Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-02 / 52. szám

Másfél óra alatt teknősbékát A rádióban hallottuk Origámi „Vegyünk elő papirt, de ce­ruzát ne..." - valahogy így kezdődhetne egy orígámí-be- mutató. Az origámi a papír- hajtogatás művészete, és Ja­pánból származik. Nem kell hozzá más, mint kézügyesség, türelem és papír, valamint fan­tázia. Az origámi divatja nemré­giben ért el hozzánk. Sze- merey László, aki a héten tartott bemutatót gyerekek számára a Herman Ottó Mú­zeumban, még külföldi út­ján ismerkedett meg e mű­vészetnek és nagyszerű idő­töltésnek egyaránt nevezhe­tő ..kézműiparággal”. Szeme- rev László — aki egyébként vegyészmérnök és bűvész — természetesen az alapoknál kezdte, a gyermekekkel kö­zösen papírpoharat hajtogat­tak, mely egy kis golyóval és darabka spárgával kiegé­szítve, nagyszerű Ügyesség­Zseniális — mondta róla Hrennyikov, a zeneszerző. - Ma nincs a világon hozzá fog­ható tehetség - tette hozzá. S aligha az elfogultság szólt belőle, hiszen a 12 éves no- voszibirszki Vagyim Repin lett o ljubjanai nemzetközi hege­dűverseny győztese. Felfedezése a véletlennek köszönhető, a színhely egy játékbolt volt. Édesanyja va­lami aprósággal akarta meg­ajándékozni a négyéves kis­fiút, aki ugyan örült az öt­letnek, de nem talált semmi kedvére valót az üzletben. Az eladónő éppen egy mac­kót emelt le a polcról, ami­kor véletlenül megmozdított egy harmonikát. A felcsen­dülő hang megbabonázta a gyereket. A hangszert meg­vásárolták, s ezzel a Repin család otthonába beköltözött a muzsika. A fiú rövidesen zeneisko­lába került, s itt megismer­kedett a hegedűvel is. Ta­nulmányaiban olyan viharos gyorsasággal haladt előre, hogy tanárnője beajánlotta Zahar Bron neves hegedűta­nárhoz. Bron 1978-ban is­Az idén is megrendezik a Szakma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Szakmunkás cí­mekért a versengést a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat. Az erőpróbára a for­radalmi ifjúsági napok al­kalmából kerül sor. Az el­+ Elmélyült figyelemmel... fejlesztő játéknak bizonyult. A több száz éves múltra visszatekintő origámi sok klasszikus figurát ismer, ám nincs akadálya az újításnak sem: Szemerey László egyik új figurája egy unalmas ér­merkedett meg a fiúval, s mint később mondotta: „Óva­tosságból semmit sem ígér­tem Vagyim anyjának, de amint megláttam a fiút, tud­tam, hogy elvállalom. Csak rá kellett néznem a kezére: ideális hegedűs kéz. Lágy, szinte csont nélküli, mégis erős, izmos ujjak. Aztán ki­próbáltam az emlékezőtehet­ségét: első hallásra lejátszott bármilyen dallamot. Még egy módszerrel próbálkoz­tam: egyszerre több billen­tyűt ütöttem le a zongorán, s ő minden alkalommal té- vedhetetlenül kitalálta, hány hangot hallott. Éreztem, hogy sok van a fiúban, de ez a „sok” — mint kiderült —, szinte ijesztő. Vagyim el tud­ja játszani Paganini híres La Campanelláját. Nem a Kreisler-féle átdolgozást, ha­nem az eredetit, ami való­ban különleges technikai virtuozitást igényel, ezért csak nagyon kevesen képe­sek interpretálni. Az ifjú he­gedűművész egy „háromne­gyedes” Stradivari boldog tulajdonosa Az értékes hang­szert az államtól kapta te­hetsége elismeréséül. méleti versenyek március 13-án lesznek a Diófa okta­tási kabinetben, ezt követik a gyakorlati vizsgák. A leg­szebb ehető remekekből már­cius 21-én kiállítás lesz az Aranycsillag vendéglátóház­ban. tekezlet alatt született... Aki egyébként csákó- és hajó-hajtogatási tudományá­ból Iáindulva lenézi az ori- gámit, az nagyot téved: van olyan teknősfigura, melynek elkészítése a hozzáértőnek is másfél óráját ve^zi igénybe. E témában már itthon is több könyv jelent meg, kül­földön pedig kiterjedt iro­dalma van, sőt speciális ori- gámipapir is kapható termé­szetesen ... Az ártalmatlan, sót igen hasznos divat hazai terjedé­sének csak örülhetünk, ám üröm az örömben, hogy csak a legfiatalabb korosztályt hó­dította meg. A tapasztalatok szerint a felnőttek szégyellik átadni magukat a játék örö­mének ... Kiss József Kockával mérik Csattog-e A háború befejezése után rengeteg mozifilmből csak any- I nyi maradt az utókorra, ameny- nyit a mozigépész „jótékony” ollója kivágott a műből. Né­hány éve a filmművészetben a korábbinál szabadabban ábrá­zolják az erotikát, de még pár esztendeje is előfordult, hogy ilyen jeleneteket vágott ki a gépkezelő néhány műből, ter­mészetesen nem az utókorra, hanem saját magára gondol­va. A Kossuth filmszínház géptermében állunk. A ve­títőablakok előtt két hatal­mas Dresden-gép, egyelőre még üresen. A nézőtéren kö­zépiskolások gyülekeznek. Szabó István Redl ezredes című filmjére. A tekercsek­kel most toppan be egy szemüveges fiatalember; a Békéből érkezett. ART A PENDLIZÉS — Ezt nevezzük pendlizés- nek — mondja Budi Attila, a mozigépész. — Egy kópia van Miskolcon, s a két mozi párhuzamosan vetíti. Így az­tán egy-két tekercset ho­zunk át egyszerre. Befűzik az első tekercset, s a gépet elindítja az auto­mata. Lehalkítjuk az ellen­őrző hangszórót, hogy za­vartalanul beszélgessünk. — Hányszor néz meg egy filmet? — kérdezem. — Attól függ, mennyire jó, amit vetítünk. Ezt — bök kifelé az ujjával — kétszer láttam. — Árt a pendlizés a film­nek — mondja Büdi Attila. — Por megy bele, karcoló­dik, de a mostani hideg sem használ neki a folytonos szállítgatásoknál. Persze sok függ attól is, milyen alap­anyagon van a kópia. A „Redl” például jó minőségű alapanyagra készült. A KRITIKUS JELENETEK — Érdekelne: mi akadá­lyozza meg a gépészt abban, hogy kivágjon bizonyos ré­szeket a filmből? Lehet, hogy szebb a páva, mint a béka, de az utóbbit nehezebb megcsinálni... ]Novo«zibirszki csodagyerek Talán az új Paganini Ifjú mesterek versenye A geocésár „Közhelynek hat, ha azt mondjuk, hogy élete, munkás­sága benne van minden ma­rék szénben, vasércben, ba- uxitban, minden díszkőben, épí­tőkőben és a földtudományok néven összefoglalható teljes szellemi tőkénkben" - írta egy helyen Kriván Pál geológus. Szerda este a Kossuth adó műsorában 15 perces beszél­getést hallhattunk Vadász Elemér kétszeres Kossuth- díjas professzor születésének 100. évfordulóján. Dr. Kri- ván Pál beszélgetőpartnere Gazda István tudománytör­ténész volt. A nagy tudóst nemegyszer geocézárként em­legették — a kreált szó ne­mes értelmében. A geoló­gia, a földtan jeles tudósa az általános, az elemző tevé­kenységen túl gyakorlati vo­natkozásokkal is foglalko­zott, amely már az alkal­mazott, a műszaki és a bá­nyageológia keretébe tarto­zik. Vadász Elemér egyetemi tanár is volt. Már 1919-ben kinevezték, de a forradalom után megfosztották tanszé­kétől, amelyet csak a felsza­badulás után foglalhatott el újból. Politikai alkat, 1957- től a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnöke is volt. És igazi pedagógus. Nemcsak a szakterülete érdekli, ha­nem ennek társadalmi von- zata is; a földtani gondol ­Egy Engedélyokirat, felira­tú könyvecskét mutat: — Minden filmhez jár ilyen. Ebben a kritikus je­lenet címszó alatt feltünte­tik azokat a részeket, ame­lyek elsősorban a íérfiszem- nek izgalmasabbak. De ezt a filmen külön is megjelölik. A Redl ezredes kísérő- könyvébe két bejegyzés ke­rült. A „kritikus” jelenetso­rok hossza: 358, illetve 1108 képkocka. Hozzákezd a csévéléshez, s kisvártatva megpillantunk a film szélén egy vastag, piros csíkot, ami 358 képkockát jelöl. De mi történik, ha sza ­kad a film? — Ha a kritikus résznél történt a baj, jegyzőkönyvet veszünk fel, s az összeillesz­tésnél kivágott képkockát is vissza kell küldenünk. Ha például ez a film szakadna, a kivágott képkockát is bele­számítva a 358-nak meg kel­lene lennie. — S ha mégis eltűnik né­hány? — Az okozott kár tudo­másom szerint kockánként 500 forint lenne. De a ren­deleteket egyébként sem le­het kijátszani, és nincs is képformáló szerepét mindig is tanulmányozta. Hatvanéves volt, amikor 1948-ban újra egyetemi .ta­nárrá neveztek ki. Közben sem szűnt meg munkálkod­ni. Olyan műveket, cikke­ket, monográfiákat alkotott, mint például „Magyarország földtana”. Két kiadást ért meg, lefordították oroszra, amely alapul szolgált a mű NSZK-ban való kiadásához is. A hagyományos mezőgazda­sági, élelmiszer-, illetve építő­ipari., űt- és vasútépítő jelle­gű építőtáborok mellett idén tovább kívánják bővíteni az új, kisebb létszámú környezet- védelmi, városvédelmi, vállal­kozási típusú - például a le­szedett gyümölcsöt értékesítő táborok körét. Tavaly a legtöbb építőtá- borozót — harmincezer diá­kot — a mezőgazdaság fog­lalkoztatta. A legtöbb diák idén is a mezőgazdaságban talál majd nyári alkalmi munkát, de a hagyományos foglalkoztatáson túl a KISZ KB Építőtáborok Bizottsága gondoskodik arról, hogy sa­ját üzemeltetésben működ­jenek zöldség- és gyümölcs­értelme megvagdalni a fil­met. PÉLDÁUL A JANCSÖ-FILMEK Persze nem minden film tartalmaz kritikus részeket, vagy nem a lorgalmazás kez­detén jegyzik be azokat a kísérő könyvecskébe. Erre is hallok példákat. — A Hamburgi betegség cimú film csak fél év után került ebbe a kategóriába, de a rubrikájába rögtön azt jegyezték be: Az egész kri­tikus'. A Jancsó-filmeket pe­dig újabban úgy jelölik: az elejétől a közepéig kritikus. Ilyenkor a gépésznek is job­ban oda kell figyelni, s nem árt, ha vetítés előtt ellen­őrzi: nincs-e vágva a te­kercs. Ezt aztán egyeztetni kell az Engedélyokirattal. Ha nem egyezik, jelentjük. A vetítésre vonatkozó be­jegyzések alapján kell visz- szakeresni: melyik moziban nyírtak bele. A felelőst min­den esetben megtalálják. Közben kint a Redl ezre­des jelölt részei peregnek, de a film sértetlen marad. Így az szerepelhet majd a kísérő iratokban: épen ér­kezett, épen távozik. (bujdos) A két Kossuth-díjon kívül kétszer kapta meg a Műnk* Vörös Zászló Érdemrendje» és más, magas kormányki­tüntetéseket. Akik ismerik — közöttük tanítványai Bu­dapesten és Miskolcon, * Nehézipari Műszaki Egyete­men — egyszerű emberként, nagy tudósként tartják szá­mon. O. J. értékesítő táborok, s szervez­zenek szakmai építőtáboro­kat lakások, ifjúsági létesít­mények építésére es felújí­tására. Idén tovább kívánjak gya­rapítani az építőtábori ho­telek számát, mégpedig úgy; hogy lehetőleg minden, a díákturizmus számára je­lentős területen legyen ilyen szálláshely. A KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Taná­csa javasolja: a jövőben a diákok által elvégzett mun­ka ellenértékének legalább 20 százalékát fordítsák az iskolai KISZ-szervezetek programjainak gazdagításá­ra. Az elménydusabb tábo­rozást szolgálja az az elkép­zelés is, miszerint az iskolai KISZ-bizottságok meg a tá­borok kapuinak megnyitása előtt javasolhatják, hogy milyen szabadidős progra­mok szervezését támogatják a végzett munkáért kapott keresetből. Néhány gazda­ságnak tavaly kárt okozott, hogy a táborba kevesebben mentek el, mint ahányan jelentkeztek. Az ilyen ese­tek elkerülésére a KSZT ja­vasolja : ha valaki előre nem látott okok miatt nem tud táborozni, gondoskodjon ar­ról, hogy helyette más el­utazhasson. Az egyes táborokban a diákok idén is maguk ala­kíthatják ki a szabadidős programokat, a fiatalok ugyanis már tavaly azt szor­galmazták, hogy az egyéni kezdeményezések váltsák fel a központi műsorellátást. Folytatódik a már bevált és népszerű butik-akció: a tá­borok lakói ennek köszön­hetően olcsó, divatos cikkek­hez juthatnak. Az idei építőtáborokat — a közvetlenül mozgósító KISZ-bizottságok bevonásá­val — úgy szervezik meg, hogy a diákok napi hatórás lelkiismeretes munkával minden táborhelyen 100 fo­rintnál többet, s országos átlagban legalább 120 forin­tot kereshessenek. Variálható polcrend­szer, amely alkalmas té­vétartónak, könyvespolc­nak, virágtartónak, ki­egészítő bútörnak, rusz­tikus és kolonial kivi­telben, pácolt és natúr színben. Békéscsabai Németh Éva tervezésű gyapjú- szőnyegek különböző mé­retben és színekben, hozzávaló, gyapjú alap­anyagból készült, méret­re rendelhető függö­nyökkel. Elöszobafalak és ci­pőtartó szekrények. Fenti cikkek nagy választék­ban kaphatók a CÉDRUS lakberendezési üzletben. (Vörösmarty és Vándor S. u. kereszteződés.) kodás világnézet- és világ­íts erotikát a mozigépész ollója' ? Hotel és butik

Next

/
Oldalképek
Tartalom