Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

Ezer forint a letét Mégis lesz videotéka Félévente is válthatják egymást Rugalmas munkaidő Hónapok óta ígérgetik, hogy Miskolcon is megnyí­lik a videotéka. Mi az oka a késedelmes nyitásnak? — kérdeztük Andrasicz István­tól, a Béke mozi helyettes üzemvezetőjétől. — Nem teljesen rajtunk múlik, hegy még mindig nincs Miskolcon videokazet­ta-kölcsönző. Talán július 1-től fogadhatjuk a képmag­nótulajdonosokat; kezdet­ben 60 kazettánk lesz. Tud­juk. hogy ez nem sok. sőt, inkább kevés. Ám tudni kell. hogy a kazettákat da­rabonként 5, illetve 3 ezer forintért kapjuk. S ezeknek a 25 százalékát azonnal, a fennmaradó részt pedig ne­gyedéven belül ki kell fizet­ni. A szocialista országbeli filmeket olcsóbban kapjuk, a nyugati kalandfilmeket vi­szont drágábban. Ennek meg­felelően a kölcsönzési díj 110. 130 és 170 forint között változik. Kazettánként ezer forint letéti díjat kérünk, de közületektől ezt nem köve­teljük meg, csak magánköl­csönzőktől. Bízunk abban, hogy rövid idő múlva kibő­víthetjük a kazettatárunkat. Buszok biztonsága Az autóbuszok utasbizton­ságának időszerű kérdéseiről tart előadást dr. Vécsey Ta­más, a XIII. borsodi mű­szaki és közgazdasági he­tek keretében, holnap dél­előtt 10 órától a Volán 3. Sz. Vállalatának oktatóter­mében. Például: a bérszámfejtők Ebből bírság lesz... Amióta megkezdték mun­kájukat a közterület-ellen­őrök. nagyobb rendet tapasz­talni az utcákon. Néhány szemetelő — köztük közüle- tek — azonban még most sem veszi komolyan számí­tásba. hosv alkalomadtán te­kintélyes bírságot róhatnak ki rá. Felvételünk azt a pil­lanatot örökíti meg. amikor a közterület-ellenőr a járdá­ra kiszórt göngyöleget fény­képezi az Ady-hídnál. az egyik bolt előtt. A büntetés bizonyára nem marad el... (Herényi László felvétele) Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal útmutatót tett közzé a Munkaügyi Köz­lönyben a korszerű, rugal­mas foglalkoztatási formák és munkaidőrendszerek al­kalmazásáról. Egyebek kö­zött felhívják a figyelmet arra, hogy a részmunkaidő­sök célszerű foglalkoztatá­sával a vállalatok miképpen egészíthetik ki a teljes mun­kaidőben dolgozók létszámát. Az általános gyakorlat ma még az, hogy a vállalatok kisegítőként általában napi 4, illetve 6 órára keresnek jelentkezőket, pedig a Mun­ka Törvénykönyve ennél jó­val tágabb lehetőségeket biz­tosít a részmunkaidőben tör­ténő foglalkoztatáshoz. A munkáltató és a munkavál­laló megállapodhat például az éves munkaidőkeretben, s az így meghatározott óraszá­mot a részmunkaidős akkor dolgozza le, amikor a válla­latnak éppen szüksége van a munkájára. Elsősorban a ke­reskedelemben és a szolgál­tatásokban lehet hasznos, ha a részmunkaidős például rendszeresen csak szombaton vagy más forgalmas napo­kon dolgozik. A részmun­kaidős foglalkoztatás új for­májaként arra is lehetőség van, hogy ketten vállalják el egy teljes munkaidős dolgo­zó munkakörét. A napi 8 órás munkát úgy is meg­oszthatják, hogy mindegyi­kük 4—4 órát dolgozik na­ponta, de abban is megálla­podhatnak, hogy a munka­kör ellátásában naponta, he­tente, havonta, vagy akár félévente váltják egjunást. Ez a megoldás különösen azoknak kedvez, akik gyer­mekük vagy idős szülőjük gondozása, illetve tanulás miatt nem tudnak egész év­re teljes munkaidőben mun­kát vállalni. A rugalmas munkaidő for­mái közül az a legelterjed­tebb, amikor a vállalat a napi törzsidőt határozza meg, amit kötelezően a munkahe­lyen kell tölteni, s a dolgo­zó az ezen felüli néhány órával gazdálkodik, ezt oszt­hatja be úgy. hogy koráb­ban vagy később kezdi, il­letve fejezi be a munkát. A lehetőség azonban ennél jó­val több. Egyes munkahe­lyeken mód van például ar­ra, hogy még töirzsidőt se állapítsanak meg, csak a na­pi munkaidő minimumát, il­letve maximumát írják elő — persze az időszak egészé­re meghatározott óraszámot összességében teljesíteni kell. Kevéssé ismert az egyen­lőtlen munkaidő bevezetésé­nek lehetősége, amikor a na­pi munkaidőt a változó fel­adatokhoz igazítva az év meghatározott hónapjaira, heteire vagy naojaira eltérő hosszúságban írják elő. Így például az építőiparban, a növénytermesztésben vagy az idegenforgalomban — ahol a feladatok zöme néhány hó­napra koncentrálódik — le­hetőség van arra, hogy a munka dandárjának idején naponta az átlagosnál hosszabb legyen a munka­idő, míg azokban a hóna­pokban, amikor kevesebb a tennivaló, a munkanap is rövidebb legyen. A napi munkaidőt egy hónapon be­lül is meg lehet osztani. Ez a módszer különösen a köny­velők, a bérszámfejtők ese­tében lehet eredményes, amely munkakörökben ha­vonta ismétlődő, ma még általában túlórákkal megol­dott, néhány napos munka­csúcsok adódnak. Telefonközpontos tapasztalatok Az elektronikus alköz­pontok üzemeltetésének ta­pasztalatairól tart előadást ma délután 4 órától a táv­beszélőközpontos üzemegység­ben Baksai Gábor üzemmér­nök. A rendezvényt a 23. borsodi műszaki és közgaz­dasági hetek keretében szer­vezték. ff Az első szakasz elkészülte után megkezdődhet a ,,Tulipán-tömb” rehabilitációja. ^ A O fóruma Széchenyi úti kilátások • Nem halogathatták tovább • Meddig tart as útrekonstrukció? • As első ssásnyolevan méter Sárg-'n villognak a lám­pák; Forgalmi torlódások; Másfél hónap türelmet az Ady-hídnál — az elmúlt na­pok újságcímei is sejtetik, hogy bár még csak n’éfiáHy napja kezdődött meg igazá­ból a Széchenyi út rekon­strukciója, ez a vállalkozás alaposan felfordítja a belvá­ros életét. Az illetékesek azt sem titkolják: jó néhány évig számíthatunk arra, hogy vagy itt, vagy ott nagysza­bású munkák kezdődnek a belvárosban, s állandósul az ideiglenesség. Mindez nem kevés kényelmetlenséggel jár az ott lakóknak, a kereske­dőknek, minden miskolci­nak, s még a városban járó vidékieknek is. Ügy hisszük, talán könnyebb udvariasnak, türelmesnek lennünk egy­mással, az építőkkel, ha jól tudjuk, mi az a tét, amiért minden történik. • ELŐSZÖR AZ ÜT, AZUTÁN A HÁZAK Dr. Simkó János, a városi tanács elnökhelyettese: A fűre lépni szabad Változnak az idők, s örömmel jelenthetem, hogy a tilal­mak sűrű erdeje valamelyest ritkult. Megszűnt egy tábla, s helyette másikat raktak ki, amely egyenesen megengedi azt, amit egykor tiltottak... Bizonyára sokan emlékeznek még a karszalagos, szöges végű bottal járó bácsikákra. akik napközben rótták a par­kokat, botjukkal felszedték az elhullajtolt szemetet, s elza­varták a fűre lépő gyerekeket. Parkőröket ma már elvétve sem találni (a közterületre, a parkok rendjére a közterület­felügyelők vigyáznak), de ha lennének, akkor is, a munká­juk egyik funkciója feleslegessé válna: nem kellene elza­varniuk a fűre lépő, a füvön játszó gyerekeket és felnőt­teket ... Mert kérem, hiszik, nem hiszik, ezentúl szabad a fűre lépni! Végre-valahára ráébredtek az illetékesek, hogy a fű értünk van. nemcsak azért, hogy gyönyörködjünk a pázsit­ban, hanem azért is, hogy leheveredjünk rá, focizzunk, fejel­jünk, játsszunk rajta... A fűre lépni tilos! táblák helyére újabban A fűre lépni szabad táblák kerültek. Lép is rá kicsi és nagy egyaránt... Csak épp egy a baj! A parkőr — ha még lenne — nem maradna munka nélkül: feladata másik részét, szöges bot­jával a szemét felszedését, továbbra is művelnie kellene. Merthogy szemetelünk továbbra is. Jó volna egy újabb tábla. Egy tiltó tábla. Mondjuk ez: Óvd a természetet, ne szemetelj! I. S. — Arról már sokat hall­hattak a városlakók, hogy a Széchenyi út rekonstrukciója elengedhetetlen előfeltétele a belváros Széchenyi úti épülettömbjei rehabilitáció­jának. Ha nincs út- és köz­műfelújítás, nem újulhat meg a meglehetősen lerom­lott állapotban lévő belváro­sunk sem. De nemcsak ez az egy kényszerűség létezik. A Széchenyi út közművei annyira elavultak, elhaszná­lódtak — és ugyanez vonat­kozik a villamospályára is —, hogy ez egyszerűen lehe­tetlenné tette a további ha­logatást. Arról már nem is beszélek, hogy a Széchenyi út és környéke a város leg­értékesebb és legfontosabb része, ahol mindenki meg­fordul, s végre nagyváros­hoz méltó környezetet kell itt teremteni. Most az út el­ső 180 méterén kezdődött meg a munka, s még hátra van több mint ezer méter a Dayka Gábor utcáig. Mind­ezt csak szakaszokra bont­va lehet elvégezni, több éven át. • NAPLÓT ÍRNAK — Meddig tarthat az út­rekonstrukció? — A végső határidőt ma még nehéz megmondani, hi­szen nem ismerjük a hosz- szabb távú pénzügyi lehető­ségeinket. A most megkez­dett első szakaszt azonban feltétlenül befejezzük, a vár­ható határidő: jövő év tava­sza. De látni kell azt is, hogy ez bonyolult munka, és mint a műtéteknél, néha csak a feltárás után derül ki sok minden. Akik itt dol­goznak, tervezők, kivitele­zők, vizsgának tekintik ezt a vállalkozást, s nagy ener­giával, figyelemmel végzik feladataikat. Meglehetősen hosszú és alapos tervezői, szervezői munka előzte meg a startot, és a résztvevők tudják: az első szakasz ta­pasztalatain sok TnűHk. A tanács vezetői is nagy fi­gyelemmel kísérik a vállal­kozást, a MIBER-nél pedig tanácsi biztost neveztünk ki a rekonstrukció vezetésére. Részletes eseménynapló is készül, hogy minden értékes tapasztalatot hasznosíthas­sunk a további szakaszoknál. • KI ÁLUA A CECHET? — Tudjuk, hogy az első szakasz több mint félszáz millióba kerül. Vajon a pénzügyi lehetőségek megte­remtésében csak a tanácsra lehet számítani? — Döntően tanácsi pénz­ből fedezzük az útrekonst­rukciót, de három válla­lat — a Vízművek, az MKV és a TIGÁZ — is hozzá já­rult a költségekhez. A bel­városi tömbrehabilitációnál is számíthatunk némi vál­lalati hozzájárulásra, de ez csak kis hányada a teljes összegnek. — Hogyan kapcsolódik az útrekonstrukcióhoz a belvá­rosi tömbök átépítése? — Most úgy látjuk, hogy ha a Széchenyi út első sza­kaszával végzünk, akkor 1986-ban megindulhat az el­ső, a „Tulipán-tömb” reha­bilitációja. Bizonyos, hogy a 13 belvárosi tömb átépítése több tervidőszak feladata, és az is eldőlt már, hogy a VII. ötéves tervidőszakban ki­emelt feladatnak tekintjük a belvárosi rehabilitációt. Még egy lényeges információ a Széchenyi úti rekonstrukció folytatásáról: a II. szakasz — a Húsáruháztól a Kazin­czy utcáig — lezárása előtt meg kell építenünk több feltáró utat, s legalább egy hidat is. A most munkába fogott első szakasznál ugyan­is még megoldható volt hát­só feltáró utak nélkül az üzletek működtetése, a há­zak megközelítése, később azonban ez már nem megy. (kiss) Választási gyűlés Az 5-ös számú képviselő- körzet választási gyűlését május 23-án, délután, fél 3- kor tartják a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban (Marx Károly u. 36. sz.). A ielöltek Czirbus János és Dudla József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom