Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-28 / 74. szám
TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XIII. KONGRESSZUS Gáspár Sándor Körültekintsen képviseljük a dolgozók érdekeit Gáspár Sándor, kifejezvén egyetértését a beterjesztett dokumentumokkal, azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták és az egész szakszervezeti mozgalom — hivatásának megfelelően —, hogyan tudja minél eredményesebben szolgálni a dokumentumokban megfogalmazott célok elérését. Készülünk a szakszervezetek XXV. kongresszusára. Feladataink kialakításában figyelembe kell vennünk az új vállalatvezetési formákat, a megváltozott ösztönző- és szabályozórendszerünket, a vállalati gazdasági munkaközösségek tapasztalatait. Vannak tehát jó eszközei a vállalati önállóság növelésének, a hatékony termelésnek. Azt várjuk ezektől a hajtóerőktől, hogy növekedjék a népgazdaság jövedelemtermelő, értéktermelő képessége. A szakszervezetek támogatják ezeket a törekvéseket, és a maguk eszközeivel segítenek minden hasznos kezdeményezést, ameiy növeli az ország gazdasági és morális erejét. A szak- szervezetek segítik a rend, a fegyelem megszilárdítását, a szervezettség növelését, a fokozott takarékosságot, . minden alkotóerő kibontako- *■ zását. Arra törekszünk, hogy .előbbre lépjünk a műszaid fejlesztésben, a gazdaságos termelésben, az emberi tényezők kamatoztatásában. A szakszervezetek XX 7. kongresszusára való felkészülésben feladott leckénk, hogy csökkentsük munkánk .formális vonásait, visszaszorítsuk a bürokratikus megkötöttségeket, a hivatali jelleget, erősítsük szervezetünk mozgalmi arculatát, belső életünk demokratizm j- sát és kapcsolatunkat a szak- szervezeti tagsággal, a dolgozók millióival. A szakszervezetek hivatása bonyolult. A beszámolóban is jelzett gazdasági es .Szociális problémák vitáiban az életszínvonallal ösz- szefüggő kérdések kapcsán a dolgozók szóvá tették: ezekben a folyamatokban hol Volt a szakszervezet, mi volt az álláspontja? Jogos a kérdés. Nálunk a szakszervezetek nélkül egyetlen olyan kérdést sem Je'net eldönteni, amely a dolgozók elet- és munkakörülményeit érinti. Ott voltunk tehát ezeknél a döntéseknél. Az ilyen döntés sohasem könnyű. Ezek kényszerintézkedések voltak. Az ország jövője érdekében a nagyobbik helyett a kisebbek rossz mellett döntöttünk. Ezt az utat kellett .választanunk. Ilyenkor vizsgázik igazán a szakszervezetek <et- t :s funkciója: az. hogy egy- ’ részt erősíti:ik a mnnkásha- ia’mat. másrészt képviselőn- ó5 virpük a dalsozók er- de'-°'t Ezért a legszélaseob óraiamban réczt vállal a ymks-rervezet a szocialista érv'ben. A szál-'szervezetek érdek- v ni t- rksnysége iránt •nnkrétabban fogalmait mea az igények. Tár- s álmunk egvik legfájóbb ?d /--sása a nyugdíjasok hely- ■rte Azoké. akik egy egész é’e'et becsülettel ledolgoztak. szerencsére sokáig élnek. nyugdíjuk viszont dévai'/ í:ódott. és koruknál fogva jövedelemkiegészítő munkára már nem kénesek. Főként ezen a nyued’jas rétegen kell segítenünk. De el kell érnünk, hogy a munkahely is többet törődjön nyugdíjasaival, és nem utolsósorban, hogy a család — minden társadalmi kényszer nélkül — nagyobb figyelmet fordítson az öregekre. Lázár elvtárs beszédében utalt bányász elvtársaink felszólalására, arra, hogy a jobb időben a kormány majd nem feledkezik el a bányászokról. Igen, nem feledkezik el. A kormánnyal együttesen már dolgozunk azon, hogy a bányászok helyzete javuljon. Az eddigieknél jobban kell foglalkoznunk azzal is, hogy a munkaerőt és a béralapot hogyan és milyen módon használjuk fel. Megfogalmazódtak a kongresszusi felszólalásokban — szerintem helyesen — a különböző társadalmi rétegek bérigényeivel kapcsolatos elképzelések. Természetesen szóvá kell tenni nemcsak a pedagógusok, a műszaki értelmiségiek, hanem egyéb társadalmi rétegek vonatkozásában is. Nagy értéke politikai gyakorlatunknak, hogy a SZOT és a kormány együttműködése jelentős eredményeket hozott A partnerség természetesen vitákkal jár. Napjainkban ezek a viták —az érdekek felszínre kerülésével, ütközésével — felerősödtek. De felelősséggel, oly módon kell megegyezni, hogy az a közös ügy hasznára váljon. A szakszervezetek minden állami és gazdasági vezetővel, minden szervezettel valóságos partnerként akarnak dolgozni. Nem akarnak valamiféle, csak végső esetben igénybe vett konzultáns szerepébe visszavonulni. A kongresszusi dokumentumokban ajánlott program gazdaságpolitikánk folytatására szólít fel. Ez helyes, reális program. Célunk, hogy a lehetséges mértékig növeljük a gazdasági fejlődés Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus tegnap délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségek, a pártonkívüli szövetségesek kénviselőinek egy csoportjával. Kádár János a párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a megjelenteket, a munkásokat és az értelmiségieket, az idősebb és ifjabb nem7edék képviselőit, az elméleti és gyakorlati szakembereket, az irodalmi es művészeti élet kiválóságait. Hangsúlyozta: az MSZMP szövetségi politikája is kifejeződik abban, hogy a párt legfelső fórumára immár hagyományosan meghívják a pártonkívüli küzdőtársakat, barátokat, a közös boldogulásban nélkülözhetetlen szövetségeseket. A kongresszuson is kitűnik, hogy a nyílt politikát folytató MSZMP megbecsüli szövetségeseit, s megosztja örömeit, gondjait velük. Tapasztalhatják, hogy a taütemét. Tovább kell enyhíteni a tőkés adósságainkból származó terheket. Meg kell állítani a reálbérek csökkenését, hatékonyabbá kell tenni — a jövő érdekében — a termelői beruházást. Az emelkedő termelésnek növekvő fogyasztással és reáljövedelemmel, nagyobb jövedelmi biztonsággal kell járnia. Törekedni kell arra, hogy a fogyasztói árnövekedés üteme a jövőben a korábbinál alacsonyabb legyen. Ha a gazdasági növekedés üteme gyorsul, növelni lehet a felépített lakások, főleg az államiak számát. Fontos, hogy a lakásokat valóban azok kapják, akik a leginkább rászorulnak. A kongresszus és a hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére indított munkaversenyre alapozva, nagy tömegeket megmozgatva, minden munkahelyen tovább lehet lépni. A dolgozók, a szocialista brigádok őszinte tenniakarását köszönettel fogadjuk. A munka- és versen ymozgal- rnak alapvető feladata változatlanul az, hogy húzóerői legyenek a szocialista építőmunkának, a szocialista emberformálásnak. Célunk változatlanul, hogy szebbé, jobbá, gazdagabbá, emberibbé tegyük életünket. A dolgozók készek ennek a megvalósítására. Támogatnak minden olyan törekvést, amely az eddigi eredmények megszilárdítására, az ország gondjainak mérséklésére, a szocialista fejlődés elősegítésére irányul. nácskozáson a felszólalók felelősen — gyakran kritikával, sőt önkritikával — állnak ki amellett, hogy népünk azon az úton kíván továbbhaladni, amit az előző nemzedékek az utóbbi évtizedekben sikerrel kijelöltek, megalapoztak. A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a szövetségeseknek a szocializmus építésének mindennapjain nyújtott támogatásukért. Ez nagy és nélkülözhetetlen hozzájárulás terveink megvalósításához. A közvetlen hangú találkozón Keresztúry Dezső akadémikus. a fényes szelek korszakát felidézve utalt arra, hogy hatalmas változás ment végbe az országban, az emberek gondolkodásában. A párt következetes politikájának köszönhetően, a magyar nép visszanyerte önbizalmát, minden nehézség ellenére hisz jövőjében, és mérhetetlenül büszke elért eredményeire. Az MSZMP XIII. kongresszusán már eddig is kifejezésre jutott, hogy a párt és szövetségesei együttműködésével épülhet, szépülhet tovább az ország, boldogulhat a nép. Kádár J« lalálhazója Pozsgay Imre Erősödött a nemzeti Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Bács-Kiskun megyei küldöttcsoport tagja kiemelte: a felszabadulás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusának légkörében él ezekben a napokban az ország. Az évforduló eseményei és a kongresszus előkészületei egyaránt azt mutatják, hogy népünk jól emlékszik felszabadulásának es új élete kezdetének történelmi eseményeire, az azóta megtett út eredményeire, buktatóira, tanulságaira. A Hazafias Népi ront olyan kiterjedt, az egész népet magában foglaló politikai mozgalom, amely közéleti keretet ad a párttagok és pártonkívüliek, hivők és nem hivők együttműködésének. A közmegegyezés szellemében a népfrontban egyesültek az ország társadalmi, politikai szervezetei, amelyek a közösségi érdek jegyében képviselik a különböző osztályokat, rétegeket, előmozdítva ezzel a szövetségi politika érvényesítését, a szocialista nemzeti egység megerősítését. A legújabbko- ri magyar történelem a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködésének sajátos, tartalmas formáját találta meg a népfrontban. Pártunk kezdeményezője, s irányító tagszervezete ennek a mozgalomnak. A társadalmi viták számának gyarapodása, a párt- és állami szervek döntéselőkészítő munkájának további demokratizálása jótékony hatással van a népfrontra is. Amilyen mértékben a közkiadásokkal való takarékosság megnövelte a helyi kezdeményezés szerepét a településfejlesztésben. olyan mértékben erősödött a nép- írontbizottságok és a tanácsok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a területen. Mozgalmunk szempontjából különleges jelentősége van az egyházakkal kiála- kult együttműködésnek. Politikailag jó feltételt biztosított ehhez az állam és az egyházak viszonyának konstruktív alapokra helyezése, hosszú távra mutató elrendezése. A vallásos hivők nemcsak tudomásul vették a szocializmust, hanem dolgos, tevékeny építői lettek. Jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfrontban a nemzetiségi szövetségekkel. Egyetértek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója tartalmaz mind a hazánkban élő nemzetiségeket, mind a határainkon túl élő magyarságot illetően. Továbblépésünk nélkülözhetetlen nemzetközi feltétele, hogy a szocialista országok közösségében itt, Közép-Kelet Európában, együtt boldoguljanak a népe<k, megszabadulva előítéletektől, rossz közérzettől és későn jött, de annál kihívóbb nacionalizmusoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megtanulva becsülni egymást és becsülni a családi körbe tartozó kisebbségek, nemzetiségek létjogát, közösségteremtő szándékát. Civilizált állam rangját a XX. század- bad csak az az ország igényelheti. amelyik megtanulta és alkalmazza a lenini elvet, hogy a többségi nemzetnek kell előzékenységet tanúsítania a kisebbségi nemzettel szemben: amely megtanulta, hogy a kisebbségek ném gátjai, hanem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet államalkotói, társadalomfejlesztési szerepének. szocialista egység A hazánkban élő nemzetiségeket és a határokon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az Alkotmány szellemében, a humanista politika jegyében így gondolkodik erről, s ebben kifejeződik népünk nagy többségének gondolkodás- módja is. A felszólaló ezután a társadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldásáról, lehetőségeiről, szükségességéről beszélt, hangsúlyozva: — Az utóbbi negyedszázad sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy -a párt a társadalomban keletkező feszültségeket képes volt idejében feloldani. E konfliktusfeloldó képesség összefüggött a hatalomgyakorlás módjában bekövetkezett változással, azzal, hogy a párt érdekegyeztető, konfliktusfeloldó politikájában támaszkodott társadalmi, gazdasági és politikai intézményeink érdekkifejező, érdek- képviseleti tevékenységére. A felszólaló szólt a népfrontnak a fogyasztói érdek- védelem területén végzett munkájáról, majd a választás törvényről, s a válaszHámoti Csaba tások előkészítésével kapcsolatos feladatokról. Az új választási törvény legalapvetőbb új rendelkezése — mondotta — az országgyűlési képviselők és tanácstagok többes jelölésének általánossá tétele. Ez már önmagában is nagymértékben növeli a választások politikai jelentőségét, fokozhatja a választópolgárok aktivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocialista demokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy felelősséget ró az arra illetékes párt-, állami és népfront- szervekre. A választásig terjedő időszak mind a népfrontaktivistáknak, mind a választópolgároknak betanulási szakasz lesz, hiszen három és fél évtizedes megszokással kell szakítani. Minden eddiginél nagyobb és tartalmasabb tájékoztató és propagandamunkára lesi szükség. Az ifjHság felelés feladatokat kér Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: a statisztika tanúsága szerint minden második magyar — még nincs harmincéves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak súlya, felelőssége van. Nemcsak a jövőnek részese és formálója, hanem itt és most a jelennek is. — Pártunk mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ifjúságra. Ez a program, amelyet a határozattervezet ajánl, egyidő- ben képes megerősíteni a párt politikájának bevált, a gyakorlat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait, és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érdeke is, ezért támogatjuk a programot. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehetőséget kérnek. A gondok nem az indulás pillanatában fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe telik. Ám, ha egy fiatal négyöt év elteltével még mindig képességétől és képzettségétől messze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az elvégzettekkel, elkedvetlenedik, visszahúzódik, vagy mással próbálkozik. A pályakezdők alacsony jövedelme tehát tünet, ami mögött nem társadalompolitikai megfontolások húzódnak, hanem elégtelen munkaszervezés, s a változtatásra bátortalan munkahelyi vezetés. A fiatalok zöme tehát nem egyszerűen több pénzt, hanem igényesebb feladatokat akar, s olyan elbírálást, amely a valós eredményeket forintban is jól mérhetővé teszi. Az országszerte szaporodó vállalkozások tagjainak többsége is fiatal. Nemzedékünk nem menekül a munkától. Az otthonteremtés esélye az utóbbi években — főként a városokban — alig javult. Bár az új lakások zömébe fiatalok költöztek, a gyermekes fiatal családok harmadának még sincs önálló lakása. Ma az otthonhoz jutás esélye elsősorban a szülők anyagi viszonyaitól függ. Ám sokan vannak, akik erre egyáltalán nem számíthatnak. A határozattervezet is követelményként fogalmazza meg egy arányosabb támogatási és hitelezési rendszer kialakítását. Ügy véljük, kulcskérdés az építési árak növekedésének megfékezése, így lehet csak esély arra, hogy a fiatal családok reális erőfeszítéssel, belátható időn belül lakáshoz jussanak. A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Hatékonyabb működéséhez a különböző rétegekben és korosztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell változtatnunk. Terveink kidolgozása megkezdődött. Elgondolásainkat a párt Központi Bizottsága elé fogjuk terjeszteni.
