Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

Holnaptól: Szegény szabólegény műsor a bábszínházban A Miskolci Bábszínház hol­nap új darabot mutat be. Mé­száros Vincéné irta, a báb- és díszletterveket Nagy Ágnes készítette, az előadást pedig a társulat vezetője, Czikora Já­nos rendezte. Címe: Szegény szabólegény. A premier vasárnap dél­előtt 11 órakor lesz. délután 2 órától ismét eljátsszák a darabot. Ezt követően má­jus 26-ig minden vasárnap­ra két előadást terveznek, de a kezdési időpontok — az érdeklődéstől függően —még módosulhatnak. így volt ez az Ezüstfurulya esetében is. Ez volt a Bábszínház nyitó darabja, körülbelül harminc­szor játszották, legalább 1700 gyerek látta. Volt idő. ami­kor az előadásokra már egy héttel korábban elkeltek a jegyek, annak ellenére, hogy naponta háromszor is ját­szották a darabot. A későbbiekben — a ter­vek szerint — repertoáron tartják az Ezüstfurulyát is, felváltva játsszák majd a Szegény szabólegénnyel. A tervek szerint a későbbiekben felújítják az Ezüstfuru lyát, amelynek egyik jelenetét idézi fel képünk. Azoknak, akik még nem tudnák: a Miskolci Bábszín­ház a volt Flórián-malom- ban, a Miskolci Szimfonikus Zenekar székházában, a Fá­bián utca 11. szám alatt mű­ködik. Jegyek a Városi Mű­velődési Központban vásá­rolhatók. Találkozó a Földesben A rádióban hallottuk Változatok a történelemre Az újonnan induló társada­lomtudományi sorozat - a Változatok — első adását csü­törtök este hallhattuk a Kos­suth rádió műsorában. A tü- relmesség hagyományáról be­szélgetett Gerő András törté­nész műsorvezető, Gombár Csa­ba szociológus, Hanák Péter történész, Németh G. Béla iro­dalomtörténész. lógia körében is jelentkezik, s a különböző témák — mint a rádió tudományos ismeret­terjesztő szerkesztősége ígé­ri — havonta váltják egy­mást. O. J. A Földes Ferenc Gimná­zium Istvánffy Gyula hon­ismereti (néprajzi, iskolatör­téneti) szakkörének találko­zóját április 17-én, szerdán délután fél háromtól tartják a gimnázium épületében. A 25. évébe lépő szakkör ren­dezvénye kapcsolódik az in­tézmény működésének 425. évfordulójához. A találkozó­ra szeretettel várják a volt szakköri tagokat és barátai­kat. A költészet napja Miskolcon Kinek szól A magyar költészetet József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Nem piros- betűs, mégis jelentős tavaszi ünnep ez Magyarországon, a költői nagyhatalom országá­ban. Miskolcon hagyományo­san a Városi Könyvtár rende­zi az eseményeket, amelyek oz idén különlegesen szépen sikerültek. Lillafüreden, József Attila emléktáblájánál a hirtelen jött hűvös szél és eső pró­batételere hívta ki a költé­szet híveit: ki az erősebb; de kudarcot vallott, mert a kis csapat döbbent csönd­ben hallgatta Zimonyi Zol­tán irodalomtörténész szava­it arról, hogy a költészet ma nem tölti be azt a prófétai szerepet, amely nemzetünk múltja során jellemezte. Az íróé nem a beavatott, hanem a passzív szemlélő szerep, s a költői szerepváltással a költészet hatalma is meg­rendült, Ki a felelős, a költő vagy a kapas7’- dó kor? — foly­tatódott a keserű számadás az ünnepség második felé­ben a Zenemalomban, ahol Serfőző Simon költőt kö­szöntöttük. Hernádi István­eltökéltség, ahogy Serfőző perel népe és az ember ér­tékeinek „jogfolytonosságá­ért”. a nagy költői nemze­dékekhez való csatlakozásá­nak biztosítéka, s parancso­ló módon kivívja a tisztele­tet költőnek és költészetnek. Arra a kérdésre tehát, amit — költészetét méltatva — Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője tett fel, hogy kinek szól a vers, maguk a költemények adják a választ: a nemzet fiainak. S ahol olyan tolmácsa akad a köl­tőnek, mint városunkban Kulcsár Imre, aki a költők leikéből lelkedzett közben­járó köztük és a nép között, ott az áprilisi szél nem a fe- ledékenység felé röpíti a szót. És már nincs egyedül: Lakatos István színművész, a József Attila-monodráma alkotója és előadója szemé­ben fegyvertárssal erősödött lyében fegyvertárssal erősö­dött a szépmíves céh. Gy. Á. Vidám szórakozást kínál a diósgyőri Vasas Művelődési Központ kedden este hét órától. Áprilisi tele-humor című rendezvényükön Fara­gó Verával, Hernádi Judit­tal, Kállay Ilonával, Schütz Ilával, Horváth Gyulával, Szombathy Gyulával talál­kozhatnak a miskolciak. A műsort Szilágyi János veze­ti. A zenét Gyarmati István kisegyüttese szolgáltatja. Be­lépőjegyek a DVMK és a Miskolci Nemzeti Színház jegypénztárában, valamint az üzemi közönségszervezőknél válthatók. Végh Antal a Vasasban A diósgyőri Vasas Műve­lődési Központ Hétfőn, hét­kor című sorzatának mosta­ni vendége Végh Antal író lesz. Az est házigazdája is­mét dr. Erős Zoltán. Májustól működik Ifllmas Ma az Arai nénak, a Városi Könyvtár igazgatójának meleghangú üdvözlő szavai után Kulcsár Imre színművész tolmácsol­ta a serfőaői költői világot, a Holddal világítottunk cím­mel megjelent kötet alap­ján. Ez a világ nem nevez­hető egyszerűen népinek, sem urbánusnak, nincs ha­tározott iskolája, amelyhez hozzácsaphatnánk. Ez a vi­lág olyan, amilyen „egy visszahőköltetett nép” fiá­nak perspektívája lehet, aki a haza értékeit keresi olyan korban, amikor házaknak van értékük, aki a nemzet nagy kemencéjének melege felé nyújtja fázós kezét fé­lénk mosollyal, de „résein e hazának maradék melegét kifújja a szél”. Jók ezek a versek; nyelvük költői, és az EgT használaton kivüti ga­rázst alakítottak át az Elek Tamás utca 15. számú ház­ban, ez lesz a Városi Műve­lődési Központ és az Avasi Kulturális Egyesület informáci­ós irodája az Avas-délen. Az iroda — mely a piros szolgáltatóház mögött talál­ható — május 2-án kezdi meg működését. Az átalakí­tást az Avas-dél Lakás- és Garázsépítő Szövetkezet vé­gezte, társadalmi munkában. Naponta délután 3 és este 7 óra között lesz nyitva, szombaton reggel 8-tól 12- ig. Lehet majd itt jegyeket vásárolni a Városi Művelő­dési Központ rendezvényei­re, s szeretnék, ha a többi művelődési ház, sőt a mozik és a színház előadásaira is árusíthatnának belépőket. A boltok, az orvosi rendelők, a gyógyszertárak nyitvatartási rendjéről is tájékoztatják az érdeklődőket, akárcsak a busz- és vasúti menetren­dekről. Már a műsor elején kide­rült, hogy a beszélgetés résztvevői szívesebben hasz­nálják e téma boncolgatásá­nál a tolarencia kifejezést, mint a türelmet. Ugyanis többről van szó, mint egy­szerűen csak a mások véle­ménye, főleg vallása iránti türelemről. A különböző tár­sadalmi jelenségek elviselése valóban több, a türelem ál­talában passzivitást tételez fel, a tolarencia aktív cse­lekvés, meghallgatás, megér­tés, ésszerű kompromisszum, esetleges együttműködés. Példákkal bizonyították ezt a vallásháborúktól kezdve egészen napjainkig. A terro­rizmus például az intoleran­cia szélsőséges megnyilvá­nulása. A magyar történelemből sok példát sorolhattak fel mind a toleranciára, mind az intoleranciára, István ki­rálytól kezdve a török, a Habsburg-elnyomás évszáza­daiban, a Rákóczi-felkelés idején, a reformkorban, az 1848—49-es szabadságharc­ban, századunk elején a sok- nemzetiségű Kárpát-meden­cében, beleértve a magyar- országi zsidóságot is. A fel- szabadulás után, 1948—49- ben is megsértettük a tole­rancia elveit és gyakorlatát. A történelem példái azt bizonyítják, hogy a toleran­cia, s a szabadság nem vá­laszthatók el egymástól. Nap­jaink demokratizálódási fo­lyamatában fontos funkciója van ennek, ezért is érdemes megbecsülnünk ezeket a ha­gyományokat. * A „Változatok” sorozat nemcsak a történelem, ha­nem a szociológia, a polito­Telek-eklektika Hétvégi telkek, hétvégi házak. Az ahány ház, annyi szokás mondás fordítva is igaz. Vagyis, amit nem tudtunk, nem tudunk megvalósítani házgyári otthonainkban, el­követjük a saját, vagy bérelt telkünkön. Sok esetben gyerekkori, kamaszkori vágya­ink, álmaink szerint épül meg például egy kis patak mellett az óceánjáró hajó kor­mányállására emlékeztető építmény. Igaz, a panorámaablakokat kívülről rács védi, és sűrű drótháló fedi a kerek „kajütablako­kat” is. Elhasznált autókerékköpenyekböl egy kevés festék segítségével mentőövek „díszítik” a falat és a meredek lépcsőfel­járót. A tulajdonos sildes sapkájából tenge­részkapitányi dísz lesz, matróztrikója, most a. kötélen szárad, lebegteti a szél, mint a kis színes zászlócskákat is. A szomszéd úr várat játszik. Tiszta be­ton építménye, mint valami erőd, a növé­nyek, bokrok, cserjék, a díszfák úgy van­nak elültetve, hogy jó „kilövés”, kilátás nyíljék a tájra. A tulaj terepszínű sátorlap alatt szorgoskodik, tisztogatja a színházi látcsövét. Más. A lankás domboldalon a meredek sátortető bádogján csillog a napfény. Ma már a téglafalak fagerendás, deszkás után­zata nem gond, van elegendő esőálló, fa­mintázatú tapéta. Műgondra vall azonban a kémény és a szerkezete is. A kémény ál­landóan füstöl. A szomszédok azt rebesge­tik: valami színházi füstcsináló szerkezet működik benne, hogy a tulaj méa a nyá­ron is az Alpesekben érezze magát. Szomorúfüzek alatt virít színesen a mé­zeskalács-házikó. öreg banya helyett azon­ban fiatal, szőke, jó alakú nő hajladozik, színes bikiniben a kiégett világítócsövek mellett, amelyek úgy őrzik a virágpalán­tákat. mint a sorba állított katonák. Nem messze innen nádtetős, ámbitusos paraszt- ház-utánzat hivalkodik mészfehér színével. A közelben kerekes kutat ölel a zöldre má­zolt kerítés. Mindenféle háziállat megtalál­ható itt — kutya, macska, tyúkok, kacsák, pulykák, még egy páva is, de az pórázon. Meg van kötve az egyik lába, mert nem­régen átsettenkedett a szomszédhoz. A tu­laj viszont nagyon féltékeny; neki, csak neki páváskodjék a páva!... A keskeny telken emelkedő keskeny há­romszintes ház sem mindennapos látvány. Tele van erkélyekkel, az erkélyek fölött színes üveglapokkal. A nagy ablakokból árad a zene. és mindegyikből más. A fia­talok diszkójával felesel a „Jó ebédhez szól a nóta”-féle cigányzene. A garázs előtt fénylő személygépkocsi ajtói kinyitva, hadd szellőzzék az utastér, az autórádióból is zene ömlik a betonjárdára. A színes napo­zóágy hintája mozdulatlan, de a rajta levő táskarádió balettzenéje fölött két fehér ká­posztalepke táncol. Itt adnak a státusz­szimbólumra. Persze vannak pincés házak, szőlős tel­kek is, ahol szorgos munka folyik. Metszés után égetig a vegyigét, takarítják a gyü­mölcsfákat, a finomra művelt ágyásokban már csírázik a mag. Az ágyások végén kis pálcikára tűzve a mag papírtasakja, mint valami színes névjegy. A házaspárnak két gyerek is segít. Most készülnek a szalonna­sütés szertartásához. A tűz már ég a kö­vekből emelt kerek tűzhelyen, de sem a füstje, sem a lángja nem látszik az erős fényű napsütésben. Fatörzsből kifűrészelt kerek lap az asztal, rajta sorakoznak a vasnyársak a füstölt szalonnával. Újságpa­píron nagy szelet kenyerek, megdíszítve a most még méregdrága zöldhagymával, zöld­paprikával. Ezt még a piacról hozták, mert itt később érik meg minden. De aztán ele­gendő lesz egész évre a bérházi háztartás­hoz. Ki tudja? Gyerekkori vagy későbbi ál­mokat, vágyakat valósítunk meg. Ki-ki an­nak módja szerint, ahogy él. ahogy gon­dolkodik, ahogy álmodik. Magunk termel­jük meg a szőlőt, a gyümölcsöt, a zöldsé­get. a virágot. Magunkat építjük bele a hét­végi házba, önmagunkat valósítjuk meg ... (oravec) Külföldi kuriózumok Kuriózumok irmen-onnan címmel túraútjaikról színes diavetítéses előadást rendez a Miskolci Helyiipari Ter­mészetbarát Egyesület hét­főn délután fél ötkor a vá­rosi tanács testnevelési és sportosztályának Szabadság, tér 5. szám alatti tanácster­mében. Érdeklődőket szíve­sen látnak. + A Prokofjev Vonósnégyes hétfőn este mutatkozik be a Bartók-teremben. Szovjet vonósnégyes hangversenye A Zeneművészeti Szakkö­zépiskola dísztermében a Prokofjev Vonósnégyes ad hangversenyt hétfőn este fél 8-tól. Az együttes tagjai: Lina Guberman (hegedű), Natalia Bezrodnaja (hegedű), Nyina Belszkaja (brácsa), Tatjana Prohorova (cselló). A műsor: Mozart: G-dúr vo­nósnégyese, Csajkovszkij vo­nósnégyese és Borodin: D- dúr vonósnégyese. Miskol­con kívül Nyíregyházán és Debrecenben koncertezik a szovjet vonósnégyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom