Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
„Zeng a lélek, zeng a szó ★ Az 1813-ban készült csernátoni ládán a csokor az asz- szonyi sors szimbóluma, mellette stilizált sárkánykígyó őrzi a rendet. Kocsi Márta és Csömör Lajos aranyművesek. Nevüket a magyar koronával kapcsolatos elemző munka során ismertük meg. Festett bútorok a Székelyföldön cimü könyvük, mely a Népművelési és Propaganda iroda kiadásában jelent meg, ritka kincs, s bár magyarul Írták, mégis több nyelven beszél. Első nyelve a székely faragók mesterségének szaknyelve. Megtanít a könyv — célszerű rajzok, leírások útján — Vén Sütő Béla és a többi faragómester fogásaira, bevezet egy olyan alkotóműhelybe, ahonnan ihletett lélekkel, tudással és bátorsággal lépünk ki, a székely mesterek tudásának továbbvívőiként. Megtanultuk, hogy ehhez a munkához nem kell különleges anyag, csak egyszerű fa. Nem kell komplikált szerszám, villanyfúró, villanyfűrész, még csak szög sem kell, csak fűrész, gyalu, véső, majd a festéshez olcsó porfesték. (Az olajfesték nem az igazi, mert lepattogzik, és harsogok a színek.) Nagy műhelyre sincs szükség, hiszen a székely nép ládája, széke, asztala és tálasa emberszabású bútorok; egyetlen darabjuk sem hosz- szabb, mint egy ölelésre tárt kar. Zaklatottság ellen a munka folyamata a nyugtató: két simítás a fa hűvös testén, és idegrendszerünk átveszi az élő természet rendjének békéjét. A fa hagyományainkban magát az embert szimbolizálja. Életfát ültettek minden egészséges újszülöttnek, s ahogy a ház tele volt öregekkel, fiatalokkal és gyermekekkel, úgy éltek a kertben a hatalmas koromájú Elefántok, medvék és számoló ló A Safari Cirkusz Csehszlovákiából Színvonalas műsorral érkezett magyarországi vendégszereplésre a csehszlovák Safari Cirkusz, amely ezekben a napokban Miskolcon szórakoztatja a közönséget. Néhány kiemelkedő szám sokáig megmarad azok emlékezetében, akik kedvelik, értékelik a cir- kuszmuvészetet Ilyen például Ferry mutatványa a lengő trapézon. Annak ellenére hogy ő is, akárcsak a többi veszélyes szám előadója, biztosító kötéllel dolgozik, lélegzetelállító amit a magasban csinál. Öt egyébként lábzsonglőrként is megcsodálhatjuk. Ugyancsak szólószám Angelikáé, a hulahopp csinos mágusáé. A műsorfüzet úgy hirdeti, hogy a leghíresebb európai revüszínházak sztárja, ami a látottak alapján el is hihető. Hasonlóan lendületes, bravúros ügyességet kívánó attrakció az egyensúlyozó művész Thorez mutatványa a szabadlétrán. A Doubek házaspár lovas- iskolájának sztárja „profesz- szor Bobo”, a számoló paripa. Az állatszámok közül nem lehet eldönteni, hogy Anna Polachová idomárnő elefántjai, vagy Olgra és Ludvik Berousek medvéi aratják-e a nagyobb sikert. Mindkét produkció tökéletes, túlzás nélkül nevezhető világszámnak. Jól ázol a cirkusz zenekara, amelynek érdekessége, hogy a szaxofonon hölgy játszik. Sz. G. * Ketten a háromtagú Noras elefántcsoportból. Idomárjuk Anna Polachová. bútorok vén faóriások, a javatermő gyümölcsfák és a facsemeték. A fa jellemzi az embert, és az ember a fa ábrázolásával fejezi ki önmaga jobbik felét, azt, amit nem mutogat, amely még a családtagok előtt is rejtve marad, szövege a kulcsra zárt láda fedelének belső lapján „olvasható”. Mert e rejtett fák és a kívül látható virágok nem célszerűtlen díszítőelemek, hanem a székely nép természetfilozófiájának kódexei. Olyan emlékek őrzői, amelyek már az Árpád-korban érett tartalommal és értelmes jelbeszéd formájában éltek, s a következő ezer év alatt a rejtett jelbeszédi forma őrizte meg a tartalmat, mely életről, halálról, világmindenségről szóL Vallomást hordoz a női hivatásról, bizodalmát a férfi- erőről. Szimbólumviláguk kiterjed a nap, a hold járásának, az évszakok változásának és az emberélet útszakaszainak összekapcsolására. S mindezt a csodálatos virágerdő tobzódó szépségének nyelvén. A termésre kész pártás tulipán hamvas szépsége virágzik, a szegfű vöröse lángol, de a tulipántos láda címerébe akkor kerül a kulcs, ha „Zeng a lélek, zeng a szó, zeng a szerelemajtó”, ma is, mint ezredévekkel ezelőtt. Kocsi Márta és Csömör Lajos hivatott tolmácsai a székelyek virágnyelvének. Könyvük 25 színes képe, 300 nagy ábrája és a legalább ennyi, kinagyított virágmotívum óriási ismeretanyagról, gondos gyűjtőmunkáról, a könyv stílusa a tárgy és a nép szeretetéről tanúskodik. Ügy „tolmácsolnak”, hogy a könyv végére érve, átdolgozta lelkünket Vén Sütő Béla gyaluja, s immár szótár nélkül megértjük: miért van a madárnak halíarka, s miért nem fárad el, ha három ágú lélekfát emel magasba a csőréveL (gyárfás) gazdák is. De nem volt elég kasza, sarló. A termés is soványnak ígérkezett. De a föld már azoké volt, akik megművelik. Szilágyi György 16 évesen, születésnapi ajándékként kapta a szabadságot. Háromhónapos pincei sötétség után Kispestről gyalogolt haza Zuglóba, diákos Bocskai- ruhában, kabátban, sapkában. A szovjet katonák több helyen megállították, hiszen a harci zaj még nem ült el. Egy városi bundás úr csatlakozott hozzá, miután látta. hogy a szovjet katonák a diákot továbbengedik. Mint kiderült, prof. Majláth Alajos volt. Egy diák. egy szovjet katona, és egy magyar arisztokrata . .. Ruffy Péter családostól menekült egyik lakásból a másikba. A barátság — mondotta a rádióriportban — a sors ajándéka. Barátainak köszönheti a hamis papírokat és tulajdonképpen az életét is. Budán érte a fel- szabadulás. ahol ma is él. Sokan mondták akkor, hmv soha nem lesz itt élet. ?s nyugatra távoztak, mint 1956- ban is. Konzervatív vagyok — mondotta a műsorban — nem cserélek senkivel sem hazát, s mint ..ős-nártonkí- vüli”. ígv fejezte be vallomását: .Ez a neavven év a mindenem, az envém ...” Ez a tíz újságíró, szerkesztő a felszabadulás utáni nehéz. de szép időkben a mostoha élet- és munkakörülmények között elsősorban nem masával, hanem az ország. az emberek sorsával törődött. Irigylésre méltó eseménvöket éltek át, soha meg nem isméí°lhefőeket. Ma már történelemnek számító események tanúi és tudósítói lehettek. A történelem tanúiként Újságírók '45 tavaszán A Kossuth rádió csütörtök délben elhangzott Emlékkönyv több hangra című műsorát hallgatva, országos hírű, Eure - pában is ismert, tiszteletre méltó újságírók, szerkesztők visszaemlékezései kapcsán, a ma krónikásában felvetődik a kérdés: könnyebb vagy nehezebb volt-e nekik akkor, mint manapság nekünk. Mint újságíróknak. valószínűleg k:5ny- nyebb, ugyanakkor nehezebb is lehetett. A nagy történelmi törésvonalak; a világ, Európa, hazánk sorsfordulóján 1945-ben napok, sőt órák alatt lényeges, történelmi változások játszódtak le. A műsor tíz újságíró — Bajor Nagy Ernő, Bebrits Anna, Danes József, Fülöp Kornél, Máté György, Pálffy József, Ruffy Péter, Szilágyi György, Tarr László, Vigh József — személyes élményeit vetíti vissza a fel- szabadulás első órájáról, napjáról. A műsort készítő Rap- csányi László — ismervén életútjukat, munkásságukat — rövid, frappáns bemutatással, és összekötőszöveggel oldotta meg a feladatot. Pálffy Józsefnek, aki Ba- * jor földön, katonaként vészelte át a háborút, egy amerikai bombatámadás egykori tanúja és átélője, azt a napot, április 4-ét — akkor — semmi más nem különböztette meg a háború többi hétköznapjától. Tarr Lászlónak az idő tájt az MTI zürichi tudósítójának arról a napról nincs különösebb emléke. hiszen csak később érkeztek meg a hírek Magyar- ország teljes felszabadulásáról. Elmondotta viszont, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front svájci szervezete sokat tett azért, hogy hiteles hírekhez jusson a nyugati magyar emigráció. Ezért magyar nyelvű kiadványokat, újságokat készítettek, s így számoltak le a sok rémhírrel. Bebrits Anna Moszkvában dolgozott a Kossuth rádiónál. Közvetlen főnöke Nógrádi Sándor volt. Budapest felszabadulása nagy öröm volt számukra. Édesapja, a közlekedési szakember már Debrecenbe készült, ide hívta az Ideiglenes Kormány. Mikor megérkezett a hír, hogy egész Magyarország szabad, elhangzott a Kossuth rádió utolsó műsora ezzel az örömhírrel, és azzal a bejelentéssel, hogy a Kossuth rádió befejezte adását. Ök is a hazatérésre készülődtek. Fülöp Kornél munkaszolgálatosként került a frontra a sárospataki gyűjtőtáborból.' Átvészelte a doni katasztrófát, a tífuszt, a visszavonulást, családja kipusztítását. A szabad Debrecenben a kormány futáraként dolgozott. Az első élelmiszerszállítmányt is ő és társai juttatták el az éhező fővárosnak éppen azon, a számára örökké emlékezetes napon. Máté György a szegedi börtön foglyaként szökött meg Veszprém környékén, a fogház nyugatra való evakuálásakor. A fővárosba eljutva első dolga volt az MKP székházában jelentkezni az akkori Tisza Kálmán, a mai Köztársaság téren. A párt agitádós és propagandaosztályán kapott munkát. Édesanyjával csak másnap találkozott. Röpcédulákat fogalmazott, felügyelte a nyomdai munkát, később a Szabad Nép munkatársa lett. Bajor Nagy Ernő akkor 22 éves volt, és katonaszökevény. Budapesten, a Nemzeti Segélynél kezdett dolgozni. Édesanyja utána költözött a fővárosba, hozta magával a rokkáját is. bérmunkát vállalt, amíg fia hajnalonként piaci áruszállítóként dolgozott, hogy élelemhez jussanak. Nagy élménye a MA- DISZ megalakulása, ahol a hozzá hasonló fiatalokat ismertette a politikával, az új élet lehetőségeivel. Vigh József kalandregénybe illő módon jutott el az első szovjet katonával való találkozásig. A Friss Újság szerkesztőségében folytatta munkáját, amely akkor a Nemzeti Parasttoárt lapja volt. Boldizsár Iván felelős szerkesztésével. Szívesen emlékezett az akkori napokra, egykori munkatársaira, Sar- kadi Imrére is. Danes Józsefet Ácson, szülőfalujában érte a felszabadulás. Itt az egyik szovjet \ tiszt sürgette a földosztást, amelyben ő is részt vett. A május azonban már Budapesten találta, mint a Falurádió munkatársát. Aratásra készülődött az ország, az új ★ Gitár-költemény... Fekete textilből ké- Gubóruha, amely egy óriási selyemgu- szült, s a nyakrészhez erősített, és onnan bóra emlékeztet — hja, a japánoknak nem a fej köré vezetett spirál merevíti gitár- kellett messzire menni az ötletért... alakúra. Divatbolondozás Még a sok furcsasághoz szokott párizsiakat is meglepték a legutóbbi divatbemutatón felvonultatott japán modellek. A JunkoKos- hino divatház kreádói kétségkívül fantáziadúsak, de — mi tagadás — praktikus viseletnek nemigen nevezhetők. Hogy a tervezők közül kit mi és mire inspirál, azt remekül bizonyítja a három bemutatott ruha, melyek közül egy — a képruha — franda újdonság, s a japánoké mellett szinte hagyományosnak mondható. Közös jelemzőjük viszont, hogy magára tereli a figyelmet, s nem arra, aki viseli. Lehetséges, hogy egyszer a hazai divatbemutatók dobogóin is viszontlátjuk őket? Az emlékparktól a szállodáig Nívódíjas építészek Nemrég adtunk hirt róla, hogy az ÉSZAKTERV csoportvezető főmérnöke, Ferencz István kimagasló építészeti tevékenységéért Ybl Miklós-díjat kapott. Az április 3-án tartott vállalati ünnepségen további kiemelkedő alkotói teljesítményeket jutalmaztak nivódíjjal. Díjazott lettek a sátoraljaújhelyi TOKAJBOR irodaház, a miskolci, Jókai utcai lakóterület és a Herman Ottó-emlékpark épületegyüttesének tervező kollektívái. A tavalyi év legjobban megépült létesítményei között is ott találhatjuk a Herman Ottó-emlékpark épületegyüttesét. (Főtervező: Taba Benő), valamint a Jókai utcai átalakított malmot (főtervező: Ferencz István). A tavalyi év legjobb tervei közé került a komplex lakókommunális és egyéb középület kategóriában a Martin-telepi MÁV-lakások kiviteli terve (főtervező: Golda János építész). A miskolci városlakókat is érdeklő hír, hogy az ÉVM zsűrije dicséretben részesítette a Széchenyi út 94. számú, a belvárosi rehabilitáció keretében felépítendő épület tervét (főtervező: Pi- rityi Attila építész), valamint a Pannónia-szálló felújításának kiviteli tervét (főtervező: Szakonyi Adrien építész és Dufála József belsőépítész). O. J. J
