Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1985-04-09 / 82. szám
Á kozfer'ilet-fenniartók a köztisztaságról Vállalat-keresztelő * Hogy mégsem minden az árakon múlik, arra példa 'ehet a Shell-szerviz is, ahol a mai meglehetősen borsos autójavítási árak ellenére rendkívül nagy a forgalom. Minden az árakon múlik — mondják az ügyfelek Bajban gáltatók? a szó Farkas György 1982-től a Misko'ci Köztisztasági Vállalat igazgatója volt, most pedig a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat igazgatói posztját tölti be. A változáshoz sem költöznie, sem irodát cserélnie nem kellett, hiszen a köztisztaságiból lett a közterüíet- fenntartó cég. Vajon pusztán csak névtábla-cseré ez? Akadt, aki szkeptikusan még azt is meSÍe3yezte. hogy most már a vállalat nevéből is eltűnt a „tisztaság” szó... Farkas György: — Véleményünk szerint alapvető változás történt, ugyanis nemcsak feladatokat vettünk át a városgondnokságtól. hanem megváltoztak a gazdálkodási körülményeink is. Eddig a város kasz- szájából a köztisztaságra szánt évi több mint 30 millió forintot többfelé osztották el, ezután pedig a közterület-fenntartó kapja meg ezt az összeget. Cserébe azt várják a város vezetői: legyen tisztaság mindenütt! Az a célunk, hogy a több pénzből mennyiségi és minőségi változást érjünk el. Ennek záloga többek között a megváltozott érdekeltségi viszonyainkban rejlik. Más ugyanis házon belül gazdálkodni a munkákkal, és más szerződéses kapcsolatban tenni ugyanezt. Csak egy példa: körzetekre osztjuk most a várost a seprőgépesek számára, és egy körzetet mindig ugyanaz a munkatársunk seper. A mozgóbére óf Sok ügyes kisgépre van szükség az utcákon. Fásítási ankétot tartanak Kazincbarcikán, a városi tanács tanácstermében ma délelőtt 10 órától. Az ünnepséget Takács István, a városi tanács elnöke nyitja meg. Ünnepi beszédet mond Radc. Antal, a MÉM erdészeti és faipari hivatalának osztály- vezetője. Ezt követően Kri- zsán József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője ismerteti Borsod fásítási eredményeit. A rendezvényen elismeréseket adnak át, & emlékfákat ültetnek. attól függ, hogy tisztaság lesz-e, vagy sem, nem pedig a teljesített kilométerektől, gépóráktól __ — Kudarc és siker: mit hozott az elmúlt egy-két év Farkas György számára? — A legjelentősebb sikernek azt tartanám, hogy sikerült megváltoztatni a vállalat dolgozóinak gondolkodásmódját. Ez, úgy érzem, mérhető a munkánkon is, és ennek köszönhetően a város lakosságának véleménye is változott némileg rólunk. Nem kudarcként, inkább megoldandó feladatként mondom: az alapvető célunk az, hogy a jövőben a mainál tisztábbá kell varázsolni a várost. Ennek, egyik feltétele a jobb gépesítés; a géppark üzembiztonságát is fokozva. Ha az építőipar tartja a szagát, június végén avathatjuk gépjavító üzemünket, és ez óriási fejlődést jelent.- Gondok és tervek: mi foglalkoztatja mostanában leggyakrabban a vállalat vezetőit? — Kulcskérdés a gépesítés, és ezen belül a kisgépek beszerzése. És persze a munkaerő, hiszen a gépekre emberek is kellenek. Nem kedvező a megítélése a mi szakmánknak, és ez nem köny- nyíti meg a munkaerő-gazdálkodást. Nincs más választásunk: jól meg kell fizetni a kevésbé kapós állásokra jelentkezőket. Sokat javítottunk, és javítunk a fizetéseken, de egyre szorosabban kötjük a teljesítményhez a boríték vastagságát. A kis seprőgépeken dolgozók például. ha áll a gépük, feleannyit kapnak óránként, mintha rendben söprik az utat, járdát. A tervek közül a megvalósuló gépműhely ügye foglalkoztat minket a leggyakrabban, hiszen ez a város legkorszerűbb javítóbázisa lesz, s így vállalhatunk jövedelmező munkákat más cégeknek is. — A szemétdíjakra tekintve sokan kérdezik: miből él a vállalat? Állami támogatásból, vagy a bevételeiből? — Nem vagyunk nyere- ségcentrikusak, de az ön- fenntartásunkat meg kell oldani. Támogatást a bérfejlesztésünkhöz és fejlesztési céljaink megvalósításához kapunk. De igyekszünk „több lábon” állni, azaz jövedelmező vállalkozásokkal, több pénzt teremteni köztisztasági célokra. Ilyen vállalkozásunk például a seprűgyártás, a díszkövezés vagy az olajos hulladék ártalmatlanítása. Terveink között szerepel, hogy elkészítjük a KGST- országokban hiánycikknek számító önfelszedős járdaseprőgép prototípusát. A tervezést a Nehézipari Műszaki Egyetem vállalta, s mi megpróbálunk gyártót keresni. — Nem kedvetlenül el Önöket o sokszor valóban sziszifuszi munka? — Ügy érezzük: ha jól szervezzük a munkánkat, s a lakosság is védi a tisztaságot, akkor valóban rend lehet a városban. Az utóbbi időben érezhetünk némi javulást a miskolciak magatartásában; jobban ügyelnek a tisztaságra, mint régebben. Állítom, hogy a leghasznosabb társadalmi munkát azzal végeznék, ha kevesebbet, vagy egyáltalán nem szemetelnének: (kiss) Patyolat, szabóság, fodrászat, cipészet — az ipari szolgáltatások házatájáról mostanában baljós gazdasági hírek keringenek. A szolgáltatók az egyre csökkenő, vagy teljesen semmibe vesző haszon után futnak, az ügyfelek pedig mindent drágáinak és, ha egy mód van rá. megpróbálnak „csináld magad” alapon megbirkózni a javítani valókkal. A nagy lakótelepeken a drágán felépített szolgáltató helyiségek többnyire veszteségesek, a hálózat módosítására, átformálására pedig nincs pénz. Vajon létezik-e kiút ebből a helyzetből? lentős állami támogatással lenyomva a minimális szintre. A közelmúltban azonban alaposan megváltozott a helyzet: a beruházások csökkentek, az állami támogatás szinte eltűnt. Ma a szolgáltatóknak a fizetőképes keresletre kell tekinteni, és olyan árakat kell kialakítaniuk, hogy a költségeik megtérülésén felül minimális haszon is maradjon. A korszakváltás teljesen új gondolkodásmódot Ríéán: a szolgáltatók sorra felülvizsgálják veszteséges ágazataikat. • MIRE JÓ A „MELLÉKES”? A MÉRUSZ szövetkezet például arra kényszerült, hogy az elmúlt két évben be is zárjon veszteséges szabóságot. Az is gyakorta előfordul, hogy a veszteséges üzleteket átalánydíjas formában üzemeltetésre kiadják, de a vállalkozó kedv nem túl nagy. A gazdasági bajban sokan folyamodnak ahhoz a megoldáshoz, hogy a szolgáltatási tevékenység mellett árutermeléshez fognak, vagy becsempészik a kereskedelmet is a szolgáltató szalonokba. Vajos nem szorítja-e ki majd a „mellékes” a lakossági szolgáltatásokat ? Franczia Ottó: — Nem, mert a gazdasági szabályozók igen szigorúak. Ahhoz, hogy a szolgáltatásokkal járó kedvezményeket megkapja a vállalkozás, árbevételük hatvan százalékának valóban a lakossági szolgáltatásokból kell származnia. Miskolcon különben is az a jellemző, hogy tiszta profilú szolgáltató egységek alakultak ki, alapvetően mást nehéz is lenne csinálniuk. Ha már a változásoknál tartunk: sokan nagy várakozásokkal Megjelent könyvalakban a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A kötet tartalmazza a Központi Bizottság előzetes jelentését a kongresszus küldötteinek, a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Kádár János szóbeli kiegészítését a Közponü Binéztek elé a Gelka és AFIT- szervezetek szétdarabolásá- nak. Az az igazság, hogy nem tudjuk mennyi jót hozott ez a döntés, mert a kisvállalatokat eleve kedvezőbb gazdasági szabályzók segítik. Épp ezért a MÉRUSZ most kéri, hogy kisszövetkezet lehessen, tárgyalások folynak a Patyolat kisvállalattá alakulásáról, a fényképészek pedig már kisszövetkezetbe tömörülnek. • KOCKÁZATOS ÁREMELÉS Az ügyfelek azt mondják: minden az árakor múlik. Az ipari szolgáltatások zömében szabadárasok. A jelenlegi előírások szerint az áremelést be kell jelenteni a tanácsnak. ahol is késleltethetik a változást fél évig. Az ipari osztályon azonban arról hallottunk, hogy a szolgáltatók részéről nincs törekvés az áremelésre. Óriási ugyanis a kockázat, hiszen a túl magas árak azonnal csökkentik a forgalmat. A központi áremelkedések ellen persze a szolgáltatók sincsenek védve. Mit hozhat a jövő? A tanácsi szakemberek szerint hálózatfejlesztésre nagyon kevés juthat. Elsősorban a minőségen kell változtatni: a reklamációk gyors intézése, a rugalmas nyitvatartási idő. a kulturált és jól működő vevőszolgálat nem kerül pénzbe, de hasznot hajthat. Ezt az alapigazságot a szolgáltatók is felismerték. Erről tanúskodik, hogy a régebbinél képzettebb és jobban megfizetett emberek kerülnek azokba a státuszokba, ahol a vevővel, az ügyféllel kell kapcsolatot teremteni. (kiss) zottság beszámolóiához, Gve- nes András szóbeli kiegészítését a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséhez. Kádár János vitaösszefoglaló beszédét, az MSZMP XIII. kongresszusának határozatát a párt munkájáról és a további feladatokról, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatát valamint a párt vezető testületéibe megválasztottak n#vse*át. Parkrangálók, szemetelők Bírságolnak a közterület-felügyelők A közterületek felügyelői egy hónapja róják Miskolc utcáit. Figyelik, hol történik szabálytalanság, hol szegik meg az érvényben lévő tanácsrendeleteket. Az első hónap tapasztalatairól kérdeztük Garad Istvánt, a felügyelet vezetőjét: — Az elmúlt egy hónapban a parkrongálókkaí és a sze- metelőkkel volt a legtöbb gondunk. Zömében még csak figyelmeztettük őket, de azért már büntettünk is. Itt szeretném elmondani: sokan úgy vélik, hogy a mi hatáskörünk csak a figyelmeztetésig terjed. De hogy mennyire nem így van, erre álljon itt néhány adat. Összesen százötven személyt figyelmeztettünk eddig, és huszonegyezer forint pénzbírságot kasszíroztunk be. Tíz szabályszegőt jelentettünk fel a tanácsnál. Tizenöt vállalat esetében éltünk észrevételezési jogunkkal. Munkánkat sokan támogatják. Erre utal az is: naponta átlag tíz-tizenöt bejelentés érkezik hozzánk. Gondjainkra visszatérve: sok tennivaló adódik még a közterületek takarításánál. Sajnos vannak vállalatok, amelyek arra hivatkoznak, hogy nem ismerik az erre vonatkozó érvényben lévő tanácsrendeletet. A nemtudás viszont nem mentesíti őket a felelősség alól... Szintén gondot okoz. hogy a vállalatok nem kérik meg a közterületbontási engedélyt a különféle javítások elvégzéséhez. Dolguk végeztével pedig maguk után hagyják a gödröt nem állítják helyre az eredeti állapotot. A jövőben szigorúan lépünk fel az ilyen esetekben! Kifejezetten tavaszi sajátosság: megjelentek az első vadkempingezők. Ha figyelmeztetésünkre lebontják a sátrukat, olcsón megúsz- rintig terjedhet a helyszíni szák, de ha nem, ötszáz fo- bírság. • EGY KIS ÁR-TORTÉNET Egy kis történeti visszatekintés Franczia Ottó, a városi tanács ipari osztálya vezetőjének segítségével: — 15—20 évvel ezelőtt mil- liárdokat áldozott az ország a szolgáltatás-fejlesztési programra, elsősorban hálózatépítésre. Sorra emeltük a szolgáltatóházakat, a területi elvet követve, függetlenül attól, hogy abban a térségben vajon mekkora volt az igény a majd megjelenő szolgáltatások iránt. Az árakat központilag szabták meg, jeLesz-e elég szakértő? Gom ha vizsgáló az emlékparkban Nem kis gondot okozott az elmúlt évben, hogy csak jóval a gombaszezon kezdete után kezdték meg működésüket az ingyenes vizsgálók Lillafüreden és Tapolcán. Gyorsabbak lesznek-e az idén? Rusznyák Gyuláné, a városi tanács egészségügyi osztályának gazdasági főelőadója: — Idén a gombavizsgálók működésének kezdetét nem kötjük előre meghatározott időponthoz. Szakértőink akkor kezdik él a munkát, amikor erre tényleg szükség lesz. A gombászkodóknak idén meglepetéssel is szolgálhatunk : a lillafüredi vizsgálót a Herman Ottó-emlék- parkha szállítjuk, ahol belépődíj fizetése nélkül ellenőriztethetik majd portékájukat. Igyekszünk, hogy a szezon kezdetére a személyi és tárgyi feltételeket biztosíthassuk. S hogy igazán jó szakembereink legyenek, erről gondoskodik a tavaly megjelent 7/1984. (VIII. 1.) EüM—MÉM rendelet a gombavizsgálattal kapcsolatos szakképesítésről. Ez azt tartalmazza, hogy 1986. január 1-től csak a paragrafus által előírt tanfolyam elvégzése, illetve a vizsga letétele után lehet szakértői tevékenységet folytatni. A képzésről a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézete gondoskodik. A miskolci szakemberek közül már többen jelentkeztek is a kurzusra. Megjelent a kongresszusi jegyzőkönyv