Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

Egy kis Csanyik-történet liiol Mátyás is járt Csendőrcsapat zavarta meg a munkásünnepet... >f: Az építkezés forgatagában gondosan kellene ügyelni minden fára Ha jön a bulldózer... Hova lesznek a iák? Felszabadulásunk óta nem­csak május elsején, hanem az építők napján, a vasasju- nlálison és augusztus 20-án is felkerekednek Miskolc lakói, hogy szabad ég alatt, a Majá­lis-parkban ünnepeljenek. A nagy ünnepeken 40—50 ezer emoer fordul meg itt, de hét­végeken is nagyon sokan vá­lasztják kirándulási célpont­ként a Majális-parkot es kör­nyékét. Különösen azóta van ez így, mióta megnyílt a bük­ki állatvilágot bemutató va­daspark és a Herman Ottó- emlékiiget. A VIISKOLCTERV kollektívája nemrég társadal­mi munkában elkészítette a Majális-park fejlesztési és ren­dezési tervét. A tervezők fel­tárták a park múltját is . .. „Miskolcz ... nagy és né­pes szabadalmas koronái vá­ros, a diósgyőri völgynek ke­leti szélén. Vidéke kies, le­vegője egészséges ..., a Te­temvár és Avashegy közt fekszik.- A város Ö és Űj részből áll, de egybefügg ve­le az avasi hegy alatt fekvő Mindszent helység is, mely azonban külön Tanács alatt ... a munkácsi püspök bir­tokához tartozik ... Mióta a magyar nemzet e szép hazát elfoglalá, Miskolcz nevezete ezen idővel egykorú” — írta Fényes Elek 1851-ben. Vidékünket Árpád előha- dát képező, több etnikumból — türk, kazár, székely stb. — álló kabar törzsek hódí­tották meg. A IX. század végén Bunger, a X. század elején Bungerfia Bors, a XI. század folyamán pedig Mis- kóc főúr, az akkori Miskolc földjeinek tulajdonosa. Diósgyőr és Miskolc sorsa szinte kialakulásuk óta ösz- szekötődött, s e függőség — az 1877 és 1945 évek közötti időszakot nem számítva — napjainkban is tart. A di­ósgyőri vár a környék ura­dalmi központjává vált. Az Ernye család kővárát a szláv erédetű földvárra építette az 1260—1271 körüli években. Ebben a munkában a „Nagy- győr” (Diósgyőr) jobbágyai mellett, részt vettek a kör­nyék faluinak, így a „né­pes Csenyik”-nak a lakosai is. II. István az 1304-ben alapított „győri és szentléle- ki” pálos monostornak .ado­mányozta kilenc év rmJÜk/a a „Csenyikot, — Paprétét”. A monostori vagyon állandó nö­vekedése érdekében kezdőd­tek meg a Csanyik-völgy ir­tásai. Károly Róbert a Miskóc nembeli Sándor fia Jánostól pártütés miatt 1312-ben Mis­kolc birtoklását elvette, és az Anjou-politikát támogató, német eredetű Széchy csa­ládnak adta a Miskóc-nem- zetség ősi birtokait. A Széchyek Nagy Lajos királyunkkal az 1364. decem­ber 25-én a Csepel szigetén keltezett oklevélben cserél­ték el földjeiket, és az így vált királyi birtokká. • • A Bükk nemegyszer nyúj­tott menedéket a város la­kosságának, amire koronként más és más ok miatt került sor. Már 1241-ben, a tatár­járás pusztítása elől a Bükk rengetegében, barlangjaiban húzódott meg a miskolci la­kosság. De évszázadok múl­va a nyilas fasiszta hordák elől menekülőknek is rej­tekhelyét adott. Sajnos jó néhány, a fasiszta háborútól megundorodott katonaszöke­vény kivégzése is megtörtént a Bika-réten 1944-ben. Ma a Bükki Nemzeti Park keleti pereméig, a megszelí­dült lankáig nyújtózik a vá­ros. A felszabadulás után, de különösen az 1960-as évek­ben erőteljesen megindult a papírgyárral szemközti tisz­tások családi házas beépíté­se. E területről vezet a ki­épített út a Csanyik és Kö- püsvölgy közötti, erdős, li­getes dombtetőhöz, Miskolc néppártijához, a Majális­parkhoz. \ Ránk is maradt szájha­gyomány, hogy ezt a kör­nyéket már Mátyás király is különösen kedvelte. Mikor a diósgyőri várban tartózko­dott, gyakran járt e vidékre vadászni. Ennek emlékét őr­zi a Királyasztal, Király­völgy és Királykát elneve­zés. A Majális-parktól to­vábbhúzódó dombhát a Ki­rályasztal, innen széles út vezet a Csanyik-völgybe, me­lyet Farkasgödörig kisvasút- tal is be lehet járni. A Csa­nyik a nevét a XIII. száza­di „Csanyik” faluról kapta, melynek földrajzi meghatá­rozására kutatás még nem történt, de létét okleveles adatokból tudjuk. A Majális-parkhoz a diós­győri és miskolci munkás­ságnak régi emlékei fűződ­nek. A ránk. maradt iratok szerint 1932-ben a csendőr­ség ellenőriztetni akarta a kirándulásokat, mivel a gya­korlat azt mutatta, hogy „kommunista gyanús egyé­nek Természetbarátok köre) nem csak a Főváros közvet­len környékére, hanem más erdőségekbe is (Bükk, Mát­ra-hegységek stb.) kirándul­nak. Ezen kirándulások al­kalmával folyó agitációt igen nehéz eredményesen meg­akadályozni”. A magyar reakció május elsejének a megünneplései minden eszközzel igyekezett megakadályozni. „A miskol­ci munkások elhatározták, hogy május 1-ét munkaszü­nettel ünnepük és tekintet­tel a gyűlési tilalomra, ki­rándulnak a diósgyőri pa­pírgyár mellett levő kirán­dulóhelyre Így is történt. A munkaszünet teljes volt, elv­társaink százai pedig csalá­dostól már a kora reggeli órákban kivonultak a kirán­dulóhelyre. Rövidesen azon­ban hatalmas csendőrcsapat jelent meg a helyszínen, amely körülfogta a kirán­dulókat és a legdurvább mó­don fölszólították őket, hogy azonnal hagyják el az erdőt, mert az kincstári terület és ott tartózkodni nem sza­bad, csak külön engedél­lyel” — így vallanak erről a korabeli dokumentumok. Manapság jókedvűen, fel­szabadultan sereglenek ki a miskolciak a majálisokra. A Csanyik évről évre szebb köntösben fogadja őket Ha a papírt valamilyen csodálatos eljárással újra élő fává lehetne varázsolni, s a fákat elültetni, akkor a fák védelmében, a városi nö­vényvilág pusztítói ellen írott cikkekből itt Miskolcon is valóságos kis erdő kere­kedhetne. Inkább tenni kel­lene valamit, cselekedni a fák védelmében! — mond­ják sokan, joggal. Városunk közterületfel­ügyelői a szívükön viselik a fák sorsát. A március else­jei szolgálatbalépésük óta a jóvoltukból már jó né­hány fatörzs köré kerülhetett védő kaloda Nemrég an­nak néztek utána, hogy vá­rosunk két nagy lakásépíté­si területén, a Szentpéteri kapu keleti részén s a Győri kapuban mennyire sikerült érvényt szerezni a favédel­mi terveknek. Ezek a doku­mentációk úgy készülnek, hogy felmérik a területen levő faállományt, az adato­kat összevetik a beépítési tervvel, és így kijelölik azo­kat a fákat, melyek meg kell hogy maradjanak, hi­szen nem állnak útjában háznak útnak, vezetéknek. A közterület-felügyelők saj­nos azt tapasztalták, hogy ez csak elméletben ilyen egy­szerű. A valóságban már most nincs meg a jó fele sem a tervben kegyelmet kapott fáknak, pedig az építkezés még csak az elő­készítő munkálatoknál tart. Jeles esemény színhelye volt tegnap uélután a De­cember 4. Drótmüvek ener. gia gyáregységének csarno­ka. Az itt tartott munkás - gyűlésen vehette át a gyár kollektívája — ebben az öt­éves tervben immár har­madszor — a Kiváló Válla­lat kitüntetést, valamint — most először — A Nemzet­közi Munkaverseny Élenjá­ró Vállalata elismerést. + Jó hír, hogy géppel sep- rik már a miskolci belváros jó néhány utcájának járdáit is, de ettől még a Szentpé- téri kapui Katowice utca nem lett tisztább. Mint azt képünk is bizonyítja: itt em­beremlékezet óta, de leg­alábbis az idén tavasszal, még nem söpört senki. (Kerényi felv.) Kiderült az is, hogy mindé* nem csupán az építők szám­lájára írható, mert sok eset­ben a favédelmi tervben megmaradónak jelölt fa alatt vezetéket kell építeni — a mélyépítési terv sze-. rint... Annak már utána sem mertünk gondolni, hogy va­jon mire beköltöznek az új házakba, marad-e egyálta­lán egy szál növény a terü­leten. Ügy hisszük, az már valóban közhelynek számít; hogy a fák nagyon lassan nőnek, és talán értékükkel, pótolhatatlan szerepükkel is tisztában van a legtöbb vá­roslakó. De könnyen megle­het, hogy ez csak „civilben” van így: munkaidőben, épí­tőként, műszaki ellenőrként vagy talán tervezőként is már könnyen lesz a lombos fából elhárítandó akadály ... (k—ó) A munkásgyűlés résztve­vőit, az elnökség tagjait — akik között ott volt Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének tanácsosa, dr. Kun László, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Tóth József, az SZMT vezető tit­kára és Dudla József, az MSZMP Miskolc Városi Bi­zottságának első titkára — Kovács Mihály, a drótgyár pártbizottságának titkára köszöntötte, majd Kiss Béla igazgató mondott beszédet. Az igazgató szólt arról, hogy a drótgyár a vaskohá­szat recessziója ellenére ta­valy dinamikusan növelte termelését, amely így már meghaladta a 2,7 milliárd forintot. Maradéktalanul eleget tettek a hazai és a nemzetközi piac igényeinek, megrendeléseinek. A Szov­jetunióba irányuló exportju­kat december 3-ára teljesi- tették. Tőkés exportjuk meg­haladta a 16 millió dollárt. A Kiváló Vállalat kitünte­tést a beszéd után Soltész István ipari miniszterhelyet­tes adta át. Gratulált a gyár kollektívájának, s elmon­dotta, hogy az idei felada­tok teljesítése még nagyobb erőfeszítést kíván minden­kitől Megköszönte a drótgyári­ak munkáját, és sok sikert kívánt az elkövetkező fel­adatok megoldásához Far­kas Lajosné, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának tagja, a vasasszak­szervezet központi vezetősé­gének titkára is, majd át­nyújtotta az igazgatónak A Nemzetközi Munkaverseny , Élenjáró Vállalata kitünte­tést, melyet a szakszervezet az Ipari Minisztériummal együtt adományozott a De­cember 4. Drótműveknek. Ezután a legjobban dol­gozó gyáregységek, brigádok és személyek vehettek át ki­tüntetéseket A végleges névjegyzék Lakáshoz jutnak A Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az április 2-i ülésén jóváhagyta a tanácsi bér- és a tanácsi értékesí- tésű lakáshoz juttatandók 1985—86. évi végleges névjegyzé­két. A listát — hagyományainkhoz híven — lapunk hasáb­jain április 15-e óta közöljük. 1S85—86. Évben (egyszobás) üj es megüresedő TANÁCSI ÉRTÉKESITESÜ LAKÁSHOZ JUTTATANDÓ egyedülállók vegleges névjegyzéke 1. Balogh Erzsébet, Hoffmann O. u. 43. 00774/75 14 300 2. Dwoják Lászióné, Győri k. 84, 07143 76 14 210 3. Laczai Éva, Elek T. u. 20. 11887/76 12 950 4. Pénzes Pálné, Vörösmarty 33. László, Hunyadi u. 48. 02719 77 10 850 5. Váradi 10704/74 15 150 1985—86. ÉVI ÜJ ÉS MEGÜRESEDŐ TANÁCSI ÉTITEK ES ÍTÉSÜ LAKÁSHOZ JUTTATANDÓ. KIEMELT KATEGÓRIÁBA TARTÓZÓ, GYERMEKÜKET EGYEDÜL NEVELÖK VÉGLEGES NÉVJEGYZÉKE A VASVILL Kereskedelmi Vállalat Borsod Megyei Kirendeltsége férfi bolti eladókat vasedény- és műszaki eladói képesítéssel, valamint bolti segédmunkásokat 1 takarítónőt. 1 gyors- és gépírót, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Miskolc, Vágóhíd u. 6., munkaügyi csoport. A „HÖTECHNIKA" Épitő és Szigetelő Vállalat miskolci egysége felvételt hirdet 1, a számitógép kezelésében és programkészítésben jártas szakember részére. A számítógép típusa: COMMODORE—64. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: személyesen a Miskolc III., Felsöszinva utca 73. szám alatti központi telepen, Czmglér László gazdasági vezetőnél. 1. Csabai Sándorné. Szövő u. 19. 2. Csarnai Jánosné, Pólya J. u. 28. 3. Esztergályos Gusztávné, Stadion u. 57. 4. Frigyik Lászióné, Hegyalja u. 203. 5. Köröskényi Józsefné, Stadion u. 29. 6. Laczkó Elekné, Gyár u. 86 7. Lajtner Gusztávné, Patak u. 12. 8. Molnár Lászióné, Oprendek S. u. 2. 9. Papcsák Józsefné, Cséti u. 3. 10. Szabó Lászióné, Középszer u. 22. 11. Takács Istvánné, Kapos u. 13. 12. Tóth Józsefné Középszer u. 2. 13. Varga Antalne, Chlepkó E. u. 17. 14. Varga Károly, Csilla u. 14. (Folytatjuk) 072C0J78 00661 76 02ő7y>/ <o OWifco/75 0128 - :t 10901 75 10965 79 06281/76 0433' 7Ő 01733 78 08778 75 10428 76 01801 75 02011/74 14 C50 14 600 14 200 13 900 14 050 13 400 16 750 14 650 16 850 15 950 15 400 14 08C 14 050 14 700 Most érkezett a Sötétkapu alatti Autósboltunkba utánfutó 36 300 Ft-ért Mezőgazdasági termeléssel foglalkozók OTP-hitellevélre is megvásárolhatják. Az Autósok Boltjában is várja kedves vásárlóit A cnraE> Centrum A hazai és a nemzeikön eredmény ekért Kiváló dr

Next

/
Oldalképek
Tartalom