Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

Kipróbálják az áj szigeteli any a got Nem ázik be a tető Nem lesz víz Perecesen Június 3-tól 7-ig, azaz hét­főtől péntekig szünetel a vízszolgáltatás Perecesen, a Debreczeni Márton tér és a Finkei utca térségében, min­den délelőtt egy-két órán át. A vízművek ügyeletén el­mondották, hogy ez idő alatt elvégzik a szükséges karban­tartást, s ennek eredménye­ként biztonságosabbá válik Pereces vízellátása. A Rádiótót kérdezték - a DH válaszai Fűíetlen fürdőszoba Lakók és lakások címmel nemrég fórumműsort ren­deztek a Magyar Rádió mis­kolci stúdiójában. A hallga­tok rengeteg kérdést tettek fel az illetékeseknek, akik az egy óra műsoridő alatt természetesen nem tudhat­tak válaszolni mindegyikre. A kimaradt kérdéseket la­punk hasábjain vesszük sor­ra. • Hosszú levelet írt a Szé­niére u. 8. szám alatt lakók nevében Fodor János és Sáf­rány Margit. A Szemere u. 8. szám alatti házat ugyanis fel­újítják, ezért 13 bérlő lakás­bérleti jogviszonyát megszün­tették. Ezt azzal indokoltéit, hogy az átalakítás során meg­változott a lakás alapterülete, szobaszáma. Mivel mindketten idősek, nyugdíjasok, igazságta­lannak tartják, hogy új környe­zetbe kell költözniük. A vá­laszadó: Nyíri István, a Mis­kolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatója: — Valóban igaz, hogy több, felújítás alatt levő épü­letben a lakások átalakítá­sa miatt megszűnnek a la­kásbérleti jogviszonyok. Ilyen esetekben a bérlőket a vá­rosi tanács lakás- és helyi­séggazdálkodási osztálya véglegesen helyezi el másik otthonba. Megértem a nyug­díjasok panaszát, hiszen nem könnyű annyi év után új kö»- nyezetbe , kerülni. A lakás- és helyiséggazdálkodás: osz­tály azonban minden eset­ben támogatja a bérlők azon kérését, hogy lehetőleg meg­szokott környezetükben, vagy ahhoz közel kapjanak lakast — ha erre van lehetőség. • Szabó Dénesné tanácsi bérlakásban lakik a Benedek 21. szám alatt. Szóvá tette, hogy az épületek hőszigetelés nélkül készültek vakolatuk om­ladozik, egyes helyeken a konyhákban és a fürdőszo­bákban nincs használható fű­tőtest — s még hosszú sorban következnek a hibák. Vajon mikor fogják a lakásokat fel­újítani, s a munkálatokkal kapcsolatban kikérik-e a la­kók véleményét? — Nyíri Ist­ván: — A Bálint és a Benedek utcai épületek külső hom­lokzata valóban igen megvi­selt állapotban van. Hőszi­getelésük nem tér el lénye­gesen az azonos korú és ki­vitelezésű más épületekétől. A hőháztartásukon csak az épületek teljes felújításával lehet javítani. A teljes fel­újításra viszont — az épü­letek kora miatt — legfel­jebb a Vili ötéves tervidő­szakban kerülhet sor. A fel­újítás előtt kikérjük a lakók véleményét, s figyelembe 1» vesszük a javaslatokat a fel­újítási tervek készítésekor. Szabó Dénesné lakásában egyébként belső terű fürdő­szoba van, s fűtése nincs. Ezért Szabó Dénesné lakbé­rét 10 százalékkal mérsékel­jük, amíg mea nem oldjuk a fürdőszoba fűtését. Néhány hete beszámoltunk arról, hogy szimpoziont ren­dezett Miskolcon a MIKuV (Mezőgazdasági Ipari Közös Önálló Vállalat) Borsod me­gyei részlege és a Conkrete (Jucimé Export GmbH nyu­gatnémet cég. Egyebek kö­zött bemutatták a nyugat­német cég által szállított új tetőszigetelő anyagot, ame­lyet az országban jelenleg egyedül a MIKÖV használ. — A szimpozionon és azt követően igen sokan érdek­lődtek az új tetőszigetelési eljárás iránt — mondja Dombóvári Géza, a pesti vál­lalat borsodi részlegvezetője. — Külön örömünkre szolgált, hogy megkeresett bennünket a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat is. Hiszen köztu­dott, hogy a városban sok gondot okoznak a tetőbeázá­sok. Hamarosan megszületett a megállapodás az első re­ferenciamunkára. Ennek színhelye a Hoff­mann Ottó utca egyik sáv­háza. Itt láttak hozzá teg­nap a MIKÖV szakemberei, hogy a műgyanta alapanya­gú Conkretan anyaggal, egy különleges szórógép segítsé­gével, „lefújják” a tetőt. Ez a szigetelőanyag ugyanis a tetőre fújva egybefüggő, kü­lönböző vastagságú bevona­tot képez, amely a legrejtet­tebb zugokba is bejut, s így elállja a csapadék útját. Az elvégzett munkára többéves, az anyagra pedig másfél év­tizedes garanciát vállal a MIKÖV, illetve a nyugatné­met szállítópartner __ — A lakosság ellátásához szükséges árualapunk ugyan megvan, csak nem mindig ott és akkor, ahol és ami­kor szükség van rá. Az áru hagyományos útját — ter­melő—nagykereskedelem— kiskereskedelem — szerel­nénk lerövidíteni. Ezzel már korábban is próbálkoztunk; több termelőt és gyárat meg­kerestünk, hogy közvetlenül tőlük kaphassuk meg az árut. Mivel azonban nem rendelkezünk nagykereske­delmi tevékenységre jogosí­tó engedéllyel, nem köthet­tünk üzletet. Szerződésünk van továbbá egy tucat me­zőgazdasági nagyüzemmel, amelyekkel zöldséget, gyü­mölcsöt, szemestakarmányt termeltetünk. Szeretnének — és tudnának! — nagyobb mennyiséget is átadni termé­keikből. de boltjaink lehető­ségeit ez meghaladná. Más vállalatnak, szövetkezetnek pedig — jogosítvány híján — nem adhatjuk tovább a nálunk fölös portékát. Saját boltjainknak, esetenként más nagykereskedelmi és export­import joggal rendelkező vállalatoktól is szerzünk be árut, az ország tizenhárom megyéjéből. A külkereske­delmi joggal bíró vállalatok tudnának számunkra kere­sett cikkeket — banánt, na­rancsot, külföldi kozmetiku­mokat. vegyiárukat stb. — szállítani, ha mi felkutat­nánk és közvetítenénk ré­szükre olyan kurrens árukat, amelyeket a külföldi partne­— Feltétlenül javítaná az ellátást, és bővítené a vá­lasztékot. Emellett az áru útjának lerövidítésével meg­gyorsítaná a beszerzést, s az árakat is csökkentené. A Mátra Fűszert Nagykereske­delmi Vállalat az igényein­ket jelenleg sem tudja ma­radéktalanul kielégíteni, az árualap negyedét kívülről hozzuk be. — Hogyan készülnek az újfajta feladat ellátására? — Már három éve műkö­dik vállalatunknál, „nagy- ker” mintára, egy önelszá­moló beszerzési csoport, ezért a személyi feltételek tulajdonképpen megvannak. A technikai feltételeket csak az engedélyezés után érde­mes megteremteni, bár köz­pontunkban a műhelyeken és szociális helyiségeken kívül raktárak építése is folyamat­ban van. — Mit szólnak az — ilyenformán óhatatlanul megteremtődő — konku­renciához a nagykereske­delmi vállalatok? — Lényegesen nem fogjuk csökkenteni a tőlük beszer­zett áruk mennyiségét. Ám mivel nekik is van joguk kiskereskedelmi tevékenység­re, nőni fog közöttünk a versengés. Az egészséges konkurencia pedig elkél. . . Ha megkapjuk az engedélyt, alaptevékenységünk továbbra Pusztuló erdők Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács legutóbbi ülésén megállapí­tották, hogy hazánkban egyes ipari körzetekben ma már egyértelműen kimutat­ható a levegőszennyezés ká­ros hatása. Ezt igazolja, hogy például a kocsánytalan tölgy az ország legszennye­zettebb levegőjű területein kezdett kipusztulni. A mű­velés alá vont erdőterület­nek mintegy 10 százalékát, 150 ezer hektárt ért már va­lamilyen károsodás. A leg­több kárt a tölgyek, a fe­nyők és a nyárak szenved­ték. Az erdőket érő l#irok részben anyagi természetű­ek, de kihatnak az élet sok egyéb területére, hiszen a pusztuló erdő rontja az üdü­lés. a turizmus feltételeit, s károsan befolyásolja a tele­pülési környezet minőségét >k Az új szigetelőanyag hosszú évekre elejét veszi a be­ázásnak. — Ezzel az anyaggal szi­geteltünk le egy 2 ezer négyzetméteres készárurak­tárt a DIGÉP-ben, s meg­szüntettük a miskolci közte­mető ravatalozójának króni­kus, évtizedig tartó beázási hibáját is — mondja Dom­bóvári Géza. — A MIK igazgatója úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a Hoffmann Ottó utcai referenciamunka sikeres lesz, további miskol­ci bérházak tetőszigetelésé­re kapunk megbízást. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy igen termelékeny tető- szigetelési eljárást honosí­tunk meg Miskolcon, hiszen egy-egv bérház tetejének le- szigetelése mindössze két- három napot igényel. Olcsóbb lesz, ha lerövidítik az áru útját JSaoykereskedni akarnak a kiskereskedők A Borsodi Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat saját beszerzésre nagykereskedel­mi, gazdálkodó szervek kö­zött pedig ügynöki tevékeny­ségre jogosító engedélyért folyamodott. Mit remélnek tőle? — kérdeztük Abuczki József igazgatótól. reik csereként elfogadnak. Ehhez a közvetítéshez szük­séges az ügynöki engedély. —A lakosság ellátását hogyan befolyásolná, ha megkapnák a tevékenységi körük bővítésére az enge­délyt? is kiskereskedelmi jellegű lesz, a lakosság közvetlen el­látását szolgálja. Az új le­hetőségek csak kiegészítenék ezt. K. A. G. Sör, borsodi módra Otthon is íőzhetj ük Eredeti recept a gyárból A Magyar Gyermekorvo­sok Társaságának északke­let-magyarországi tagozata ma délelőtt kezdte meg két­napos tudományos ülését a megyei kórházban. A tanácskozást nagy ér­deklődés kíséri. Az újszülött­kori megbetegedésektől kezd­ve, a gyermekgyógyászat' szinte valamennyi ágában 61. tapasztalati tényeken alapu­ló dolgozat ismertetése hang­zik el. A délelőtti és a dél­utáni ülésszakok között ter­mészetesen mód nyílik a hozzászólásokra és a vitákra, hiszen ezek a találkozók az orvostovábbképzés fontos fó­rumai. jfc A májusi kánikula ezreket vonzott a tapolcai strandra az elmúlt napokban. Az igazi csúcsforgalom azonban még vá­rat magára, legalább az iskolai évzárókig. Nagy divat a házi sörfő­zés egyes nyugati országok­ban. Az áruházakban olyan műanyag hordókat kínálnak, ameiyekoen otthon egysze­rűen összekeverhetik a sör­főzéshez szükséges adaléko­kat. Az így készülő nedűt az­tán családi körben fogyaszt­ják el. Mint már megírtuk, az ilyen speciális hordókat és az adalékanyagokat minden korlátozás nélkül behozhat­juk az országba. A vámren- deíkezések szerint pedig a 21,5 foknál alacsonyabb szesz- tartalmú italokat házilag is előállíthatjuk. Ám nem min­denki utazik külföldre, vagy nem áll módjában megvásá­rolni. A Borsodi Sörgyár rek­lámcélból kínálhatna ilyen adalékanyagokat a hazai bol­tokban. Mi az akadálya en­nek? És ha már ez nem kap­ható, elárulhatják-e a házi sörfőzés receptjét? Bognár Gyula, a Borsodi Sörgyár kereskedelmi igazga­tója elmondotta, hogy a ha­zai árviszonyok aligha teszik lehetővé a sörkészítéshez szükséges adalékanyagok kis tételben történő eladását. S bár ez nem okozna konkur­enciát a borsodi sörnek, mégsem tartják célszerűnek az otthoni főzéshez való fel­szerelések forgalmazását. Zákány Ferenc, a sörgyár la­borvezetője azonban készség­gel lediktálta a házi sör re­ceptjét. Azzal kezdte, hogy ha összeszámoljuk a hozzá­valókat, rögtön kiderül: ez­zel nem sokat takaríthatunk meg. Ám nagy élmény, ha baráti körben olyan folyé­kony kenyeret kínálhatunk, amit a saját kezünk munká­jával állítottunk elő. Eőször is árpát kell sze­reznünk, és csíráztatás után ki kell szárítani. (Ez eléggé hosszadalmas.) Utána tiz li­ter vízhez körülbelül másfél Egy kis türelem ilyen sört terem ... kiló szárított, morzsolt árpa­csírát adjunk, s nagyon las­san, 40 Celsius-fokról 100 fokra főzzök fel. A maxi­mum-hőmérsékleten körülbe­lül 5 percig szabad hagyni. (Főzéskor, illetve már forra­láskor két fokot erősödik percenként a sör.) A lét szűr­jük le, lehetőleg forrón, és a lébe komlót morzsoljunk, aprítsunk. (Megjegyezzük, hogy komlót sokfelé bőven találunk az árokparton, csak utána kell járnunk.) Azután a kihűlt, leendő folyékony kenyeret életsztővel kever­jük, s állni hagyjuk. Az ital akkor lesz jó, amikor az élesztő leszáll, s a sörlé meg­tisztul. Mindez egy hétig tart. s a végefelé már pezsgősüve­gekbe dugaszolhatjuk a há­zi sört. A receptért semminemű felelősséget nem vállalunk. Viszont ha sikerül, hajlandók vagyunk minősíteni a házi sört... v (szántó) Gyermekorvosok tudományos ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom