társadalom és iskola. — 17.30: Filmzene. — 17.45: A Sza­bó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Tudomány és gyakorlat. — 19.44: Geszty Szil­via operaáriákat énekel. — 20.08: Népdalest — 20.58: A D-nap. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Népszerű zenekari muzsika. — 22.58: Re­pedés a falon. — 23.08: Archí­vumok mélyéről — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Hidas Frigyes rézfúvós- műveiből. — 12.30: Nóták. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időiárás­és vízállásjelentés. — 14.00: Ze­nés délután. — 17.30: Kamasz- oanasz. — 18.30: Gramofonal­bum. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Bön­gészde a zenei antikváriumban. — 21.00: Hírek. — 21.05: Hunya­dy Sándor meséli. — 21.36: Az élő népdal. — 21.46: A Rádió Dalszínháza. Egy éi az Arany­bogárban. — 23.00: Hírek. — 23.20: Tánczene. — 24.00 Éjfél­től hajnalig. 3. műsor: 12.45: Világhírlap. — 13.00: Hírek. — 13.05: Vágókép. — 13.59: Kórusmuzsika. — 14.15: Pierre Fournier gordonkázik. — 14.56: Üj lemezeinkből. — 15.30: Labirintus. — 15.45: Madarász Iván—Nagy László: Himnusz minden időben. — 15.51: Csem­balómuzsika, gyerekeknek. — 16.00: Purcell: Oda Szent Ce­cília napjára. — 17.00: Iskola- rádió. — 17.30: Nerone. — 18.30: Na matemtiem jeziku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Mutter­sprache. — 19.35: Két Mozart­divertimento. — 20.00: Magyar együttesek eountryfelvételeiből. — 20.27: Még egyszer a jövő­kutatásról. — 20.57: Yehudi Menuhin hegedül és vezényel. — 22.29: Rádiószínház. Félelem nélkül élni. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor­ismertetés, hírek, időjárás. — tők László költő verseit hallgatva, és Csorba Győző költő sem jókedvű. „Égett tarló a volt vetés. / A kés nyelét nem fogja kéz. / Vad nélkül folyik a vadászat” — mondja Tapasztalat című kozmikus erejű, nagy költe­ményében, de vigaszt adóak a költészetről szóló gondo­latai. Ha rajta múlna, a vi­lág minden versét kiadná egy végtelen méretű encik­lopédiában, ahol mindenki megtalálhatná a maga szíve szerinti legkedvesebb költő­jét, s akkor egy költő sem hinné, hogy nincs rá szük­ség, mert a „sok egysze- mély” mind meglelné helyét az emberiség szívében. Hin­nünk kell abban, hogy min­denki szívében helye van a költészetnek. Kulcsár Imre tette él­ménnyé a vershallgatást, Hernádi Istvánná a miskol­ci olvasók nevében virágcso­korral köszöntötte a frissen Kossuth-díias Csorba Győ­zőt. Tartalmas, szép ünnep volt. Gy. Ä. is, ha a szöveget rrrindenkt megkapta, és a szándék meg is van benne. A közönség engedelmeskedett Bárányt Ferenc műsorvezetői felszó­lításának, a dal mégis a színpadról hangzott tisztán. Reméljük, jó és szép mű­sorsorozat lesz A magyar dal ünnepe, jó lenne, ha ün­nep lenne valóban. De ez nem egyszerűen elhatározás kérdése. M— 17.05: Művészportrék, színház- történeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. — 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak­magyarországi Krónika. (A Mátra-bükki Intéző Bizottság ülése Nógrád megyében. — Erő­műi nagyjavítás Kazincbarci­kán.) — 18.25—18.30: Lap- és mü- sorelőzetes. Televízió, I. műsor: 15.55: Érettségizőknek ajánljuk. — 16.40: Hírek. — 16.50: Té<vé BA- SIC-tanfolyam. — 17.20: Három nap tévéműsora. — 17.25: A nyelv világa. — 18.2: A nagy győzelem 40. évfordulóján. — 19.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: A halál ar­chívuma. — 21.05: Stúdói ’85. — 22.05: Legszemélyesebb köz­ügyeim. — 22.55: TV-híradó. — 23.05: Himnusz. Televízió, 2. műsor: 17.40: Zsebtévé. — 18.10: Sakk-matt.— 18.30: Körzeti adások. Budapest. Pécs. Szeged. — 19.05: A bolygó muzsikus. — 20.00: Kulisszán in­nen. kulisszán túl. — 20.40: Pet- rovics Emil: I. kantáta. — 21.00: Tv-híradó. — 21.30: Amíg nem vall. — 22.15: Képújság. Szlovák televízió: 16.45: Az egészség völgyei. — 17.10: Talál­kozás a képzőművészettel. — 17.50: Közép-szlovákiai magazin, — 18.30: Kék fény. — 19.30: Tv- híradó. — 20.20: A harcok kró­nikája. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. Ásványok, növények, állatok Észak-Magyar országról. — Mis­kolci Képtár (10—18): Két évszá­zad magyar festészete. — Her­man Ottó-emlékház (10—18) : Her­man Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Borsod —miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Szakmunkás Galéria (10—18): Zombori József és Lőrincz Ró­bert kiállítása. — Mini Galéria (10—18) : Tóth Sándor kiállítása. — Fotógaléria (9—19): Eifert János fotói. — József Attila Könyvtár (11—19): Tisztelet Suoka Magdolnának. — 45. Szá­mú Általános Iskola (8—19) : Üttörőtörténeti kiállítás. Miskolci Nemzeti Színház (7): Két úr szolgája. (Csórtos bér­let.) — Kamaraszínház (7): A régi nyár. Filmszínházak: Béke (3. n6 és f8) : Segítség, felszarvaztak! (mb. szí. olasz. 14 éven felüli­eknek. III. helyár!) — Béke ka­maramozi (4): Az oroszlán ug­rani készül (szí. magyar). — (6): A biztosan ölő Sárkány Lady (japán. 16 éven felülieknek. III. helyár!) — Hevesv Iván Film­klub (f5 és f7): Carmen (szí. spanyol). — Táncsics (f5 és f7): Túl nagv rizikó (mb. szí. ame­rikai. 14 éven felülieknek II. helvár!) — Táncsics kamaramo­zi (6): Uramisten (szí. magvar). — Szikra (f5 és f7): Rendőrök háborúja (mb. szí. francia. 16 éven felülieknek, n. helyár!) — Petőfi (f5 és f7): Amit tudni akarsz a szexről . .. ímb. szí. amerikai. 18 éven felülieknek. III. helvár!) — Fáklya (f5 és f7): Vera és a férfilátogatok (mb. szí. szovjet. 14 éven fe­lülieknek!) — Fákévá kamara­mozi (f 51 : Szeretők (szí. ma­gvar. 14 éven felülieknek!) — Tokaj discomozi (f7): Ki kém, ki nem kém? (mb. szí. ameri­kai. 14 éven felülieknek!) — Nehézipari Műszaki Egyetem (5): Tudom, hogy tudod, hogy tudom... (mb. szí. olasz. TI. helv­ár!) — Szirma (f6) : A király es a madár (mb. francia). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Az Eco-mix különkiadása. — 8.50- Kis magyar néprajz. — 8.55: Václav Neumann vezényli a Cseh Filharmonikus Zenekart. — 9.39: Irodagéo helyett orvo­si műszer. — 9.49: Régi magyar táncok gyerekeknek. — 10.00: Hírek. — 10.05: íróvá avatnak. — 10.41: Mi ez a gyönyörű? — 10.57: A Ladv lámpással. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05- Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz Dere külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: A féri kooogtat. — 9.40: Zene­kari muzsika. — 10.30: Anve- gln. — 11.20: Pillanatkép. — 11.25? A Régi Zene Együttes játszik. Borsi—Kassa — ingvar—Munh ács Rákóczi-e mléktúra Vendégünk volt A Jelenkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom