Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1985-04-03 / 79. szám
Továbbra is árulhatnak rr A miskolciak jobb zöldségellátása érdekében tavaly óta különféle kedvezményben részesítik az őstermelőket és a bobbikertek tulajdonosait. Helypénz fizetése nélkül árusíthatják eladásra szánt készletüket a város kispiacain és alkalmi elárusítóhelyein, s házról házra járva, közvetlenül felkereshetik a vásárlókat terményeikkel. A Belkereskedelmi Minisztérium elvi állásfoglalása után a városi tanács kereskedelmi osztálya jelölte ki az árusításra alkalmas kis- piacokat, többek között az ABC-k környékén, a Mátyás király utcában és az Avasdélen. Ezeken a helyeken a magánkereskedők is „plac- cot” foglalhatnak a hét egy- egy napján, de az ő tevékenységüket a piacfelügyelőség ellenőrzi, s a helypénz- kedvezmény sem vonatkozik rájuk. Gyüket Győző, a kereskedelmi osztály tanácsosa az elmúlt év tapasztalatait elemezve elmondta, hogy a lánckereskedelemre is találtak példát a kispiacokon. A viszonteladókat ki akarják szűrni a kereskedelem rendszeréből. Az idén arra számíthatnak a vásárlók, hogy a tavalyinál nem lesznek borsosabbak az árak. A társadalmi ellenőrök segítségével is rendszeressé teszik a kispiacok ellenőrzését. Az őstermelők, hobbikertészek kedvezményének bevezetése után sokan arra számítottak, hogy a kispiacok árai alacsonyabbak lesznek, mint a Búza téri vagy a vasgyári piacon. Számtalan példa mutatja, hogy ez a várakozás nem vált valóra. A kedvezményeknek elsődlegesen nem is az árak letörése volt a célja, hanem ★ Egyre gazdagabb a választék a Búza téri piacon, de mindenért borsos árat kérnek. Sokan arra számítottak: a kispiacokon kevesebbe kerül majd a zöldség, gyümölcs ... (Kiss József felvétele) Negyven éve történt Egy az önkéntesek közül Az 1944-ben kiállított állomány-nyilvántartó lap, ez a kis nyomtatvány alumíniumtokban, végigkísérte a legnehezebb években a tulajdonosát. Nem véletlen, hogy a katonák egyszerűen csak „dögcédulának” nevezték. Elek Gyula 9 tagú cselédcsaládban született 1919-ben, a Hajdúböszörmény melletti Jeges-tanyán. Az elemi iskola hat osztályát úgy tanulta ki, hogy végiggyalogolta ezeket az éveket, naponta 10—12 kilométert is. a másik tanyán levő iskolához és vissza. Jól tanult, de már korán meg kellett keresnie kenyerét, volt libapásztor, kiscseléd. aratómunkás. Pin- cértanonc lett Böszörményben, Debrecenben járt a Református Gimnáziumba. Mint pincérsegéd helyezkedett el a híres Aranybika-szállóban. Ekkor kapta az első behívót, 1940-ben. Kemény kiképzést kaptak, kíméletlen volt a bánásmód, olyannyira, hogy a testi fenyítések és a megaz: minden napszakban közelebb kerüljön a termék a vásárlókhoz, valamint hogy ezzel is javuljon a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. A kereskedelmi osztály továbbra sem szólhat bele a kispiacok, alkalmi árusítóhe- helyek árainak alakulásába; ez a mindenkori szabadpiaci árakat követi majd. S mivel a kezdeményezés az elsődleges célját elérte, az arra jogosultak idén is élhetnek a helypénz nélküli árusítás lehetőségével. A termelők ezután is felkereshetik árujukkal közvetlenül a fogyasztót, s a gomba kivételével valamennyi portékájukat felkínálhatják elad'ásrá. B. A. Behozni a veszteséget Műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Műszaki-gazdasági konferenciát tartottak tegnap délelőtt a Lenin Kohászati Müvekben; itt értékelték az első negyedév eredményeit. Tavaly kiemelkedőt produkáltak a kohászok; a több, mint félmilliárd forintos veszteségüket ledolgozták. Az elmúlt évi lendület azonban — objektív okok miatt — nem folytatódott. Az első három hónapban ötvenmillió forint nyereséggel számoltak a kohászatban, s ennek elégésére január első napibban meg is volt a real's esély. Am az alapanyag-e!.á- tási nehézségek, a rendkívüli hides s az ezzel összefog go energia korlátozás megoldhatatlan nrobléms elé állította az LKM-et Lehetetlenné vált a tem' teljesítése. A thvmölóqi 55 millió forintra, az eredménvkiesés 200 millió forintra rúgott. Márciusban — hogy jobb lett a idő, s megszűnt az energiakorlátozás — már javult a teljesítmény, de a hiányt pótműs zakók kai sem lehetett behozni. A veszteség végül is az első negyedév végén 90 millió forint volt, szemben a tervezett 30 millió forintos nyereséggei. A konferencián elhangzott, hogy a veszteséget augusztus végéig kívánják behozni a kohászok, s decemberre el szeretnék érni a tervezett nyereséget. Ehhez a bravúrhoz az kell. hogy az LKM az. árukiszállítási kötelezettségét magasan túlteljesítse, árbevételi célkitűzésük 464 millió forinttal haladja meg az első negyedévit, javul ion a jövedelmezőségi mutató, s nőjön a termelékenység. A KI ŐSZ miskolci, Széchenyi úti székházában ma délelőtt megnyílt a szervezet elmúlt 40 évét, illetve a jogelőd Lpartestület 100 évét bemutató kiállítás A III emeleti nagyteremben április 12-ig megtekinthető tárlat megismerteti a látogatókat a két szervezet történeti emlékeivel, dokumentumaival, néhány régi mesterség érdekességeivel. A megnyitót követően a KIOSZ megyei titkársága baráti találkozót rendezett, melynek vendégei között ott voltak a KIOSZ megalakulását, első esztendeit a szemtanú hitelességével megelevenítő idős kisiparosok. A jubileumi, illetve centenáriumi kiállítás munkanapokon 9—15 óra között tekinthető meg. Emberből EMBER Negyven év! Sokaknak mintha tegnap kezdődött volna, mert minden napját nemes bélyegként bőrükbe égette a történelem. Negyven esztendő! Sokaknak könyvek lapjairól, filmszalagokról, dokumentumokból megszólaló múlt. Négy évtized! Nép, nemzet közös, maga formálta — fényesítette, sötétítette - sprsa; tegnapja, jelene, holnapja. Negyvenszer tizenkét hónap, negyvenszel ötvenkét hét: mi mindenre volt elég, s mi mindenre nem! Az ország teljes felszabadulásának dátuma április negyediké, ehhez a naphoz kötött a négy évtized, a negyven esztendő, ám előtte már hetek, hónapok sorakoztak egy új történelem naptárlapjain, a felszabadítók nyomán egy nép indult neki, indulhatott neki a szabadság birodalma felfedezésének. Az Ideiglenes Nemzet- gyűlés első ülésén — 1944. december 21-én, csütörtökön — elfogadott, a magyar néphez intézett szózatban ez áll: „Szabadságot, széles körű politikai jogokat biztosítunk a dolgozó tömegeknek, hogy megvédhessék érdekeiket és hallathassák szavukat az ország ügyeinek eldöntésénél.” Megvédhessék... hallathassák... Akkor még nem tudtuk — és jó, hogy nem tudtuk, mert beleroppanhattunk volna a tudatba, teherbe —, micsoda iszonyú rendet vágott sorainkban a háború. Félmillió halott, félmillió deportált, egymillió hadifogoly keleti és nyugati égtájak alatt, százezrekre rátelepült — a jogos, az oktalan — félsz, aminek hatására elhagyták az országot. Sorsok tragédiái, éles szögű kanyarjai mellé azután oda kellett írnunk az anyagi veszteséget, a háború következtében Magyar- ország nemzeti vagyonának negyven százaléka pusztult el. Innét indultunk. Rettenetes mélység...? Igen, az, de éppen ezért mámorító a magasság lehetősége. Lehetősége annak, hogy EMBER legyen az ember, sorsában, önérzetében, méltóságában az, mert a saját gazdája, mert jelene, holnapja kovácsa most már, megkoDva történelme legnagyobb lehetőségét. Ezer minden ellen kellett harcba szállni, de a legfőbb, a legnagyobb küzdelembe önmagunkkal bocsátkoznunk, a kisemmizetteknek, az ezerszer megtioortak- nak, a mindig meggyötörteknek sikerek és bukások közeDette vált legfőbb kincsévé a többé már nem görbülő gerinc, az alázko- dástól, kiszolgáltatottságtól mentes mindennapi kenyér, a jog a szólásra, a hit az egyenrangúságban. Nemzetgazdaságot kellett új alapokon teremteni, s közben önmagunkat is újjöteremteni. Kettős teremtés tehát? Nem, nem: egy! összefüggnek, egymás nélkül csonkák, együtt egészek, egészük formál emberből EMBERT. Tények, tapasztalatok sereglése négy évtizeden át a tanú rá, micsoda roppant bonyolultságú ötvözete nagynak és kicsinynek ez a formálás, formálódás. Ezer élveszülöttből egyéves kora elérése előtt 116 halt meg 1941-ben, most 19-nél tartunk és - sokalljuk. Tízezer lakosra 11,6 orvos jutott 1938-ban, most 31, akkor a lakosság 31 százaléka volt jogosult társadalombiztosításra, 1975 óta minden magyar állampolgár jogosult is egyben, s mégis, mennyi — nem indokolatlan - gondunk, bajunk van életünk e részének intézményrendszerével ... ! Emlékezzünk csak: 1949-ben a 15 évnél idősebb népesség minden százas csoportjából hetvenötén voltak azok, akik az általános - a korábbi elemi - iskolának legfeljebb a hetedik osztályáig jutottak el, döntő részük azonban két-négy osztályt járt ki csuoán. Innét indulva lehetséges igazi hatásában látni azt, hogy míg 1938-ban 12 ezer volt, addig napjainkban százezer a felsőfokú oktatásban részesülő, hogy abban az utolsó békeévben 9,2 millió példányban jelent meg könyv hazánkban, most pedig 100 millió felett járunk. Száraz adatok, mert folyamatok végső sűrítései az előbbiek, bennük, mögöttük azonban családok, egyének tíz- és százezreinek küzdelme, erőfeszítése megélhetésért, tudásért, majd szellemi, anyagi gyarapodásért, új, kis és nagy közösségeket jellemző magatartásmódokért, egy másfajta világlátásért, érdekegyeztetési mechanizmusért. Az érdekegyeztetés rögös útja olyan tájakon kanyarog, mint például az, hogy a felszabaduláskor minden tíz aktív keresőből kilenc fizikai foglalkozású volt, ma ez az arány hét; a fizikai dolgozók körében folyamatosan emelkedik a szak- és betanított munkások, csökken a segédmunkások részesedése; a kereső nők 41 százaléka szellemi, ügyviteli pályán található... s folytathatnánk tovább annak igazolását, miként követelt egyéntől többet a társadalom, s mi módon gazdagodott erkölcsiekben, anyagiakban e többet nyújtás fejében az egyén. Százezrek, milliók sejtjeiben él sajátos génként a tudat, mivé lehettek, lettek - emberből EMBERRÉ ám más százezreknek, millióknak már készen kapott igazság a szocializmus igazsága, értékrendje, múltja, jelene és jövendője. M. O. 3^ Elek Gyula aláztatás miatt több katona- bajtársa öngyilkos lett. A fronton 1944-ben vetették be az egységüket, de szinte egyetlen lövést sem tudtak leadni, menekülniük kellett a bekerítésből. Esztergom közelében egy üres jégveremben- húzták meg magukat. Karácsony szentestéjén kerültek fogságba. A jászberényi hadifogolytáborban érte őket a felhívás, így jelentkezett ő is önként a demokratikus hadseregbe. A debreceni Pavilon kaszárnyában alakult meg az első magasabb egység, a 6. gyaloghadosztály, ennek a 11. fogatolt tüzérezredébe kapott beosztást; az 1. üteg szakaszparancsnoka lett. Ausztriában részt vettek a szovjet hadsereg oldalán a még ellenálló német egységek elleni harcban, lefegyverzésükben. Több szovjet és magyar katona halt hősi halált ezekben az összecsapásokban, Elek Gyula könnyebben megsebesült. Komáromba való visszatérésük után a katonai igazolóbizottság tagja lett, majd az ászári vasútvonal őrpa-í rancsnokává nevezték ki. Szovjet fegyverekkel és orosz nyelvű igazolvánnyal látták el őket. 1946 áprilisában szerelt le. Visszatért Debrecenbe, kereste a feleségét és az akkor 12 éves kisfiát, Lászlót. Nem találta őket, ezért városról városra vándorolt, érdeklődött. Miskolcon bukkant rájuk. Felesége tolmácsolt Miskolc szovjet városparancsnok-helyettesének, Krasznyikov Koli ezredesnek, aki a családjával élt, mivel a kijevi lakásukat a németek lebombázták. Az ezredes sokat segített rajtuk is, megszerette a 12 éves Lászlót, akit Vaszilnak nevezett el. Elek Gyula visszatért a szakmájához, dolgozott a Palotaszállóban, a Tiszai pályaudvar éttermében, a Kossuth (ma Avas) szállodában, az Avasi kávéházban. Fia 1954-ig, bevonulásáig a Lenin Kohászati Művekben dolgozott. A belső karhatalomhoz került. így halt hősi halált társaival együtt 1956 októberében a budapesti pártház védelmében. Édesanyja halála után az apa a katonafiú magas kitüntetéseit az egyik katonai alakulatnak adományozta, ők is őrzik a fiatal hős emlékét. Elek Gyula 1976 novemberétől végleges rokkantsági nyugdíjban van. Egyedül él, gondoskodik magáról, s még munkát is vállal. Hatvanhat nehéz esztendő van mögötte. Ott volt az egység megalakulásának 40. évfordulóján megrendezett debreceni ünnepségeken. Sok ismerőssel találkozott, de közvetlen bajtársainak a nevét hiába kiabálta az autóbuszon, később a laktanya udvarán. Senki nem jelentkezett __ O. S. \ I * &?*&&***& Wér M. V ojÉrf&Z ' Mi i* «**<• 1 1 f ■i *4 I!***»)«« t ff . .s h>'\, *<»&&?*** * f** héj s ^ f m imz, 41 3 - ■ ***** . Mim g,<***»* «: n 4 Jf. Az állomány-nyilvántartó lap 1944-ből Zavartalan Miskolc ivóvízellátása Telítődtek a bükki tárolók Jelentős mennyiségű hó hullott a télen a Bükkben, ami azt eredményezte, hogy az olvadás megindulásával megteltek a barlangok, a természetes víztárolók, és bővizűek a karsztforrások. A Piukovics Józseftől, a Miskolci Vízművek főmérnökétől kapott tájékoztatás szerint a város jelenlegi, átlagos napi 124 ezer köbméter vízfogyasztását zavartalanul tudják biztosítani, és a magasházakban sem kell víznyomáscsökkenéstől tartani. Kedvező, hogy naponta csaknem 90 ezer köbméter vizét már a karsztforrásokból tudnak nyerni. így az Eszak- magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattól sokkal kevesebb vizet vesznek át, ezért • az ottani hálózaton megkezdhették a karbantartási munkákat. Egy esetleges forró nyár esetén szükség szerint, a helyreállított berendezések ismét bekapcsolhatók a város vízellátásába- j
