Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

f Kiemelkedő expor tíevékeny ségért Vezetékek, kutak, milliók Spanyol trófea a sajóbábonyi gyárnak Majd ha A spanyol Editorial Ofice . nevű szervezet rendszeresen | figyelemmel kíséri egyes or­szágok exporttevékenységét s évente két alkalommal — Európában, illetve Ameriká ban — a legjobbakat az In­ternational Award to Export díjjal jutalmazzák. A legutóbbi díjátadáson. Bécsben Európa, Ázsia és Afrika 103 vállalata között három magyar cég. közöttük az Észak-magyarországi Ve­gyiművek vette át a díszes rófeát. Az ÉMV ezzel tag­ja lett a Trade Leaders Clubnak; e szervezet célja az országok és cégek közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elősegítése. E jelentős nemzetközi elisme­rés adta az apropóját a vál­lalat tegnapi sa j tó tájékozta­Még nincs itt, de jön a nyár Ha eirnlik a hűtőpult Ma már a legkisebb üz­letben is található hűtőpult, illetve hűtőkamra. A külön­féle élelmiszerek tárolására nélkülözhetetlenek ezek, kü­lönösen a közelgő nyári időszakban. Milyen gyakori a hűtési hiba? — érdeklőd­tünk Kiss lászlótól, a Mis­kolci Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat karbantar­tó részlegének üzemvezető­jétől és Zselenák Istvántól, a hűtőgép-részleg vezetőjé­től. — Nincsenek munka nél­kül szerelőink, hiszen beje­lentés nélkül is naponta jár­juk a területet — mondta Kiss László. — Kétszáz üz­let tartozik hozzánk, ame­lyekben összesen körülbelül 1000 hűtőgép van. A javító­részleg létszáma nem túl nagy, mindössze 15-en lát­ják el feladatukat, de vala­mennyien jól képzett szak­emberek, s már hosszú évek óta itt dolgoznak. — A tej, a hús, a húské­szítmények romlandóak. Hi­ba esetén mennyi idő telik el a bejelentés és a javítás között? — Ha délután 2-ig értesí­tenek bennünket az üzletve­zetők. még aznap kimegyünk, és üzemképessé tesszük a hűtőgépet. Amennyiben erre nincs lehetőség — alkatrész- hiány miatt, vagy más ok­ból — kicseréljük a beren­dezést. Ez elsősorban a ki­sebb üzletekben gond, ahol mindössze egy hűtőpult áll rendelkezésre. Az ABC-üz- letekben általában nyolc-tíz van belőle, ugyanakkor nincs hiány hűtőkamrákban sem. — Milyen hibák fordul­nak elő gyakran? — Elsősorban az elektro­mos részek romlanak el, de gyakoriak a dugulások és a hűtőgáz-„szökések”. A vá­rost hat szerelő járja, na­ponta fejenként három-négy hűtőgépet javítanak meg. A munkájuk azonban nem csak ennyiből áll, a terüle­tükön levő hűtőfelszerelése­ket rendszeresen ellenőrzik. Érdekük ugyanis, hogy mi­nél kevesebb bejelentés ér­kezzen hozzánk. Ezenkívül negyedévenként nagykar­bantartást is végzünk. — Milyen hőmérsékletet kell tartaniuk a hűtőpultok­nak, illetve a hűtőkamrák­nak? — A csemege-pultok + 4, -f- 8 fokot, a kamrák + 2, + 6 fokot, a mélyhűtő ré­szek hőmérsékletének pedig —10 fok alatt kell lenniük. Ezek a készülékek többnyi­re magyar gyártmányúak, csupán a Pátijában, a Hús­áruházban lés', az avas-déli, 926. számú boltban van an­gol licenc alapján készült hűtőberendezés. (temesi) ★ Ma már elképzelhetetlenek lennének az üzletek hűtőpul­tok nélkül Munkavédelem, A Borsodi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat mun­kavédelmi helyzetéről és szo­ciálpolitikai tevékenységéről számolt be Abuczky József igazgató és Túrái Józsefné szociálpolitika szb-titkár a KPVDSZ megyei bizottságának ülésén, tegnap délelőtt. További napirendi pontként az idei bér- és szo­ciálpolitikai tervezőmunkáról esett szó. tójának, amelyet a Sajtó­házban rendeztek. Szőke Béla, a vállalat igazgatója egyebek között arról tájékoztatta a jelenle­vőket: az elmúlt fél évtized alatt a vállalat tőkés ex­portja az ötszörösére, a szo­cialista országokba irányuló kivitele a 14-szeresére emel­kedett. Több, mint 4 mil­liárd forint értékű termelé­süknek mintegy harmada kerül a határainkon túli piacokra, elsősorban a nö­vényvédő szerek és interme­dierek. A vállalat szoros és kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatban áll valameny- nyi szocialista országgal; legnagyobb exportőre a Szovjetunió, ide a szovjet— magyar agrokémiai egyez­mény alapján évente 25 millió rubel értékben szál­lítanak növényvédő szere­ket. A tőkés piacokon öt világrész mintegy 40 orszá­gában ismerik a sajóbábo­nyi termékeket. Argentíná­ban, a közeli napokban, az ÉMV intermediereire ala­pozva indul meg a növény- védőszer-gyártás, ami mu­tatja : nemcsak késztermé­keket, de alap-, vagy köz­benső anyagokat is szívesen szállít a vállalat, hogy meg­őrizze nemzetközi verseny- képességét. Amit egyébként e magas elismerés is fémje­lez, hiszen Magyarországon eddig csak 13, zömében kül­kereskedelmi vállalat kapta meg a trófeát az ÉMV előtt. a Tisza vizét ... íjc Kiváló minőségű vizet adnak a város karsztforrásai, de az aszályos időszakokban szükség van a folyók vizére is. ■Képünk Tapolcán készült, ahol most bőven jut víz a für­dőknek s az ivóvízhálózatba is. 70 ezer köbméter —, ha nem működik jól a város belső elosztóhálózata. Regi miskolci gond, hogy a kele­ti és nyugati városrész kö­zött nincs elegendő Vezeték: keleten bőven csurognak a csapok, nyugaton pedig szomjaznak a aszályos na­pokon. Ezért épül most a kelet—nyugati nagy telje­sítményű ivóvízvezeték és a göröghegyi víztározó meden­ce. Jelenleg a Károly utcá­nál tartanak a vezetéképí­tők, és a tervek szerint ok­tóberben elérik a Görög­hegyet. Itt 5000 köbméter; ivóvizet fogad majd be a hatalmas vasbeton medence. Már tavaly megkezdték a kráter nagyságú gödör ki­ásását, s várhatóan az év végére befejezhetik a vas­beton-munkálatokat. Ha idő­ben megérkeznek a kering­tető berendezések, jövőre már be is kapcsolják a háló­zatba a görög-hegyi meden­cét. A vállalkozás egyébként 38 millió forintba kerül. • A SAIÓ-TORKOLAT FELETT Az adatok arról vallanak, hogy városunk vízfogyasztá­si görbéje mostanában nem emelkedik olyan meredeken, mint ahogyan azt néhány éve hitték. Ennek ellenére a szakemberek nem akarnak még egyszer olyan helyzet­A tisztességtelen L A tisztességtelen gazdasá­gi tevékenység jogi szabá­lyozásának értelmezéséről tart előadást holnap délelőtt dr. Novotny Zoltán, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egye­temi docense a Technika Házában. Buzognak a karsztforrások — írtuk nemrég lapunkban. A bőséges téli csapadék kö­vetkezményeként most re­kord vízhozammal működ­nek a bükki kutak. Milyen jó lenne, ha ilyenkor jóval több víztároló-medence len­ne a városban, hogy tarta­lékolni lehessen az inni­valót! De más beruházások­ra is szükség van ahhoz, hogy a jövőben is mindig, mindenütt jó ivóvíz legyen Miskolcon. • HOL TART AZ ACÉLKÍGYÓ? Miskolc regionális vízellá­tásának első üteme Sajólá- don létesül. 1982 óta épülnek a kutak, medencék, víztisz­A LEGMODERNEBB TECHNIKÁVAL, RÖVID HATÁRIDŐRE, KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGBEN másolást, sokszorosítást A3, A4, B4, B5 (kicsinyítés) MÉRETEKBEN VÁLLALUNK. BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA Miskolc, Szemere Bertalan utca 17. Telefon: 17-445, 16-663 tító berendezések, hogy 1989-re 30 ezer köbméter tisztított vizet kaphasson in­nen a város. Nemcsak ez szerepel a listán: meg kell épülnie egy 16 kilométer hosszú, egy méter átmérőjű távvezetéknek is Miskolc és Sajólád között. Tavaly igen jó tempóban, a tervekét megelőzve ha­ladtak a vízműépítők. A na­pi 30 ezer köbméter vizet adó új kutak készen állnak, s már próbaszivattyúzásokat is tartottak. A telepen sok minden egyebet is meg kel­lett építeni, hiszen itt vi­szonylag szűk területen való­ságos kábel- és csődzsungel húzódik a föld alatt és fe­lett. De be kellett fejezni egy háromezer köbméteres víz­tározó medence kivitelezését is, és tovább épül a Miskolc felé tartó távvezeték. Mára az egy méter átmérőjű acél­kígyó a táv felét már meg­tette. • SZOMJAZIK A KELETI VÁROSRÉSZ Hiába érkezik azonban elegendő víz a ‘ folyók kút- jaiból — kánikulai napokon be kerülni, hogy a víznyerő források teljesítőképessége alatta maradjon a város re­kord-vízigényeinek. Ezért nem néhány évre, hanem több évtizedre terveznek. Véle­ményük szerint városunk és környékének ivóvizét a jö­vőben csak a tiszai vízbázis feltárásával teremthetjük elő. A Tiszának a Sajó-tor- kolat feletti szakaszát ku­tatták néhány évvel ezelőtt, s akkor derült ki, hogy in­nen 150 ezer köbméter ivó­vizet lehetne nyerni min­dennap. A tiszai vízbázis teljes kiépítése eltartana az ezredfordulóig, és teljes költsége eléri az egymilliárd forintot. Az első szakasz 50 ezer köbméter vizet adna naponta. Megvalósítása az Országos Vízügyi Hivatal VII. ötéves tervében szere­pel, de a pontos kezdési dá­tumot ma még aligha lehet megmondani. > (kiss) Ä technika történetéből Mikroszkóp Háromszáztíz év­vel ezelőtt. 1675- ben készítette el Robert Hooke (1635—1703) angol természettudós a mikroskópját. amelyen először alkalmazott szem­es tárgylencsét. Fából készült, amit bőrrel vont be és arannyal dí­szített. Tárgylen­cséje 3 inch átmé­rőjű, majdnem plankonvex szer­kezetű volt, 7,5 inch fókusztávol­sággal. Szemlen­cséje 1,5 inch át­mérőjű bikonvex lencse volt. 2 inch fókusztávolság­gal. Hooke főleg növényi eredetű anyagok (faszén, parafa) szerkeze­tét tanulmányozta vele. Tőle szárma­zik egyébként a ..sejt” elnevezés is valamint az, hogy a növények sej. tekből épülnek fel. (Képünkön: Hooke mikrosz­kópja a londoni Science Museum- ban.) K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom