Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-15 / 63. szám

Ketyeg már a színházi toronyban is Pontosan • r jár az óra­telepítés A korábbi években gya­kori panasz volt, hogy ke­vés az utcai óra városunk­ban. Végül is 1983-ban egy­szerre négy köztéri órát sze­reltek fel. A városgondnok­ság a TSZKER-től rendelte meg ezeket az időmérő szer­kezeteket az Ady-hídhoz, az avasi Platán étterem elé, a villanyrendőr-sarokra. va­lamint a Diófa étteremhez. Kertész Béla, a városgond­nokság üzemeltetési osztály- vezetője elmondotta, hogy az A,dy-hídi volt a legolcsóbb; a’ kétlapos, csehszlovák gyárt­mányú kronométer mindösz- sze 30 ezer forintba került. Á villanyrendőri négylapos óráért, amely egyébként most sem működik, ezért leszerel­ték, 40 ezer forintot fizettek. Valószínű, hogy ezt most kül­sőleg is átalakítják; a fém számlapot üvegre cserélik ki, hogy a sötétben megvilágít­hassák. A legdrágább köztéri óra a Diófa étterem mellett található, több mint 60 ezer forintot adtak ki érte. 'I" fi. Pátria-ház digitális fali­óráját a Medicor kollektívája trásadalmi munkában készí­tette, és ami dicséretes, kez­dettől gondosan karbantart­ják. A Szinva ABC előtti órát a MECHVILL műszeré­szei szerelték össze, felaján­lásként a városnak. Sajnos, ez a szerkezet kevésbé jó] sikerült, az óra pontatlan, ezert sürgős felújításra szo­rul. Valószínű, hogy Kavrán Ferenc Győri kapui elektro­műszerész kisiparos javítja majd meg. Egyébként a kis­iparos felajánlotta, hogy ké­szít a városnak egy másik köztéri órát, társadalmi mun­kában. jc Áramkimaradás esetén akkumulátorról üzemel az avasi harangtorony óraszerkezete Ismét működik az avasi harangtorony. valamint a színház toronyórája. A két esztendővel ezelőtti verseny- tárgyaláson mindkét munkát Kacsándy Miklós, az ÉMÁSZ dolgozója, másodállású kis­iparos nyerte el. Mindössze 50 ezer forintért újitotta fel a két óra öreg szerkezetét, amelyért más szövetkezetek, kisvállalatok 200—300 ezer forintot kértek volna. Ka­csándy Miklós havi 800 fo­rintért karbantartja, ápolja is őket. A TSZKER sajnos felszá­molta az óragyártó ágazatát, így aztán a korábban felsze­IÁ í. a szépen felújított MÁV-igazgatóság épületének dísze a képünkön látható óra Készül az új borsodi telpfonkönw Előreláthatólag még ebben az esztendőben megjelentetik az új. Borsod megyei tele­fonkönyvet. Ezért a Posta értesítette a vidéki telefon­tulajdonosokat, hogy ameny­nyiben a jelenleg érvényben lévő telefon könyvben sze­replő adatok megváltoztak, ezt március végéig közöljék a telefonszámlát kiküldő postahivatallal. Miskolcon a Giomliay együttes Ismét Magyarországra lá­togat a világhírű Goombdy Dance Band. A budapesti koncerten kívül a vidéki kö­zönség is megismerheti Ali- cióf. Dorcthyt, Olivért és Ro- landot. Március 30-án, szom­baton este 8 órakor Miskole­ra is ellátogat a négy zenész, és nem kétséges, hogy meg­telnek a városi sportcsarnok lelátói. Másnap Debrecenben, április 2-án pedig Pécsett szórakoztatiák a közönséget. relt szerkezetek garanciális javítására nem mindig talál­nak vállalkozót. Valószínű, hogy ezeknek a karbantar­tására is valamelyik vállal­kozó kedvű miskolci iparost kérik fel. A jövőben újabb órákkal gazdagodik a város. Többek között helyreállítják a tapol­cai autóbusz-végállomás négy­lapos óráját. Az ÉSZAK- TERV elképzelései alapján állványos időmérő díszíti majd a népkerti sportcsar­nok előtti teret. A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói pedig a Búza téri autóbusz­végállomás irányítótornyának a tetejére akarnak időmérőt felszerelni. (szántó) Salamoni döntés született 99 lejtős” lapos tető Országosan krónikus épü­letbetegséggé lett a — szak- kifejezéssel élve — lejtés­mentes, vagyis lapos tetejű házak beázása. Eddigi becs­lések szerint milliárdokat költöttünk toldozásra, javí­tásra, s a tetőszerkezetek ismételt szigetelésére. E te­tőköltségeket még tetézték, illetve tetézik a perköltségek, hiszen a beázástól szenve­dők rendszerint a bíróságon keresik az igazukat. A megyei gazdasági bíró­ság a hibák okait, s a hibák okozóit deríti fel. Szinte tu­dományos igényű oknyomo­zást kíván, hogy megállapít­sák: milyen arányban vétkes a tervező, a kivitelező és a felhasznált anyagokat gyártó válalatok. A szakértők pél­dául héjakra szedve, majd együttes viselkedésük alap­ján vizsgálták a Mátyás ki­rály utcai bölcsőde és iskola, az avasi húsztantermes. 3. sz. iskola és a Kiss tábornok utca 4—6. szám alatti szol­gáltatóház tetőszerkezetének anyagait. AZ ÓRA MINDIG ÚJBÓL INDULT... Dr. Vilusz Lászlóné, a gazdasági bíróság elnöke sze­rint e vizsgálatok rendkívüli feladatok elé állították az ügybe bevont szakértőket. Mert nemcsak a tervezés, a kivitelezés minőségéről kel­lett véleményt mondani, ha­nem a felhasznált anyagok kémiai és fizikai viselkedé­séről is. A ragasztó-, a víz- és hőszigetelő anyagokat nem találták hibásnak, ezek jól tűrték a kiképzést fagyban és hőségben. Mulasztásokat fedeztek fel viszont a terve­zésben és a kivitelezésben. Valamennyi intézményt, illetve a szolgáltatóházat 1977-ben adták át rendelte­tésének. Az azóta eltelt idő elegendő is lenne a garan­ciális kötelmek elévülésére, ám a megújuló panaszok miatt az „óra mindig újból indult”. Szerencsére ilyen helyzetben jogpolitikai irány­üsztöodíj és adókedvezmény adható Kihalói élben levő szakmák Csökkent az országban a főállású kisiparosok száma. Miskolcon más a helyzet: míg 1980-ban 1879-en, ta­valy már 2676-an rendelkez­tek iparigazolvánnyal. Igaz, majdcsak a felük csupán mellékfoglalkozásként űzte az ipart. A gond itt inkább az, hogy egyes szakmák képvi­selői lassan kihalnak. Erről beszélgettünk Kertész Már­tonnal, a KIOSZ miskolci titkárával és Kovács István­nal, a vezetőség elnökével. — Sokan váltják ki ala­pos megfontolás nélkül az ipart, ami a KIOSZ-nak is nagy teher — mondta Ker­tész Márton. — Négy év alatt 1778 új iparig'azolványt ad­tunk ki, 1079-et viszont meg­szüntettünk. Kisiparosaink túlnyomó többsége becsüle­tes dolgozó, de akadpak, akik a gyors meggazdagodás re­ményében kérnek iparenge­délyt. Nem számolnak a nagy közteherrel, a beszerzési ne­hézségekkel és azzal, hogy az olcsó lakossági szolgálta­tásból nehéz fényűzően meg­élni. Ezért kevés általában a szolgáltató kisiparosok szá­ma. Rohamos a növekedés ezzel szemben a személy- és árufuvarozás területén. — Melyik szakmákban kri­tikus a helyzet? — Hatszáz lehetségesből körülbelül 150 szakma léte­zik még. A szabó, a villanv­szerelő és a lakatos szak­mán kívül szinte az összes többi veszélyben van. Kő­művesek, cipészek, bádogo­sok vannak még ugyan, de kevesen. A kimondott hiány­szakmáknak azonban már csak az utolsó mohikánjai léteznek. Ilyen a bognár, lát- szerész, kútásó, reszelővágó, szaruműves-fésűkészítő, fó­liahegesztő, szerszámkészítő, vegytisztító, autóhűtő-javító, épületüvegező, késes, köszö­rűs, hangszerész. Nagyon ke­vés az ács, a kovács, a ház- tartásigép-javító, a cukrász, a stílbútorasztalos, a kárpi­tos, a cserépkályhás, a ka­lapos. Van olyan szakma — például a tolltisztító —, ami­hez képesítés sem kell. még­sem vállalják! — Hogyan próbálják biz­tosítani az utánpótlást? — Évek óta ajánlott, s las­san beváló gyakorlatunk, hogy társadalmi ösztöndíjat adunk a hiányszakmákat ta­nulóknak. Az őket oktató kisiparosok pedig adóked­vezményben részesülnek. Mégis, eddig csak a cipész és a kádár szakmákban él­tek ezzel a lehetőséggel. A KIOSZ-on belül tanfolyamok vagy egyéni felkészülés alapián is indítunk szak­munkásképzést, s az átkép­zéseket ugyancsak támogat­juk. K. A. G. elveink méltányosak, hiszen senki sem kérte a rossz te­tőt a feje fölé. Annak kell tehát a hibát véglegesen megszüntetnie, akinek a mu­lasztás a számlájára írható. FIZET A TERVEZŐ ÉS AZ ÉPÍTŐ IS A bírósági döntés első fo­kon jogerőre emelkedett az iskolák és a bölcsőde beázá­sa miatt indított perekben. Eszerint a Mátyás király ut­cai iskola esetében a költ­ségek 20 százalékát, a böl­csőde és a Középszer utcai iskola tetőszerkezetének ja­vításánál az összeg 5 száza­lékát kell az Észak-magyar­országi Tervező Vállalatnak megfizetnie. Az összes töb­bi költség a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatot terheli. A Legfelsőbb Bíró­ság döntött viszont a Kiss tábornok utcai szolgáltató­ház ügyében, mert ott évekig ázott az áru is, ezért külön kártérítést követeltek. Ebben az esetben nem tudták egy­értelműen megállapítani a felelősséget, ezért a terve­zőnek és a kivitelezőnek fe­le-fele arányban kell meg­osztoznia a javítási és a kár­térítési összegen. KIHÚZTAK A LISTÁRÓL Miután igencsak elszapo­rodtak a lejtésmentes, azaz a lapos tetejű épületek — hiszen az ajánlott tervek lis­táján szerepelt ez az építési mód —. a beázások nyilván nem kerülnek le egyhamar a napirendről. Az illetékesek szerencsére már belátták: valami oknál fogva nem si­keredik nekünk ez a techno­lógia (noha a szomszédos Ausztriában hasonló anya­gok és eljárások alkalmazá­sával jól szuperálnak). Meg­született hát a salamoni dön­tés: az ajánlott tervek listá­járól kihúzták a letésmentes megoldást. Azaz: a már je­lenleg is hatályos szabvány csak olyan lapos tetőt enged meg, ami kellő lejtéssel ké­szül ... O. E, Paprikavirág, petúnia Virágok a vasútállomásokra A MÁV nem keveset ál­doz az állomások, vasúti munkahelyek csinosítására, díszítésére, a fásításra, a par­kosításra. a kertápolásra. Mindebben döntő szerep jut a vasút kertészeteinek. Ezek Szombathelytől Nyír­egyházáig behálózzák az or­szágot. Összesen 327 ezer négyzetméteren termesztik a szabadföldi növényeket, emellett 27 ezer négyzetmé­ternyi területen üveg alatt — üvegházban, termesztő­ágyakban — folyik a terme­lés. Május közepén kezdődik meg az egynyári növények kiültetése a kertekbe. Mint­egy másfél millió palánta ke­rül földbe, köztük 300 ezer paprikavirág, 250 ezer petú­nia, 160 ezer bársonyvirág. ugyanennyi begónia. A két­nyári virágokat — körülbelül egymillió árvácskát, nefelej­cset, százszorszépet — már az ősszel földbe tették; ezek­nek azonban több mint a fe­le elpusztult a nagy hideg­ben. A pótlásról most kell majd gondoskodni. Mindeze­ken túl 40—50 ezer (kevés­bé gondos törődést kívánó) évelőnövényt, íriszt, lángvi­rágot, a faiskolákban pedig 60 ezer díszcserjét, 3000 dísz­fát nevelnek a MÁV kerté­szei. Ezek a virágok, bokrok, fák másfél ezernél több vas­úti munkahely, lakótelep, ál­lomás kertjébe, parkjába ke­rülnek, gyönyörködtetve az utazókat, kellemesebbé téve a környezetet. Fontos a sze­repük környezetvédelmi szempontból is, hiszen meg­kötik a port, a füstöt, csök­kentik a zajt és oxigént ter­melnek. fájdalom nélkül... Tanfolyam, szülő anyáknak A peteéréstől a megtermé­kenyítésig; az egészséges ter­hesség élettana; terhes-élet­mód, terhes-higiénia; a szü­lés lefolyása; az újszülött gondozása — ilyen és ehhez hasonló előadások várják mindazokat, akik mától részt vesznek az Ady Endre Mű­velődési Ház által szervezett tanfolyamon. A gyermek élete nem a születéssel kezdődik, a kis­baba jelenlétét már hónapok­kal előbb apró külső jelek elárulják. A terhes anyával való törődés igen fontos, hi­szen a gyermekvárással je­lentősen megváltoznak élet- körülményei. A tanfolyam szervezői a tíz előadásból álló sorozattal segítséget kí­vánnak adni a kismamáknak. A résztvevők tanácsot kap­nak a fájdalommentes szülés­hez és a szülés utáni teen­dőkhöz. Az egészséges csa­ládról és a családtervezésről külön is szó lesz. A nyitó előadást ma dél­után 5 órakor tartják a mű­velődési házban, címe; A pe­teéréstől a megtermékenyíté­sig. Dr. Sándor Csaba szü­lész-nőgyógyász szakorvos diavetítéssel illusztrálja mon­dandóját. Ezt követően július közepéig kéthetenként talál­koznak a szülő anyák, akik a jövő hónap végétől terhes­tornán is részt vesznek, Ku- rys Csabáné gyógvtomász se-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom