Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

Á kozfer'ilet-fenniartók a köztisztaságról Vállalat-keresztelő * Hogy mégsem minden az árakon múlik, arra példa 'ehet a Shell-szerviz is, ahol a mai meglehetősen borsos autójavítási árak ellenére rendkívül nagy a forgalom. Minden az árakon múlik — mondják az ügyfelek Bajban gáltatók? a szó Farkas György 1982-től a Misko'ci Köztisztasági Vállalat igazgatója volt, most pedig a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat igazgatói posztját töl­ti be. A változáshoz sem köl­töznie, sem irodát cserélnie nem kellett, hiszen a köztisz­taságiból lett a közterüíet- fenntartó cég. Vajon pusztán csak névtábla-cseré ez? Akadt, aki szkeptikusan még azt is meSÍe3yezte. hogy most már a vállalat nevéből is eltűnt a „tisztaság” szó... Farkas György: — Véleményünk szerint alapvető változás történt, ugyanis nemcsak feladatokat vettünk át a városgondnok­ságtól. hanem megváltoztak a gazdálkodási körülménye­ink is. Eddig a város kasz- szájából a köztisztaságra szánt évi több mint 30 mil­lió forintot többfelé osztot­ták el, ezután pedig a köz­terület-fenntartó kapja meg ezt az összeget. Cserébe azt várják a város vezetői: le­gyen tisztaság mindenütt! Az a célunk, hogy a több pénz­ből mennyiségi és minőségi változást érjünk el. Ennek záloga többek között a meg­változott érdekeltségi viszo­nyainkban rejlik. Más ugyan­is házon belül gazdálkodni a munkákkal, és más szer­ződéses kapcsolatban tenni ugyanezt. Csak egy példa: körzetekre osztjuk most a várost a seprőgépesek szá­mára, és egy körzetet min­dig ugyanaz a munkatár­sunk seper. A mozgóbére óf Sok ügyes kisgépre van szükség az utcákon. Fásítási ankétot tartanak Kazincbarcikán, a városi ta­nács tanácstermében ma délelőtt 10 órától. Az ünnep­séget Takács István, a városi tanács elnöke nyitja meg. Ünnepi beszédet mond Radc. Antal, a MÉM erdészeti és faipari hivatalának osztály- vezetője. Ezt követően Kri- zsán József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője ismerteti Borsod fásítási eredményeit. A rendezvé­nyen elismeréseket adnak át, & emlékfákat ültetnek. attól függ, hogy tisztaság lesz-e, vagy sem, nem pedig a teljesített kilométerektől, gépóráktól __ — Kudarc és siker: mit ho­zott az elmúlt egy-két év Farkas György számára? — A legjelentősebb siker­nek azt tartanám, hogy si­került megváltoztatni a vál­lalat dolgozóinak gondolko­dásmódját. Ez, úgy érzem, mérhető a munkánkon is, és ennek köszönhetően a város lakosságának véleménye is változott némileg rólunk. Nem kudarcként, inkább megoldandó feladatként mon­dom: az alapvető célunk az, hogy a jövőben a mainál tisztábbá kell varázsolni a várost. Ennek, egyik feltéte­le a jobb gépesítés; a gép­park üzembiztonságát is fo­kozva. Ha az építőipar tart­ja a szagát, június végén avathatjuk gépjavító üze­münket, és ez óriási fejlő­dést jelent.- Gondok és tervek: mi fog­lalkoztatja mostanában leg­gyakrabban a vállalat veze­tőit? — Kulcskérdés a gépesítés, és ezen belül a kisgépek be­szerzése. És persze a mun­kaerő, hiszen a gépekre em­berek is kellenek. Nem ked­vező a megítélése a mi szak­mánknak, és ez nem köny- nyíti meg a munkaerő-gaz­dálkodást. Nincs más válasz­tásunk: jól meg kell fizetni a kevésbé kapós állásokra jelentkezőket. Sokat javítot­tunk, és javítunk a fizeté­seken, de egyre szorosabban kötjük a teljesítményhez a boríték vastagságát. A kis seprőgépeken dolgozók pél­dául. ha áll a gépük, fele­annyit kapnak óránként, mintha rendben söprik az utat, járdát. A tervek közül a megvalósuló gépműhely ügye foglalkoztat minket a leggyakrabban, hiszen ez a város legkorszerűbb javító­bázisa lesz, s így vállalha­tunk jövedelmező munkákat más cégeknek is. — A szemétdíjakra tekintve sokan kérdezik: miből él a vállalat? Állami támogatás­ból, vagy a bevételeiből? — Nem vagyunk nyere- ségcentrikusak, de az ön- fenntartásunkat meg kell ol­dani. Támogatást a bérfej­lesztésünkhöz és fejlesztési céljaink megvalósításához kapunk. De igyekszünk „több lábon” állni, azaz jövedel­mező vállalkozásokkal, több pénzt teremteni köztisztasá­gi célokra. Ilyen vállalkozá­sunk például a seprűgyártás, a díszkövezés vagy az ola­jos hulladék ártalmatlanítá­sa. Terveink között szerepel, hogy elkészítjük a KGST- országokban hiánycikknek számító önfelszedős járda­seprőgép prototípusát. A ter­vezést a Nehézipari Műsza­ki Egyetem vállalta, s mi megpróbálunk gyártót keres­ni. — Nem kedvetlenül el Önö­ket o sokszor valóban sziszi­fuszi munka? — Ügy érezzük: ha jól szervezzük a munkánkat, s a lakosság is védi a tisz­taságot, akkor valóban rend lehet a városban. Az utób­bi időben érezhetünk némi javulást a miskolciak maga­tartásában; jobban ügyelnek a tisztaságra, mint régebben. Állítom, hogy a leghaszno­sabb társadalmi munkát az­zal végeznék, ha kevesebbet, vagy egyáltalán nem szeme­telnének: (kiss) Patyolat, szabóság, fodrá­szat, cipészet — az ipari szolgáltatások házatájáról mostanában baljós gazdasá­gi hírek keringenek. A szol­gáltatók az egyre csökkenő, vagy teljesen semmibe ve­sző haszon után futnak, az ügyfelek pedig mindent drá­gáinak és, ha egy mód van rá. megpróbálnak „csináld magad” alapon megbirkózni a javítani valókkal. A nagy lakótelepeken a drágán fel­épített szolgáltató helyiségek többnyire veszteségesek, a hálózat módosítására, átfor­málására pedig nincs pénz. Vajon létezik-e kiút ebből a helyzetből? lentős állami támogatással lenyomva a minimális szint­re. A közelmúltban azonban alaposan megváltozott a helyzet: a beruházások csök­kentek, az állami támogatás szinte eltűnt. Ma a szolgál­tatóknak a fizetőképes keres­letre kell tekinteni, és olyan árakat kell kialakítaniuk, hogy a költségeik megtérülé­sén felül minimális haszon is maradjon. A korszakváltás teljesen új gondolkodásmódot Ríéán: a szolgáltatók sorra felülvizs­gálják veszteséges ágazatai­kat. • MIRE JÓ A „MELLÉKES”? A MÉRUSZ szövetkezet például arra kényszerült, hogy az elmúlt két évben be is zárjon veszteséges szabó­ságot. Az is gyakorta előfor­dul, hogy a veszteséges üzle­teket átalánydíjas formában üzemeltetésre kiadják, de a vállalkozó kedv nem túl nagy. A gazdasági bajban sokan folyamodnak ahhoz a meg­oldáshoz, hogy a szolgálta­tási tevékenység mellett áru­termeléshez fognak, vagy be­csempészik a kereskedelmet is a szolgáltató szalonokba. Vajos nem szorítja-e ki majd a „mellékes” a lakossági szolgáltatásokat ? Franczia Ottó: — Nem, mert a gazdasá­gi szabályozók igen szigorú­ak. Ahhoz, hogy a szolgálta­tásokkal járó kedvezménye­ket megkapja a vállalkozás, árbevételük hatvan százalé­kának valóban a lakossági szolgáltatásokból kell szár­maznia. Miskolcon különben is az a jellemző, hogy tiszta profilú szolgáltató egységek alakultak ki, alapvetően mást nehéz is lenne csinálniuk. Ha már a változásoknál tartunk: sokan nagy várakozásokkal Megjelent könyvalakban a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve, a Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában. A kötet tartalmazza a Központi Bizottság előzetes jelentését a kongresszus kül­dötteinek, a Központi Bizott­ság beszámolóját, a Központi Ellenőrző Bizottság jelenté­sét. Kádár János szóbeli ki­egészítését a Közponü Bi­néztek elé a Gelka és AFIT- szervezetek szétdarabolásá- nak. Az az igazság, hogy nem tudjuk mennyi jót ho­zott ez a döntés, mert a kis­vállalatokat eleve kedvezőbb gazdasági szabályzók segítik. Épp ezért a MÉRUSZ most kéri, hogy kisszövetkezet le­hessen, tárgyalások folynak a Patyolat kisvállalattá ala­kulásáról, a fényképészek pe­dig már kisszövetkezetbe tömörülnek. • KOCKÁZATOS ÁREMELÉS Az ügyfelek azt mondják: minden az árakor múlik. Az ipari szolgáltatások zömében szabadárasok. A jelenlegi előírások szerint az áreme­lést be kell jelenteni a ta­nácsnak. ahol is késleltethe­tik a változást fél évig. Az ipari osztályon azonban ar­ról hallottunk, hogy a szol­gáltatók részéről nincs tö­rekvés az áremelésre. Óriási ugyanis a kockázat, hiszen a túl magas árak azonnal csök­kentik a forgalmat. A köz­ponti áremelkedések ellen persze a szolgáltatók sincse­nek védve. Mit hozhat a jövő? A ta­nácsi szakemberek szerint hálózatfejlesztésre nagyon kevés juthat. Elsősorban a minőségen kell változtatni: a reklamációk gyors intézése, a rugalmas nyitvatartási idő. a kulturált és jól működő ve­vőszolgálat nem kerül pénz­be, de hasznot hajthat. Ezt az alapigazságot a szolgálta­tók is felismerték. Erről ta­núskodik, hogy a régebbinél képzettebb és jobban meg­fizetett emberek kerülnek azokba a státuszokba, ahol a vevővel, az ügyféllel kell kapcsolatot teremteni. (kiss) zottság beszámolóiához, Gve- nes András szóbeli kiegészíté­sét a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentéséhez. Kádár János vitaösszefoglaló beszé­dét, az MSZMP XIII. kong­resszusának határozatát a párt munkájáról és a továb­bi feladatokról, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szer­vezeti Szabályzatát valamint a párt vezető testületéibe megválasztottak n#vse*át. Parkrangálók, szemetelők Bírságolnak a közterület-felügyelők A közterületek felügyelői egy hónapja róják Miskolc utcáit. Figyelik, hol történik szabálytalanság, hol szegik meg az érvényben lévő ta­nácsrendeleteket. Az első hónap tapasztalatairól kér­deztük Garad Istvánt, a fel­ügyelet vezetőjét: — Az elmúlt egy hónapban a parkrongálókkaí és a sze- metelőkkel volt a legtöbb gondunk. Zömében még csak figyelmeztettük őket, de azért már büntettünk is. Itt sze­retném elmondani: sokan úgy vélik, hogy a mi hatáskö­rünk csak a figyelmeztetésig terjed. De hogy mennyire nem így van, erre álljon itt néhány adat. Összesen száz­ötven személyt figyelmeztet­tünk eddig, és huszonegyezer forint pénzbírságot kasszíroz­tunk be. Tíz szabályszegőt jelentettünk fel a tanácsnál. Tizenöt vállalat esetében él­tünk észrevételezési jogunk­kal. Munkánkat sokan támogatják. Erre utal az is: naponta átlag tíz-tizenöt bejelentés érkezik hozzánk. Gondjainkra visszatérve: sok tennivaló adódik még a köz­területek takarításánál. Saj­nos vannak vállalatok, ame­lyek arra hivatkoznak, hogy nem ismerik az erre vonat­kozó érvényben lévő tanács­rendeletet. A nemtudás vi­szont nem mentesíti őket a felelősség alól... Szintén gondot okoz. hogy a válla­latok nem kérik meg a köz­területbontási engedélyt a kü­lönféle javítások elvégzésé­hez. Dolguk végeztével pedig maguk után hagyják a göd­röt nem állítják helyre az eredeti állapotot. A jövőben szigorúan lépünk fel az ilyen esetekben! Kifejezetten ta­vaszi sajátosság: megjelentek az első vadkempingezők. Ha figyelmeztetésünkre lebontják a sátrukat, olcsón megúsz- rintig terjedhet a helyszíni szák, de ha nem, ötszáz fo- bírság. • EGY KIS ÁR-TORTÉNET Egy kis történeti visszate­kintés Franczia Ottó, a vá­rosi tanács ipari osztálya ve­zetőjének segítségével: — 15—20 évvel ezelőtt mil- liárdokat áldozott az ország a szolgáltatás-fejlesztési programra, elsősorban háló­zatépítésre. Sorra emeltük a szolgáltatóházakat, a terüle­ti elvet követve, függetlenül attól, hogy abban a térség­ben vajon mekkora volt az igény a majd megjelenő szol­gáltatások iránt. Az árakat központilag szabták meg, je­Lesz-e elég szakértő? Gom ha vizsgáló az emlékparkban Nem kis gondot okozott az elmúlt évben, hogy csak jóval a gombaszezon kezde­te után kezdték meg műkö­désüket az ingyenes vizs­gálók Lillafüreden és Ta­polcán. Gyorsabbak lesznek-e az idén? Rusznyák Gyuláné, a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának gazdasági főelőadó­ja: — Idén a gombavizsgálók működésének kezdetét nem kötjük előre meghatározott időponthoz. Szakértőink ak­kor kezdik él a munkát, amikor erre tényleg szükség lesz. A gombászkodóknak idén meglepetéssel is szol­gálhatunk : a lillafüredi vizs­gálót a Herman Ottó-emlék- parkha szállítjuk, ahol belé­pődíj fizetése nélkül ellen­őriztethetik majd portékáju­kat. Igyekszünk, hogy a sze­zon kezdetére a személyi és tárgyi feltételeket biztosít­hassuk. S hogy igazán jó szakembereink legyenek, er­ről gondoskodik a tavaly megjelent 7/1984. (VIII. 1.) EüM—MÉM rendelet a gom­bavizsgálattal kapcsolatos szakképesítésről. Ez azt tar­talmazza, hogy 1986. január 1-től csak a paragrafus ál­tal előírt tanfolyam elvégzé­se, illetve a vizsga letétele után lehet szakértői tevé­kenységet folytatni. A kép­zésről a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézete gon­doskodik. A miskolci szak­emberek közül már többen jelentkeztek is a kurzusra. Megjelent a kongresszusi jegyzőkönyv

Next

/
Oldalképek
Tartalom