Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

Ebek harmincadján Ha péntek: a helyettesek helyettesei... Az aluljárók Etter,ied a híre, hogy be- Walazzák a miskolci aluljá­rok reklámcélra kialakított vitrinjeit, mert csak a gond van velük ... Bakó András, a Város­gondnokság műszaki igazga­tóhelyettese légből kapott­nak minősítette a hírt. Igaz Ugjím. hogy rengeteg bajuk van az aluljárókkal, de egy ilyen döntést mégsem tar­tanának indokoltnak. Aluljáróink nincsenek ki­használva. Talán, mert nem őket (sokszor néhánv méter megfelelő helyre tervezték is számít), s a járókelők sok­szor felettük járnak át a forgalmas úttesten. Az Avas­délen például hiába volt rá égető szükség, mégsem hasz­nálják. pedig az itteni alul­járóban van nyilvános illem­hely és MKV-bérletpénztár is . . Mivel kicsi a forgalom az avart, a .lókai lakótelepi, a Vörösmarty utcai aluljá­5 zabadc ? Manapsag nagy divat Ausztriában az NSZK-banés Angliában a házi sörfőzés. Árusítanak 15—20 literes műanyag hordókat is. ame­lyekben otthon összekeverhe­tik a sörfőzéshez szükséges adalékanyagokat, és csapra verhetik a szénsavval dúsí­tott folyékony kenyeret. Hozhatunk-e haza külföld­ről ilyen sörfőzéshez való kellékeket, adalékanyagokat? — kérdeztük Konkoly Sán­dor főhadnagytól, a Vám- és Pénzügyőrség miskolci sza­i-----------------------------------------------------i Az öregkor kezdete A acrnntolócusok két­féle életkort különböz­tetnek mce. A kronoló­giai kort. mádképpen a naptári, anvakönyvi év­kort általában akkor hasz­nállak. amikor a betöltött évek számáról beszé’ iek. A biolóeriai életkort akkor alkalmazzák az cicikor meghatározásához. ami­kor a szervezet tén vicces, fiziológiás állapotát ve­szik fi evesembe, amikor az esvén korának mcffál- laoitá«ánál az illető mep- ie1ené«ct. szervezetének funkcióit vizsgálják. A biológiai öreeedé« össze- füRC a kronológiai élet­korral. hiszen a szervezet öregedése egvütt halad ezzel: a kapcsolat azon­ban elég laza közöttük, és a két fogalom egvmá*- sal nem azonos. Ma ál­talánosan az Fgészsés- üffvi Világszervezet kor- beo'-zlá^át fogadják cl. Eszerint: középkorúak az emberek 45—59 évig. öre­gedők t»o—74 évig. öregek 75 év felett. A 90 év fe­lettieket aggastyánoknak nevezi ez az osztályozás. A Beton- és Vasbetonipa­ri Müvek Miskolci Gyárá­nak új termékeivel ismer­kedhetnek meg az érdeklő­dök az MTESZ Építőipari Tudományos Egyesületének következő rendezvényén. A termékbemutatót holnap dél­után két órakor tartják a EMV miskolci gyárában. Színe és . Hány nap a munkahét? Szökik az ízlés Évtizedes vág)' annál is ré­gebbi emiék: ül egy asztal­nál az 'építész és a grafikus. Látszólag játszadoznak: hun­garocellből készült apró ele­meket illesztgetnek ' egymás­hoz óraszám. Valahogy így született a Hoffmann Ottó utca sarkán levő — mind­máig legimpozánsabb — szö- kőkutunk terve, mely Nagy Zoltán építész és Feledy Gyula Kossuth-díjas grafi­kusművész ízlését, hozzáérté­sét dicséri. A kompozíció ré­sze még egy gömb, rozsda- mentes acélból, melyet tük­rösen csillogóra terveztek, de mert a fénye zavarta volna a közlekedést, speciális eljá­rással „bemattitották” a fe­lületet. Ilyen volt a szökőkút a legutóbbi időkig. Igaz, szür­kére érlelte az idő és a víz az öntött elemeket, de ez a kompozíció értékéből semmit sem vont le. Sőt, talán még hasznára is vált a patina. De miért beszélek műit időben minderről? Azért, mert aki mostanában arra jár, meglepő változást ta­pasztalhat: az elemeket bili­kékre festették, a gömböt pedig kályha-ezüst színűre, Amikor felhívta erre a fi­gyelmemet kedves ismerősöm — foglalkozását tekintve: for­matervező —, egy pillanatra kétségbe vontam a közlés komolyságát. „Ez nem lehet igaz!” — döbbent meg szinte kivétel nélkül mindenki, aki­nek a hírt továbbadtam. Vé­gül is felderítő csapatot in­dítottunk a szökőkúthoz, s az őrjárat elszomorodva állapí­totta meg: a hír igaz. Sőt! A látvány alulmúlta várako­zásunkat. A szökőkutat sike­rült tökéletesen elrútítani. Megengedem, a szándék jó volt. Az idei kemény tél ala­posan megrongálta a kút me­dencéiét. A felújítók pedig úgy gondolhatták, hogy egy füst alatt bemázolják a kom­pozíciót is, „állagóvás” céljá­ból. Az ismert mondás sze­rint a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövez­ve. E szavak igazságát sem­mi sem bizonyíthatná job­ban, mint a színezéssel gics- csé silányított szökőkút. Az.pk. akik a medencét ja­vították, s az elemeket be­festették. nem építészek, gra­fikusművészek. Nyilván azok sem. akik a munkát meg­rendelték. Ez. önmagában nem vétek, az viszont már igen, ha valaki nem látja be szakmai és ízlésbeli fogyaté­kosságát. Ha ugyanis belát­ja. akkor tanácsot kér. És kaphat is. Hogy honnan? Például a városszépítő egye­sülettől. Az egyesületnek megvan a lehetősége, hogy szakértőkkel készíttessen ja­vaslatot egy művészi alkotás felújításához. Ha ez a jövőben sem tör­ténik így, akkor félő, hogy egyik napról a másikra nem­zeti színűre mázolják Kos­suth apánkat, a tapolcai „víz­be lépő kislány” orcáját pe­dig rózsásra festik —, hogy egyéb testrészeinek színezési lehetőségeiről ne is beszél­jek. Fogalmam sincs, mit lehet kezdeni a Hoffmann Ottó ut­cai szökőkúttal. „Helyre le- h«t-e még hozni egyáltalán a hibát? Ehhez, nem értek Jó lenne, ha hasonló belá­tásra jutnárvak a kút gondo­zásáért felelős emberek is, és legalább most tanácsot kérnének azoktól, akik adni tudnak. Hogy csak a víz. szökjön és ne a jó ízlés. Már úgy értem, ne szökjön e! végleg varasunkból az utób­bi. (bekcs) 5f Kiss László, a Hermán Otto Muzeum munkatársa az egyik virágzó Boldogasszony papucsát fényképezi. (Tamás István felvétele) Ötezret ér Virágzik a Teljes díszében pompázik a Bükk egzotikus orchidea­faja, a C.vpripedium calceo­lus A sárga pohárvilág, ri­gópohár. a Boldogasszony papucsa és egyéb neveken emlegetett növénvritkaság- nak valóban papucs alakú, citromsárga mézajkát vörö­rigóftohár sesbarna lepelle velek szegő lyéz.ik. Miskolchoz közeli le­lőhelyen sajnos mar csaK alig két tucat példánya lát­ható. A Boldogasszonv pa­pucsa fokozottan vedett nö­vény Törvénves *ermészet- védelmi értéke — szálan­ként — ötezer forint. * Üres vitrinek sora. az egyik miskolci aluljáróban. Ügy terveztek, hogy pénzt jiadzanak majd... rókban, tálcán kínálják a le­hetőséget a vandáloknak. S hogy ezek mennyire cinek ezzel, azt mindenki tapasz­házilag kaszparancsnoksaganak he­lyettes vezetőjétől. — A rendelkezések sze­rint a 21.5 foknál alacso­nyabb szesztartalmú italokat házilag is előállíthatjuk. A sörnek ennél sokkal kisebb az alkoholtartalma. tehát nincs, akadálya az otthoni előállításának. Természete­sen az ehhez szükséges kel­lékek, adalékanyagok beho­zatala sem tilos, nem sza­bálytalan. Ez azonban senkit sem jogosít fel arra. hogy otthon üzleti méretekben főzzön sört, és azt árusítsa. Külföldön is csak olyan hob­bi ez, amely a kedvtelőjét szórakoztatja, s az így ké­szülő sört családi, baráti kör­ben fogyasztják el. falhatja. Sűrűn «„törnek be” a reklámfülkék üvegei. A Városgondnokságnak pedig gondoskodni kell a megre- parálásukról, ami nem kis anyagi terhet jelent. Nem csoda hát. ha a vállalatok nem élnek az aluljárókban történő hirdetés lehetőségé­vel. Egyrészt kevesen néz­nék meg a kiállított tárgya­kat, másfelől nem is lenné­nek biztonságban. A tervezésbeli hiányossá­gokról utólag már hiába morfondírozunk. A megoldás az lenne, ha az aluljárók­ban olyan létesítmények kapnának helyet, amelyek miatt mind többen menné­nek le. Lehetne például az Avason újságot árulni, hi­szen a közelben nincs hírla­pos. csak az Unió Áfész ABC-.iében. De a Pesten be­vált gyakorlat szerint elhe­lyezhetnének ezeken a terü­leteken üdítő italt, vagy élelmiszert árusító automa­tákat is. • A Városgondnokság a MA- H1R megyei kirendeltségé­nek segítségét kérte; ők pró­báljanak egyezkedni a válla­latokkal, hogy minél több fülkébe kerüljön dekoráció. R. A. A martin kemence mellől, a hengersoroktól nem lehet mű­szak közben elmenni. A trak­toros sem tud bejönni a ha­tárból. az orvos nem mozdul­hat a műtőasztal mellől, s a pedagógus sem hagyhatja ma­mára a gyerekeket tanítási időben. Bőven vannak azon­ban olyan munkahelyek, ahol kisebb-nagyobb* indokkal meg­szakítják, vagy lerövidhetik munkaidejüket a dolgozók. Országos tapasztalat, hogy pénteken, hétvégi hangulatban telik a munkaidő egy része. Mindez tükröződik az Állami Bér- es Munkaügyi Hivatal je­lentéseben; a munkaidőt ter­helő elfoglaltságokról készitet- sek, s a közelmúltban vitatta meg a Gazdasági Bizottság. Bar az elmúlt években számos intézkedés történt a munkaidő védelme érdekében, lényeges javulásról nem beszélhetünk — állapítják meg. A pénteki nap munkamo­rálját rontja az az általános tapasztalat is, hogy ekkor van távol a legtöbb munka­helyi vezető. Utaznak, tár­gyalnak, kereskednek, vagy ellenőriznek. Aki telefonon kergsi őket, nemritkán azt a választ kapja: az igazgató, az osztályvezető, a kiren- deltsegvezető házort kívül van. Távollétükben gyakran megakadnak az akták, hi- badzik egy aláírás, s ezen a napon már sokkal kevesebb érdemi döntés születik. Né­hány, ötletszerű telefonhívá­si kísérletünk is ezt a tényt igazolja. Pénteki program­jukról kérdezi ünk — vagy kérdeztünk volna — hat ve­zetőt. ■ ■ Az egyik igazgató éppen indulni készült vidékre, tár­gyalásra. A helyettese szin­tén távol volt egy másik ta­nácskozáson. A következő helyettese pedig megbetege­dett. Távollétükben a dön­téseket a helyettesei hoz­zák. Egy vezető telefonját a tit­kárnő vette fel, s arról in­formált, hogy csak délután lesz bent a főnöke, de a helyettesét tudja kapcsolni. Egy, kereskedelmi vállalat fiókvezetője Zso Icára ké­szült. mint mondta, /nár csak fél lábbal van a mun­kahelyén. A kocsijára kell feltenni a gumifelniket.- mert ezt csupán ott tudja megcsináltatni. Hétfőn ugyanis yidekre utazik, áru- beszerző útra. s kocsijának felújítása már nem tűr ha­lasztást. Ügy intézte a dol­gát. hogy ezt az időt ki tud­ja magának szakítani. Tá­vollétében nem zár be ugyan a „bolt”, ám ha helyettesei olyan ügyintéznivalókkal ta­lálják magukat szembe, ami­re csak ő adhatja áldását, kénytelenek várni vele hét­főig. Az egyik építési vállala­tunk vezérigazgató-helyette­se „területi bejáráson” vah. Így informált a titkárnő. A helyettese ott van valahol házon belül, de olyan sűrű a programja, hogy nehéz len ne beszélni vele. A városi tanács hivatalának telefon­központosa precíz felvilágo­sítást ad. hogy milyen té-. mában tárgyal az általam keresett osztályvezető. A he­lyettese tartja a frontot, ügyfélfogadási nap lévén. 'Föle ludjuk: csak elmélet­ben dönthet az osztályveze­tő helyett. Alkalmasint nem meri felvállalni a felelőssé­get. mert a tanácsi ügyinté­zés kényes területe az övék. Fehér holló volt a sorban egy gyárigazgató, aki reggel végigjárta az üzemet, utána tanácstag- és képviselőjelöl­tekkel tárgyalt, majd mun­katársaival. Ebéd után két panaszost fogadott, később a jövő heti munkaprogram,, w készítette elő. Meg mind nem zárult le a napja: nép front-ülésre ment 3 órára. Most illenék valamilyt tanulságot levonni a bes? getésekböl. Nincs jogú kétségbe vonni, hogy az . formációk helytállóak, ^.r pedig egyáltalán nem szó! jogosítványunk,’ s nincs módunk rá. hogy utánam zünk: valóban a cégük ügy it előbbre vivő elfoglalta gok miatt voltak táv o Mégis elgondolkodtató, am a válaszok tükröznek: -oá lényeges kérdés eldöntése maradhat ily módon pén­tekről hétfőre. A hét el?ö napjára, amikor meg mar azért nehéz megtalálni a ve­zetőket. mert rendszerint, a heti program megtervezésén dolgoznak. További gondola­tokat indít el a szólás-mon­dás: nincs otthon a macska, cincognak az egerek . . . Pén­tek déltől bevásárlókkal lesz tele a város, a piac. Csúcs- forgalom van a járműveken, az állomásokon, s a város­ból kifelé vezető autóuta- kon. A munkafegyelem javítása érdekében hozott központi ad mi n isz t ratí v i n tézkedeseís nem jártak a várt ered­ménnyel. A gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejleszté­se a vállalatok fokozottabb önállóságára épit. Magyarán: ha a munkaidő-veszteségnek minden poszton zsebbe vágó anyagi következményei lesz­nek — vagy lennének —, attól várhatunk javulást. O. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom