Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-13 / 61. szám

Felhívás a miskolciakhoz Egy vagy két ajtón? Tavaszi városszépítés Már hagyománynak szá­mít, hogy tavasszal nemcsak a köztisztaságiak fognak hoz­zá a város takarításához, hanem részt vesznek a kör­nyezet szépítésében a város­lakók, az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, a KISZ-fiatalok, úttörők s a Miskolcon állomásozó hon­védelmi egységek katonái is. A tavaszi társadalmi mun­kaakció az idén sem marad el. Az 1985-ös tavasznak kü­lönös jelentőséget ad, hogy április 4-én ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulóját. A város csino­sítása, utcáink, tereink ren­dezettebbé tétele azt a célt is szolgálja, hogy az évfor­dulóra legszebb arcát mu­tathassa lakóinak s az ide látogató idegeneknek Mis­kolc. . ,A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, valamint vá­rosunk tanácsa a tavaszi ak­ciót a március 16—31. kö­zötti időszakra hirdeti meg. A jelentkezéseket telefonon vagy személyesen március 15-ig várják. A miskolciak a városgondnokság társadalmi munkát szervező irodájánál jelentkezhetnek, a Győri ka­pu 48—50. szám alatt. Tele­fon: 87-847. A KISZ-szervezetek a KISZ városi bizottságánál — MSZB tér 1., telefon: 18-212 — csatlakozhatnak a tavaszi akcióhoz. Az úttörőcsapatok a váro­si úttörőelnökségnél jelent­kezhetnek, MSZB tér 1.. te­lefon: 18-212. A lakóterületi munkát a hétvégekre kérik szervezni, az irányítók ekkorra gon­doskodnak szerszámokról, szállításról. Március 16—17- én, 23—24-én, illetőleg 30— 31-én, azaz összesen három hétvégén lehet közvetlen la­kókörnyezetünket rendbe- tenni. A szervezők előre is kö­szönik a városért végzett ön­zetlen segítő munkát. Olcsó boltok hálózata Kínai h, Wrangler farmer Ismét a Pátria­patikáról Megírtuk a hétfői szá­munkban, hogy nagy volt a zsúfoltság a Pátria patiká­ban a hét végén. Megjegyez­tük, hogy csak egy pénztár üzemelt, és zárva volt a Pátria-udvar felöli bejárat. Feltételeztük, hogy ha mind­két ajtó nyitva van, egysze­rűbb lett volna a nagy for­galom lebonyolítása Ezzel kapcsolatban telefo­nált szerkesztőségünkbe Atzél Anna, a gyógyszertár helyet­tes vezetője, és elmondta: a hét végén két gyógyszerész foglalkozik a medicinák ki­adásával. A gyógyszerek ki­adása. a receptek olvasása, árazása felelősségteljes mun­ka. amit akkor sem gyorsít­hatnának meg. ha két pénz­táros dolgozna. A betegek többsége valamilyen meg­hűléses kórban szenved, számukra sem használna, ha a patika mindkét ajtaját ki­nyitnák, és ezáltal huzat ke­letkezne. Egyébként éppen a pénztárosok kérésére zárták be az udvar felőli ajtót, mi­vel a nagy huzatot legin­kább ők sínylették meg. Ko­rábban sokan átjáróháznak tekintették a gyógyszertárat, és minden cél nélkül közle­A ruházati cikkek import­ja az idén a tavalyihoz ha­sonlóan alakul. A szocialista partnerországok közül Kíná­ból érkezik a korábbiaknál több holmi: az eddig szállí­tott ingeken, alsóneműkön, gyerekholmikon kívül kord­termékeken, anorákokon és pamut méterárun kívül a kö­zeljövőben megjelennek a házai üzletekben a kínai ha­risnyák, felső-kötöttáruk és cipők is. A szocialista orszá­gokból származó ruházati import mintegy 60 százaléka választék- és határmenti cse­rék útján érkezik az ország­meltetéssel, részben pedig áz import fokozásával igyeksze­nek enyhíteni. A helyőrségi tisztiklubban tegnap délután chilei szoli­daritási napot tartottak, ame­lyet egy chilei képzőművész grafikai kiállításának meg­nyitása vezetett be. Ezt kö­kedtek a patikán keresztül; ezért is célszerű volt az aj­tók lezárása. vetően Moran Marcell, a Chilei Kommunista Párt ági- tációs és propagandatitkára tartott előadást az ország mai helyzetéről, majd a 'Cie­tor Jara együttes adott kon­certet. Chilei szolidaritási nap ba. A nyugati márkájú ruhá­zati cikkek nagy része to­vábbra is kooperációban, itt- rhbn készül. Tovább bővül a már ismert amerikai Lewis -és az angol Lee Cooper far­merek választéka. Változat- , lanul kaphatók a hazai üz­letekben az NSZK-beli li- cenc alapján készült Triumph e,s Felina alsóneműk, fürdő­ruhák. Az idén új kooperá­ciós termék is napvilágot lát: az NSZK-beli Wrangler far­merek gyártását kezdik meg itthon, hazai alapanyagokból. Bonyhádon is gyártják azo­kat a divatos Salamander cipőmodelleket, amelyek — igaz, meglehetősen borsos áron — néhány üzletben már kaphatók. A svájci Schild céggel kötött kooperációs szerződés alapján gyapjúszö­vetek készülnek, ezekből szin­tén jut a hazai üzletekbe. Az olcsó ruházati termé­kek választékát is növeli a kereskedelem: jelenleg olyan bolthálózat kialakításáról folvnak a tárgvalások. ahol kimondottan mérsékelt árú. tömegigényeket kielégítő hol­mikat hoznak forgalomba. A sok bosszúságot okozó gye­rekcipőhiányon részben ter­Obsstosokat búcsúztatnak Ttf- Lefelé a kilátóból... Séta az emlékparkban A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nokság. a korábbi évek ha- gvománvaihoz híven, az idén j- ünnepélyesen búcsúztatja a fe’ső korhatárt elért hadkö­teleseket. Ezúttal az 1924- ben született tartalékos tisz­tek és az 1929-ben született tartalékos zászlósok, tiszthe­lyettesek. tisztesek és honvé­dek kapják meg az obsitot. Az ünnepséget március 19- én, a városi sportcsarnokban tartják. Még vékony hótakaró bo­rítja a Herman Ottó-emlék- parkot, de már olvad. Hét­végeken sokan sétálnak itt családostól, jó kikapcsoló­dás ez a zajos városi élet­ből. Érdemes kilátogatni ide. mert van bőven látnivaló. A sziklakertben és a kőtár­ban a Bükkben előforduló kőzeteket tekinthetjük meg, s a fából készült gyermek- játékokat is érdemes szem­ügyre venni: hamarosan kellemes időtöltést nyújta­nak rha.id a legkisebbek­nek. A kilátóban a bükki védett növények és állatok egy-egy példányai, illetve fénykénéi láthatók, de gom­bakiállítás is megtekinthető a kiállítóteremben. A Bükki Nemzeti Park keleti kapuja mindenki számára élményt jelent. + Magánerőből a Berekalján ... A tetemes anyagi terheken felül az építkezőknek sok bosszúságot okozott, illetve okoz a közművesítés késedelme és a kifogásolható minőségű kivitelezői munka. A OH fóruma Több állami lakást! leges a magánerő • Az építkezők teherbíró­képessége • Elhangzott a pártértekezleteken Ma már bizony csak szép emlék, hogy volt olyan öt­éves terv, amikor 11—12 ezer lakás épült Miskolcon állami erőből. A VI. öt­éves tervben (1980—19C5) várhatóan 3200 új otthon épül központi erőforrásból, és összesen körülbelül 7700. A két adat közti különbsé­get a magánerős építkezés adja. Az utóbbi építkezési fór­ma — részben kényszer szül­te — szaporodásának tulaj­donképpen örülhetünk, hi­szen csökkenti államunk ter­heit. Országszerte minden le­hető eszközzel igyekeznek is ösztönözni azokat, akik — némi támogatással — képesek saját maguk megoldani la­kásgondjukat. Ám az is gyor­san kiderült, hogy a külön­böző szociális kedvezmények, előnyös hitelnyújtási feltéte­lek, sőt legújabban fa visz- sza nem térítendő kölcsönök sem elegendők ahhoz, hogy például egy fiatal házaspár vállalni tudja a magánerős építkezéssel járó terheket. Érthető tehát, hogy a Városi, illetve megyei pártértekezle­ten a szociális kérdések kap­csán visszatérő téma volt a lakáshelyzet, a lakásépítés. ■ ■ A manapság divatos szóval élve, „feszültséget” okoz, kü­lönösen Miskolcon azoknak a helyzete, akiknek szinte re­ményük sincs arra, hogy előteremtsek az építkezéshez szükséges tőkét,, utána pedig. — lapos pénztárcájukból — a havonta esedékes részieteket. Minderről így beszélt Dudla József, a városi pártbizott­ság első titkára a megyei pártértekezleten: — Ki kell mozdulnunk ab­ból az állapotból is, amely ma lakáshelyzetünket jellem­zi. Hiába emelkedett nap­jainkra Miskolc lakásállo­mánya 70 ezer fölé, a fajla­gos lakáshiány még mindig itt a legmagasabb. A 100 la­kosra jutó igénylők száma 4,8. lényegesen több. mint akár Budapesten, akár a töb­bi nagyvárosban. Tanácsi se­gítségre vár több mint 11 ezer igénylő, akik közül 90 százaléknak még nincs ön­álló lakása. Mai feltételeink szerint azonban még azt a kormányprogramot sem tud­juk teljesíteni, amely 1986­ig előirányozta az úgyneve­zett kiemelt kategóriák igé­nyeinek kielégítését. Nem azért ilyen a helyzet, mintha nem kezeltük volna a lakás­kérdést kellő felelősséggel, nem igyekeztünk volna sa­ját, helyi erőből is segíteni a megoldást. Csak példaként idézem, hogy a magánerős lakásépítésben fordulattal fel­érő változást értünk el, a többlépcsős lakáshoz jutás keletében 530 garzonlakást építettünk fiataloknak, s a tanács 1985-ben már csak­nem 70 millió forintot szán az első lakás megszerzésé­nek támogatására. Javítot­tuk a lakásgazdálkodás ru­galmasságát. Ösztönöztük a vállalatokat is, hogy segít­sék dolgozóik lakáshoz ju­tását. A megodás kulcsát azonban a saját erőfeszíté­sek növelése mellett is az állami lakásépítés volumené­nek növelésében látjuk, mert a magánerőből történő épít­kezés egy jelentős réteg szá­mára anyagilag nem vállal­ható teher. A kongresszusi irányelvek úgy fogalmaznak, hogy a lakáshoz jutás felté- leleineksalakításában jobban figyelembe kell venni az egyének teherbíróképességé­nek különbségét. Ezzel egyet­értünk, de úgy ítéljük meg, hogy a teherbíróképesség ala­csony szintje nálunk nem pusztán egyéni adottság, ha­nem sajátos területi jellegze­tesség. Ezért kérjük az ille­tékeseket, vizsgálják meg an­nak a lehetőségét, hogy <- la­kásépítés feltételrendszerét ebben a városban megkülön­böztetetten alakítsák. Mind­addig kérjük ezt, míg közös helyi és központi erőfeszí­téssel elérjük a lakásellátott­ságban azt a színvonalat, ami ma hazánk nagy váro­saiban jellemző. H n Schmidt Zoltánné, a DI- GÉP küldötte elpanaszolta, hogy a fiataloknak szervezett lakásépítési akció rendkívül nehézkesen bonyolódik le ki­fogás érheti a kivitelezői munka minőségét, és a köz­művek bekötése is késik. Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára is nagy teret szentelt vitaössze- foelalójában a lakáskérdés­nek. Rámutatott, hogy elfo­gadhatatlanul magasra szök­tek a lakásárak: két év alatt 40 százalékos a növekedés. Az okokat meg kell vizsgál­ni! Ö is fontosnak tartja — természetesen nemcsak saját nevében szólva — az állami erős lakásépítés növelését Miskolcon. Reméljük, méltá­nyolják a kérést az illetékes fórumokon. (békési Gazdaságról, propao Egynegyedével nőtt exportunk 1980 óta, de energiafelhasz­nálásunk fél évtized alatt csak alig másfél százalékkal gya­rapodott. Helyrebillent az ország külkereskedelmi egyensúlya, sikerült megállítani az eladósodást, és érzékelhető hatékony­ságjavulás következett be gazdaságunkban. Azt a teljesít­ményt, amit az elmúlt öt-hat év alatt sikerült elérnünk, nemzetközi elismerés övezi, rangunk, hitelünk a nemzetközi gazdaság értékpiacán változatlan maradt. De a fél évtized krónikájához tartozik az árszínvonal 30 százalékos emelke­dése. a kényszerű korlátozások sora is, a társadalmunk szé­les rétegeiben jelentkező életszínvonalgondokkal együtt. Ezeket a tényeket a Miskolc városi Pártbizottság szervezte propagandista-szemináriumon hallhatták a résztvevők nem­rég, Tímár Vilmos városi titkár előadásában. Fordulóponthoz értünk — hangsúlyozta az előadó —, hiszen rövid távú cél­jainkat, egyensúlyunk megőrzését elértük, új, hosszú távú programra, eszközrendszerre van szükségünk. Amit eddig megvalósítottunk, saját viszonyainkhoz mérve nem kevés, ám a külpiaci igények jóval többet követelnek tőlünk. A iövő- ben az egyensúlyi kritériumok mellett egyenlőként kell fel­zárkóznia a hatékonysági követelményeknek, át kell lépnünk az intenzív fejlesztés pályájára, hogy a 90-es évekre is he­lyünk, rangunk legyen a világgazdasági versengésben. Nem volt könnyű ez az elmúlt néhány év senki számára, és javuló eredményeink tükrében sem lehet azt állítani, hogy egyértelműen túl vagyunk a nehezén. A nehézségeket pedig nem viseljük egyformán, és az is igaz, hogy nem is egyen­lően érintenek ma mindannyiunkat. A pártáianszervezetek- ben munkálkodó propagandistákra nagy felelősség hárul, hogy megfeleljenek a kérdésekre, hiteles érvekkel tudjanak szolgálni a vitatkozóknak, s élni tudjanak azzal a lehetőség­gel, amit a gazdasági életünk ügyei iránt egyre fokozódó köz- érdeklődés jelent. Ehhez nyújtott tényekből, érvekből össze­állított segítséget a városi pártbizottság szervezte propagan­dista-szeminárium. (k—ó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom